Népszava, 2020. október (147. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-01 / 230. szám

2 NÉPSZAVA 2020. október 1csütörtök REFLEKTOR SZALAI ANNA Alig két hete a városvezetés és az ellenzéki kerületi polgármeste­rek is visszautasították a főváro­si Fidesz-frakció kormánymeg­rendelésre benyújtott javaslatát, amelyben a budapesti turizmus megmentését kérték a Karácsony Gergely vezette önkormányzattól. A kormánypárti politikusok nem aprózták el: 50 milliárdot költöttek volna a járvány és válság sújtotta ágazat megsegítésére Budapesten. A közgyűlés végül megszavazta ugyan a javaslatot, de a módosító indítványok miatt az már nem is hasonlított eredeti önmagára, lé­vén a fővárosi segítségnyújtás fel­tételéül a kormány támogatását szabták. Egyebek mellett azt, hogy az uniótól a járvány utáni válság ke­zelésére kapott 1535 milliárd forint támogatásból - lakosságarányosan - 270 milliárd forintot Budapestre fordítsanak. A pénz nem érkezett meg a fővá­ros számlájára, és kormánydöntés sem született ebben az ügyben. Bu­dapest ennek ellenére most mégis előállt egy mentőcsomaggal, ame­lyet a Fővárosi Közgyűlés szerdán meg is szavazott. Ennek értelmé­ben a turisztikai ágazatban tevé­kenykedő mikro- és kisvállalkozá­sok jövő márciusig 90 százalékos kedvezményt kaphatnak a fővárosi önkormányzattól bérelt ingatlan után fizetendő díjból, valamint a te­raszok után kirótt közterület-hasz­nálati hozzájárulásból. Ehhez vál­lalniuk kell, hogy nem bocsátják el az alkalmazottaikat. A taxisoknak a drosztpénz 70 százalékát engedik el. Gy. Németh Erzsébet főpolgár­mester-helyettes podcastjében arról beszélt, hogy a fővárosi ön­­kormányzat nem tud több pénzt be­letolni a turizmusba, mert a válság és a kormány együtt 150 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen. A fen­ti kedvezmények bevételkiesését is más nem kötelező önkormányzati feladatoktól kell elvonni, de arra nem adott választ, hogy pontosan mely területekre jut majd kevesebb pénz.­­ Tavaly valamivel több mint 40 millió forint folyt be a teraszok közterület-használati hozzáj­árulá­sából a fővárosi önkormányzathoz, ez a bevétel csökken 90 százalékkal a jelzett időszakban. Az ingatlanok bérleti díjainál már nehezebb eg­zakt számot mondani, mivel nem az összes bérlőre vonatkozik majd a kedvezmény, csak az idegenfor­galomban dolgozókra, így egyelőre nehéz pontosan megmondani, hogy mekkora lesz a korábban beszedett 100 millió forint bérleti díjhoz ké­pest a kiesés. A taxisoktól 200-300 millió folyik be évente, de sokan kö­zülük már nem dolgoznak, így nem tudni, hányan váltanak majd egy­általán drosztengedélyt. A várható bevételkiesés mindent összevetve 500 millió forintnál kevesebb lesz, ami messze elmarad a Fidesz-frak­ció által korábban kért 50 milliár­dos mentőcsomagtól - ismertette a számokat a Népszavának Kiss Ambrus pénzügyekért felelős fő­polgármester-helyettes, aki ki­emelte, hogy a főváros legfontosabb célja a munkahelyek megőrzése. A főváros által bejelentett ked­vezmények örvendetesek, de meg­késettek és csekély mértékűek - jelentette ki lapunk kérdésére Kovács László, a Magyar Vendég­látók Ipartestületének (MVI) el­nöke. Becslése szerint a fővárosi vendéglátósok 60-70 százaléka csődbe megy jövő tavaszig. Ez több tízezer munkavállalót érinthet. Azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek