Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-13 / 61. szám
KULTÚRA Egy kis Kuba Budapesten Március 17-én és 18-án ismét Budapestre látogat a nagy kubai zenészgeneráció, a Buena Vista Social Club utóda, a Son Del Nene. A jellegzetes sapkáiról ismertté vált énekes, Pedro Lugo El Nene Martinez együttese először az Ellátóházban, majd a MOMkultban gondoskodik a forró kubai hangulatról. NÉPSZAVA Miért? Miért ne?! Megnyitották a jelentkezést a 10 éves jubileumi TEDxYouth@Budapest konferenciára, melyet április 13-án rendeznek a MOM Kulturális Központban. Az előadóktól a Miért? Miért ne?! témákhoz keresik a válaszokat. NÉPSZAVA Dózsa László és Döbrentei Kornél kitüntetése ELISMERÉS Március 15., az 1848- as forradalom és szabadságharc ünnepének alkalmából a magyar kormány kitüntette Dózsa László színészt és Döbrentei Kornél írót. Dózsa László két és fél éve került a hírekbe, akkor, amikor az 1956-os emlékévre készített plakátok egyikén a Schmidt Mária vezette Terror Háza az ő nevét írta egy fotó alá, amelyen valójában Pruck Pál szerepelt. A vitából bírósági ügy lett, ítéletében a bíróság megállapította, hogy a Terror Háza megsértette a néhai Pruck Pál kegyelethez való jogait. Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy ’56-os hősnek tartja-e Dózsát, így válaszolt: „A tudomány sajátossága, hogy későbbi kutatások eredményei új, más megvilágításba helyezhetik a múlt egyes történéseit.” Döbrentei Kornél nevétől tizenöt éve volt hangos a közbeszéd. 2003 karácsonyán a Tilos Rádióban Bajtai Zoltán, művésznevén Barangó ittasan azt mondta: kiirtaná az összes keresztényt. Óriási botrány lett, tüntetést rendeztek a Tilos Rádió előtt, követelve annak betiltását. Döbrentei Kornél író, a Magyar Írószövetség tagja a demonstráción antiszemita kijelentéseket tett. A beszéd után Parti Nagy Lajos kilépett a Magyar Írószövetségből, majd több mint száz író - köztük Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter - követte. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere több elismerést is átadott. Magyarország kiváló művésze lett Bátori Éva operaénekes, Csurka László színész, rendező, Körtvélyessy Zsolt színész és Rátóti Zoltán színész. Magyarország Babérkoszorúja elismerést kapott Ferdinandy György író, költő, műfordító, kritikus is. Magyarország Érdemes Művésze Díjat vehetett át: Árendás József grafikusművész, Dukay Barnabás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Fehér Anna színész, Gráf Zsuzsanna karnagy, Oberfrank Pál színész, Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező, Pál István „Szalonna” népzenész, Rálik Szilvia operaénekes, Rátkai Erzsébet látvány-, díszlet- és jelmeztervező, Rippel Ferenc artista, Rippel Viktor artista, Rubold Ödön színész, Skardelli György építész, Szögi Csaba táncművész, koreográfus, táncpedagógus, Topolánszky Tamás táncművész, koreográfus, Tóth Auguszta színész, Trokán Péter színész. NÉPSZAVA FOTÓ: VAJDA JÓZSEF TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS Nem Dózsa László látható A plakáton Dózsa László neve volt egy fotó alatt, amelyen valójában Pruck Pál szerepelt NÉPSZAVA 2019. március 13., szerda Pillantás Libanonra A libanoni magyar művész, Rida Yaghi munkásságát mutatja be a 19. Frankofón Fesztivál kiállítása a Francia Intézetben. A Libanon tájait és a mögöttük rejlő történeteket prezentáló tárlat március 19.-április 2. között lesz nyitva. NÉPSZAVA A magyar kubista TÁRLAT A Tanácsköztársaság plakátművésze következetesen kerülte el a szocialista realizmust. Kmetty János állandó kiállítása Szentendrén. RÓZSA GYULA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Máig érthetetlen - felderítetlen -, miként kerülte el Kmetty János a szocialista realizmust. Főiskolai tanár volt, erősen baloldali múltú, tisztségviselő művészszervezetekben, és mégsem kellett/tudott elszakadni attól a saját világtól, amely az ötvenes évek remekét, a portrés Csendéletet is megteremtette. Igaz, az 1889-ben született, pályáján a tízes években induló mester generációjának ez már a harmadik elkerülendő lehetett. Kmetty maga, mint a Tanácsköztársaság