Népszava, 2019. április (146. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-01 / 76. szám

NÉPSZAVA 2019. április 1., hétfő REFLEKTOR LONDON Három nappal az eredetileg tervezett kilépés után, tizenegy nappal a most érvényes határidő előtt, ma újabb parlamenti szavazások hozzák izgalomba a szigetországot R. HAHN VERONIKA LONDON Az Egyesült Királyságban hetek, hónapok óta minden nap kiérdemli a „bolondok napja” jelzőt. Az embe­rek oly mértékben belefáradtak a Brexittel kapcsolatos huzavonába, hogy április 1-jén keveseknek lesz valószínűleg kedvük tréfálkozni. A kormánytól március 29. helyett újabb határidő, április 12. követel valamilyen megoldást. Ha a londo­ni parlament addig nem fogadja el Theresa May és Brüsszel megálla­podását, és a kormány nem tudja alaposan megindokolni, miért és mennyi időre kér újabb halasztást az Uniótól, akkor bekövetkezhet a hosszú, akár években számítható késlekedés helyett a sokak - de nem mindenki - által félt rendezetlen tá­vozás, az úgynevezett kemény Bre­­xit. Ezek közül egyik verzió sem azo­nos azzal a távlattal, amire a 2016-os népszavazás igent mondott. Theresa May péntek délután harmadszor maradt alul az alsó­házban a megegyezést tartalma­zó törvényjavaslatról rendezett szavazáson - bár ezúttal legalább nem „történelmi mértékben”. A tory vezető számára sovány vigasz, hogy 230, majd 149 után most végül „csak” 58 szavazatos különbséggel vesztett, és pártfrakciójának ezút­tal pusztán 34 tagja haladt át a „No” szavazóhelyiségen. A kabinet tagjai mostanra min­den reményt feladtak, hogy a tíz északír unionista képviselő átse­gíti a megállapodást a célvonalon. A kialkudott szerződésszöveg biz­tosítékként (backstop) emlegetett rendelkezése alapján nem zárható ki, hogy Észak-Írország a későbbi kereskedelmi tárgyalások esetle­ges kudarca nyomán az Egyesült Királyság többi részétől eltérő struktúrába, folytatódó vámunióba kényszerülhet. Hét végi pihenés és a nagy-bri­­tanniai anyák napja ünneplése helyett a politikusok vasárnap is kiutat igyekeztek keresni a zsák­utcából. A Downing Street 10.-ből származó információk szerint Theresa May erősen fontolgatja an­nak a lehetőségét, hogy negyedszer Arra gyana­kodnak, hogy May most már előre hozott választást akar is szavazásra bocsátja a brüsszeli megállapodást vagy magát az ezen alapuló kilépési törvényt. A kor­mányfőre több irányból is nyomás nehezedik. Egyrészt miniszterei­nek egy csoportja tett nála láto­gatást. Megpróbálták meggyőzni, hogy ne engedjen egy „puhább” Brexit kísértésének, és vágjon bele a megállapodás nélküli kilépésbe. Ebbe az irányba befolyásolta őt John Bolton, Donald Trump ame­rikai nemzetbiztonsági tanácsadó is, aki a Sky Newsnak adott interjú­jában kiállt a megállapodás nélküli kilépés mellett, mondván, az Egye­sült Államok alig várja, hogy „első­ként kössön kereskedelmi egyezsé­get az Egyesült Királysággal”. Andrea Leadsom, az alsóház tory vezetője szervezésében tíz kabinet­miniszter rövid levélben fordult May asszonyhoz, azt tanácsolva, óvakodjon a vámunió folytatásától, és csak május 22-ig hosszabbítsa meg a szigetország EU-tagságát, elkerülve az európai parlamenti választáson való részvételt. Mint hangsúlyozzák, ezek az ígéretek szerves részei a párt választási programjának. Ami egyelőre biztosnak látszik, az az alternatív Brexit-megoldá­­sokról szóló hétfői voksolási so­rozat. A kormány helyett a parla­ment által összeállított napirend keretében a házelnök, John Bercow dönti el, mely törvénymódosítások kerülnek újabb szavazásra a múlt szerdán visszautasított nyolc válto­zat közül. Elképzelhető, hogy akár már kedden a legnagyobb támo­gatást élvező javaslat és a Theresa May nevéhez fűződő alku közül választhatnak a ház tagjai, és ebben a konstrukcióban a kormányfő re­ményei szerint a hivatalos, Brüs­­­szel által már elfogadott szerződés megszerzi a többséget. A háznak meg kell szavaznia azt a törvényerejű rendeletet is, mely­nek értelmében szükség esetén ki­írható lesz az európai parlamenti választás. A miniszterelnöknek az a pén­teki megjegyzése, miszerint „at­tól tart, a ház rövidesen kimeríti a Brexit-folyamat tárgyalásának kereteit”, politikai megfigyelőkben azt a gyanút keltette, hogy már ő maga is az előre hozott parlamenti választásban látja a megoldást. Ám a konzervatív vasárnapi lapot tájé­koztató miniszterek mindenáron el akarják kerülni, hogy Theresa May irányítsa a választási kam­pányt, mert az „megsemmisítheti” a pártot, és a Munkáspárt vezetőjét, Jeremy Corbynt katapultálhatja a Downing Street 10.