Népszava, 2021. október (148. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-01 / 228. szám

4 NÉPSZAVA 2021. október 1., péntek Esti fénynél nehezen ment a szavazólapok beolvasása QR -KOD Az előválasztásra leadott szavazatok között nagyon sok volt érvénytelen, akadt, ahol a voksok csaknem harmada. SZAKAI AIWA A 106 körzetben összesen több mint egymillió egyéni és minisz­­terelnök­ j elölti szavazólapot adott le csaknem 635 ezer választó. A lapzártánkig közölt adatok össze­sítése szerint az érvénytelen sza­vazatok száma több mint 22 ezer volt, ami meghaladta az ország­­gyűlési választásokon szokásos értéket. Az átlagot jócskán meghaladó arányban adtak le érvénytelen sza­vazatot például Zala 2. választó­­kerületében (14,52 százalék), Komárom Esztergom megye 1-es választókerületében (11,62 száza­lék), Pest megye 12. számú körze­tében (19,24 százalék) vagy éppen Heves megye 3. választókerületé­ben. A rekordot Somogy 3-as szá­mú választókerülete állította be, ahol a voksok 32,48 százaléka bi­zonyult érvénytelennek. (Itt egye­dül indult a jobbikos Steinmetz Ádám.) Az érvénytelen szavazatok ma­gas aránya az előválasztás ered­ményeit figyelő szavazóknak is feltűnt, többen rákérdeztek erre az előválasztás hivatalos Face­­book-oldalán. A Népszava információi szerint bár érvénytelennek minősültek a rosszul kitöltött vagy üresen be­dobott szavazólapok is, a legtöbb esetben az azonosításhoz használt QR-kód miatt vált érvénytelenné a voks, mivel azt a szavazat leadá­sakor nem vagy rosszul rögzítette a rendszer. Függetlenül attól, hogy a szavazólapot szabályosan töl­tötték-e ki, így ezeket a voksokat a számláláskor nem tudták hitelesí­teni. - Számoltunk azzal, hogy a QR-kódos megoldás rejt magában némi kockázatot - ismerte el a Népszavának Hajdú Gergő, az elő­választás lebonyolításában segéd­kező aHang kampányigazgatója. Mint elmondta: a választási csalá­sok hatékonyabb megelőzése miatt nem akartak pecsétes szavazólapo­kat használni, ezért vezették be tel­jesen új technológiai megoldásként a QR-kódos azonosítást. Ezzel sze­rinte nem is volt gond, a rendszer tökéletesen működött. A probléma az, hogy a voksokat gyűjtő aktivis­ták esetenként nem olvasták be a QR-kódokat, így a szavazólapokat a szavazatszámlálók nem tudták beazonosítani és hitelesíteni sem. Hajdú Gergő szerint ez nem a be­olvasáshoz használt tabletektől függött, ezek jó minőségű eszközök voltak. Az érvénytelen szavazatok megoszlása egyébként meglehe­tősen egyenetlen, van, ahol kifeje­zetten magas, míg másutt alig akad ilyen - tette hozzá. - Valóban magas az érvényte­len szavazatok száma - erősítette meg a Népszavának Tóka Gábor, a Vox Populi választási és közvéle­mény-kutatási blog szerkesztője is. A szakértő szerint a sátornál segí­tők tapasztalatai szerint két fő oka lehet az érvénytelen voksoknak. Az egyik, hogy néhány szavazót inkább A rekordot Somogy 3-as számú választókerülete állí­totta be, ahol a voksok 32,48 százaléka bizonyult érvényte­lennek, csak a miniszterelnök-jelöltek kö­zötti választás lehetősége vonzott, és az egyéni kerületi képviselőjelöl­tek neve nem sokat mondott neki. A másik és valószínűleg gyakrabb ok a QR-kód szkenneléséből adódott. Téka egyébként dolgozott sátor­nál, tapasztalatai szerint a kódok beolvasása, különösen esti fénynél, elég nehezen ment.­­ Ha egy kicsit sietni kezdett az ember az esetleg felgyülemlő sor miatt, akkor kön­­­nyen előfordulhatott, hogy valami félrement. Ez nyilván olyan hiba, amiből tanulni kell - mondta. Az eredményeket azonban sze­rinte sem befolyásolja ez érdem­ben, hiszen „véletlenszerűen vesz el egy-egy szavazatot hol ettől, hol meg attól a jelölttől”. Ahol 1-2 szá­zalékos különbség volt a győztes és a második helyezett között - ha egyáltalán lesz ilyen -, ott esetleg lehet egy kis valószínűségszámí­tást végezni, miszerint mekkora az esélye annak, hogy a véletlenek hal­mozódása befolyásolta a végered­ményt. De Tóka szerint ez kevéssé valószínű. A választási csalások haté­konyabb meg­előzése miatt nem akartak pecsétes sza­vazólapokat használni Közmédia nem, Reuters, Bloomberg igen VISSZHANG A magyar ellenzéki előválasztás részeredményeiről hírt adó külföldi orgánumok jelentős ré­sze említést tesz a vártnál magasabb részvételről, a szavazást megzavaró feltételezett hackertámadásról, va­lamint