az első járványhullámot fogcsikorgatva végigcsinálták, má­jusban kaptak először munkahely­megtartó támogatást és járulék­­mentességet, ami azóta megszűnt. Folytatásról nincs szó, bár kérték. A nyári forgalombővülés a vidéki vállalkozásoknak segített, a buda­pesti éttermek, szállásadók ebből alig éreztek meg valamit a külföldi turisták elmaradása miatt. A jelen­legi forgalom a nyár végére is csak a tavalyi felére tornázta vissza magát - magyarázza az MVI elnöke. Egyelőre sok cég hibernálta ma­gát, és a személyzet 20-30 száza­lékának megtartásával, különféle kreatív ötletekkel próbálja kihúzni jövő májusig. Sokaknak nem fog sikerülni, hiszen a közismerten jó decemberi forgalomra kevéssé szá­míthatnak, így nem lesz miből tar­talékot képezni a január-márciusi menetrend szerinti visszaesésre - állítja Kovács László, aki szerint a vendéglátósokon nem segített a házhoz rendelésre való hirtelen átállás, mert ehhez nem rendelkez­tek üzleti tervekkel, eszközrend­szerrel és tapasztalattal sem. Ha­misnak tartja azt a megközelítést, hogy a kilábaláshoz elegendő lenne az árcsökkentés és a magyar ven­dégkörre való átállás. A külső kerü­letek éttermeire ez talán igaz lehet, ők most is szépen profitálnak, de a belvárosi vendéglátóipari egységek közül ez keveseknek lehet kiút. A Félmilliárdos csomagra futja VÁLSÁG Keveslik a fővárosi kedvezményeket a vendéglátósok és a taxisok is, de azt elismerik, hogy érdemi segítséget csak a kormány nyújthatna. magyar vendégkör nem tud ennyi éttermet és szórakozóhelyet eltar­tani, mert ezek a külföldi turisták tömegének kiszolgálására jöttek létre. Ráadásul a magyar költési kedv is erősen visszaesett, a 60 év felettiek jórészt eltűntek az étter­mekből. A várható csődhullámnak Ko­vács László szerint hosszan tartó következményei lesznek, az ágazat 2022-23-ra várt visszaépülése pe­dig túl messze van ahhoz, hogy a vendéglátósok önerőből kitarthas­sanak. A fővárosi önkormányzat segítsége pedig kevés ehhez. FOTÓ: ERDŐS DÉNES CSŐD A fővárosi ven­déglátósok 60- 70 százaléka csődbe megy jövő tavaszig a Magyar Ven­déglátók Ipar­testületének elnöke szerint. Sok cég a sze­mélyzet 20-30 százalékának megtartásával próbálja kihúz­ni májusig Többet kérnek a taxisok Minden segítséget illik megköszönni, de ennek a díjnak az eltörlése vagy csökkentése nem fogja a személyszállítók gondjait és anyagi terheit iga­zán befolyásolni. Jobban örülnénk, ha a teljes díjat eltörölné a Fővárosi Közgyűlés - válaszolta a Népszava kérdésére Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke, aki szerint az is jó üzenet lenne, ha a főváros ténylegesen elkülönítene egy komolyabb forrást, hogy a turizmushoz szorosan kapcsolódó vállalkozások visszakapjanak valamit abból, amivel eddig ők segítették a Budapest fejlődését. A fuvarszervezők statisztikai adatai szerint a jelenlegi fuvarszám alig 50 százaléka a tavalyinak. Szerintünk 3000-3500 taxi szolgáltat jelenleg Budapesten, ami így is több, mint amennyire igény lenne. A Budapesti Közlekedési Központ adatai szerint szeptemberig összesen 1100 személy­­taxi-szolgáltatási engedélyt adtak vissza Budapesten. A taxis szövetség szerint azonban ennél sokkal többen vannak, akik még nem adták vis­­­sza az engedélyüket, de nem is szolgáltatnak. Sokan elmentek nyugdíjba, vannak, akik az eredeti szakmájukban helyezkedtek el, és olyanok