-be. Ezek a mi­niszterek emlékeztetnek arra, hogy May katasztrofálisan szerepelt a 2017-es előre hozott választáson, és ez vezetett a kisebbségi kormány­záshoz. Mindezekre figyelemmel kétséges, hogy a miniszterelnök megszerezné az idő előtti választás kiírásához szükséges kétharmados többséget a teljes háztól. Tom Watson, a Munkáspárt második embere és Nicky Morgan konzervatív oktatási exminiszter akár egy nemzeti egységkormányt is elképzelhetőnek tartana. Az esetleges választás előtti helyzetben érdekes fejlemény, hogy a Konzervatív Párt és a Munkás­párt parlamenti frakciójából kivált tizenegy képviselő eddig függet­lennek nevezett csoportja (The In­dependent Group, TIG) Változást néven (egész pontosan: Change UK) önálló pártként kívánja magát bejegyeztetni. Az új szervezet ide­iglenes vezetője meglepetésre nem a munkáspárti Chuka Umunna, hanem a konzervatív Heidi Allen lett. A feszült politikai hangulatban figyelmeztető - későbbi esetleges társadalmi nyugtalanságra utaló - jel, hogy a beaconsfieldi konzerva­tív pártszervezet a pénteki szavazás után megvonta a bizalmat az egyik legtapasztaltabb és legismertebb képviselőtől, Dominic Grieve-től. A „puha” Brexit felé hajló volt legfőbb ügyész következetesen elutasítja May megállapodását, amiért nagy többséggel megszerzett képviselői helyével fizethet. A The Sunday Timesban megje­lent friss közvélemény-kutatás sze­rint a Munkáspárt 41 százalékon áll, vagyis 5 százalékponttal növelte támogatottságát az előző felmérés­hez képest, a Konzervatív Párt vi­szont 7 százalékpontot vesztett, és 36 százalékra csúszott le. Ez azt je­lenti, Jeremy Corbynt már csak 19 képviselői hely választja el a több­ségi kormányzástól. GYÁSZ FOTÓ: AFP/ISABEL INFANTES Van, aki már temeti a Brexi­­tet, más viszont „hisz Nagy-Bri­­tanniában" LEGYEN MINÉL KEMÉNYEBB ! JOHN BOLTON Az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanács­adója szerint Washington alig várja, hogy különmegállapo­­dást köthessen az Uniót elhagyó britekkel / Új elgondolásokat vár Brüsszel a túlpartról ESÉLY Az Európai Unió székhe­lyén jelenleg azt tartják a legvaló­színűbbnek, hogy a szigetország „rendezetlenül”, vagyis egyezmény nélkül fog távozni a közösségből. Ha Theresa May nem tudja megnyerni a brit alsóházat a kilépési megál­lapodás támogatásához, akkor az EU vezetőit kellene meggyőznie az újabb halasztásról, hacsak nem akarja a „kemény Brexitet”, aminek az elkerüléséhez korántsem elég, hogy ezt a lehetőséget a londoni honatyák elvetették. Az uniós döntéshozók már fi­gyelmeztették brit partnereiket: csak akkor egyeznek bele a kilépési folyamat meghosszabbításába, ha hitelt érdemlő, új Brexit-stratégiá­­val állnak elő, és megrendezik a május végén esedékes európai par­lamenti választásokat. A huszon­hetek azt is feltételül szabnák, hogy nem tárgyalható újra a jogilag kö­telező kilépési megállapodás, ame­lyet a brit alsóház már háromszor leszavazott. Ezzel szemben tovább­ra is nyitottak lennének a kétoldalú kapcsolatoknak a tagsági viszony megszűnte utáni jövőjét felvázoló politikai nyilatkozat módosítására. Theresa Maynek legkésőbb áp­rilis 8-án kellene letennie elkép­zeléseit a hogyan továbbról az EU asztalára, hogy az április 10-én rendkívüli csúcstalálkozóra ös­­­szeülő állam- és kormányfőknek legyen idejük megfontolni és meg­vitatni a javaslatokat. Leo Varad­­kar ír kormányfő azt a véleményét hangoztatta, hogy az uniós tagál­lamok nyitottak lennének a Brexit viszonylag hosszú elhalasztására, ha az Egyesült Királyság készséget mutatna álláspontja megváltozta­tására és az eddig elutasított alter­natívák valamelyikének elfogadá­sára. Emmanuel Macron francia el­nök és kormánya csak akkor lenne hajlandó időt adni Theresa May kormányának, ha a jövőre vonat­kozó tervük élvezné a brit alsóház többségének a támogatását. Amíg Londonból nem érke­zik újabb kérés, Brüsszelben és a tagállamokban felkészülnek a legrosszabbra, vagyis arra, hogy a szigetország megállapodás nélkül „kizuhan” az Európai Unióból. Az Európai Bizottság, a közösség ja­vaslattevő, végrehajtó és ellenőrző testülete egy múlt heti közlemé­nyében megállapította, hogy az EU elvégezte a felkészülést az Egyesült Királyság április 12-én esetleg be­következő távozására. Ha a Brexit - re szűk két héten belül sor kerül, akkor a szigetország harmadik or­szággá válik, amelyre az Unió egyet­len jogszabálya sem alkalmazható. Ennek egyik legsúlyosabb kö­vetkezménye lehet, hogy létre kell hozni valamiféle ellenőrző mecha­nizmust az EU-tag Írország és a szigetországhoz tartozó Észak-Ír­­ország közötti árukereskedelem kontrolljára. Brüsszelben és Lon­donban is szeretnék elkerülni ii-Brü­sszel módosíthat a jövőbeni viszonyról szóló nyilatkozatoi­nikai akadályok létesítését a két terület határán, és több megoldási lehetőségen gondolkodnak. Ezek egyike például, hogy Írország terü­letén ellenőriznék az exportra és importra szánt termékeket. A hely­zet komolyságára utal, hogy Leo Varadkar a héten Párizsban és Ber­linben tárgyal Emmanuel Macron­­nal, illetve Angela Merkel német kancellárral. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) LEO VARADKAR ÍR KORMÁNYFŐ Országát speciálisan érinti a Brexit

Next