Népszava, 2020. október (147. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-20 / 246. szám
. I NÉPSZAVA €/HUFS/HUF O I 2020. október 20. kedd_______________________365,10 T <-0,14% 309,80 ♦ -0,39% CHF/HUF 340,58 fr +0,04% LAPSZÉL Illetékmentesség csokosoknak Januártól teljes illetékmentességet kapnak azok, akik családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vásárolnak új vagy használt ingatlant - közölte Novák Katalin családügyi miniszter. Az MTI tudósítása alapján az illetéket nem utólag kapják vissza a vásárlók, azt egyáltalán nem kell megfizetniük. A lakásfelújítási támogatásról is csepegtetett további részleteket a miniszter: 18 éven aluli vagy otthoni gondozásra szoruló gyermeket nevelők igényelhetik majd vissza számla alapján a felújítási költségek felét legfeljebb 3 millió forintig, a programért a Magyar Államkincstár lesz felelős. NÉPSZAVA Mobilszámokat kér az OTP Az OTP Bank november 2-án bevezeti az erős ügyfél-hitelesítést az internetes bankkártyás vásárlásoknál. Ezután a mobilszámukat már megadott ügyfeleknél előfordulhat, hogy több lépésben kell megerősíteniük: valóban ők az internetes vásárláshoz használt kártya birtokosai. Az OTP Bank arra kéri ügyfeleit: akik még nem adták meg mobilszámukat, tegyék ezt meg, mert az Európai Unió előírásai szerint január 1-jétől már csak így, erős ügyfél-hitelesítéssel tudnak európai kereskedőtől bankkártyával vásárolni az interneten. V. A. D. Tartósabb aszfalttal borítják az utakat Elkészült a Mol Zalai Finomítójában az évi 20 ezer tonna gumibitumen gyártására képes új üzem. Az éves gyártott mennyiségből 600 km-nyi kétszer egysávos út felső rétegét lehet felújítani, ezek az utak tartósabbak, mint a hagyományos aszfalttal borítottak. A gumibitumen gyártásához évi 3000 tonna gumiőrleményt használnak fel, ehhez mintegy félmillió használt gumiabroncsot hasznosítanak újra. NÉPSZAVA FOTÓ: BÉRES MÁRTON FOTÓ: SHUTTERSTOCK Vagyont kapnak a NER-alapítványok FELKÉSZÜLÉS Volt tiszti kaszinóhoz, balatoni kikötőhöz jut a kormánynak kedves tehetséggondozó szervezet Az ellenzék szerint kimentés zajlik. PAPP ZSOLT A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány általános, középiskolás és egyetemista fiatalok tehetséggondozásáért felel, a szervezet korábban is közpénzekből működött, ám idén egy ingyenes vagyonjuttatás keretében megkapta a korábban az állami tulajdonban lévő Mol- és Richter-részvények 10-10 százalékát, így az alapítvány vagyona 260-280 milliárd forinttal nőtt - miközben az állami vagyon ugyanennyivel csökkent. Az MCC a részvénycsomag évi 7-8 milliárd forintos hozamát tehetséggondozásra fordíthatja. A MCC-t 1996-ban alapították magánalapítványként, ám mára a Fidesz-hátterű alapítványnak kimondott célja nemzeti-konzervatív-keresztény elitképzés, a NER politikai utánpótlásának a kitermelése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, aki a törvényjavaslat előterjesztőjeként a kormányt (is) képviselte. Ám nemcsak a tehetséggondozásra futja az MCC-nek, a birtokában lévő már megszerzett állami vagyonnal a háta mögött üzleti manőverekbe kezdett: elmúlt hetekben jelentették be, hogy az MCC felvásárolná a hazai könyvpiac 40 százalékát ellenőrző Libri-Bookline Zrt. kisebbségi részesedését, ezzel a magyar könyvpiac meghatározó szereplőjévé léphet elő. Az alapítvány közleménye szerint a most megszerzett pécsi, zalaegerszegi, szombathelyi ingatlanokat a bővülő általános és középiskolai képzésben tehetséggondozásban hasznosítják. Hogy mit kezdenek a révfülöpi vitorláskikötővel, az kérdéses, eddig egy ingyenes gyermeknyaralóhely létesítéséről tettek említést. Ráadásul a révfülöpi ingatlanegyüttest annak ellenére kapja meg az MMC, hogy a az MMC Fidesz vezette parlament korábban a nemzeti vagyonról szóló törvényben a kikötőt a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok” közé sorolta. Vagyis azt nem lehetne sem eladni, sem ingyenesen átadni. A törvényből most kihúzzák ezt a passzust. A vagyonjuttatás heves vitát váltott ki a parlamentben, részint annak lopakodó beterjesztése, részint annak gazdasági következményei miatt, hisz az állami vagyon úgy kerül magánalapítványokhoz, hogy az elveszti közpénzjellegét. Tóth Bertalan, az MSZP társelnök-frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy szerinte már a látszatra sem ad a kormány, ugyanis a törvényjavaslatot a bizottsági vitában az az Orbán Balázs államtitkár terjesztette elő, aki MCC-kuratóriumi elnökként kapja is az állami vagyont. A politikus szerint az is figyelemre méltó, hogy az államtitkár azzal indokolta a vagyonjuttatást, hogy az állam nem elég hatékonyan végezte az iskolai tehetséggondozást. Demeter Márta, az LMP képviselője egyenesen úgy fogalmazott, hogy a 2022-es választás előtti közpénzkiszervezés indult meg. Lényegében közvagyont juttatnak magánA vagyonjuttatással a civil szervezeteket függetlenítik a mindenkori