Népszava, 2021. május (148. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-05 / 102. szám

2 NÉPSZAVA 2021. május 5., szerda Megeszi az infláció a kötvényhozamokat MEGTAKARÍTÁS A növekvő infláció nemcsak a mindennapi megélhetést teszi nehezebbé, de a magyarok befektetéseit is átrendezheti, s ennek nyomán felértékelődhetnek a részvénypiacok. PAPP ZSOLT A koronavírus-járvány alaposan felforgatta a magyar társadalmat: több százezer ember vesztette el munkáját vagy legalábbis csökkent a fizetése, teljes szektorokban vált a megélhetés bizonytalanná. Más szerencsések - több millióan - vi­szont megőrizték munkájukat, a fizetésük sem csökkent, viszont azt nem tudták elkölteni. Ez utóbbi­ak azok, akiknek nőtt a vagyonuk a válság alatt: a legfrissebb tavalyi adatok szerint csak a lakosság kész­pénzvagyona 154 milliárd forinttal nőtt, ezen túl 742 milliárd forinttal gyarapodott a bankban tartott be­tétek értéke, s most pedig ez a pénz keresi a helyét. A nyitással párhu­zamosan jelentősen nőhet ezen rétegek fogyasztása, de sokan gon­dolják úgy, hogy érdemes körül­nézni, hogy mibe lehetne fektetni. A háztartások esetében a leg­kézenfekvőbb megoldás a külön­böző profilú befektetési alapok jegyeiből venni, de még ennél is sokkal gyakoribb a közvetlen ál­lamkötvény-vásárlás. A sima pi­aci kötvények ma már szóba sem jöhetnek, hisz négyszázalékos infláció mellett az ötéves lejáratú papír után járó 1,7 százalékos, de még a 10 évesre fizetett évi 2,7 szá­zalékos hozam is csak veszteséget generál. A kormány súlyos milli­­árdokat költ arra, hogy a magyar államadósságot lakossági megta­karításokból finanszírozza. Tény, hogy ezen a területen komoly eredményeket ért el, ám a Magyar Állampapír Plusz az ötszázalékos kamatával együtt is csak nagyon vékony reálhozamot nyújt, viszont előnye, hogy ez az egyik könnyen elérhető biztonságos befektetés a háztartások számára. Ám aki ennél komolyabb ho­zamra vágyik, annak kockáztatnia kell, és a részvénypiacok felé kell fordulnia - mondta Hajdú Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazga­tója az alapkezelő sajtótájékozta­tóján. Sok minden a részvények mellett szól - véli -, hiszen a gaz­daságok, így a magyar is hatalmas fellendülés előtt állnak. A lezárá­sok elmúltával ugrásszerűen nő majd a fogyasztás, elég csak a múlt hét végi magyar terasz- és boltro­hamra gondolni. A gazdaságok nö­vekedését támogatják a monetáris és fiskális politikák, valamint az elhalasztott fogyasztás is. A befek­tetési szakember szerint a magyar részvényekben van még erő, de a fejlettebb piacok (USA, EU) cégei várhatóan jobban teljesítenek. Ez­zel együtt a négy hazai vezető papír (MTelekom, Mol, OTP, Richter) a magyar gazdaságot jól reprezen­tálja, így bízhatunk a hazai rész­vényekben is, vagy ha közvetlen nem akar a befektető részvényt vásárolni, akkor részvényalapba helyezheti a pénzét. Az első ne­gyedévben még nem hasítottak a részvénypiacok, egyértelműen a nyersanyagok, főként a kőolaj ára emelkedett, így az első három hó­napban azok jártak a legjobban, akik olajrészvényekbe vagy az olajár emelkedésére fogadó befek­tetési alapba helyezték megtakarí­tásuk egy részét. Az inflációs félelmek miatt a kötvények és általában az állam­­kötvények veszítenek vonzerejük­ből. A szakértők szerint azonban olyan vállalatok kötvényeit - vagy kötvényalapok befektetési jegyeit - érdemes vásárolni, amelyek ma­gas hozamot biztosítanak, viszont a fellendülésből is profitálnak. Ökölszabály szerint azon vállala­ti papírok jöhetnek szóba, ame­lyeknek részvényéből is érdemes vásárolni. A befektetési szakértő szerint a több lábon állás jegyében érdemes devizabefektetésekben is gondolkodni. Az arányokat ugyan jól kell eltalálni, de mindképp ér­demes devizaalapú kötvényekben, részvényekben vagy legegysze­rűbb módon, ilyen eszközökbe fek­tető részvényalapokban gondol­kodni. Az elmúlt egy évben a forint 10 százalékkal értékelődött le az euróval szemben, s ez a gyengülés 10-15 éves folyamat, és még tart, vagyis ezért is érdemes devizalapú befektetésekben gondolkodni. FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV RÉSZVÉNYEK A gazdaság újraindulása a tőzsdékre irányítja a befektetők figyelmét HAJDÚ EGON: A magyar rész­vényekben van még erő, de a fejlettebb piacok (USA, EU) cégei várhatóan job­ban teljesítenek Kevesebb az esküvő, nem fogy az arany Indiában Az arany 1775 dollárba kerül unciánként, ami messze