Népszava, 2020. október (147. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-20 / 246. szám

­. I NÉPSZAVA €/HUF­S/HUF O I 2020. október 20. kedd_______________________365,10 T <-0,14% 309,80 ♦ -0,39% CHF/HUF 340,58 fr +0,04% LAPSZÉL Illetékmentesség csokosoknak Januártól teljes illetékmentes­séget kapnak azok, akik családi otthonteremtési kedvezmén­­nyel (csok) vásárolnak új vagy használt ingatlant - közölte Novák Katalin családügyi mi­niszter. Az MTI tudósítása alapján az illetéket nem utólag kapják vissza a vásárlók, azt egyáltalán nem kell megfizet­niük. A lakásfelújítási támoga­tásról is csepegtetett további részleteket a miniszter: 18 éven aluli vagy otthoni gondozásra szoruló gyermeket nevelők igé­nyelhetik majd vissza számla alapján a felújítási költségek felét legfeljebb 3 millió forintig, a programért a Magyar Állam­kincstár lesz felelős. NÉPSZAVA Mobilszámokat kér az OTP Az OTP Bank november 2-án bevezeti az erős ügyfél-hitelesí­tést az internetes bankkártyás vásárlásoknál. Ezután a mobil­számukat már megadott ügyfe­leknél előfordulhat, hogy több lépésben kell megerősíteniük: valóban ők az internetes vásár­láshoz használt kártya birtoko­sai. Az OTP Bank arra kéri ügy­feleit: akik még nem adták meg mobilszámukat, tegyék ezt meg, mert az Európai Unió előírásai szerint január 1-jétől már csak így, erős ügyfél-hitelesítéssel tudnak európai kereskedőtől bankkártyával vásárolni az in­terneten. V. A. D. Tartósabb aszfalttal borítják az utakat Elkészült a Mol Zalai Finomí­tójában az évi 20 ezer tonna gu­mibitumen gyártására képes új üzem. Az éves gyártott men­­­nyiségből 600 km-nyi kétszer egysávos út felső rétegét lehet felújítani, ezek az utak tartó­­sabbak, mint a hagyományos aszfalttal borítottak. A gumi­bitumen gyártásához évi 3000 tonna gumiőrleményt használ­nak fel, ehhez mintegy félmillió használt gumiabroncsot hasz­nosítanak újra. NÉPSZAVA FOTÓ: BÉRES MÁRTON FOTÓ: SHUTTERSTOCK Vagyont kapnak a NER-alapítványok FELKÉSZÜLÉS Volt tiszti kaszinóhoz, balatoni kikötőhöz jut a kormánynak kedves tehetséggondozó szervezet Az ellenzék szerint kimentés zajlik. PAPP ZSOLT A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány általános, középisko­lás és egyetemista fiatalok tehet­séggondozásáért felel, a szervezet korábban is közpénzekből mű­ködött, ám idén egy ingyenes va­gyonjuttatás keretében megkapta a korábban az állami tulajdonban lévő Mol- és Richter-részvények 10-10 százalékát, így az alapítvány vagyona 260-280 milliárd forinttal nőtt - miközben az állami vagyon ugyanennyivel csökkent. Az MCC a részvénycsomag évi 7-8 milliárd fo­rintos hozamát tehetséggondozásra fordíthatja. A MCC-t 1996-ban ala­pították magánalapítványként, ám mára a Fidesz-hátterű alapítvány­nak kimondott célja nemzeti-kon­­zervatív-keresztény elitképzés, a NER politikai utánpótlásának a kitermelése. Az alapítvány kura­tóriumának elnöke Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, aki a törvényjavaslat előterjesztője­­ként a kormányt (is) képviselte. Ám nemcsak a tehetséggondozásra fut­ja az MCC-nek, a birtokában lévő már megszerzett állami vagyonnal a háta mögött üzleti manőverekbe kezdett: elmúlt hetekben jelentet­ték be, hogy az MCC felvásárolná a hazai könyvpiac 40 százalékát el­lenőrző Libri-Bookline Zrt. kisebb­ségi részesedését, ezzel a