kormányoktól alapítványoknak úgy, hogy annak felhasználása ellenőrizhetetlen lesz - mondta Demeter. A fideszes Dunai Mónika szerint a vagyonjuttatással az a cél, hogy a kormánytól független civil szervezetek megerősödjenek. Mondta ezt annak ellenére, hogy minden a vagyonjuttatásban érdekelt alapítvány a kormány vagy holdudvara irányítása alatt áll. Zárszavában Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár ki is mondta, hogy azért van szükség alapítványok kistafírozására, hogy ezen civil szervezetek függetlenségét megteremtsék a mostani és a jövőbeni kormányoktól. Ezzel gyakorlatilag választ adott Demeter Márta azon felvetésére, hogy a választásra való felkészülés e téren is elkezdődött. SPORTKÖZPONTOK FACEBOOK-OLDALA VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLNEK DEMETER MÁRTA: Lényegében közvagyont juttatnak magánalapítványoknak úgy, hogy annak felhasználása ellenőrizhetetlen lesz 7-8 milliárd forintos éves hozammal gazdálkodhat ÜDÜLŐ A KIKÖTŐBŐL A révfülöpi kikötő átadásához még a tartós állami tulajdonról szóló törvényt is módosították FOTÓ: NEMZETI Indul a roham az állásokért ELMARADÁS Átlagosan 40 százalékkal többen jelentkeztek az idei harmadik negyedévben a Profession.hu-n meghirdetett állásokra, mint egy évvel korábban; a legnagyobb érdeklődés az értékesítői, marketing, a fizikai és szakmunka, az adminisztratív és az építőipari állások iránt volt. Ezzel egy időben a tavaszi drasztikus visszaesés után már az álláshirdetések száma is bővül: szeptemberben már 39 százalékkal több hirdetést adtak fel a munkáltatók, mint augusztusban. Éves összevetésben ugyanakkor még mindig jelentős az elmaradás, így az új álláshirdetések száma nem éri el a tavalyi azonos időszakét. Az üzleti támogató központok feleannyi hirdetést sem adtak fel, az ügyfélszolgálatok 39 százalékkal kevesebb pozíciót hirdettek meg, a banki területen és a fizikai munkáknál csaknem harmadával, a HR területén pedig negyedével kevesebb az új lehetőség, mint a tavalyi harmadik negyedévben. Az IT, programozás, fejlesztés és mérnöki területeken viszont csak 3-3 százalékos, a gyártás, termelés területén pedig 5 százalékos az elmaradás. A cégvezetői álláshirdetések száma ugyanakkor 22 százalékkal emelkedett, az építőipar területén 5, az egészségügyben 4 százalékkal több hirdetést adtak fel. V. A. D. ÍGY IS MŰKÖDIK A helyi álláshirdetések nem jelennek meg a kimutatásban GAZDASÁG Új gazdája lesz a Millenáris épületeinek Nemcsak az MCC kap a parlament döntése alapján több milliárd forintos vagyont, hanem újabb keresztény-konzervatív-nemzeti alapítványok gründolásába kezd a kormány, ezzel is erősítve a gyanút, hogy egy politikai fordulat esetére kifizetőhelyeket létesít a kormány. A parlament által elfogadott törvényjavaslat szerint a kormány megalapíthatja a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt, amely a jövőben a budapesti Millenáris ingatlanegyüttest is megkapja 9,1 milliárd forint értékben. A parlament döntött a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány megalapításáról is, amelynek feladata kulturális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezésében való közreműködés, oktatási tevékenység folytatása. A tevékenység támogatásához az alapítvány megkapja a korábban az adófizetők pénzéből több milliárd forintért renovált Klebelsberg Kultúrkúriát. Betett a korai zárás a vendéglőknek FORGALOM A szeptember 21- től bevezetett 23 órai kötelező zárás megtörte a vendéglátóhelyek kikapaszkodását a gödörből, bevételük szeptemberben csaknem 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest - derül ki a KSH frissített heti monitoradataiból. Ha ehhez hozzátesszük az inflációt is, akkor az elfogyasztott éttermi ételek és italok mennyisége több mint ötödével esett vissza tavaly szeptemberhez képest - számolta ki a Blokkk.com. Ez pedig az előző hónapok fokozatos visszakapaszkodása után egy újabb törést jelent a vendéglátásban, hiszen az áprilisi mélyponthoz képest a nyári hónapokban folyamatosan csökkent a bevételek elmaradásának mértéke, amely most ismét megugrott. A heti monitorjelentések alapján szeptember első felében ugyanakkor még kisebb volt a visszaesés, mint amit a statisztika most az egész hónapra jelez, azaz a zuhanás a hónap végére esett. A háttérben tehát valószínűleg a szeptember végétől bevezetett 23 órai kötelező zárás áll, ami a szakportál szerint nagy érvágás a vendéglátósok számára. Bár az éttermek és vendéglők csúcsidőszaka egyértelműen a nyár, így júliushoz és augusztushoz képest a korábbi években is kisebb volt a költekezés szeptemberben, a számok most drasztikusabb visszaesést mutatnak. Az online kasszaadatok alapján az áprilisi mélyponton mindössze 30 milliárd forintot költöttek el az emberek a vendéglátóhelyeken, júliusban viszont már 125, augusztusban pedig 143 milliárdot. Ez esett most vissza szeptemberre 107 milliárd forintra. V. A. D.