Népszava, 2019. augusztus (146. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-03 / 179. szám

SZOMBATI RANDEVÚ NÉPSZAVA 2019. augusztus 3., szombat 5 Megszokták a szabad levegőt INTERJÚ A nagyvárosokban megvan az esély a változtatásra, de hogy valóban sikerül-e, az a jelöltek minőségén múlik - véli a Budaörsöt 1991 óta vezető Wittinghoff Tamás.­­ „Kizárásos alapon nem lehet más megállapításra jutni, mint arra, hogy a kormányzat kicsinyes hatalmi arro­ganciával büntetni akarja Budaörsöt" - mondta annak kapcsán, hogy két, közmegbecsülésnek örvendő iskola­­igazgatójuk pályázatát is visszadobta az Emmi. Mi Budaörs eredendő bűne: az elvonások ellen indított per, vagy a „szabadjára engedett" pedagógusok? Átgondoltam azóta, azt hiszem, kicsit öntelt voltam, amikor azt gondoltam, hogy ez kifejezetten nekünk szól. Azóta látjuk, hogy máshol is ugyanez történik: régóta jól működő iskolákban a mindenki által támogatott igazgató nem kap­ja meg a kinevezését. Szóval ez nem annyira rólunk, mint inkább magá­ról a rendszerről szól. A demokrá­cia lényege az, hogy saját magáról mindenki maga rendelkezhet, és ennek így kellene lennie az egyén­től a különböző intézményeken át az önkormányzatokig. Ez az, amit egy évtizede szépen, fokozatosan számol fel a kormány. Ha a jogálla­miságról és a demokrácia állásáról kezdünk beszélgetni, az a polgárt általában nem érdekli. De amikor a saját bőrén érzi, hogy mindezek hiányában mit lehet megtenni vele és a közvetlen környezetével, akkor meglepődik. Úgy érzi, nem az állam feladata iskolá­kat építeni és kifesteni a tantermeket még az évnyitó előtt? Az oktatás ebből a szempontból igazi állatorvosi ló. Amit elront­hattak, azt el is rontották. Először államosították a jól működő intéz­ményeink fenntartását, kivéve a macerás épületek üzemeltetését. Azt ott hagyták az önkormányza­toknál, csináljanak vele, amit tud­nak. Hallottam sok helyről, hogy visszatértek a régi szép idők, ami­kor a szülők a pedagógusokkal ka­lákában festették ki az iskolákat. Nálunk ez már évtizedek óta nem így volt, Budaörs nagyon sokat költött az intézményekre. Nálunk mindenhol megvolt minden szük­séges tanterem, nem kellett konté­nerekben tanulni, volt tornaterem a mindennapos testneveléshez. Aztán a működtetési jogokat is el­vonták, ugyanakkor a KLIK, most pedig a Klebelsberg Központ nem adja azokat a pénzeket, amelyekből emberi módon fenntarthatók vol­nának az épületek. Félreértés ne essék: én is egyetértek azzal, hogy az államnak van feladata az iskolák kormányzatnak ehhez nincs ereje. De egy jól működő önkormányzat­nál az államnak semmi keresniva­lója az oktatási intézményekben. Egy jól működő önkormányzat azt is megteheti, hogy pereskedjen az ál­lammal? Ha igaza van, akkor feltétle­nül. Különösen, ha az állam a jól működő önkormányzatokat azzal bünteti, hogy pénzt von el tőlük szolidaritás címén. 2,1 milliárd forintról volt szó egyébként, ez a város költségvetésének egyhete­­de. A pert első fokon megnyertük, másodfokon elveszítettük. Végül az Alkotmánybíróságnál kötöttünk ki, amelyik nem vizsgálta az elvo­nás törvényességét, mindössze azt mondta ki, hogy az nem ütközik az európai uniós jogba. Most kíván­csian várjuk az uniós állásfoglalást, mert kizártnak tartjuk, hogy léte­zik olyan uniós jogszabály, amely megengedi, hogy a település saját bevételeit az állam elvonja, és azt semmivel se kompenzálja. Budaörs rendszeres szereplője a hí­reknek, amikor a kormány a tansza­badságot veszélyeztető