arról, hogy az előválasztás és az akkor még csak részleges ellen­zéki összefogás a 2019-es budapesti főpolgármester-választáson is a si­ker receptje volt az Orbán-rendszer ellen. A Reuters nemzetközi hírügy­nökség már tegnap délelőtt hírt adott az előválasztás részeredmé­nyeiről, mely tudósítást számos külföldi hírportál átvett. A beszá­molóban szorosnak minősítették a Dob­rev és Karácsony közti versenyt, kiemelve, hogy mindketten elköte­lezett EU-pártiak. A Reuters kitért arra, hogy a DK-jelöltnek ki a férje, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Fidesz minden indulót Gyurcsány bábjaként igyekszik bemutatni. A Bloomberg című üzleti lap vá­ratlan fordulatként értékelte, hogy Dobrev vezet, akit „Magyarország ellentmondásos alkotmányának érvénytelenítését ígérő” nőként mutattak be az olvasóközönségnek. A kelet-közép-európai térséggel foglalkozó BNE IntelliNews berlini székhelyű hírügynökség a Mindenki Magyarország Mozgalom színeiben induló Márky-Zay harmadik helyét tartotta az igazi meglepetésnek. Az orgánum szerint Dobrev első fordu­lós győzelmén nem kell csodálkozni. ROSTOVÁNYI ANDRÁS REFLEKTOR Elhallgatott előválasztás szőlőfajtákból készült „nemzeti ös­­­szetartozás pálinkájáról” nézhettek riportokat. Az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) sem sietett be­számolni a több mint egy hétig tar­tó eseményről, amelyről sem írásos híranyagokat, sem fotóriportot nem készítettek. Mint a Média1 kiszúrta, az MTI Fotóbank nevű fizetős szol­gáltatásában sem találni egyetlen fényképet sem az ellenzéki elővá­lasztás kapcsán, egyedül a francia Zöldek előválasztásáról közöltek három felvételt, illetve egy részlete­sebb híranyagot is. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a közmédia egyáltalán nem foglalkozott a magyarországi elővá­lasztással. Akik az M1 híradójából tájékozódnak, az elmúlt napokban már megtudhatták, hogy a voksolás kudarc volt, annak ellenére is, hogy az ellenzéki jelöltekre majdnem 634 811-en voksoltak, igaz, a szava­zók számát rendszerint elhallgat­ták a híradásokban. Az előválasztás első fordulójának lezárása és az első részeredmények közlése után annyit még megtudhattak az M1 híradó nézői, hogy a DK miniszter­elnök-jelöltje, Dobrev Klára állt az első helyen, akit Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter követett. De a nyilatkozó kormánypárti elemzők elmagyarázták, hogy a valódi nyer­CENZÚRA Lassan két hete, hogy elindult a több mint 600 ezer vá­lasztópolgárt megmozgató ellenzéki előválasztás, de az adófizetői mil­­liárdokból fenntartott állami - és elvben közszolgálati - médiának ennyi idő sem volt elég arra, hogy hiteles és kiegyensúlyozott tájékoz­tatást adjon az országszerte zajló eseményről. A voksolás indulásának napján, szeptember 18-án az M1 esti híradójában egy másodpercet sem szenteltek az előválasztásra, a nézők az aktuális járványhelyzet mellett a fokozódó migrációs nyomásról, a 2006-os „Gyurcsány-terrorról” szóló kiállításról, balatoni hajók díszszemléjéről vagy az ősmagyar tes Gyurcsány Ferenc, aki el sem indult a megméretésen, mégis min­denkit maga alá gyűrt. Az MTI még csütörtök délután sem közölt beszámolót az elővá­lasztás eredményeiről, magáról az előválasztásról pedig csak közve­tetten, elsősorban kormánypárti politikusok közleményeit, nyi­latkozatait idézve számoltak be. A legutóbbi hírek között például a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté Facebook-bejegyzését szem­lézték, amelyben a politikus kifej­tette: minden úgy alakult, ahogy Gyurcsány eltervezte, és akinek vezetésével „a kudarcos múlt em­berei” térnek vissza a baloldalra. Alatta a kormánypárti Nézőpont Intézet megállapításairól olvas­hattunk, mely szerint az elővá­lasztás hatástalan volt a pártpre­ferenciákra. Érdeklődtünk a közmédiáért és az MTI-ért felelős Duna Médiaszol­gáltatónál, mi az oka, hogy a köz­­szolgálati médiumok nem foglal­koztak érdemben az előválasztással, és tervezik-e, hogy a közeljövőben ellenzéki politikusokat is megszó­laltatnak hírműsoraikban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás érde­kében az ő álláspontjukat is megis­merhessék a közmédia fogyasztói, de lapzártánkig nem kaptunk tájé­koztatást. JUHÁSZ DÁNIEL Nem tartották közérdeklődésre számot tartó eseménynek a bő félmillió embert megmozgató előválasztást

Next