Népszava, 2021. augusztus (148. évfolyam, 177-201. szám)

2021-08-02 / 177. szám

2 NÉPSZAVA 2021. augusztus 2., hétfő Egy szoba, három gyerek, nyolc kiló far-hát r LESZAKADÁS A felmérések szerint az átlag kicsit jobban él, de a számsorok arról is tanúskodnak: szinte lehetetlen kiutat találni a nélkülözők köréből. VAS ANDRÁS - Százkétezer - mondja némi szá­molás után a Ricsiként bemutatko­zó, harmincasforma férfi a Somogy megyei Barátihegyen, amikor arról érdeklődünk, mennyiből él egy hó­napban az öttagú család. - A felesé­gem 54 ezret kap a közmunkában, a három gyerek után 48 ezer a családi pótlék. Nem túl bonyolult a feladat, hogy kiszámoljuk: a famíliában az egy főre jutó jövedelem éppen csak megha­ladja a 20 ezer forintot. Ricsi látja rajtunk a döbbenetét, ám szinte azonnal legyint.­­ Lehet, hogy nem hiszik el, de élnek itt nálunk sokkal rosszabb körülmények között is csa­ládok sok gyerekkel. Menjenek csak tovább lefelé a dombon, arra van a nap, na, ott élnek a szegény emberek - mondja az a férfi, akinek a házát csak némi kiszáradt sár és az imád­ság tartj­a egyben. A Balatontól negyedórányi au­­tóútra található, Öreglakhoz tartozó Barátihegyen az ország egyik legsze­gényebb településén járunk, ahol a munkát csak a közfoglalkoztatás je­lenti, a nagy többségnek azonban ez is csak álom. A kaposvári-fonyódi út­ról bevezető aszfaltcsík csak az első néhány házig tart, onnantól kavic­­csal szórt sáv kanyarog a kukorica­földek között. Minél beljebb jutunk a faluba, annál kisebbek a házak, a nevezetes nap előtt már csak úgy 10-20 négyzetméter alapterületűek, tető helyett deszka vagy ponyva fedi azokat: elképzelhetetlennek tűnik, hogy nem hétvégi telkekre tákolt szerszámos viskók ezek, hanem élet­vitelszerűen lakott építmények.­­ Nekünk is nehéz, de képzelje el, milyen itt felnőni a gyerekeknek - jegyzi meg Ricsi, aki maga is itt szüle­tett, de állítása szerint a 80-as évek­ben még más volt a helyzet, az állami gazdaság munkát adott a szüleinek, akik ha szerényen is, de fel tudták nevelni őket. - Tudja, milyen érzés a gyereknek midig azt mondani, hogy erre most nincs pénz? És ne gondol­jon nagy dolgokra, egy százforintos csoki sem sűrűn fér bele. Látja, in­nen látszik a Badacsony! A legkisebb gyerek hatéves, de még nem volt a Balatonon... A szemközti házban Józsefék lak­nak, szintén három gyerekkel. Náluk is forintra ugyanannyi jut: közmun­ka és családi pótlék. - Hogy élünk meg? Nyáron job­ban, télen nehezebben. Amikor nem kell fűteni, akkor nyolc kiló húst veszünk egy hónapban- állítja. „A szüleim is szegények voltak, mint mi, s a gyere­keink is azok lesznek” aztán hamar kiderül, igazából csir­ke farhátról beszél. - Krumplira, lisztre, tésztára megy el a legtöbb, s ha szerencsénk van, és akciós a banán, akkor fél kiló abból is bele­fér havonta egyszer a gyerekeknek. Máskülönben gyümölcsöt csak az iskolában esznek. Most azonban nyári szünet van, a gyerekek mind otthon vannak. A kertek között szabad az átjárás, csapatokba verődve fogócskáznak, bújócskáznak, az utcai csapnál spric­celik egymást és tapicskolnak a sár­ban. Egy tízévesforma kiskölyök egy építkezésről kiselejtezett talicskát tol nyögve, s berreg hozzá­­ match­box helyett errefelé ez a játék autó... - Az augusztus az egyik legros­­­szabb hónap - így Anikó, aki két kisgyerek mellett két iskolás lányt próbál ellátni. - Jön a beiratkozás, az iskolába kell füzet, ceruza, tolltartó, tornacipő, melegítő, jó, ha megús­­­szuk 15-20 ezerből. Persze kapunk valami iskolakezdési segélyt az ön­­kormányzattól, de az sohasem elég, s ilyenkor a kosztpénzből kell lecsípni. Már ha van mit. A Lapban az egyik házban éppenséggel hónapok alatt annyi kifizetetlen villanyszám­la gyűlt össze, hogy kikapcsolták az áramot. - Nem baj, majd megoldjuk kővel - mosolyog a bajsza alatt egy húszas évei közepén járó férfi. Mellette négy gyereke kacag önfeledten az életve­szélyes trükkön, hogy drótra erősített követ dobnak majd a villanyvezeték­re, hogy ne legyen sötét a szobákban, s ne olvadjon le a hűtő. - Kár lenne a húsért - jegyzi meg az apjuk; persze a kifejezés, ahogyan Barátihegy nagy részén, itt is a far­ hátat jelenti. Tej néhanapján akad, más tejtermékek­re, vitaminokra, egészséges húsokra nem futja. Ahogyan csokoládéra, de még egyszerű savanyú cukorra sem a gyerekeknek, akik egyelőre játéknak fogják fel, hogy hárman alszanak egy ágyban, s az udvari kádban fürdenek, de néhány év, s megértik: nem min­denki él így. - Panaszkodhatnék szakmányba, de mit érnék vele? - legyint egy má­sik, szintén életveszélyes kunyhó­félében élő négytagú család feje. - A szüleim is szegények voltak, mint