magyar könyvpiac meghatározó szereplőjé­vé léphet elő. Az alapítvány közleménye sze­rint a most megszerzett pécsi, zalaegerszegi, szombathelyi in­gatlanokat a bővülő általános és középiskolai képzésben tehetség­­gondozásban hasznosítják. Hogy mit kezdenek a révfülöpi vitorlás­kikötővel, az kérdéses, eddig egy ingyenes gyermeknyaralóhely léte­sítéséről tettek említést. Ráadásul a révfülöpi ingatlanegyüttest annak ellenére kapja meg az MMC, hogy a az MMC Fidesz vezette parlament korábban a nemzeti vagyonról szóló törvény­ben a kikötőt a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sport­célú ingatlanok” közé sorolta. Vagy­is azt nem lehetne sem eladni, sem ingyenesen átadni. A törvényből most kihúzzák ezt a passzust. A vagyonjuttatás heves vitát vál­tott ki a parlamentben, részint an­nak lopakodó beterjesztése, részint annak gazdasági következményei miatt, hisz az állami vagyon úgy ke­rül magánalapítványokhoz, hogy az elveszti közpénzjellegét. Tóth Ber­talan, az MSZP társelnök-frakcióve­zetője napirend előtti felszólalásá­ban elmondta, hogy szerinte már a látszatra sem ad a kormány, ugyanis a törvényjavaslatot a bizottsági vitá­ban az az Orbán Balázs államtitkár terjesztette elő, aki MCC-kurató­­riumi elnökként kapja is az állami vagyont. A politikus szerint az is fi­gyelemre méltó, hogy az államtitkár azzal indokolta a vagyonjuttatást, hogy az állam nem elég hatékonyan végezte az iskolai tehetséggondo­zást. Demeter Márta, az LMP kép­viselője egyenesen úgy fogalmazott, hogy a 2022-es választás előtti köz­­pénzkiszervezés indult meg. Lénye­gében közvagyont juttatnak magán­A vagyon­juttatás­sal a civil szerveze­teket füg­getlenítik a minden­kori kor­mányok­tól alapítványoknak úgy, hogy annak felhasználása ellenőrizhetetlen lesz - mondta Demeter. A fideszes Dunai Mónika szerint a vagyonjuttatással az a cél, hogy a kormánytól függet­len civil szervezetek megerősöd­jenek. Mondta ezt annak ellenére, hogy minden a vagyonjuttatásban érdekelt alapítvány a kormány vagy holdudvara irányítása alatt áll. Zár­szavában Orbán Balázs miniszter­­elnökségi államtitkár ki is mondta, hogy azért van szükség alapítványok kistafírozására, hogy ezen civil szer­vezetek függetlenségét megteremt­sék a mostani és a jövőbeni kormá­nyoktól. Ezzel gyakorlatilag választ adott Demeter Márta azon felveté­sére, hogy a választásra való felké­szülés e téren is elkezdődött. SPORTKÖZPONTOK FACEBOOK-OLDALA VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLNEK DEMETER MÁRTA: Lényegében közvagyont juttatnak magán­­alapítványoknak úgy, hogy annak felhasználása ellenőrizhetetlen lesz 7-8 milliárd forintos éves hozammal gazdálkodhat ÜDÜLŐ A KIKÖTŐBŐL A révfülöpi kikötő átadá­sához még a tartós állami tulajdonról szóló törvényt is módosították FOTÓ: NEMZETI Indul a roham az állásokért ELMARADÁS Átlagosan 40 szá­zalékkal többen jelentkeztek az idei harmadik negyedévben a Pro­­fession.hu-n meghirdetett állások­ra, mint egy évvel korábban; a leg­nagyobb érdeklődés az értékesítői, marketing, a fizikai és szakmunka, az adminisztratív és az építőipari állások iránt volt. Ezzel egy időben a tavaszi drasztikus visszaesés után már az álláshirdetések száma is bővül: szeptemberben már 39 százalék­kal több hirdetést adtak fel a mun­káltatók, mint augusztusban. Éves összevetésben ugyanakkor