Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-01 / 27. szám
BELFÖLD MARADNAK A Legfőbb Ügyészség nem kerül át a Kossuth térre NÉPSZAVA I O 2019. február 1., péntek 1 -3 Mégsem költöznek a feledékeny Polték KOSSUTH TÉR A Népszava értesülései szerint a korábbi tervektől eltérően a Legfőbb Ügyészség nem költözik át a Kossuth téri (volt) Igazságügyi Palotába, hanem abban az épületben folytatja, amelyen most a Kúriával osztozik. A Legfőbb Ügyészség kérdésünkre megerősítette, hogy a Polt Péter vezette szervezet marad a Markó utca 16. szám alatt. A lapunknak küldött tájékoztatásban ugyanakkor az is olvasható, hogy az ügyészség a Kúria projekt eredeti tervei szerint sem költözött volna a Kossuth téri épületbe, csak néhány irodahelyiséget kapott volna ott. A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy nem tart igényt ezen irodahelyiségekre”. A valóságban viszont a Legfőbb Ügyészség költözése szerepelt a tervekben, sőt tényként bejelentették 2017 szeptemberében. Akkor a Kúria sajtótitkársága és az Országos Bírósági Hivatal közleménye alapján az MTI hírül adta: együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője és a legfőbb ügyész Budapesten arról, hogy a Kúria és a Legfőbb Ügyészség visszaköltözik eredeti, Kossuth téri épületébe. A 2017-es közleményben az állt, hogy a kormány tervei szerint az egykori Igazságügyi Palota (amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek ad otthont) rekonstrukciójával a Kúria visszaköltözik eredeti épületébe, ahol a Legfőbb Ügyészség is helyet kap. A szándéknyilatkozat arról rendelkezett, hogy az intézmények együttműködnek, és létrehozzák a Kúria Épület Projekt elnevezésű szervezetet, amelynek feladata „érdekeik képviselete és egyeztetése az épület rekonstrukciójánál”. A tudósítás Polt Péter legfőbb ügyészt is idézte, aki hangsúlyozta, hogy a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elhelyezése egy épületben az igazságszolgáltatás egységét jelképezi, amelyben az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás fontos közreműködője. Darák Péter, a Kúria elnöke is lelkesülten nyilatkozott, Handó Tünde, az OBH elnöke pedig kijelentette: „szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatalmak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egysége”. Az Igazságügyi Palotával, amelyet ezek szerint már csak a Kúria székhelyéül szánnak, bőven akadnak gondok. A már bezárt Néprajzi Múzeumban folynak a költözés előkészületei, de egyelőre nem tudni, addig mi lesz, amíg elkészül az intézménynek otthont adó új épület a Városligetnél. Az Alkotmány utcai épületszárnyban működő Politikatörténeti Intézettel (PTI) még megállapodás sincs. Sőt. Ahogyan arról beszámoltunk, újabb pereskedés kezdődött: megfelelő ellentételezés esetén a PTI hajlandó lemondani a milliárdos értéket képviselő használati jogáról és elhagyni az épületet, csakhogy az állam egyáltalán nem akar fizetni. CZENE GÁBOR FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Orbán család vállalkozásai alaposan kiveszik részüket az állami vagy kurzusközeli megbízásokból. Az atlatszo.hu országszerte fél tucat olyan nagy, állami középítkezést azonosított, ahová az Orbán család bányavállalkozásai követ szállítottak. Igaz, ehhez követni kellett a vértesi bányákból elindult kőszállító autókat. A Népszabadság röviddel megszüntetése előtt szúrta ki, hogy Orbánék egyik vállalkozása szállította a Margitszigetre a vizes világbajnokság miatt esedékessé váló csatorna felújításához a betonelemeket. A rendszerint a puritán politikus szerepében feltűnő kormányfő korábban szóvá tette, hogy családjának a vállalkozásai ne induljanak állami közbeszerzéseken, ehhez képest az Orbán-cégek rendszerint a tendernyertes fővállalkozóknak szállítanak be, így a nevük fel se bukkan a pályázati adatbázisokban. Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak. Ez visszaköszönni látszik a cégbírósági adatokból. Az Orbán család bányászati vállalkozásainál igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi eredmény aránya. A családi uradalom zászlóshajójának számító, legendás Dolomit Kft. 2014-ben például 3,3 milliárd forintot kasszírozott. Az egymilliárdos adózott eredményből a kormányfő édesapja tulajdonosként 900 milliót ki is vett. Az Orbán-cégek nyeresége 2014 után zömmel nőtt, ami nehezen függetleníthető attól, hogy a kormányfő szakított a nagy állami közmegrendelések piacát addig uraló volt kollégiumi társsal, Simicska Lajossal. Az Orbán család egyéb vagyonelemei kevéssé ismertek, ami mégis, az kiterjedt uradalomra emlékeztet. Orbán felesége, Lévai Anikó utolsó vagyonbevallása 2010-ből ismert. Ebben összesen közel 600 hektárnyi különböző földterületet tüntetett fel sajátjaként, zömében Felcsút és Szolnok környéki