mi, s a gyerekeink is azok lesznek. Ezt errefelé mindenki elfogadja. Ez jutott, ez az életünk rendje. Aki mást ígér, hazudik. A „Tudja, milyen érzés a gye­reknek mindig azt mondani, hogy erre most nincs pénz?" - fakad ki Ricsi, akinek csa­ládja havonta százkétezer forintból él Kevés hús, sok tészta - ez az alaprecept a Somogy megyei Bará­tihegyen FOTÓ: RÖHRIG DANIEL Egyre szegényebb a szegény FELMÉRÉSEK Lassan hetente derülnek ki újabb és újabb adatok, amelyek a magyarországi szegény­ség aggasztó méreteire és mélysé­gére mutatnak rá. A múlt héten a Tár­ki kutatóinak nemzetközi össze­hasonlítása borzolta a kedélyeket, amely szerint a magyarok három­negyede uniós szinten szegény­nek számít, vagyis az EU-országok közös szegénységi küszöbe alatti jövedelemből kénytelen megélni. Ez a jövedelmi közép - a medián jövedelem 60 százalékánál meghú­zott vonal - természetesen minden országban más és más, Magyaror­szágon mindössze az uniós érték 40 százaléka, s ennyi volt 15 évvel ezelőtt is. A lemaradásunkból tehát semmit nem sikerült lefaragni, mi­közben a környező országokban ja­vultak a mutatók. Ettől még igazak a KSH adatai is, amelyek szerint az utóbbi években folyamatosan nő a magyar háztar­tások egy főre jutó nettó jövedelme, egyre többen jutnak hozzá alapvető javakhoz, és mind kevesebben élnek alacsony munkaintenzitású család­ban, ahol a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékában dol­goznak. Ez a három mutató együt­tesen adja meg, hogy hány embert érint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata: a 2019-es adatokat összegző, A háztartások életszínvonala című idei kiadvány alapján mindössze 110 ezren szere­pelnek mindhárom dimenzióban. A legtöbben, 1 millió 169 ezren relatív jövedelmi szegénységben élnek, vagyis meg kell elégedniük a fent említett medián magyar jöve­delem 60 százaléka alatti összeggel. Két éve a 105 259 forintos szegény­ségi küszöb alatt élők átlagosan csak 67 ezer forintnyi jövedelem­mel rendelkeztek. A vizsgálatok szerint 764 ezer embert sújt súlyos anyagi depriváció, vagyis nem tud megfizetni egészséges ételeket, alapvető háztartási gépeket, nem tud elmenni egyhetes nyaralásra, és 350 ezren élnek alacsony mun­kaintenzitású háztartásban. Ez utóbbi adat azonban önmagában is torz, hiszen ebbe a körbe nem szá­mítanak bele a közmunkások, mert foglalkoztatottnak számítanak, pe­dig egy családot nem lehet eltartani abból a jövedelemből. A magyar háztartások életszín­vonalának mutatói közül kiemel­kedik egy minden másnál drámaibb romlást mutató adatsor, az úgyne­vezett relatív szegénységi rés alaku­lása, amiről a közelmúltban a Jelen hetilap is írt. A javuló jövedelmi adatok ugyanis felfelé viszik a sze­génységi küszöböt, de a szegények bevételeinek lemaradása ettől az értéktől egyre nagyobb. 2010-ben Állandósult területi különbségek Az ország egyes területei között tovább nőtt a távolság 2019-ben. Hos­­­szú évek óta Budapest vezeti a jövedelmi listát, az észak-alföldi megyék lemaradása a legnagyobb, és nem csökken a kistelepülések leszakadá­sa sem a nagyobb városoktól. 2021 első negyedében a fővárosban élők 345 910 forintos havi nettó átlagkereseténél a legszegényebbnek számító Szabolcsban majdnem 163 ezer forinttal (csaknem a 167 ezres bruttó mi­nimálbérnek megfelelő összeggel) kerestek kevesebbet az emberek egy hónapban, átlagos havi jövedelmük nem érte el a 200 ezer forintot. G. E. REFLEKTOR még csak 11 ezer forint volt a kü­lönbség, 2019-ben már több mint 38 ezer hiányzott egy szegény em­ber pénztárcájából havonta ahhoz, hogy elérje legalább a szegénységi küszöböt. Még egyszerűbben átlát­ható a leszakadás, ha a szegénységi küszöbtől való elmaradást százalé­kosan nézzük - így adja meg a KSH is a szegénységi rés adatait. Amikor 2010-ben hivatalba lépett az Or­­bán-kormány, a szegények átlagos jövedelme 18,2 százalékkal volt ki­sebb a szegénységi küszöbnél, 2019- ben azonban 36,3 százalékra nőtt a lemaradás. A legriasztóbb, hogy a 17 év alatti gyerekek egyszerűen szaka­dékba zuhantak. Egy átlagos, két gyerekből és két felnőttből álló háztartás szegénységi küszöbérté­ke eleve nem a négyszerese az egy főre kiszámolt összegnek, hanem csak 221044 forint. A szegénységi rés pedig azt mutatja, hogy ennek szinte csak a fele (47,6 százaléka) jut ténylegesen a szegény gyerekek és szüleik megélhetésére. Egy négy­tagú szegény család tehát nagyjából havi 105 ezer forintból próbál élet­ben maradni. Csak valamivel jobb a nyugdíj­asok helyzete, de egy év alatt az ő megélhetésük romlott a legna­gyobb mértékben: a 2018-ban mért 9,6 százalékos rés 2019-re 37,8 szá­zalékosra nőtt. GULYÁS ERIKA

Next