is, akik a tartalékaikat élik fel, és kevesebb pénzért kisegítő munkákat vállalnak. Metál Zoltán szerint nagy butaság azt hinni, hogy a fővárosi turizmus beszakadása azért okoz most ennyire nagy problémát a taxisoknak, mert az általuk kierőszakolt egységes, ám igen magas fuvardíjat eleve a külföl­diekre szabták, így a budapestiek szép lassan leszoktak a taxiról. A kör­nyezetbarát autók beszerzése és szervizelése, a biztosítási díjak folyama­tos emelkedése, illetve az egyre magasabb üzemeltetési költségek miatt a fuvardíjak megállapítása közgazdasági tényező. Egy vállalkozás működ­tetése és fenntartása nem szeretetszolgálati tevékenység - tette hozzá. „Épület létesíthető” a Városligetben A kormány még azelőtt partvona­lon kívülre helyezte a Városliget új építési szabályzatát, hogy azt a Fő­városi Közgyűlés elfogadta volna. A szerdai közgyűlés előtti éjjelen megjelentetett kormányrendelet­ben ugyanis sok egyéb mellett a ka­binet kiköti, hogy a Városligeti Épí­tési Szabályzat (VÉSZ) és az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírásait nem lehet alkalmazni, ha az „a jelen kormányhatározatban meghatáro­zott sajátos beépítési szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem össze­egyeztethető előírásokat tartalmaz­nak”. A rendeletben megadott épí­tési helyeken „épület és építmény létesíthető”. Márpedig a fővárosi önkor­mányzat vezetése már az alakuló ülésen nyilvánvalóvá tette, hogy nem szeretnének új építkezéseket a Ligetben. Orbán Viktor kormányfő pedig az önkormányzati választá­sok után azt ígérte, hogy a kormány semmit nem épít, amit a budapesti­ek nem akarnak. A kabinet tavas­­­szal már egy salátatörvénybe rejtve felülírta a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalmat, és lehetővé tették a projekt eredeti tervek szerinti befejezését. Most a kormány még tovább ment. Rende­letben rögzítette az épületek helyét, és egyúttal kimondta, hogy ezen semmilyen fővárosi rendelet nem változtathat.­­ A kormány tehát újranyitja a Városliget-csatát, megpróbálja fel­ülírni a budapesti választói akaratot és a miniszterelnök adott szavát. Mi viszont tartjuk magunkat a progra­munkhoz, elveinkhez, ha úgy kell, hát megküzdünk értük - írta Face­­book-posztjában Karácsony Ger­gely főpolgármester. - A fővárosi önkormányzat az, aki semmibe veszi az egyeztetési kö­telezettséget. A kormány erre a sza­bályszegésre reagált az új kormány­­rendelettel - jelentette ki Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Népszavának. Az államtitkár azzal indokolta a kormány lépését, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Taná­csának (FKT) létrehozásáról szóló kormányhatározat egyértelműen előírja, hogy a VESZ-módosításról a közgyűlés elé terjesztés előtt az FKT-ban kell egyeztetni.­­ Máso­dik alkalommal veszi ezt semmibe a főpolgármester, erre volt kénytelen reagálni a kormány. Tette ezt elő­ször a változtatási tilalom elrende­lésével, most pedig az építési helyek törlésével. A kormány azonban sze­retné nyitva tartani a lehetőséget a Liget-projekt befejezésére, egyet­értés alapján. Ha nem ebben a cik­lusban, nem ezzel a kormánnyal és fővárosi vezetéssel, akkor valame­lyik következőben - mondta Fürjes Balázs. FOTÓ: ERDŐS DÉNES DEMONSTRÁCIÓ A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén többen tiltakoztak a Városliget beépítése ellen

Next