Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-01 / 27. szám

BELFÖLD MARADNAK A Legfőbb Ügyészség nem kerül át a Kossuth térre NÉPSZAVA I O 2019. február 1., péntek 1 -3 Mégsem költöznek a feledékeny Polték KOSSUTH TÉR A Népszava érte­sülései szerint a korábbi tervektől eltérően a Legfőbb Ügyészség nem költözik át a Kossuth téri (volt) Igazságügyi Palotába, hanem ab­ban az épületben folytatja, amelyen most a Kúriával osztozik. A Legfőbb Ügyészség kérdésünk­re megerősítette, hogy a Polt Péter vezette szervezet marad a Markó utca 16. szám alatt. A lapunknak küldött tájékozta­tásban ugyanakkor az is olvasható, hogy az ügyészség a Kúria projekt eredeti tervei szerint sem költözött volna a Kossuth téri épületbe, csak néhány irodahelyiséget kapott vol­na ott. A Legfőbb Ügyészség jelez­te, hogy nem tart igényt ezen iroda­­helyiségekre”. A valóságban viszont a Legfőbb Ügyészség költözése szerepelt a tervekben, sőt tényként bejelentet­ték 2017 szeptemberében. Akkor a Kúria sajtótitkársága és az Országos Bírósági Hivatal közleménye alap­ján az MTI hírül adta: együttműkö­dési szándéknyilatkozatot írt alá a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője és a legfőbb ügyész Budapesten arról, hogy a Kúria és a Legfőbb Ügyészség vis­­­szaköltözik eredeti, Kossuth téri épületébe. A 2017-es közleményben az állt, hogy a kormány tervei szerint az egykori Igazságügyi Palota (amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek ad otthont) rekonstrukciójával a Kúria visszaköltözik eredeti épületébe, ahol a Legfőbb Ügyészség is helyet kap. A szándéknyilatkozat arról rendelkezett, hogy az intézmények együttműködnek, és létrehozzák a Kúria Épület Projekt elnevezésű szervezetet, amelynek feladata „ér­dekeik képviselete és egyeztetése az épület rekonstrukciójánál”. A tudósítás Polt Péter legfőbb ügyészt is idézte, aki hangsúlyozta, hogy a Legfőbb Ügyészség és a bí­róság elhelyezése egy épületben az igazságszolgáltatás egységét jelké­pezi, amelyben az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás fontos köz­reműködője. Darák Péter, a Kúria elnöke is lelkesülten nyilatkozott, Handó Tünde, az OBH elnöke pedig kijelentette: „szimbolikus jelentő­sége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatal­mak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egysége”. Az Igazságügyi Palotával, ame­lyet ezek szerint már csak a Kúria székhelyéül szánnak, bőven akad­nak gondok. A már bezárt Néprajzi Múzeumban folynak a költözés elő­készületei, de egyelőre nem tudni, addig mi lesz, amíg elkészül az in­tézménynek otthont adó új épület a Városligetnél. Az Alkotmány utcai épületszárnyban működő Politika­­történeti Intézettel (PTI) még meg­állapodás sincs. Sőt. Ahogyan arról beszámoltunk, újabb pereskedés kezdődött: megfelelő ellentételezés esetén a PTI hajlandó lemondani a milliárdos értéket képviselő hasz­nálati jogáról és elhagyni az épü­letet, csakhogy az állam egyáltalán nem akar fizetni. CZENE GÁBOR FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Orbán család vállalkozásai ala­posan kiveszik részüket az állami vagy kurzusközeli megbízásokból. Az atlatszo.hu országszerte fél tu­cat olyan nagy, állami középítkezést azonosított, ahová az Orbán család bányavállalkozásai követ szállítot­tak. Igaz, ehhez követni kellett a vértesi bányákból elindult kőszállító autókat. A Népszabadság röviddel megszüntetése előtt szúrta ki, hogy Orbánék egyik vállalkozása szállí­totta a Margitszigetre a vizes világ­­bajnokság miatt esedékessé váló csatorna felújításához a betonele­meket. A rendszerint a puritán poli­tikus szerepében feltűnő kormányfő korábban szóvá tette, hogy család­jának a vállalkozásai ne induljanak állami közbeszerzéseken, ehhez képest az Orbán-cégek rendszerint a tendernyertes fővállalkozóknak szállítanak be, így a nevük fel se buk­kan a pályázati adatbázisokban. Piaci hírek szerint az Orbán-ér­­dekeltségek igencsak drágán szál­lítanak. Ez visszaköszönni látszik a cégbírósági adatokból. Az Orbán család bányászati vállalkozásainál igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi ered­mény aránya. A családi uradalom zászlóshajójának számító, legendás Dolomit Kft. 2014-ben például 3,3 milliárd forintot kasszírozott. Az egymilliárdos adózott eredmény­ből a kormányfő édesapja tulajdo­nosként 900 milliót ki is vett. Az Orbán-cégek nyeresége 2014 után zömmel nőtt, ami nehezen függet­leníthető attól, hogy a kormányfő szakított a nagy állami közmegren­delések piacát addig uraló volt kol­légiumi társsal, Simicska Lajossal. Az Orbán család egyéb vagyon­elemei kevéssé ismertek, ami mégis, az kiterjedt uradalomra emlékeztet. Orbán felesége, Lévai Anikó utolsó vagyonbevallása 2010-ből ismert. Ebben összesen közel 600 hektár­nyi különböző földterületet tünte­tett fel sajátjaként, zömében Fel­­csút és