plakátművésze és funkcionáriusa, először a bosszúálló húszas években, aztán a konszolidáltan hosszú Horthy-korszakban szerzett tapasztalatot materiális és szellemi túlélésből, amely túlélés nála sosem megalkuvást, mindig makacs, csendes következetességet jelentett. Véges végig követését egy festői meggyőződésnek, amely nem változott, csak színeződött, és éppen árnyalatváltozásai révén lett mind hitelesebb. Ma már könnyű felfedezni, hogy már a két női akt drapériával monumentális emlékművén ez kezdődött (1918). A vasgolyó súlyú melleken, a betonpillér kemény combokon, azon a fenyegető nyugalmon, amely ezt a két hétköznapi félistennőt éltette. Még nem kubizmus, de már ugyanazt az aktivizmust sejteti, amely a hamar szövetségessé vált Ma festészetének lényege, és amely - groteszk módon - a bukás utáni levegőhiány festőnemzedékének lesz majd Árkádia piktúrája a húszas években. Kmetty eszménye már ekkor a rend. A Városliget fáit még nyugtalanság hajlítja, de az elmosódó lombpászmák nem erősítik, feloldják a feszültséget, és a 11-es Csendélet merész, támadó kancsójának kihívása megbékél a gyümölcsök cézanne-os gördülékenységén. Kmetty ugyanis csak az első világháború után lesz kubista. Akkor, amikor az elűzött-elmenekült emigráns magyarok odakint konstruktivisták, nonfiguratívok lesznek, és amikor idehaza a modernizmusnak még az emlékét is üldözi a jobboldali kurzus és a politikailag semleges pallérozatlanság. Festői meggyőződése nem változott, csak színeződött év alatt, 1930-ban végigalkotja a kubizmus fokozatait. A Csendélet sárga korsóval a geometrikus egyszerűsítés, a rétegelt távlat és a térbeli tömörítés példája, a Gyümölcs csendélet kék vázával a lefaragott almáival analizál, de a kilencszázharmincas keskeny Csendélet a maga módján már a szintetikus kubizmus. Mindegyik a maga módján. A sárga korsó mellett a szinte áttetszően finom ivóedények s maga a tapintatosan szép, temperával festett főmotívum őrzik s valamiképpen mégis poetizálják a tömörített rendet. A kék vázás kompozíció valahogy intim, félig reális térben végzi a felülről-oldalról látott asztal meg a gúlára szeletelt körték analízisét. A keskeny Csendélet meg valóban szimultán síkokat rétegel, vetít egymásra, ám a finom szerkezetet egyből másképp értelmezi a csaknem naturálisan megjelenő férfiportré. A magyar kubista ezt a címet kapta tíz esztendeje a miskolci múzeum nagy reprezentatív Kmettykiállítása. Ha a nagyvonalúságtól eltekintünk - legalább ennyire volt magyar és kubista ugyanakkor a mostanában mindinkább felfedezett Szobotka Imre -, a terminus technikust találónak véljük és értelmezhetjük. Kmetty János nem annyiban volt magyar, hogy késett, amint ezt ilyenkor a stopperral mérő szigorú kritikusok (Néray Katalin rendszertanából) rendre fájlalják. Ennél lényegesebb, hogy az ő kubizmusát reális látványok moderálták és festői finomságok élénkítették. A história, a társadalom, a légkör feltételei között Kmetty János egyénisége modulálta, hangszerelte a kubizmust. Mint ugyanabban az időben Bernáth Aurélé az expresszionizmust, Bortnyik Sándoré a konstruktivizmust, Derkovitsé mind a kettőt. Szokás erre - mint nemzeti teljesítményre büszkének lenni, és szokás a fáziseltolódást és stílustisztátalanságot - mint fájdalmas provincializmust - számon kérni és megsiratni. Holott ez a „magyarítás” önmagában nem érdem és nem sorscsapás. Értéke a megvalósulás értékétől függ. Esetünkben attól, hogy a következetes Kmetty János az ötvenes években, a nagy és erőszakolt stiláris torzulások idején is súlyos gyümölcsökből és bizalmatlanul kitekintő önportréból olyan csendéletet festett, amely Bodonyi Emőke kiemelése kurátori telitalálat - biztatást és folyamatosságot kínált az oldódó hatvanas évek számára. 1 Rózsa Gyula www.gyularozsa. com KÉT KOMPOZÍCIÓ Kmetty János: Csendélet sárga korsóval, 1930 (jobbra), Csendélet, 1950-es évek (lent) HITELESSÉG Önarckép, 1911 (jobbra fent), Tájkép, 1917 (fent) és Két női akt drapériával, 1918 (jobbra) 1 Az örök kereső. Kmetty János újrarendezett állandó kiállítása; Kmetty Múzeum, Szentendre MERÉSZEN Csendélet, 1911