Népszava, 2019. november (146. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-02 / 254. szám

Fék helyett padlógáz FÜSTBE ME­NI Ijesztő tempóban nő a közlekedési szén-dioxid-kibocsátás Európában. A klímavédelmi célokat nem lehet elérni a benzin- és dízelautók betiltása nélkül. HARGITAI MIKLÓS Egy fontos uniós rangsorban is­mét sikerült a sereghajtó pozíciót megszerezni: az Európai Közleke­dési és Környezetvédelmi Szövet­ség a magyar kormány tervét ítélte a leggyengébbnek a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére vonatkozó tagállami elképzelések közül. Ha minden a kormányzati elképzelésnek megfe­lelően történik, önmagában a köz­lekedési légszennyezés növelése is megakadályozhatja az európai klí­macélok teljesítését. A magyar kormány évek óta az Európai Bizottság célkeresztjében van, mert nem tesz érdemi intéz­kedéseket az évente 8-14 ezer korai halálért és több százezer megbete­gedésért felelős közlekedési ere­detű szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséért. Az sem új felfede­zés, hogy a levegőbe kerülő kipu­fogógázok némelyike a klímavál­tozáshoz is hozzájárul. Az EU-ban a teljes szén-dioxid-kibocsátás 28 százaléka köthető a közlekedés­hez, ezért is írta elő Brüsszel, hogy a kötelezően elkészítendő Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) részletesen térjenek ki azokra az intézkedésekre, amelyekkel az eu­rópai államok csökkenteni kívánják a szennyezést. Az Európai Közleke­dési és Környezetvédelmi Szövet­ség elkészített egy ajánláscsoma­got, amely a tervek összeállításában és értékelésében is segítséget nyújt. A szervezet - amelynek magyar részről a Levegő Munkacsoport a tagja - most ezen ajánlások alapján pontozta a tagállami elképzelése­ket, a hazai eredmény nem ad okot büszkeségre. RÉSZLETEK A 2. OLDALON KERESZTÜT Árva kerékpá­ros a budapesti dugóban A Népszava kiemelten foglalko­zik a klímaváltozás következmé­nyeivel, a környezettudatosság­gal és az egészség védelmével. Cikkünk ennek a kezdeménye­zésnek a jegyében készült. Háttal az Uniónak, arccal Eurázsia felé TREND A magyar kormány tisz­tában van azzal, hogy a következő uniós gazdasági ciklusban keve­sebb pénz jut Magyarországnak, ezért egyre nagyobb mértékben Eurázsia felé kacsingat, pótlandó a kieső forrást. Az atlanti korszak fél évezrede véget ért, s átléptünk Eurázsia, mint egységes kontinens új, ugyancsak több évszázadra tak­sált időszakába - ez a kijelentés Matolcsy Györgytől származik. Az MNB elnökének egy múlt heti fóru­mon elhangzott kijelentése számos kételyt felvet. Az eurázsiai gondolat érdekes, de a világ ennél bonyolul­tabb - érvelt a Népszavának nyi­latkozva Inotai András. A közgaz­dászprofesszor emlékeztetett arra, hogy az ázsiai országok egy része néhány makrogazdasági mutatót tekintve folyamatosan felzárkózik Inotai András szerint a gondolat érdekes, de a világ ennél bonyolul­tabb a fejlettebb országokhoz, ám ez alig­ha mondható el mindegyikükről, nem beszélve a felzárkózás gazda­sági-társadalmi fenntarthatóságá­ról. Gondoljunk csak a Közel-Kelet egyes államaira vagy Pakisztánra, és akkor még nem szóltunk arról, hogy Ázsiában legalább kétmilliárd muszlim él, akik ugyancsak tagjai az eurázsiai geopolitikai térségnek. Természetesen ez a térség kínál jelentős együttműködési és köl­csönös fejlődési lehetőségeket az infrastruktúra, a szolgáltatások, va­lamint az árucsere területén. FOLYTATÁS A 6. OLDALON Kilúgozzák a jogállamiságot U­NIÓS PÉNZ Az eredeti elkép­zelésekhez képest kevésbé lesz szi­gorú az a rendelettervezet, amely a jogállam tiszteletben tartásához kötné az európai uniós kifizetése­ket. Forrásaink szerint a jogsza­bályba foglalt elvárások szigorú­an a költségvetés végrehajtására vonatkoznának, céljuk pedig nem az lenne, hogy kikényszerítsék a demokrácia tiszteletben tartását. Az elképzelések szerint például jobban odafigyelnének arra, hogy a közigazgatási szervek, az ügyész­­ségek és a bíróságok a politikától függetlenül és megfelelően védel­mezik-e az EU pénzügyi érdekeit. Magyarország egyébként vesz­tésre áll a kvótaperben: az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint ugyanis Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelor­szág nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit, amikor elutasította nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők EU-n belü­li áthelyezését. RÉSZLETEK A 3. OLDALON 2018 ŐSZE Az EP elfogad­ta a Sargenti­­ni-jelentést Elfogadta a NATO a magyar javaslatot NATO UKRAJNA Sikeres volt a tiltakozás, csütörtökön végül be­került a magyar javaslat a NATO­­Ukrajna közös nyilatkozatba. A do­kumentum konkrétan megemlíti a kisebbségek jogainak, valamint a vitatott ukrán oktatási törvény kapcsán a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások tiszte­letben tartását. A kijevi sajtótájé­koztatón Volodimir Zelenszkij uk­rán elnök ígéretet tett arra, hogy be fogják tartani a bizottság minden javaslatát. A hírt kitörő örömmel üdvözöl­te a magyar külügyminisztérium. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményében leszögezte, hogy a 150 ezres kárpát­aljai magyar közösséget nem fogjuk feláldozni a világpolitikai játszmák oltárán. Hozzátette, hogy jó kapcsola­tokra törekszünk Ukrajnával, eb­ben pedig az új elnök új reményt jelent. Szijjártó szerdán jelentette be, hogy Magyarország „megvétóz­ta” a közös nyilatkozat tervezetét, mert a magyar kisebbség védelmé­re vonatkozó rész nem került bele. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön éppen azért utazott Kijevbe, hogy mutassa az Ukrajna melletti közös kiállást és elítélje az orosz agressziót. Ugyanerre a hétre időzítve kedden az amerikai légie­rő CV-22B Osprey repülőgépe tar­tott különleges gyakorlatot Buda­pest felett, majd másnap Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatott ha­zánkba. NÉPSZAVA Lehetőséget kap a vidéki sajtó MEDIA Alapvetően megváltozik az önkormányzati írott és elektro­nikus sajtó közléspolitikája azok­ban a városokban és budapesti ke­rületekben, ahol az ellenzék 5-14 évnyi Fidesz-KDNP-uralom után nyert a helyhatósági választáson. Pólyák Gábor jogász, a Pécsi Tu­dományegyetem docense úgy lát­ja: van esély rá, hogy az ellenzéki­vé vált városokban a média valós információkat megosztva, sok­színűen foglalkozzon a település életével. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője azt is hangsúlyoz­ta, hogy korábban a városok több­ségét a baloldal irányította, és a he­lyi sajtó akkor se volt épp pártatlan, ám az egyoldalúság, a gátlástalan hazudozás és az ellenzék teljes ki­szorítása a Fidesz hatalomra jutása után vált rekordméretűvé. FOLYTATÁS A 3. OLDALON

Next