Népszava, 2018. február (145. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-17 / 41. szám

2 NÉPSZAVA 2018. február 17., szombat REFLEKTOR Kevesebben olvasnak Jókait A MAGYAR SZÉPPRÓZA NAPJA Az életmű nem csupán irodalmilag, de popkulturális szempontból is jelentős, a diákokhoz azonban egyre nehezebb közelebb hozni. URBÁN CSILLA Ásvai Jókay Móric, azaz Jókai Mór ügyvédi pályára készült, de 21 éve­sen úgy döntött: az irodalomnak él - és szó szerint ebből is élt meg. Petőfi Sándor barátja volt, a már­ciusi ifjak tagjaként a forradalom egyik alakja. Nevében azért lett l­az y-ból, mert ezzel jelezte: nem kér a nemesi kiváltságokból. A sza­badságharc után bujdosott, majd országgyűlési képviselőként a po­litika, lapszerkesztőként a média formálója volt. Környezete ros­­­szallása ellenére vette feleségül az idősebb, korábban már gyereket szülő Laborfalvi Rózát, majd élete végén a több mint ötven évvel fia­talabb Nagy Bellát. Úgy tartják, ő az egyik legolvasottabb magyar író, ám ha az iskolai kötelező olvasmá­nyok listájáról van szó, alatta rezeg leginkább a léc. Tavaly a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) azt javasol­ta: Esterházy Péter születésnapja, április 14-e legyen a magyar pró­za napja, ezzel szemben a Magyar Írószövetség Jókai születésnapján, február 18-án ünnepel. Ennek al­kalmából szakértőket kérdeztünk Jókairól. - Minden klasszikus csak addig tud klasszikus maradni, amed­dig aktuális is. Ha egy szerző már nem érdekes, nincs közönsége, könnyen elveszítheti a klasszikus címkét. Egy olyan szerző eseté­ben, mint Jókai Mór, az a kérdés, hogy az iskolai oktatás konzervál­ja őt az irodalmi kánonban vagy megszólítható még ma is az élet­mű - mondja dr. Vaderna Gábor, az ELTE adjunktusa. - Az iskolai tankönyvekben egy bizonyos ol­vasatot közvetítenek, s lehet, hogy nem Jókai, hanem csak ez az egy olvasat veszítette el az aktualitá­sát. Például ha a diákjaimat kér­dezem az egyetemen, mit hoztak magukkal a középiskolából Jóka­iról, akkor megemlítik a hosszú leírásokat, mint például a Vaska­pué Az arany ember elején. Mikor megkérdezem, mit jelent a „túl hosszú” leírás, akkor 20-30 oldal­ra emlékeznek. Pedig a Vaskapué négyoldalnyi szöveg egy több száz oldalas regényben. Annyit tanítot­tunk Jókai csodaszép leírásairól, hogy egy olyan pecsétet ütöttünk rá, ami már az első oldalakon gya­korlatilag olvashatatlanná teszi a szöveget - magyarázza. - A 19. század a regény sikertörténetének időszaka, a műfaj egyszerre volt a populáris kultúra tömegterméke és az elit, nemzeti kultúra kitün­tetett műtárgya. Egyben fontos eszköze annak, hogy egy közösség tagjai nemzetként határozhassák meg magukat. Jókai Mór regényei e vágyat teljesítették be és maguk a regények létre is hozták ezt a vá­gyat. Máig érződik ennek a hatása, ez rögzítette Jókai helyét az okta­tásban, s ezért van botrány, ha bár­ki megkérdőjelezi ennek a helynek a szükségességét - magyarázza dr. Vaderna Gábor. Szerinte a kortárs magyar irodalom felől láthatóvá válnak olyan, sokszor ironikus megoldások, melyek némi kételyt is megfogalmaznak a nemzet nagy elbeszéléseivel kapcsolatban.­­ Jókai arra is figyelmeztette olva­sóit, hogy e történetek legalább annyira kitaláltak, mint valódiak, s hogy az elmesélés mikéntje leg­alább annyira lényeges, mint az, hogy mit mesélünk el, így Jókai egyik legnagyobb örököse Ester­házy Péter volt. Ezért is abszurd, hogy akad, aki Esterházy ellené­ben húzza elő a kalapból Jókai Mór nevét. Köztük nem kell választani, hisz épp Esterházy az egyik olyan szerző, aki miatt Jókai még ma is olvasható. Dr. Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanára szerint egyre kevesebben olvasnak Jókait. - írói nyelve, melynek természe­tes könnyedsége annak idején ta­lán legfőbb vonzereje volt - egyik korabeli olvasója úgy nyilatkozott: neki mindegy, mit ír Jókai, ő csak a hangját akarja hallani, mint Blaha Lujza énekét - a mai olvasó szá­mára többnyire már archaikus és nehezen befogadható. - Nehéz a diákokhoz közel hozni a műveit, ez az invenciózus tanároknak sikerül, akik például A kőszívű ember fiait úgy tanítják, mint egy kalandre­gényt. Dr. Szajbély szerint Jókai más szempontból is aktuális:­­ Az az egyre fokozódó kiábrándulás, amellyel a nagy reményeket keltő 19. századi „rendszerváltás”, illetve az 1867-es kiegyezés után az egyre korruptabbá váló hazai politikát és közéletet szemlélte, s amelyet valamilyen módon szinte minden, a kiegyezés után keletkezett művé­be beleírt, időszerű. Az arany em­ber sem csak szép és melankolikus szerelmi történet, hanem komoly kiábrándulásról tanúskodó társa­dalomkritika - mondja. Szajbély megjegyzi: Jókait a