törvényt készül meghozni, valamelyik itteni tantestület biztosan ott van az el­lenzők között. Több kezdeményezés, petíció indult ki a városból. Az itteni pedagógusok miért félnek kevésbé a lehetséges következményektől, mint máshol? Ez egy olyan település, ahol ko­molyan vesszük az autonómiát. Az intézményit, a szervezetit és az egyénit is. Azok az iskolák, amelyek megszokták a szabad levegőt, a li­berális gondolkodást, hogy létezik tanszabadság, hogy ha kitalálnak új dolgokat, azokat kipróbálhatják, nehezen fogadják el ennek az ellen­kezőjét. És miért is tennék? Az Il­­­lyésben évek óta kiválóan működik az itt kikísérletezett nulladik nyelvi évfolyam. A végzősök már érettsé­gire teljesítik az egyetemi diploma­­szerzés feltételeit, ami az idegen nyelvi ismereteket illeti. Tavaly 4,9 körüli volt az emelt szintű érettsé­gi eredménye. Ez nem jobb- vagy baloldal kérdése; az iskoláinkban dolgoznak mindenféle világnézetű pedagógusok, de az eredményeik­re, és arra, hogy itt szabad a levegő, egyformán büszkék. Mostanában nem hangzik túl jól, ha egy intézmény büszke arra, hogy libe­rális. Amit ma sokan szitokszóként használnak, az az iskolában volta­képpen annyit jelent, hogy a gye­rekeknek mindenféle értéket meg kell mutatni, hogy maga választ­hasson közülük. Az iskolákkal kapcsolatos hír volt a múlt héten, hogy egy sor intézmény­ben egyszerűen nem tudják betölteni az igazgatói posztot, mert nincs, aki vállalja a jelen körülmények között. Az állami nyomulás miatt ugyanez a folyamat játszódhat le az önkormány­zatoknál is. Mi az, amitől mégis vonzó lehet a polgármesteri pálya? Válasszuk külön a Budaörshöz hasonló, tehetős, jól működő ön­­kormányzatokat és a nagyon sze­gény kistelepüléseket. Utóbbiak­ban szinte lehetetlen a helyzet, a polgármester sokszor maga is beáll árkot tisztítani vagy gallyazni, mert a költségvetéséből máshogy nem futja. Budaörs kiváló adottságokkal rendelkező település volt, és évti­zedeken keresztül mindig lehetett és most is lehet csinálni valami fon­tosat, érdekeset, értékeset. Budaörs - köszönhetően elsősorban az itt megtelepedő nagyvállalatok­nak, áruházaknak - évek óta az elsők között van az egy főre eső iparűzési­­adó-bevétellel rendelkező települések listáján, vagyis meglehetősen gazdag város. Ez a tendencia meddig folytat­ható? Vannak még szabadon beépít­hető területeik? Tény, hogy egyetlen fillér állami támogatás nélkül is el tudjuk tarta­ni magunkat. A korábbihoz hason­ló nagy beruházásokra viszont már nincs üres területe Budaörsnek, ebből a szempontól „megteltünk”. A mi jövőnk reményeink szerint a magas hozzáadott értékű vállal­kozásokban van, amelyek kisebb területen képesek nagyobb adóbe­vételt generálni. Ön az egyik legrégebben hivatalban lévő polgármester: 1991-ben még SZDSZ-es színekben nyert, és azóta is a helyén van. Hogy sikerülhetett ez a mutatvány ebben a politikai légkör­ben? Mondjuk úgy, hogy nekem hos­­­szú időn keresztül megbocsátották a pártkötődésemet, mára pedig sikerült elérnem, hogy ideológiai meggyőződéstől függetlenül is el-1958-ban szüle­tett, 1984-ben a Budapesti Mű­szaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát, három gyermeke van. A rendszervál­tásig tervező­­mérnökként dolgozott, 1991. februárjában választották meg először Budaörs polgármesterévé, és azóta is vezeti az agglomerációs várost. Baross Gábor-díjjal tün­tették ki, meg­kapta a Köztársa­sági Érdemrend lovagkeresztjét városfejlesz­tési munkája elismeréseként. A „hadisírgon­­dozásért" pedig honvédelmi miniszteri kitün­tetést kapott, fogadjanak a városban. Alapvetően hiszek az emberi szabadságban, az önrendelkezésben. Magamat leg­inkább konzervatív liberálisnak mondanám, bár ez ma nehezen ma­gyarázható, és főleg nincs olyan po­litikai szerveződés, amelyre ez ér­vényes volna. 