Szolnok környéki szántókat, de itt is szerepel a miniszterelnök vagyonbevallásából is ismert, XI. kerületi Cinege utcai villa. Az Orbán család vagyonának latolgatásánál nem lehet elmenni ama közkeletű vélekedés mellett, hogy a NER-oligarchák - de első­sorban Mészáros Lőrinc - 2010 óta világtörténelmi mércével mérve is rekordütemben felgyülemlett va­gyona felett valójában maga Orbán Viktor rendelkezik. A Mészáros-va­gyon ugyanis szinte kizárólag olyan közbeszerzéseken keresztül épült fel, amikről - a korábbi amerikai nagykövet könyvének beszámo­lója szerint is - jellemzően Orbán Viktor döntött. Bár erre közvetlen bizonyíték nincs, a Mészáros- és Or­­bán-vagyon összemosódására egy­re több jel utal, így kiderült, hogy a papíron Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai kiskastélyt Mészáros bérli, de az Orbán család használja. Hasonló keresztügylet jött létre Mészáros és Tiborcz István között, így a miniszterelnöki vő BDPST Zrt. nevű ingatlancége nemrégiben megvásárolta a felcsúti oligarcha Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt. 20,59 százalékát. Ezzel piaci becslések szerint mintegy 6 milliárd forint értékű részvényállomány került át hivatalosan is Mészáros Lőrinctől az Orbán családhoz. A kormányfő veje, a 32 éves Tiborcz István, aki hat éve vette feleségül Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráhelt, korábban is vállalkozóként tevékenykedett, ám érdekeltségei a házassága után váltak kirobbanóan sikeressé, mára pedig az ország legvagyonosabbjai közé került. Ráadásul sokkal többje is lehet, mert az üzleti életben a rej­tőzködő típusok közé tartozik, így előfordult, hogy csak igazgatósági tisztséget vállalt a piac által őhozzá kötött, ám papíron offshore-hát­­terű, illetve vele sűrűn üzletelő vállalkozók-ügyvédek nevén lévő társaságokban. Emellett - a hozzá közel állókhoz hasonlóan - aktívan adja-veszi az áttételesen vagy köz­vetlenül hozzá köthető üzletrésze­ket, ingatlanokat. Első komolyabb vállalkozása az Elios volt, bár névvel ömlenek a milliárdok Orbánékhoz VAGYON A G-nap után látványosan megugrott a nyereség a családi cégeknél, amelyeknél igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi eredmény aránya, csupán egy évig számított áttételes résztulajdonosnak. A cég 2010- 2013 között az akkor Fidesz-közeli oligarchának számító Simicska-bi­­rodalomhoz tartozott, azóta pedig a leginkább Tiborcz-közeli vállalko­zóként emlegetett - szintén közbe­szerzéskedvenc - Paár Attila West Hungária Bau-csoportjának része. A társaság főképp önkormányzati közvilágítási beruházásokban vett részt, aminek túlszámlázásgyanús ügyeiben az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomoz. Habár Tiborczhoz e cégből osztalék nem került, részé­ért hárommilliárdot kaphatott. Tiborcz István központi társa­sága a BDPST Zrt. A négyéves cég két évig a hatóságok elől is titkolta tulajdonosai kilétét. Majd Tiborcz István két éve a kormányhű médi­ában fedte fel - azóta 100 százalék közelébe növelt - tulajdonosi pozí­cióját. A társaság két évvel ezelőtti mérlege furcsa: mintegy ötmilliárd forint értékű eszközök segítségé­vel nem kevesebb mint négymilli­árdos nyereséget ért el, ám ebből a részvényesek nem vettek fel oszta­lékot. Ehhez képest sajtóhíradások szerint számos, egyenként is több milliárd forint értékű - például a fővárosi Andrássy úton lévő - kas­tély, palota tartozik vagy tartozott a cég áttételes vagyonába. Tiborcz neve több ingatlanprojekt-cégben is megjelenik. Négy éve a szeszes­ital-gyártással foglalkozó - beszá­molójában tulajdonosokat nem említő - G2G Zrt. igazgatósági tag­ja is. BATKA ZOLTÁN, MARNITZ ISTVÁN Tiborcz István vagyoni helyzeté­ről sokat elárul, hogy oly­kor már az osz­talékra sem tart igényt 6 milliárd forint profit került a családhoz 2010 és 2017 vége között a bányászati cégekből FOTÓ: TÓTH GERGŐ FOTÓ: VAJDA JÓZSEF HASZON Piaci hírek szerint az Orbán-érde­­keltségek igen­csak drágán szállítanak CSODA Tiborcz István cége ötmilliárd forint értékű eszközök segítségével négymilliárdos nyereséget ért el Működik az Orbán-modell Nemcsak a kormányfőnél figyelhető meg, hogy maga a politikus nem, de családja annál feltűnőbben gazdagodik. Kósa Lajos esete is ilyen. Ezúttal gabonatermesztő cégbe szállt be a fideszes politikus idős, korábban óvónő édesanyja, illetve orvosként dolgozó testvére - vette észre a 24.hu. Koráb­ban lapunk megírta, hogy a Kosa édesanyja nevére íratott cég egy mátészal­kai sertéstelep tulajdonosa lett, ráadásul utána a vállalkozás mindjárt egy 123 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást kapott. A cégről később a 24.hu kiderítette, hogy több luxusjárművet is lízingelt, köztük egy olyan motort, amilyennel Kósa Lajost is látták robogni. Kósa szerint neki semmi köze nem volt a járműhöz, édesanyja pedig nem stróman. NÉPSZAVA

Next