Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-01 / 27. szám

2 NÉPSZAVA 2019. február 1., péntek REFLEKTOR Orosz beavatkozás fenyeget UNIÓ Átfogó kibertámadásoktól tart a május végén - jelen állás szerint már csak 27 uniós tagállamban - esedékes európai parlamenti választás előtt az Európai Bizottság. p­­­ RÓNAY TAMÁS Az Európai Bizottság nemrégiben kongatta meg a vészharangot, s fi­gyelmeztetett az interneten lesel­kedő veszélyre. A brüsszeli testület felhívása szerint minden tagország­nak komolyan kell vennie a fenye­getéseket. „Meg kell akadályoz­nunk, hogy állami vagy nem állami szereplők aláássák a demokratikus rendszert, s ezt fegyverként hasz­nálják fel ellenünk” - olvasható a drámai hangú felhívásban. Az Európai Bizottság - az EU külügyi szolgálatával - tavaly de­cemberben fogadott el akcióter­vet a dezinformációs kampánnyal szemben. Utaltak arra: a következő két évben összesen 50 választást rendeznek meg a tagállamokban, nem szabad hagyni, hogy az EU el­lenfelei kerüljenek túlsúlyba az in­ternetes terepen. A legutóbbi EP-választás idején még nem volt napirenden az álhí­rek terjesztése, most azonban a Bi­zottság számára prioritást élvez az, hogy biztosítsa az egyes voksolások minden szempontból demokrati­kus lebonyolítását. Aggodalomra van is ok, hiszen az elmúlt években több olyan választást, referendu­mot is tartottak, ahol bizonyítha­tóan az interneten keresztül pró­bálták meg befolyásolni a voksolás végkimenetelét. A klasszikus példa erre a 2016-os amerikai elnökvá­lasztás. Robert Mueller különleges ügyész mindmáig vizsgálja az orosz beavatkozás mértékét. Hackerek behatoltak az amerikai Demokrata Párt szervereire, és értékes infor­mációk sorát csenték el. Szintén ki­­bertámadásnak volt kitéve a német parlament, a Bundestag, illetve a berlini kormány is. Kevesebbet foglalkozott vele a világsajtó, de szintén komoly külső támadások érték 2016 áprilisában a hollandiai népszavazást is, ami­kor a németalföldiek egyértelműen nemet mondtak az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodás­ra. Minden említett alkalommal Oroszországhoz vezettek a szálak. Az orosz hackerek a 2017. má­jusi francia elnökválasztás előtt is akcióztak. Akkor az elnökké vá­lasztott Emmanuel Macron­ham­ A közös­ségi há­lózatok vezetői tavaly el­ismerték, hogy nem voltak igazán fel­készülve az orosz dezinfor­mációs hadjárat­ra lánycsapatát támadták, melynek nyomán több ezer e-mail vált nyil­vánosan elérhetővé a világhálón. Macron pártja akkor azt közölte, a Pawn Storm nevű, Oroszország­hoz köthető hackercsoport hajtotta végre az akciót, amellyel le akar­ták járatni Macront, és ellenfelét, a jobboldali radikális Marine Le Pent akarták előnyösebb helyzetbe hozni. Az orosz trollok azonban az utóbbi időben a sárga mellényesek tüntetésein is hallattak magukról. Lapjelentések szerint egy rendsze­rint a Kreml álláspontját szajkózó twitterezői kör újabb kommente­­lési csúcsokat döntött, és a #gilets­­jam­es­tag alatt olyan álhíreket terjesztettek, melyek szerint egyre több rendőr támogatja a sárga mel­­lényeseket, s egyes helyeken már fel is lázadtak az egyenruhások. Oroszország ugyan rendre min­dent tagad, de a Kreml stratégiájá­ról mindent elmond Valerij Gera­szimov vezérkari főnök egy 2013-as kijelentése. Kifejtette, a politikai célokat már nem csak konvencio­nális fegyverekkel, hanem dezin­formációs kampányokkal, politikai, humanitárius és más nem katonai eszközökkel lehet elérni, kihasz­nálva az emberek esetleges elége­detlenségét. Ezt a stratégiát követte Moszkva 2014 tavaszán, a Krím fél­sziget bekebelezésekor is. Az Európai Külügyi Szolgálat 2015-ben munkacsoportot hozott létre, azzal a céllal, hogy megfigyel­je az Oroszország által irányított médiumokat és internetes platfor­mokat. A testület azóta több mint 4500 Oroszországból érkező dezin­formációs esetet dokumentált és elemzett. Az összegzések az eurs­­disinfo.eu oldalon olvashatóak. Egy egységet is felállítottak, amely tavaly első ízben saját költségvetést is kapott. Ám csodákra nem lehet képes, hiszen mindössze négy tag­ból áll. A következő években azon­ban további szakértőket kívánnak toborozni, tizenegy állásra írtak ki pályázatot, s megkétszerezik az egység támogatását. Egyelőre csak az orosz internetes tevékenységet vizsgálják, később azonban a kínai hackerek tevékenységét is górcső alá akarják venni. A tervek között szerepel, hogy a tagállamokkal saját védekezési mechanizmusokat épít­tessenek fel, s az országok egymás között is jobban kommunikáljanak. Az orosz internetes támadások a szentpétervári, úgynevezett Inter­net Research Agencytől indulnak. Az ügynökségnek mintegy ezer munkatársa van, a céget a Kreml irányítja. Az Egyesült Államokkal szembeni internetes akció már 2013 