Népszava, 2020. október (147. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-01 / 230. szám
2 NÉPSZAVA 2020. október 1csütörtök REFLEKTOR SZALAI ANNA Alig két hete a városvezetés és az ellenzéki kerületi polgármesterek is visszautasították a fővárosi Fidesz-frakció kormánymegrendelésre benyújtott javaslatát, amelyben a budapesti turizmus megmentését kérték a Karácsony Gergely vezette önkormányzattól. A kormánypárti politikusok nem aprózták el: 50 milliárdot költöttek volna a járvány és válság sújtotta ágazat megsegítésére Budapesten. A közgyűlés végül megszavazta ugyan a javaslatot, de a módosító indítványok miatt az már nem is hasonlított eredeti önmagára, lévén a fővárosi segítségnyújtás feltételéül a kormány támogatását szabták. Egyebek mellett azt, hogy az uniótól a járvány utáni válság kezelésére kapott 1535 milliárd forint támogatásból - lakosságarányosan - 270 milliárd forintot Budapestre fordítsanak. A pénz nem érkezett meg a főváros számlájára, és kormánydöntés sem született ebben az ügyben. Budapest ennek ellenére most mégis előállt egy mentőcsomaggal, amelyet a Fővárosi Közgyűlés szerdán meg is szavazott. Ennek értelmében a turisztikai ágazatban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások jövő márciusig 90 százalékos kedvezményt kaphatnak a fővárosi önkormányzattól bérelt ingatlan után fizetendő díjból, valamint a teraszok után kirótt közterület-használati hozzájárulásból. Ehhez vállalniuk kell, hogy nem bocsátják el az alkalmazottaikat. A taxisoknak a drosztpénz 70 százalékát engedik el. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes podcastjében arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzat nem tud több pénzt beletolni a turizmusba, mert a válság és a kormány együtt 150 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen. A fenti kedvezmények bevételkiesését is más nem kötelező önkormányzati feladatoktól kell elvonni, de arra nem adott választ, hogy pontosan mely területekre jut majd kevesebb pénz. Tavaly valamivel több mint 40 millió forint folyt be a teraszok közterület-használati hozzájárulásából a fővárosi önkormányzathoz, ez a bevétel csökken 90 százalékkal a jelzett időszakban. Az ingatlanok bérleti díjainál már nehezebb egzakt számot mondani, mivel nem az összes bérlőre vonatkozik majd a kedvezmény, csak az idegenforgalomban dolgozókra, így egyelőre nehéz pontosan megmondani, hogy mekkora lesz a korábban beszedett 100 millió forint bérleti díjhoz képest a kiesés. A taxisoktól 200-300 millió folyik be évente, de sokan közülük már nem dolgoznak, így nem tudni, hányan váltanak majd egyáltalán drosztengedélyt. A várható bevételkiesés mindent összevetve 500 millió forintnál kevesebb lesz, ami messze elmarad a Fidesz-frakció által korábban kért 50 milliárdos mentőcsomagtól - ismertette a számokat a Népszavának Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki kiemelte, hogy a főváros legfontosabb célja a munkahelyek megőrzése. A főváros által bejelentett kedvezmények örvendetesek, de megkésettek és csekély mértékűek - jelentette ki lapunk kérdésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Becslése szerint a fővárosi vendéglátósok 60-70 százaléka csődbe megy jövő tavaszig. Ez több tízezer munkavállalót érinthet. Azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek az első járványhullámot fogcsikorgatva végigcsinálták, májusban kaptak először munkahelymegtartó támogatást és járulékmentességet, ami azóta megszűnt. Folytatásról nincs szó, bár kérték. A nyári forgalombővülés a vidéki vállalkozásoknak segített, a budapesti éttermek, szállásadók ebből alig éreztek meg valamit a külföldi turisták elmaradása miatt. A jelenlegi forgalom a nyár végére is csak a tavalyi felére tornázta vissza magát - magyarázza az MVI elnöke. Egyelőre sok cég hibernálta magát, és a személyzet 20-30 százalékának megtartásával, különféle kreatív ötletekkel próbálja kihúzni jövő májusig. Sokaknak nem fog sikerülni, hiszen a közismerten jó decemberi forgalomra kevéssé számíthatnak, így nem lesz miből tartalékot képezni a január-márciusi menetrend szerinti visszaesésre - állítja Kovács László, aki szerint a vendéglátósokon nem segített a házhoz rendelésre való hirtelen átállás, mert ehhez nem rendelkeztek üzleti tervekkel, eszközrendszerrel és tapasztalattal sem. Hamisnak tartja azt a megközelítést, hogy a kilábaláshoz elegendő lenne az árcsökkentés és a magyar vendégkörre való átállás. A külső kerületek éttermeire ez talán igaz lehet, ők most is szépen profitálnak, de a belvárosi vendéglátóipari egységek közül ez keveseknek lehet kiút. A Félmilliárdos csomagra futja VÁLSÁG Keveslik a fővárosi kedvezményeket a vendéglátósok és a taxisok is, de azt elismerik, hogy érdemi segítséget csak a kormány nyújthatna. magyar vendégkör nem tud ennyi éttermet és szórakozóhelyet eltartani, mert ezek a külföldi turisták tömegének kiszolgálására jöttek létre. Ráadásul a magyar költési kedv is erősen visszaesett, a 