Népszava, 2021. június (148. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-01 / 124. szám

BELFÖLD Még 20 évig maradna Orbán SZÓCSATA Szokásos Orbán Vik­tor-Jakab Péter-csörtével kez­dődött a parlamentben a hétfői azonnali kérdések órája.­­ Csak azt nem értem, mire fel ennyire sér­tődések. Önök itt szólítottak már minket csicskának, a szavazóinkat mosléknak, a nőket szánalmasnak, a gyermekeket közjószágnak, a melósokat prolinak, az orvosokat inasnak, engem büdös bunkónak. Én meg akkor szólítsam önöket mókuskának? - kérdezte a Job­bik frakcióvezetője, arra utalva, hogy legutóbb ficsúrnak nevezte a fideszeseket, amiért csaknem 10 millió forintos büntetést kapott. A miniszterelnök szerint Jakab egy komédiás, aki hétről hétre csinál bohócot magából. Jakab végül arra jutott, hogy Orbán és a kormány tagjai tolvajok. Miután feltartott egy sálat, amellyel a „fideszes bör­tönválogatottnak” szurkolna, is­mét elvették tőle a szót. Orbán szerint egyébként a Job­bik a legkorruptabb párt. „Már az előző választásnál is megvette önöket egy milliárdos, és most egy másik milliárdosnak, Gyurcsány Ferencnek adták el a pártot.” A Demokratikus Koalíció politiku­sa, Arató Gergely a kormányfő múlt pénteki interjúját idézte fel, amelyben arról beszélt: ő is bérből és fizetésből él. - Mondja, milyen nehézségei voltak a járvány alatt: megszűnt esetleg a munkája? Nem kapott juttatást? Pedagógusként el­kapta a vírust az osztályteremben? Egészségügyi dolgozóként kockára tette az egészségét? - kérdezte a miniszterelnököt. Orbán erre azt hangsúlyozta, „a DK elnöke tőkejö­vedelemből él, a többi párt vezetője viszont bérből”. Majd azt állította, mivel a miniszteri, képviselői fize­tés össze van kötve az átlagjövede­lemmel, ha az csökken, „akkor a mi bérünk is csökken”, mert „együtt sírunk”. Orbán megjegyezte: hiába szeretné ezt az ellenzék, nem fog­nak tőle „szabadulni”, mint fogal­mazott: „Itt fogok maradni mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán. Ne reménykedje­nek. Számíthatnak az együttműkö­désemre a következő 20 évben is.” Arató elismerte, valóban azon dol­goznak, hogy a mostani állását Or­bán veszítse el, „ugyanakkor nem aggódom önért, mert fordulhat mindig családi segítségért, az apja például most vett ki több mint egy­­milliárd osztalékot a cégéből”. Szabó Tímea, a Párbeszéd frak­cióvezetője a diákvárosról kérde­zett. Az ellenzéki politikus, miköz­ben azt a megállapodást lobogtatta, amelyet Gulyás Gergely Minisz­terelnökséget vezető miniszter, Fürjes Balázs kormánybiztos, il­letve Karácsony Gergely főpolgár­mester szignózott és amelyben szó sem volt a kínai Fudan Egyetem­ről, azt kérdezte: „Mennyit kap ön vagy a családja azért, hogy kiáru­sítja és elárulja a saját hazáját?” Orbán erre a kérdésre sem adott konkrét választ, de azt jelezte, vele ellentétben Barack Obama és So­ros György már tartott előadást a Fudan Egyetemen. Z. Á. ORBÁN ÍGÉRETE „Mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán maradok" NÉPSZAVA I O 2021. június 1., kedd I O Dobra verték a „Rácot” ÁRVE­RÉS Tíz év huzavona után alig 12 perc alatt sikerült értékesíteni az ingatlant, amelyre egyedül egy fővárosi cég licitált.