2010-ben néhányan azt javasoltuk az akkori ellenzék­nek, hogy helyben támogassanak olyan civil jelölteket, akiknek - a megosztott pártokkal szemben - van esélyük az alakuló monolitikus rendszer ellen sikeresen politizálni. Nem tették, látjuk, mi lett az ered­ménye. 2010 és 2014 között a Bu­daörs Fejlődéséért Egyesület négy mandátumot szerzett, én magam is az egyesület színeiben lettem akkor polgármester. Nem volt egyszerű a fideszes többségű testülettel együtt dolgozni, de megoldottuk. A válasz­tók viszont látták, mire mehetnénk, ha a város ügyeitől távol tarthat­nánk az országos politika mocsarát, és 2014-ben minden ellenzéki párt beállt mögénk. A 10 választókerü­letből 10-et nyert az egyesület. Ezzel azt akarja mondani, hogy ez reális alternatíva lehet bárhol az or­szágban? A nagyvárosokban megvan az esély a változtatásra, de hogy való­ban sikerül-e, az a jelöltek minősé­gén múlik. Vagyis a kistelepülések elvesztek? Nem ezt mondom. Ezeken a te­lepüléseken is sok a valóban füg­getlen polgármester, akik ugyanúgy vágynak a friss levegőre. A legki­sebb, legszegényebb falvak hely­zete sokkal nehezebb. Ott szinte mindenki a közfoglalkoztatástól függ. És a legborzasztóbb az, hogy ott, ahol a kormányokon átívelő szegénységben és egyre nagyobb szegénységben élnek emberek, ahol egyébként civil szervezetek se­gítenek a felszínen maradni, mégis a Fidesz nyer a választásokon. Itt nem is a kormánypárt a legnagyobb ellenfél, hanem a kiszolgáltatottság és az alattvalói mentalitás, vagyis az a paradoxon, hogy éppen azoknak kellene lázadniuk, akik helyzetük­nél fogva erre a legkevésbé képesek. Sokan épp azért félnek egy esetleges ellenzéki győzelemtől, mert tartanak a Fidesz bosszújától, attól, hogy bün­tetni fogja a „renitens" településeket. Ön az elmúlt évtizedekben sok komp­romisszumot kötött az aktuális kor­mányokkal a város működése érdeké­ben. Mi a tapasztalata, milyen esélyei lehetnek mostanában egy ellenzéki településnek? Nem vagyok túlzottan optimista. 2014-ben, még az önkormányzati választás előtt azt mondtam: a bu­daörsi társadalom sem homogén, ahogy az ország sem. És az ered­ménytől függetlenül felajánlottam az egyik alpolgármesteri posztot a Fidesz akkori frakcióvezetőjének, remélve, hogy ez korrekt együtt­működést fog jelenteni. Amikor nyertünk, fel is kértem az illetőt, aki el is vállalta a posztot. Néhány hónappal később a saját pártja - hogy is fogalmazzak finoman? - távozásra bírta. Azóta független alpolgármester. Szóval nehéz olya­nokkal együttműködni, akik csak a mindent vagy semmit elvet értik. Ebből is látszik, nagyon fontos, hogy minél több helyen győzzön ősszel az ellenzék. Ez szabad leve­gőt teremthet, és elhitetheti, hogy leváltható ez a gyalázatos rendszer. Szöveg: KÖVESDI PÉTER Fotó: DRASKOVICS ÁDÁM LEVÁLTANÁ A RENDSZERT „Nehéz olya­nokkal együtt­működni, akik csak a mindent vagy semmit elvet értik. Ebből is látszik, nagyon fontos, hogy minél több helyen győzzön ősszel az ellenzék" TÖBB AUTONÓMIÁT! Alapvetően hi­szek az emberi szabadságban, az önrendelke­zésben. Maga­mat leginkább konzervatív liberálisnak mondanám - mondja Wit­tinghoff Tamás WITTINGHOFF TAMÁS 1

Next