Népszava, 2019. április (146. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-01 / 76. szám
NÉPSZAVA 2019. április 1., hétfő REFLEKTOR LONDON Három nappal az eredetileg tervezett kilépés után, tizenegy nappal a most érvényes határidő előtt, ma újabb parlamenti szavazások hozzák izgalomba a szigetországot R. HAHN VERONIKA LONDON Az Egyesült Királyságban hetek, hónapok óta minden nap kiérdemli a „bolondok napja” jelzőt. Az emberek oly mértékben belefáradtak a Brexittel kapcsolatos huzavonába, hogy április 1-jén keveseknek lesz valószínűleg kedvük tréfálkozni. A kormánytól március 29. helyett újabb határidő, április 12. követel valamilyen megoldást. Ha a londoni parlament addig nem fogadja el Theresa May és Brüsszel megállapodását, és a kormány nem tudja alaposan megindokolni, miért és mennyi időre kér újabb halasztást az Uniótól, akkor bekövetkezhet a hosszú, akár években számítható késlekedés helyett a sokak - de nem mindenki - által félt rendezetlen távozás, az úgynevezett kemény Brexit. Ezek közül egyik verzió sem azonos azzal a távlattal, amire a 2016-os népszavazás igent mondott. Theresa May péntek délután harmadszor maradt alul az alsóházban a megegyezést tartalmazó törvényjavaslatról rendezett szavazáson - bár ezúttal legalább nem „történelmi mértékben”. A tory vezető számára sovány vigasz, hogy 230, majd 149 után most végül „csak” 58 szavazatos különbséggel vesztett, és pártfrakciójának ezúttal pusztán 34 tagja haladt át a „No” szavazóhelyiségen. A kabinet tagjai mostanra minden reményt feladtak, hogy a tíz északír unionista képviselő átsegíti a megállapodást a célvonalon. A kialkudott szerződésszöveg biztosítékként (backstop) emlegetett rendelkezése alapján nem zárható ki, hogy Észak-Írország a későbbi kereskedelmi tárgyalások esetleges kudarca nyomán az Egyesült Királyság többi részétől eltérő struktúrába, folytatódó vámunióba kényszerülhet. Hét végi pihenés és a nagy-britanniai anyák napja ünneplése helyett a politikusok vasárnap is kiutat igyekeztek keresni a zsákutcából. A Downing Street 10.-ből származó információk szerint Theresa May erősen fontolgatja annak a lehetőségét, hogy negyedszer Arra gyanakodnak, hogy May most már előre hozott választást akar is szavazásra bocsátja a brüsszeli megállapodást vagy magát az ezen alapuló kilépési törvényt. A kormányfőre több irányból is nyomás nehezedik. Egyrészt minisztereinek egy csoportja tett nála látogatást. Megpróbálták meggyőzni, hogy ne engedjen egy „puhább” Brexit kísértésének, és vágjon bele a megállapodás nélküli kilépésbe. Ebbe az irányba befolyásolta őt John Bolton, Donald Trump amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó is, aki a Sky Newsnak adott interjújában kiállt a megállapodás nélküli kilépés mellett, mondván, az Egyesült Államok alig várja, hogy „elsőként kössön kereskedelmi egyezséget az Egyesült Királysággal”. Andrea Leadsom, az alsóház tory vezetője szervezésében tíz kabinetminiszter rövid levélben fordult May asszonyhoz, azt tanácsolva, óvakodjon a vámunió folytatásától, és csak május 22-ig hosszabbítsa meg a szigetország EU-tagságát, elkerülve az európai parlamenti választáson való részvételt. Mint hangsúlyozzák, ezek az ígéretek szerves részei a párt választási programjának. Ami egyelőre biztosnak látszik, az az alternatív Brexit-megoldásokról szóló hétfői voksolási sorozat. A kormány helyett a parlament által összeállított napirend keretében a házelnök, John Bercow dönti el, mely törvénymódosítások kerülnek újabb szavazásra a múlt szerdán visszautasított nyolc változat közül. Elképzelhető, hogy akár már kedden a legnagyobb támogatást élvező javaslat és a Theresa May nevéhez fűződő alku közül választhatnak a ház tagjai, és ebben a konstrukcióban a kormányfő reményei szerint a hivatalos, Brüsszel által már elfogadott szerződés megszerzi a többséget. A háznak meg kell szavaznia azt a törvényerejű rendeletet is, melynek értelmében szükség esetén kiírható lesz az európai parlamenti választás. A miniszterelnöknek az a pénteki megjegyzése, miszerint „attól tart, a ház rövidesen kimeríti a Brexit-folyamat tárgyalásának kereteit”, politikai megfigyelőkben azt a gyanút keltette, hogy már ő maga is az előre hozott parlamenti választásban látja a megoldást. Ám a konzervatív vasárnapi lapot tájékoztató miniszterek mindenáron el akarják kerülni, hogy Theresa May irányítsa a választási kampányt, mert az „megsemmisítheti” a pártot, és a Munkáspárt vezetőjét, Jeremy Corbynt katapultálhatja a Downing Street 10.