Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-18 / 64. szám
2 NÉPSZAVA 2019. március 18., hétfő Szlovákia: nem a populizmusra VOKS Északi szomszédunk demokrácialeckét ad a régiónak. Az államfőválasztáson két igazi demokrata került az élre. A szintén szavazásra készülő Ukrajnában nem ennyire ígéretes a helyzet. GÁL MÁRIA Ötödjére választott közvetlenül államfőt Szlovákia, 1999-ig a parlament döntött az elnök személyéről. A szombati első fordulóban a liberális Progresszív Szlovákia jelöltje, Zuzana Caputova került az élre a szavazatok 40,57 százalékával, aki a két hét múlva esedékes második fordulóban a szociáldemokrata Smer jelöltjével, az Európai Bizottság alelnökével, a 18,66 százalékot elérő Maros Sefcoviccsal fog megméretkezni. Ez egyben a legnagyobb arány, amit szlovák elnökjelölt elért, s azt sugallja, aligha hoz változást a második forduló. Caputova ugyanis minden megyét megnyert, a városokban tarolt, Pozsonyban 60 százalék fölött teljesített. Igaz, hogy 2014-ben Robert Fico is megnyerte az első fordulót, a másodikban viszont alulmaradt a független Andrej Kiskával szemben, amikor Kiska 59,38, Fico pedig 40,61 százalékot ért el. A mostani állás igen sok mindent jelez. Mindenekelőtt azt, hogy a szlovákok kiábrándultak ugyan a politikából, de a legutóbbi választáson parlamenti erővé vált populistákból is, megtörték a nyíltan neonáci Marian Kotleba szárnyalását is. Ha az ő, illetve ugyancsak keményvonalasnak számító független jelölt, Stefan Harabin főbíró eredményét összeadjuk, akkor sem éri el a kritikus szintet, kevesebb mint a lakosság negyede szavazott rájuk. Bugár Béla 3,1 százaléka egyértelműen azt jelzi, hogy a felvidéki magyar lakosság is hitt Caputovában - több magyarlakta járásban is nyert a jogásznő, és sok helyen második lett Bugár mögött, az ő nyitottsága lehetővé tette, hogy nyugodt szívvel tudjanak az esélyesre szavazni, nem kényszerültek az etnikai keretek között mozogni. 2014-ben az MKP magyar jelöltje 5,1 százalékot kapott, de akkor sem Fico, sem Kiska nem nyitott a magyarok felé. Az is kétségtelen, hogy sem a járult az urnák szlovák politikai osztály hitelvesz elé Szlovákiában tése, sem az irányváltás nem ezzel a választással kezdődött. Kiska győ-A felvidéki magyar lakosság is hitt Cupatovában zelme is ezt jelezte, a Fico-kormány tavalyi megbuktatása, valamint a tavaly őszi pozsonyi polgármester-választás is, amikor már az alig egyéves Progresszív Szlovákia párt jelöltje győzni tudott a fővárosban. A változáshoz nyilván nagymértékben hozzájárul a tragikus újságíró-gyilkosság, de az is, hogy a szlovák politikát évtizedek óta uraló Fico erőszakmentesen visszalépett. Fico megszelídítésében kétségtelenül szerepet játszott, hogy első kormányzása idején, amikor a szélsőséges nacionalista Jan Slotával koalícióra lépett, saját európai pártcsaládja felfüggesztette a Smer tagságát. A szlovák vezér mindent megtett, hogy visszakerüljön, és bár kacérkodott a határokkal, soha többé nem lépte azt át látványosan. A liberális, demokratikus ellenzék szlovákiai térhódítása ugyanakkor nemcsak azt jelzi, hogy a társadalom kezdi kinőni a demokrácia gyermekbetegségeit, hanem azt is, hogy a jogállamiság intézményeibe vetett bizalom is helyreállítható. 48,47 százalék TAROLT Zuzana Caputova (balra) minden megyét megnyert, ő az esélyes a második fordulóban is Ukrán pártok népszerűsége Ukrajnában idén ősszel rendeznek parlamenti választást. A három legnépszerűbb elnökjelölt pártja is élen áll, a szélsőséges és radikális nacionalista formációk meggyengültek. •A Nép Szolgája Párt, 21,5 százalék (Zelenszkij) •Batykivscsina, 18,7 (Timosenko) • Porosenko Blokk, 14,2 százalék •Oleh Ljasko Radikális Párt, 4 százalék •Szvoboda, 3 százalék •Nemzeti Hadtest, 1 százalék REFLEKTOR Zuzana Caputova A 45 éves jogász, civil aktivista a 2017-ben alakult Progresszív Szlovákia mozgalom alelnöke. Civil aktivistaként, környezetvédőként a Pozsony melletti Pezinok szemétlerakó leállításával vált ismertté, amiért 14 éven át harcolt jogászként. Véleménye szerint a legmagasabb hatalmi pozíciók egyöntetű férfiképviseletét ellensúlyozni kellene a „női elemmel", mert ez is a megegyezéshez járulna hozzá. Támogatja az azonos neműek házasságát és azt is, hogy az ilyen párok gyermeket is örökbe fogadhassanak. Február elején még csak 4-5. volt, az utolsó felmérések - ezt két héttel a voksolás előtt lehet közzétenni Szlovákiában - közül egyesekben már az 50 százalékot is meghaladta. Népszerűségével arányosan durvult az ellene