­­­­ SZALAI ANNA Lassan gyülekeztek a Rác Nosztalgia Kft. vagyontárgyainak értékesíté­sére a Széchenyi Gyógyfürdő Már­ványtermébe meghirdetett nyil­vános árverés résztvevői hétfőn. A kezdéskor alig tucatnyi ember jelent meg, holott a város egyik legszebb fürdőjét és a mellette lévő új szállo­dát kínálták eladásra a budai oldal egyik legfrekventáltabb helyén. Gyorsan kiderült, hogy a 2070 négyzetméteres szálloda, valamint a 3333 négyzetméteres fürdő iránt csupán egyetlen cég érdeklődik: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH). A vállalat az előírások­nak megfelelően befizette a 254,4 millió forintos árverési előleget. Mindezek után aligha meglepő, hogy a kíváncsiskodó szemektől vé­gül elzárva - egy másik teremben - megtartott licit mindössze 12 percig tartott. - Nem lepett meg különösebben a csekély érdeklődés, hiszen a kö­rülmények a főváros számára teszik igazán vonzóvá az ügyletet - vála­szolta a Népszava kérdésére a licit­záró szolid taps után távozni igyekvő Szűts Ildikó, a BGYH Zrt. vezérigaz­gatója, aki azt is elárulta, hogy a cég kikiáltási áron, vagyis 5,088 milliárd forintért vásárolta meg a fürdőt és a szállodát. De gyorsan hozzátette: most még csak a licit zárult le, a fel­­számolási eljárás nem fejeződött be. Éppen ezért egyelőre a szálloda és a fürdő felújításához és későbbi üze­meltetéséhez kapcsolódó kérdések­re sem kívánt válaszolni. Mint arról a Népszava koráb­ban beszámolt: a felújított, de soha meg nem nyitott Rác fürdőre és a mellé épített 67 szobás szállodára márciusban nyilvános árverést hir­detett a fenti ingatlanokat birtokló Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott állami Nemzeti Reorga­nizációs Nonprofit Kft. Az értéke­sítési eljárást azonban egy nappal az árverés előtt érvénytelenítette a felszámoló, mondván, sérült a titko­sítás. Május elsején ismét meghir­dették az ingatlanokat gyakorlatilag ugyanazon feltételekkel. Ezen dia­dalmaskodott a BGYH. Az eredmény bizonyos értelem­ben borítékolható volt. Az I. kerü­letben, a Gellért-hegy lábánál lévő fürdőt és szállodát ugyanis több kö­vetelés is terheli mintegy 11 milliárd forint értékben, amelyek tulajdono­sa a fővárosi önkormányzat és a für­­dőscég. Az is a BGYH malmára haj­totta a vizet, hogy az épületek alatti földterület a főváros tulajdona, a fürdő üzemeltetéséhez szükséges vízjogokkal pedig a cég rendelkezik. A fürdőfelújításra és a szálloda­­építésére még Demszky Gábor idején kötött szerződést a főváros, de a Tarlós István vezette kabinet előnytelennek tartotta az üzletet, és felszámolási eljárást kezdeménye­zett a felúj­ításra vállalkozó cég ellen, amelynek pedig maga a főváros is résztulajdonosa volt. 2016 őszén az állami Magyar Fejlesztési Bank vá­ratlan fordulatként a korábbi meg­állapodás (amelynek keretében a 7,6 milliárdos követelésüket 2,2 milliár­dért adták el a fővárosnak) felbon­tását javasolta, mondván, az általa képviselt potenciális befektető 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt. A titokzatos befektető az akkori hírek szerint az Orbán Rá­­hel-Tiborcz István házaspár érdek­köréből került volna ki. A főváros végül visszautasította az ajánlatot. S akkor megindult az időhúzás. A felszámolás sokszorosan túlfutott a törvényi határidőn. Az új, ellenzéki többségű közgyűlés 2019-ben úgy döntött, legfeljebb 7,4 milliárd forint erejéig beszállnak a licitbe, ha a fel­számoló meghirdeti