-be. Ezek a miniszterek emlékeztetnek arra, hogy May katasztrofálisan szerepelt a 2017-es előre hozott választáson, és ez vezetett a kisebbségi kormányzáshoz. Mindezekre figyelemmel kétséges, hogy a miniszterelnök megszerezné az idő előtti választás kiírásához szükséges kétharmados többséget a teljes háztól. Tom Watson, a Munkáspárt második embere és Nicky Morgan konzervatív oktatási exminiszter akár egy nemzeti egységkormányt is elképzelhetőnek tartana. Az esetleges választás előtti helyzetben érdekes fejlemény, hogy a Konzervatív Párt és a Munkáspárt parlamenti frakciójából kivált tizenegy képviselő eddig függetlennek nevezett csoportja (The Independent Group, TIG) Változást néven (egész pontosan: Change UK) önálló pártként kívánja magát bejegyeztetni. Az új szervezet ideiglenes vezetője meglepetésre nem a munkáspárti Chuka Umunna, hanem a konzervatív Heidi Allen lett. A feszült politikai hangulatban figyelmeztető - későbbi esetleges társadalmi nyugtalanságra utaló - jel, hogy a beaconsfieldi konzervatív pártszervezet a pénteki szavazás után megvonta a bizalmat az egyik legtapasztaltabb és legismertebb képviselőtől, Dominic Grieve-től. A „puha” Brexit felé hajló volt legfőbb ügyész következetesen elutasítja May megállapodását, amiért nagy többséggel megszerzett képviselői helyével fizethet. A The Sunday Timesban megjelent friss közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt 41 százalékon áll, vagyis 5 százalékponttal növelte támogatottságát az előző felméréshez képest, a Konzervatív Párt viszont 7 százalékpontot vesztett, és 36 százalékra csúszott le. Ez azt jelenti, Jeremy Corbynt már csak 19 képviselői hely választja el a többségi kormányzástól. GYÁSZ FOTÓ: AFP/ISABEL INFANTES Van, aki már temeti a Brexitet, más viszont „hisz Nagy-Britanniában" LEGYEN MINÉL KEMÉNYEBB ! JOHN BOLTON Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Washington alig várja, hogy különmegállapodást köthessen az Uniót elhagyó britekkel / Új elgondolásokat vár Brüsszel a túlpartról ESÉLY Az Európai Unió székhelyén jelenleg azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a szigetország „rendezetlenül”, vagyis egyezmény nélkül fog távozni a közösségből. Ha Theresa May nem tudja megnyerni a brit alsóházat a kilépési megállapodás támogatásához, akkor az EU vezetőit kellene meggyőznie az újabb halasztásról, hacsak nem akarja a „kemény Brexitet”, aminek az elkerüléséhez korántsem elég, hogy ezt a lehetőséget a londoni honatyák elvetették. Az uniós döntéshozók már figyelmeztették brit partnereiket: csak akkor egyeznek bele a kilépési folyamat meghosszabbításába, ha hitelt érdemlő, új Brexit-stratégiával állnak elő, és megrendezik a május végén esedékes európai parlamenti választásokat. A huszonhetek azt is feltételül szabnák, hogy nem tárgyalható újra a jogilag kötelező kilépési megállapodás, amelyet a brit alsóház már háromszor leszavazott. Ezzel szemben továbbra is nyitottak lennének a kétoldalú kapcsolatoknak a tagsági viszony megszűnte utáni jövőjét felvázoló politikai nyilatkozat módosítására. Theresa Maynek legkésőbb április 8-án kellene letennie elképzeléseit a hogyan továbbról az EU asztalára, hogy az április 10-én rendkívüli csúcstalálkozóra összeülő állam- és kormányfőknek legyen idejük megfontolni és megvitatni a javaslatokat. Leo Varadkar ír kormányfő azt a véleményét hangoztatta, hogy az uniós tagállamok nyitottak lennének a Brexit viszonylag hosszú elhalasztására, ha az Egyesült Királyság készséget mutatna álláspontja megváltoztatására és az eddig elutasított alternatívák valamelyikének elfogadására. Emmanuel Macron francia elnök és kormánya csak akkor lenne hajlandó időt adni Theresa May kormányának, ha a jövőre vonatkozó tervük élvezné a brit alsóház többségének a támogatását. Amíg Londonból nem érkezik újabb kérés, Brüsszelben és a tagállamokban felkészülnek a legrosszabbra, vagyis arra, hogy a szigetország megállapodás nélkül „kizuhan” az Európai Unióból. Az Európai Bizottság, a közösség javaslattevő, végrehajtó és ellenőrző testülete egy múlt heti közleményében megállapította, hogy az EU elvégezte a felkészülést az Egyesült Királyság április 12-én esetleg bekövetkező távozására. Ha a Brexit - re szűk két héten belül sor kerül, akkor a szigetország harmadik országgá válik, amelyre az Unió egyetlen jogszabálya sem alkalmazható. Ennek egyik legsúlyosabb következménye lehet, hogy létre kell hozni valamiféle ellenőrző mechanizmust az EU-tag Írország és a szigetországhoz tartozó Észak-Írország közötti árukereskedelem kontrolljára. Brüsszelben és Londonban is szeretnék elkerülni ii-Brüsszel módosíthat a jövőbeni viszonyról szóló nyilatkozatoinikai akadályok létesítését a két terület határán, és több megoldási lehetőségen gondolkodnak. Ezek egyike például, hogy Írország területén ellenőriznék az exportra és importra szánt termékeket. A helyzet komolyságára utal, hogy Leo Varadkar a héten Párizsban és Berlinben tárgyal Emmanuel Macronnal, illetve Angela Merkel német kancellárral. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) LEO VARADKAR ÍR KORMÁNYFŐ Országát speciálisan érinti a Brexit