szántókat, de itt is szerepel a miniszterelnök vagyonbevallásából is ismert, XI. kerületi Cinege utcai villa. Az Orbán család vagyonának latolgatásánál nem lehet elmenni ama közkeletű vélekedés mellett, hogy a NER-oligarchák - de elsősorban Mészáros Lőrinc - 2010 óta világtörténelmi mércével mérve is rekordütemben felgyülemlett vagyona felett valójában maga Orbán Viktor rendelkezik. A Mészáros-vagyon ugyanis szinte kizárólag olyan közbeszerzéseken keresztül épült fel, amikről - a korábbi amerikai nagykövet könyvének beszámolója szerint is - jellemzően Orbán Viktor döntött. Bár erre közvetlen bizonyíték nincs, a Mészáros- és Orbán-vagyon összemosódására egyre több jel utal, így kiderült, hogy a papíron Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai kiskastélyt Mészáros bérli, de az Orbán család használja. Hasonló keresztügylet jött létre Mészáros és Tiborcz István között, így a miniszterelnöki vő BDPST Zrt. nevű ingatlancége nemrégiben megvásárolta a felcsúti oligarcha Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt. 20,59 százalékát. Ezzel piaci becslések szerint mintegy 6 milliárd forint értékű részvényállomány került át hivatalosan is Mészáros Lőrinctől az Orbán családhoz. A kormányfő veje, a 32 éves Tiborcz István, aki hat éve vette feleségül Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráhelt, korábban is vállalkozóként tevékenykedett, ám érdekeltségei a házassága után váltak kirobbanóan sikeressé, mára pedig az ország legvagyonosabbjai közé került. Ráadásul sokkal többje is lehet, mert az üzleti életben a rejtőzködő típusok közé tartozik, így előfordult, hogy csak igazgatósági tisztséget vállalt a piac által őhozzá kötött, ám papíron offshore-hátterű, illetve vele sűrűn üzletelő vállalkozók-ügyvédek nevén lévő társaságokban. Emellett - a hozzá közel állókhoz hasonlóan - aktívan adja-veszi az áttételesen vagy közvetlenül hozzá köthető üzletrészeket, ingatlanokat. Első komolyabb vállalkozása az Elios volt, bár névvel ömlenek a milliárdok Orbánékhoz VAGYON A G-nap után látványosan megugrott a nyereség a családi cégeknél, amelyeknél igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi eredmény aránya, csupán egy évig számított áttételes résztulajdonosnak. A cég 2010- 2013 között az akkor Fidesz-közeli oligarchának számító Simicska-birodalomhoz tartozott, azóta pedig a leginkább Tiborcz-közeli vállalkozóként emlegetett - szintén közbeszerzéskedvenc - Paár Attila West Hungária Bau-csoportjának része. A társaság főképp önkormányzati közvilágítási beruházásokban vett részt, aminek túlszámlázásgyanús ügyeiben az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomoz. Habár Tiborczhoz e cégből osztalék nem került, részéért hárommilliárdot kaphatott. Tiborcz István központi társasága a BDPST Zrt. A négyéves cég két évig a hatóságok elől is titkolta tulajdonosai kilétét. Majd Tiborcz István két éve a kormányhű médiában fedte fel - azóta 100 százalék közelébe növelt - tulajdonosi pozícióját. A társaság két évvel ezelőtti mérlege furcsa: mintegy ötmilliárd forint értékű eszközök segítségével nem kevesebb mint négymilliárdos nyereséget ért el, ám ebből a részvényesek nem vettek fel osztalékot. Ehhez képest sajtóhíradások szerint számos, egyenként is több milliárd forint értékű - például a fővárosi Andrássy úton lévő - kastély, palota tartozik vagy tartozott a cég áttételes vagyonába. Tiborcz neve több ingatlanprojekt-cégben is megjelenik. Négy éve a szeszesital-gyártással foglalkozó - beszámolójában tulajdonosokat nem említő - G2G Zrt. igazgatósági tagja is. BATKA ZOLTÁN, MARNITZ ISTVÁN Tiborcz István vagyoni helyzetéről sokat elárul, hogy olykor már az osztalékra sem tart igényt 6 milliárd forint profit került a családhoz 2010 és 2017 vége között a bányászati cégekből FOTÓ: TÓTH GERGŐ FOTÓ: VAJDA JÓZSEF HASZON Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak CSODA Tiborcz István cége ötmilliárd forint értékű eszközök segítségével négymilliárdos nyereséget ért el Működik az Orbán-modell Nemcsak a kormányfőnél figyelhető meg, hogy maga a politikus nem, de családja annál feltűnőbben gazdagodik. Kósa Lajos esete is ilyen. Ezúttal gabonatermesztő cégbe szállt be a fideszes politikus idős, korábban óvónő édesanyja, illetve orvosként dolgozó testvére - vette észre a 24.hu. Korábban lapunk megírta, hogy a Kosa édesanyja nevére íratott cég egy mátészalkai sertéstelep tulajdonosa lett, ráadásul utána a vállalkozás mindjárt egy 123 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást kapott. A cégről később a 24.hu kiderítette, hogy több luxusjárművet is lízingelt, köztük egy olyan motort, amilyennel Kósa Lajost is látták robogni. Kósa szerint neki semmi köze nem volt a járműhöz, édesanyja pedig nem stróman. NÉPSZAVA