még mindig jelentős az elmaradás, így az új álláshirdetések száma nem éri el a tavalyi azonos időszakét. Az üzleti támogató központok fele­annyi hirdetést sem adtak fel, az ügyfélszolgálatok 39 százalékkal kevesebb pozíciót hirdettek meg, a banki területen és a fizikai mun­káknál csaknem harmadával, a HR területén pedig negyedével keve­sebb az új lehetőség, mint a tava­lyi harmadik negyedévben. Az IT, programozás, fejlesztés és mérnöki területeken viszont csak 3-3 száza­lékos, a gyártás, termelés területén pedig 5 százalékos az elmaradás. A cégvezetői álláshirdetések száma ugyanakkor 22 százalékkal emel­kedett, az építőipar területén 5, az egészségügyben 4 százalékkal több hirdetést adtak fel. V. A. D. ÍGY IS MŰKÖDIK A helyi álláshirdetések nem jelennek meg a kimutatásban GAZDASÁG Új gazdája lesz a Millenáris épületeinek Nemcsak az MCC kap a parla­ment döntése alapján több milli­árd forintos vagyont, hanem újabb keresztény-konzervatív-nemzeti alapítványok gründolásába kezd a kormány, ezzel is erősítve a gyanút, hogy egy politikai fordulat esetére kifizetőhelyeket létesít a kormány. A parlament által elfogadott tör­vényjavaslat szerint a kormány megalapíthatja a Millenáris Tu­dományos Kulturális Alapítványt, amely a jövőben a budapesti Mil­lenáris ingatlanegyüttest is meg­kapja 9,1 milliárd forint értékben. A parlament döntött a Polgári Mű­velődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány megalapí­tásáról is, amelynek feladata kultu­rális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezésében való közreműködés, oktatási tevékeny­ség folytatása. A tevékenység tá­mogatásához az alapítvány meg­kapja a korábban az adófizetők pénzéből több milliárd forintért renovált Klebelsberg Kultúrkúriát. Betett a korai zárás a vendéglőknek FORGALOM A szeptember 21- től bevezetett 23 órai kötelező zá­rás megtörte a vendéglátóhelyek kikapaszkodását a gödörből, be­vételük szeptemberben csaknem 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest - derül ki a KSH frissített heti monitoradataiból. Ha ehhez hozzátesszük az inflációt is, ak­kor az elfogyasztott éttermi ételek és italok mennyisége több mint ötödével esett vissza tavaly szep­temberhez képest - számolta ki a Blokkk.com. Ez pedig az előző hó­napok fokozatos visszakapaszko­dása után egy újabb törést jelent a vendéglátásban, hiszen az áprilisi mélyponthoz képest a nyári hóna­pokban folyamatosan csökkent a bevételek elmaradásának mérté­ke, amely most ismét megugrott. A heti monitorjelentések alapján szeptember első felében ugyanakkor még kisebb volt a vis­­szaesés, mint amit a statisztika most az egész hónapra jelez, azaz a zuhanás a hónap végére esett. A háttérben tehát valószínűleg a szeptember végétől bevezetett 23 órai kötelező zárás áll, ami a szak­portál szerint nagy érvágás a ven­déglátósok számára. Bár az éttermek és vendéglők csúcsidőszaka egyértelműen a nyár, így júliushoz és augusztus­hoz képest a korábbi években is kisebb volt a költekezés szeptem­berben, a számok most drasz­tikusabb visszaesést mutatnak. Az online kasszaadatok alapján az áprilisi mélyponton mindössze 30 milliárd forintot költöttek el az emberek a vendéglátóhelyeken, júliusban viszont már 125, au­gusztusban pedig 143 milliárdot. Ez esett most vissza szeptemberre 107 milliárd forintra. V. A. D.

Next