60 év felettiek jórészt eltűntek az éttermekből. A várható csődhullámnak Kovács László szerint hosszan tartó következményei lesznek, az ágazat 2022-23-ra várt visszaépülése pedig túl messze van ahhoz, hogy a vendéglátósok önerőből kitarthassanak. A fővárosi önkormányzat segítsége pedig kevés ehhez. FOTÓ: ERDŐS DÉNES CSŐD A fővárosi vendéglátósok 60- 70 százaléka csődbe megy jövő tavaszig a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint. Sok cég a személyzet 20-30 százalékának megtartásával próbálja kihúzni májusig Többet kérnek a taxisok Minden segítséget illik megköszönni, de ennek a díjnak az eltörlése vagy csökkentése nem fogja a személyszállítók gondjait és anyagi terheit igazán befolyásolni. Jobban örülnénk, ha a teljes díjat eltörölné a Fővárosi Közgyűlés - válaszolta a Népszava kérdésére Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke, aki szerint az is jó üzenet lenne, ha a főváros ténylegesen elkülönítene egy komolyabb forrást, hogy a turizmushoz szorosan kapcsolódó vállalkozások visszakapjanak valamit abból, amivel eddig ők segítették a Budapest fejlődését. A fuvarszervezők statisztikai adatai szerint a jelenlegi fuvarszám alig 50 százaléka a tavalyinak. Szerintünk 3000-3500 taxi szolgáltat jelenleg Budapesten, ami így is több, mint amennyire igény lenne. A Budapesti Közlekedési Központ adatai szerint szeptemberig összesen 1100 személytaxi-szolgáltatási engedélyt adtak vissza Budapesten. A taxis szövetség szerint azonban ennél sokkal többen vannak, akik még nem adták vissza az engedélyüket, de nem is szolgáltatnak. Sokan elmentek nyugdíjba, vannak, akik az eredeti szakmájukban helyezkedtek el, és olyanok is, akik a tartalékaikat élik fel, és kevesebb pénzért kisegítő munkákat vállalnak. Metál Zoltán szerint nagy butaság azt hinni, hogy a fővárosi turizmus beszakadása azért okoz most ennyire nagy problémát a taxisoknak, mert az általuk kierőszakolt egységes, ám igen magas fuvardíjat eleve a külföldiekre szabták, így a budapestiek szép lassan leszoktak a taxiról. A környezetbarát autók beszerzése és szervizelése, a biztosítási díjak folyamatos emelkedése, illetve az egyre magasabb üzemeltetési költségek miatt a fuvardíjak megállapítása közgazdasági tényező. Egy vállalkozás működtetése és fenntartása nem szeretetszolgálati tevékenység - tette hozzá. „Épület létesíthető” a Városligetben A kormány még azelőtt partvonalon kívülre helyezte a Városliget új építési szabályzatát, hogy azt a Fővárosi Közgyűlés elfogadta volna. A szerdai közgyűlés előtti éjjelen megjelentetett kormányrendeletben ugyanis sok egyéb mellett a kabinet kiköti, hogy a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) és az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírásait nem lehet alkalmazni, ha az „a jelen kormányhatározatban meghatározott sajátos beépítési szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem összeegyeztethető előírásokat tartalmaznak”. A rendeletben megadott építési helyeken „épület és építmény létesíthető”. Márpedig a fővárosi önkormányzat vezetése már az alakuló ülésen nyilvánvalóvá tette, hogy nem szeretnének új építkezéseket a Ligetben. Orbán Viktor kormányfő pedig az önkormányzati választások után azt ígérte, hogy a kormány semmit nem épít, amit a budapestiek nem akarnak. A kabinet tavasszal már egy salátatörvénybe rejtve felülírta a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalmat, és lehetővé tették a projekt eredeti tervek szerinti befejezését. Most a kormány még tovább ment. Rendeletben rögzítette az épületek helyét, és egyúttal kimondta, hogy ezen semmilyen fővárosi rendelet nem változtathat. A kormány tehát újranyitja a Városliget-csatát, megpróbálja felülírni a budapesti választói akaratot és a miniszterelnök adott szavát. Mi viszont tartjuk magunkat a programunkhoz, elveinkhez, ha úgy kell, hát megküzdünk értük - írta Facebook-posztjában Karácsony Gergely főpolgármester. - A fővárosi önkormányzat az, aki semmibe veszi az egyeztetési kötelezettséget. A kormány erre a szabályszegésre reagált az új kormányrendelettel - jelentette ki Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Népszavának. Az államtitkár azzal indokolta a kormány lépését, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozásáról szóló kormányhatározat egyértelműen előírja, hogy a VESZ-módosításról a közgyűlés elé terjesztés előtt az FKT-ban kell egyeztetni. Második alkalommal veszi ezt semmibe a főpolgármester, erre volt kénytelen reagálni a kormány. Tette ezt először a változtatási tilalom elrendelésével, most pedig az építési helyek törlésével. A kormány azonban szeretné nyitva tartani a lehetőséget a Liget-projekt befejezésére, egyetértés alapján. Ha nem ebben a ciklusban, nem ezzel a kormánnyal és fővárosi vezetéssel, akkor valamelyik következőben - mondta Fürjes Balázs. FOTÓ: ERDŐS DÉNES DEMONSTRÁCIÓ A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén többen tiltakoztak a Városliget beépítése ellen