az ingatlanokat. Végül nem kellett idáig elmenni. A fővárosnak j­elen pénzügyi hely­zetében aligha lesz pénze a felújítás­ra. Merthogy az időhúzás miatt a 2011-re felépült fürdőt és szállodát hiába nem használták, azok álla­pota az utóbbi 10 évben leromlott. Már korábban is úgy tervezték, hogy csak a fürdőt tartja meg a főváros, amelynek üzemeltetését a BGYH-ra bíznák, a hotelt viszont nem vennék a nyakukba. A létesítmény ketté­választásával megszabadulnának a szállodafelújítás milliárdos nyűgé­től, az épületek alatti, illetve az előt­te lévő sétány telkéért pedig föld­­használati díjat kérhetne a főváros. Korábban azt lehe­tett hal­lani, hogy a vevő az Orbán Ráhel Tiborcz István házaspár érdek­köréből kerül ki FOTÓ: ERDŐS DÉNES TEHER A Gellért-hegy lábánál lévő fürdőt több követelés is terheli mintegy 11 milliárd fo­rint értékben HELYZET 1 SZŰTS ILDIKÓ: „A körülmé­nyek a főváros számára teszik igazán vonzóvá az ügyletet" Huszonnyolc, gránittömbbe vésett név HABLEÁNY „2019. május 29-én a Hableány turistahajó összeütkö­zött a Viking Sigyn hajóval. A bal­eset során 26 koreai utas és a 2 fős magyar személyzet a hullámsírban lelte halálát” - ez a felirat olvasha­tó koreai, magyar és angol nyelven a Margit híd pesti hídfőjénél álló emlékművön. A hét méter hosszú, közel két méter magas, sötét gránit­tömb Duna felőli oldalára vésték fel az áldozatok nevét - alig néhány tíz méterre attól a helytől, ahol másod­percek alatt elsüllyedt a sétahajó. A folyó felé magasodó emlékművet a rakpart szélén egy kisebb, enyhén lejtő gránittömb egészíti ki, amit többen úgy értelmeztek: a kompo­zíció a Hableány és a hatalmas szál­lodahajó ütközés előtti pillanatát szimbolizálja. - Kétségkívül utal az esemény drámaiságára az, hogy a két kőtömb megbillen - mondta a Népszavának Földes László Ybl-díjas építész, aki koreai alkotótársával, Jong Ruhl Hahnnal készítette az emlékművet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a ki­sebb gránitelemnek más szerepet is szántak: - A baleset utáni hetekben emberek százai helyeztek el virágot, mécsest ezen a helyen, ezért szeret­tük volna, ha ezt a spontán emlékhe­lyet is megidézi az alkotás. Az emlékművet eredetileg május 29-én, a baleset második évfordu­lójának napján tervezték felavatni, de a kormánysajtó közlése szerint a dél-koreai küldöttség az utazási korlátozások miatt csak hétfőre tu­dott Magyarországra utazni. Az ava­tást meglepő módon nem hirdették meg előre, arról Budapest vezetését sem tájékoztatták. Az eseményen az MTI szerint Cso Csöng Mun, a Koreai Köztársaság külügyminisz­ter-helyettese - miután köszönetet mondott a hatóságoknak az áldoza­tok megmentéséért, felkutatásáért tett erőfeszítésekért - reményét fe­jezte ki, hogy a baleset után indult bírósági eljárás megnyugvást hoz a hozzátartozóknak. Arról is szólt: továbbra is feladatuknak tekintik a tragédia máig eltűntként kezelt ál­dozatának a felkutatását, hogy vis­­­szaadják a családjának. A magyar kormányt Magyar Le­vente, a Külgazdasági és Külügymi­nisztérium parlamenti államtitkára képviselte. B. A. ÁLDOZATOK Az emlékművet két nappal a tragédia második évfordulója után avatták fel a Margit híd pesti hídfőjénél Földes László: Szerettük volna, ha a baleset utáni spontán emlékhe­lyet is megidézi az alkotás

Next