közepén megkezdődött, s amerikai adatok szerint a támadás­ra 25 millió dollárt különítettek el - írj­a a Frankfurter Allgemeine Sonn­tagszeitung. Az internetes kalózok több mint ezer megtévesztő videót töltöttek fel a YouTube videómeg­osztó portálra, 3841 felhasználói fi­ókot nyitottak a Twitteren, ezzel 1,4 millió felhasználót értek el. Ennél is hatékonyabbak voltak más kö­zösségi oldalakon. Az Instagramon 133 fiókot létesítettek, s 116 ezer bejegyzésükkel legalább 20 millió embert értek el. A Facebookon több tízezer bejegyzést tettek, ezeket 126 millió felhasználó olvashatta. Az akció végrehajtói amerikaiaknak adták ki magukat. Célpontjaik közé az afrikai-amerikaiak is tartoztak, akik számára sikeres fórumokat is létrehoztak. A Twitteren több mint száz botot létesítettek, amelyek he­lyi híreket közöltek, és tudatosan terjesztették a propagandát. A leg­főbb cél az volt, hogy „kiaknázzák a társadalomban keletkezett repe­déseket”, s elmossák a valóság és a fikció közötti határokat. Összes­ségében megállapítható: az orosz hackerek szélsőségeseket, szepa­­ratistákat támogatnak, olyan pár­tokat, amelyek az Európai Unióval szemben pozícionálják magukat. A Brexit-népszavazás előtt hevesen agitáltak a britek kilépése mellett. Bár szakértők még nem fedeztek fel összehangolt támadásra utaló jeleket az EP-választás közeledté­vel, nincs kétségük afelől, hogy tör­ténnek majd kísérletek a voksolás befolyásolására. A májusi választás jó alapot is jelent, hiszen legutóbb, 2013-ban az uniós polgároknak mindössze 43 százaléka ment el. Minél alacsonyabb a részvétel, an­nál könnyebb váratlan eredményt produkálni. Valerij Geraszimov szerint politi­kai célokat már dezinformációs kampányokkal is el lehet érni HÁTTÉRBEN? Még a francia sárga mellénye­sek tüntetéseit is elárasztották álhírekkel az erre szako­sodott orosz források 25 millió dollárt különítettek el az Oroszországból induló internetes támadásokra Szigorúbb fellépés a közösségi hálózatoknál VÉDELEM A közösségi oldalak is szigorúbb szabályozást léptet­nek életbe. A Facebook a napokban jelentette be, hogy több dolgot is megváltoztatnak a politikai hirde­téseknél. Nagyobb átláthatóságot és jóval kevesebb titkolózást ígér­nek. „A politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogjuk tüntetni, hogy ki fize­tett értük” - mondta el a napokban tartott brüsszeli sajtóértekezletén Nick Clegg, a Facebook globális kommunikációs részlegének veze­tője. A módosítás nemcsak a nyíl­tan egyes jelölteket vagy pártokat támogató hirdetésekre vonatkozik majd, hanem azokra is, amelyek olyan, átpolitizált témákról szól­nak, mint amilyen a bevándorlás. Az új szabályokat mintegy két hó­nappal az EP-választás előtt, már­cius végén kezdik majd alkalmazni Európában, globálisan pedig júni­us vége előtt. Indiában, Izraelben és Ukrajnában ugyanakkor már a tavaszi választások előtt életbe lép­nek az előírások. Potenciális spamfor­­rásként 9,9 millió fiókot azonosítottak A YouTube is szigorúbban lép fel a dezinformációs kampányok ellen. Ennek fontos lépéseként ta­valy február óta külön jelzéssel lát­ja el azokat a videókat, amelyek va­lamelyik állam pénzéből készültek, s hasonló intézkedéseket léptetnek életbe az álhírekkel szemben. A Twitternél tavaly nyáron je­lentős tisztogatásba kezdtek, már ami az ellenőrizhetetlen fiókokat illeti. A közösségi oldalon naponta több mint egymillió felhasználót függesztettek fel, hogy így vegyék elejét a dezinformációs kampá­nyoknak. Tavaly májusban már 9,9 millió fiókot azonosítottak po­tenciális spamforrásként vagy ro­botként, szemben például a 2017. decemberi 6,4 millióval. A Twitter szerint egyébként a mindenkori aktív felhasználók kevesebb mint 5 százaléka tekinthető spammernek vagy hamis azonosságnak, és keve­sebb mint 8,5 százalékuk használ olyan automatizáló eszközöket, amelyek alapján a fiókot bizonyos eséllyel egy robot üzemelteti. A közösségi hálózatok azért nem siették el a keményebb fellépést. Az amerikai szenátusban történt tavalyi meghallgatásukkor mind a Facebook, mind a Twitter vezetői elismerték, hogy 2016-ban nem voltak felkészülve az orosz dezin­formációs hadjáratra, s túlságo­san lassan reagáltak rá. A mostani bekeményítésre azonban azért is szükség volt, mert az Európai Bi­zottság előírta: 2019. január 1-től az EP-választásig a legnagyobb inter­netes cégeknek be kell számolni­uk Brüsszelnek arról, hogy milyen konkrét eredményeket értek el az álhírekkel szembeni küzdelemben. A Facebook, a Google és a YouTube tavaly októberben megállapodást írt alá a Bizottsággal, ennek értel­mében megkétszerezik az álhírek­kel szembeni erőforrásaikat, s erről éves jelentést készítenek. R. T. ELLENÁLLÓ PORTÁLOK A nagy közösségi oldalak összefog­tak az álhírekkel szemben

Next