magaskultúra részeként tartjuk számon, de sok szállal kötődik a 19. század popu­láris kultúrájához is. - Jókai vitte diadalra a magyar irodalomban a tárcaregényt is. Ez a könnyed hangvételű folytatásos próza­forma a filmsorozatok őse, így ő részesítette először a magyar kö­zönséget a folyt. köv. izgalmában, és emelte ezzel nyugat-európai szintre a magyar regényt, hiszen Balzac, Dickens vagy Thackeray is ebben a napilap-műfajban alko­tottak. Megrendíthetetlen helyét a magyar irodalmi kánonban annak köszönheti, hogy ezt az új regény­szerkezetet olyan történetekkel töltötte ki, amelyek máig meghatá­rozzák a magyar nemzet önképét. A múlt év végén vita kezdődött: vegyük-e le Jókai az iskolai kö­telező olvasmányok listájáról? A vitához Nényei Pál magyartanár, író is hozzászólt. Őt arról kérdez­tük, miként tanítja Jókait. - Leg­inkább gimnáziumban oktatok. Jókait egy-egy részlettel tanítom, és mindig kontextusba helyezem. Például úgy, hogy elolvassuk órán Az arany ember első fejezetét, és kiderül, hogy a Vaskapu leírása tudományos igényű (mennyi láb magas a sziklafal, milyen folya­matok hozták létre a hasadékot, fosszíliák fölsorolása, stb.). A kér­dés ezután, hogy ez a kissé turis­takalauzba való leírás milyen célt szolgál? Aztán jöhet a következő kérdés: ha te kerülsz abba a hely­zetbe, hogy le kell írnod egy tájat, milyen igénnyel fogod megtenni? Mi derül ki egy leírásból az íróról? Világkép, érdeklődés lenyomata-e egy leírás? És máris belefutunk a kreatív feladatba: írd le a tanter­met, amiben épp ülsz! Az elkészült szövegeket elolvassuk, kielemez­zük, és kiderül, hány Jókai Mó­­ric-típusú agy ül a teremben és mennyi másmilyen - magyarázza Nényei. Ő nem gondolja, hogy Jó­kai helye megrendíthetetlen lenne az irodalmi kánonban. Ez szerinte például abból látszik, hogy milyen érzelmi hullámokat vet, ha an­­­nyit mond róla, hogy nem szokta tanítani, mert szerinte nem elég jó. - Felháborodott cikkek jelen­nek meg, leveleket kapok, hogy mi­csoda tanár az ilyen, és remélik, a helyemre jobbak lépnek majd. Ez a néha hisztériába hajló reakció a görcsös ragaszkodás jele, ami vál­ságtünet - mondja és hozzáteszi: szerinte a Jókai irodalmi minősé­gét övező konszenzus megrendült, és az a folyamat, amelynek során lassan kikerül a tananyagból, már visszafordíthatatlan. Az a fo­lyamat, amelynek során Jó­kai lassan kikerül a tan­anyagból, már vis­­szafordít­­hatatlan FOTÓ: ERDÉLYI MÓR 1892 SZÜLETÉSNAP Jókai Mór a dolgozó­­szobájában MEGÉRTÉSI NEHÉZSÉGEK SZAJBELY MIHÁLY Jókai írói nyel­vének egykori természetes könnyedsége ma már archaikus­nak hat ELINDULT A VÁLTOZÁS NENYEI PÁL A Jókai irodalmi minőségét övező konszenzus megrendült FORRÁS: PETŐFI IRODALMI MÚZEUM FONTOS AZ AKTUALITÁS VADERNA GÁBOR Minden klasszi­kus csak addig tud klasszikus maradni, amed­dig aktuális is Jókaival kezdődik a modern magyar sci-fi A kőszívű ember fiai, Az aranyember, az Egy magyar nábob vagy a Szegény gazdagok mellett kevéssé ismert, hogy Jókai tudományos-fantasztikus mű­veket is írt. Ezekről Veres Miklóst, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusát kérdeztük, aki elmondta: a modern magyar tudományos-fantasztikus irodalom története Jókai Mórral kezdődik.­­ Ugyan a reform­korban is jelentek meg szövegek, az 1872 és 1874 kö­zött publikált A jövő század regénye az első modern értelemben vett hazai sci-fi, és 1914-ig meghatározta a magyar sci-fi irodalom képét. Jules Verne, majd a századforduló után H.G. Wells művei mellett A jövő század regénye a kor legnépszerűbb fantasztikus al­kotásai közé tartozott, de népszerű volt Jókai többi fantasztikus regénye is. Az Egész az északi pólusig egy Verne hatását tükröző különleges utazás, az Ahol a pénz nem isten pedig robinzonád, egyben egy utó­piakísérlet leírása. Veres Miklós, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa azt mondja: " A jövő század regényének „jóslatai" itt-ott ámulatba ejtően pontosak Veres Miklós hozzáteszi:­­ A jövő század regénye abban az értelemben igazi XIX. századi sci-fi-utó­­pia, hogy végtelenül optimista. Optimizmusa abból a hitből fakadt, hogy a technikai fejlődés minden tár­sadalmi problémát megold - magyarázza. - A mai olvasó számára élvezetes lehet, hogyan képzelte el Jókai 1952-től 2000-ig a jövőt. Rendkívül izgalmas az 1950-es évek Magyarországának leírása. Érdekesek a regény egyes jövőre vonatkozó „jóslatai", amelyek később többé-kevésbé megvalósultak: például annak ábrázolása, hogy a technikai fejlődés eredményei (pl. repülés) miképpen hatnak a mindennapokra, illetve Oroszországban az anarcho-kommunista diktatúra kialakulása. Ámulatba ejtően pontos a terror leírása ebben az államban.

Next