elmarad a tavaly nyári 2000 dollár feletti áraktól. A befektetési arany menedék, azaz amikor rosszul megy a gazdaságoknak - mint tavaly a nemesfémekbe menekül a tőke. A fellendülések idején pedig veszít érté­kéből, épp ezért az év eleje óta 10 százalékkal lett olcsóbb az arany. Újabb pofont jelenthet az arany árának az Indiában tomboló korona­vírus-járvány - hívták fel figyelmet az Erste Bank elemzői. Az indiai fizikai aranykereslet, ami az első negyedévben még 38 százalékkal nőtt, a második negyedévre visszaeshet, mi­vel az esküvői szezonban a járvány miatt a fi­atalok elhalaszthatják az eseményt. Ez pedig negatív hatással lehet a globális aranyárakra is. Indiában nászajándékként tradicionálisan aranyat ajándékoznak a fiatal párnak. REFLEKTOR Csökkentek a hozamok, de nincs lakáseladási pánik BÉRBEADÁS Bár a turizmus be­­dőlése jócskán keresztbe tett a „la­­káshotelezésnek”, hiszen külföldi vendégek híján nem nagyon van ki­nek kiadni pár napra a lakásokat, a tulajdonosok egyelőre kivárnak, és még nem szabadulnának a kiadásra, befektetési céllal vásárolt ingatlan­jaiktól. Sőt a Duna House adatai szerint mind a fővárosban, mind vidéken nagyjából a felére esett vissza a ko­rábbi befektetések értékesítése a koronavírus-járvány egy éve alatt. Tavaly márciusban a fővárosi el­adók 12, a vidékiek 9 százaléka érté­kesítette a korábban befektetési cél­lal vett lakását, az idén viszont már csak 5-5 százalékuk. Ha ma valaki eladja lakását, annak legfőbb oka, hogy egy nagyobb ingatlanba sze­retne költözni - Budapesten az el­adások több mint fele, vidéken több mint harmada mögött ez a szándék húzódik meg­­, ami vélhetően a ko­ronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következ­ménye. Eközben Budapesten - holtver­senyben az első lakásukat megszer­zőkkel - még mindig a befektetési szándékkal vásárlók aránya a legna­gyobb, 29 százalék. Vidéken viszont jelentős ugrással a nagyobb ingat­lanba költözés lett az elsődleges vásárlási ok: tavaly a vevők ötöde, az idén már harmada vásárolt emi­att lakást. Ezzel párhuzamosan a befektetési célú vásárlások aránya megfeleződött, a tavalyi 29 száza­lékról 16 százalékra esett vissza. Nem tapasztal eladási pánikot a befektetők körében Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője sem. Mint mondta: egy­általán nem ugrott meg a kínálat a főváros azon belső kerületeiben, ahol a legjellemzőbb volt a turisz­tikai célú, rövid távú lakáskiadás és az e­miatti befektetői vásárlás. Az V., VI., VII. kerületben a tulajdono­sok inkább átnyergeltek a hosszú távú kiadásra, ezért is lett mostanra jóval szélesebb e körben a kínálat, így persze korántsem akkora a ha­szon, és az érintett lakások átlagos eladási négyzetméterára is valame­lyest csökkent az elmúlt évben. A 4-5 évvel ezelőtti 6-10 száza­lékos lakáskiadási hozamok rá­adásul mára 5 százalék alá estek. Öt éve például 370 ezer forintos medián négyzetméteráron lehetett lakást vásárolni Budapesten, majd négyzetméterenként 2564 forin­tért kiadni. A hozam így akkor 8,3 százalék volt. Az idén áprilisig a négyzetméterár 738 ezer forintig kúszott fel, a bérleti díj viszont csak 3 ezer forintig, így a hozam már csak 4,9 százalék - derül ki az ingat­­­lan.com adataiból. A tulajdonosok ugyanakkor még mindig egy 20-40 százalékkal nagyobb értékű ingatlant tudhat­nak magukénak, mint amikor pár éve megvették. A lakáshotelezésre használt belvárosi lakásokat zöm­mel a 2015-2019 közötti időszak­ban vásárolták meg ugyanis tulaj­donosaik, a koronavírus-járvány megjelenése előtt pedig ezek az ingatlanok évente két számjeggyel drágultak. Vagyis a tulajdonosok­nak nincs okuk arra, hogy pánik­szerűen megváljanak ingatlanja­iktól, amit a most jellemzően egy évre kötött bérleti szerződések is akadályoznának - magyarázta Ba­logh László. A befektetési célú vásárlás ugyan­akkor ma már a fentiekből fakadóan jóval kevésbé éri meg, ráadásul a rövid távú lakáskiadás terén rendkí­vül sok most a bizonytalanság. Nem tudni, mikor térnek vissza a turis­ták, mint ahogyan az is kérdéses egyelőre, hogy az önkormányzatok hogyan szabályozzák majd a lakás­­hitelezést. Balogh László szerint jó esély van arra, hogy a befektetők a budapesti felől az olyan, még fel­értékelődést mutató területek felé fordulnak majd, mint például a ba­latoni ingatlanpiac. V. A. D. Balogh László szerint jó esély van arra, hogy a befektetők a fő­várostól a Balaton felé fordulnak

Next