irányuló kampány is. A lekicsinylő szexista megnyilvánulások mellett megjelent a „túl liberális", a Soros-bérenc, illetve a „támogatja a homoszexuális őrültséget". A nők többségét így is maga mögé állította, a Focus mérése szerint az ő választóbázisában van a legtöbb nő - 64,7 százalék nő és 35,3 férfi -, és Sefcovicra is több nő készült szavazni, mint férfi, esetében ez az arány 17,6-15,8 százalék volt. A keményvonalas, radikális és szélsőséges jelöltek hívei között viszont magasabb a férfiak aránya. Caputova a magyarok körében is népszerű nyitottsága miatt. Bugár Béla után, aki 30,3 százalék magyar voksaira számíthatott, az aktivista jogász állt második helyen 13,5 százalékkal. Ukrajnában már nem hisznek a csodában ERŐVISZONYOK Igen furcsa, nehezen megmagyarázható jelenség zajlik az ugyancsak elnökválasztásra készülő Ukrajnában. Az, hogy a komikus színész Volodimir Zelenszkij vezeti az elnökjelöltek népszerűségi rangsorát, jelzi, hogy az ukrán lakosság sem bízik politikusaiban, politikai pártjaiban. A kampány „furcsasága” azonban nem is ebben, hanem Petro Porosenko hivatalban lévő államfő hétről hétre erősödő népszerűségében rejlik. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint továbbra is a komikus vezeti az elnökjelöltek rangsorát, Zelenszkijre most a biztos szavazók 28 százaléka voksolna, viszont tovább erősödött Porosenko is, aki már 19,6 százalékon áll, Julija Timosenko pedig, aki az utóbbi két évben töretlenül vezette a népszerűségi listát, már csak 14,8 százalékra számíthat. Mindezek ellenére a különböző intézetek felméréseiben egybehangzóan az a választói vélemény kerül többségbe, hogy az elnökválasztást végül Petro Porosenko fogja megnyerni. Az okokat csak találgatni lehet. Az ukrán többség vagy nem hisz a voksolás tisztaságában, vagy azzal számol, hogy a hagyományos politikai elit a második fordulóban minden köztük lévő ellentét dacára összefog a „kibic” Zelenszkij ellen. Hogy ez mennyire valószínű? A kampányban eddig Timosenko elsődlegesen Porosenkót, és nem Zelenszkijt támadta. A színész kapcsán a volt miniszterelnök úgy vélekedett, semmit nem jelent az, hogy pillanatnyilag ő vezet. Szerinte az emberek kiábrándultak a jelenlegi hatalomból, sokan a létminimum alatt tengődnek, arra voksolnak majd, hogy boldogabbak legyenek. Timosenkónak vélhetően csak részben van igaza. Ezt a kiábrándultságot tükrözik éve óta a felmérések, csakhogy a teljes politikai osztályból való kiábrándultságot, hiszen alig akadt olyan párt és politikus, akinek sikerült két számjegyű népszerűséget elérnie. Zelenszkij szilveszterkor jelentette be hivatalosan indulását az elnökválasztáson, azóta hétről hétre erősödik. Az ő népszerűsége kétségtelenül politikán kívüliségéből adódik, Porosenko felemelkedésére azonban nincs igazán magyarázat. Miért és mitől gondolkodnak hirtelen másképpen az ukrán szavazók, akik az utóbbi években ritkán taksálták 10 százalék fölé a csokoládékirály elnököt? A minden ukrán választás esetében levegőben lógó orosz beavatkozás veszélye sem magyarázat rá, hiszen a jelöltek közül Moszkvának épp Porosenko a legrosszabb, mert egyértelműen ő az Európai Unió és az Egyesült Államok favoritja határozott európai és euroatlanti integrációs elkötelezettsége miatt. A kezdeti figyelmeztetések is arról szóltak, hogy a Kreml mindent megtesz Porosenko győzelmének megakadályozása érdekében. Timosenko mára elveszítette nyugat-európai támogatottságát ellenzékben tanúsított populista megnyilvánulásai, illetve a nemzetközi hitelek feltételének számító reformok mögüli kihátrálása miatt, az Egyesült Államok pedig attól is tart, hogy ő kiegyezne Putyinnal az Ukrajnán keresztüli gázszállítások kapcsán. Porosenko és a hatalmi gépezet viszont egyértelműen Zelenszkijre összpontosít. Rendőrségi lehallgatókészülék elemei kerültek elő irodája közelében, nem engedték fellépni társulatával, nemrég pedig azt jelezte a színész, hogy rendőrségi információi szerint őt és humorszínházát pénzmosással próbálja hamisan megvádolni a hatalom. Zelenszkij esetleges győzelme mégsem ugyanazt jelentené Ukrajnában, mint Zuzana Caputováé Szlovákiában. Caputova és a Progresszív Szlovákia önerőből nőtt ki, Zelenszkij mögött viszont ugyanúgy egy erős oligarcha áll, mint az ukrán politika más szereplői mögött. A humorista felemelkedéséhez kellett Porosenko egyik ellenfele, Igor Kolomojszkij is. Ez azt sugallja, bárki nyerjen is, nagy változásra aligha lehet számítani Ukrajnában. G. M. CÉLKERESZTBEN Zelenszkij mögött is egy oligarcha áll