Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-02 / 253. szám

21 NÉPSZAVA I 2021. november 2., kedd REFLEKTOR Össztűz a pesti pályáztatásokra FIGYELEM A választások óta több mint 600 millió forint bírsággal sújtotta az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatokat, illetve cégeiket a Közbeszerzési Döntőbizottság. SZALAI ANNA Alig jegyezték be a cégbíróságon, máris a Közbeszerzési Döntőbizott­ság (KDB) előtt találta magát a fővá­rosi önkormányzat közszolgáltató cégeinek összevonásával gründolt BKM Budapesti Közművek Non­profit Zrt. A jogorvoslati eljárást a társaságba időközben beolvadó Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. hét darab „kézi vezetésű gyalogos kíséretű közterület-takarítógép” be­szerzésére és szállítására kiírt - 44 milliós értékű - tendere miatt indí­tották az egyik alulmaradt ajánlatte­vő kezdeményezésére. A KDB végül elutasította a kérelmet, de az új bu­dapesti közszolgáltató mamutnak aligha ez lesz az egyetlen ütközése a közbeszerzési hatóságokkal. A KDB által 2020-ban kisza­bott 518 milliós összbírság­­ból már több mint 230 millió jutott a fővárosra, ami 44 százalékos arányt jelent. Jól jelzi ezt a fővárosi önkor­mányzat idei évtől szintén új vezetőt kapott cége, a Budapesti Közlekedé­si Központ (BKK), amely már jelen­tős mennyiségű tapasztalatra tett szert ezekben az eljárásokban. Csak az idén fél tucat tenderét vizsgálta a közbeszerzési testület, és súlyos tíz­milliók megfizetésére kötelezték a szabályok megsértése miatt. Mind­járt az év elején ötmilliós pénzbün­tetéssel nyitottak. A KDB a BKV öt évvel ezelőtt meghirdetett reklám­tendere miatt bírságolta meg újra a fővárosi közlekedésszervező céget, korábban ugyanezen tender miatt már kiszabott egy 115 millió forintos bírságot. De vizsgálódnak a hanno­veri villamosok beszerzése miatt is. Nem állták ki a döntőbizottsági próbát a bérlet- és jegyautomaták üzemeltetésére vonatkozó szerző­dések tavalyi meghosszabbítása és a gyártásra, telepítésre vonatkozó tenderek sem. A nyertes cég bünte­tésével együtt összesen 135 milliós bírságot szabtak ki. Hatósági górcső alá került a Rak-Park tervpályázat, a kerékpáros infrastruktúra fejlesz­tésére kiírt tender, valamint a Blaha Lujza tér és az Orczy tér felújítását célzó eljárás is. Utóbbi miatt 9 millió forintra büntettek. A BKV szintén visszatérő alanya a közbeszerzési vizsgálatoknak, le­gyen szó műhelygépek vagy villamo­sok beszerzéséről, multifunkcionális tehergépjármű vásárlásáról vagy ép­pen kishaj­ó-üzemeltetésről, villamos ülések javításáról, illetve reklámról. A BKK-ra záporozó közbeszer­zési bírságokról Walter Katalin, a társaság vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának: „a köz­­beszerzés soha nem fekete-fehér, mindig van egy bő szürke mezsgye. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig mostanában előszeretettel vizsgálja a fővárosi cégek tendereit. Néha úgy érzem, ahol csak lehet, ott találnak valamit, és büntetnek, méghozzá eléggé nagy összegekre.” A KDB ceruzája valóban elég vas­tagon fog, ha a fővárosi vagy a kerü­leti ellenzéki vezetésű önkormány­zatokról vagy cégeikről van szó. Karácsony Gergely főpolgármester már a reklámtender miatt kiszabott bírság miatt is erősen felháboro­dott, és kiugróan magasnak nevezte a pénzbüntetést. Nem alaptalanul. Bár a jogsértő közbeszerzési eljárá­sok után kiszabott bírságok teljes összege évről évre nő, az egy ügyre kiszabott pénzbüntetés zöme to­vábbra sem haladja meg a 2 millió forintot. A fővárosi ügyek esetében korántsem ilyen kegyes a hatóság. Súlyos árat fizetett a közétkezte­tési tender miatt Kispest, Józsefvá­ros és Ferencváros önkormányzata. Kispestet 100 millióra, Józsefvárost 50 millióra bírságolták, a IX. kerület megúszta 20 millióval. A VIII. és a XIX. kerület pert indított, de részle­ges sikert csak a VIII. kerület ért el. A Fővárosi Törvényszék nem vitatta a jogsértést, de új eljárásra kötelezte a KDB-t a bírság mértéke és a szer­ződés semmissége tekintetében. (Józsefváros szerint így is nyertek: az új szerződés révén 120 millióval olcsóbban jutnak a szolgáltatáshoz.) A fenti összegek különösen a KDB korábbi bírságolási gyakorla­tának tükrében tűnnek magasnak. Több tízmillió forintos pénzbírságra a 2014-2019 közötti önkormányzati ciklus utolsó két évében csak két pél­da akadt: a XVII. kerületet 20 milli­óra bírságolták egy útépítési tender miatt, a fővárosi önkormányzat pe­dig a városnéző buszok miatt kapott 40 milliós büntetést. Terézváros menzatenderét is elkaszálták 2018- ban, de az akkor még Hassay Zsófia (Fidesz) vezette kerület megúszta 8 millióval. A fővárosi önkormányzatok és cé­geik az elérhető információk szerint összesen csaknem 90 milliót fizettek ki bírság címén 2018-ban, miközben a KDB 702 milliót kasszírozott ezen a címen abban az évben. A 427 eljá­rásból alig valamivel több mint 20 indult budapesti önkormányzatok és cégeik eljárásai nyomán. 2019- ben a fővárosi önkormányzatok és cégeik ellen indított eljárások száma 21-ről 31-re nőtt, míg a pénzbünte­tések teljes összege csaknem 130 millióra ugrott. Bár ennek tetemes részét a BKK-BKV reklámtendere tette ki. Abban az évben összesen 570 jogorvoslati eljárást bonyolított le a KDB, és csaknem 776 millió fo­rintra büntette a jogsértőket. Ennél többet csak 2017-ben kasszírozott ebből, akkor a teljes bírságösszeg 829 millió forint volt. Az önkormányzati választások utáni első teljes évben összesen 560 jogorvoslati eljárás indult, amelyből már 42 érintette Budapest önkor­mányzatait és vállalkozásaikat. A KDB által 2020-ban kiszabott 518 milliós összbírságból már több mint 230 millió jutott rájuk. A korábban említett közétkeztetések mellett a BKK-jegyek és -bérletek nyomta­tására használt hőpapír beszerzése miatt kiszabott 50 milliós büntetés pörgette fel a számlálót. Idén min­den bizonnyal megdőlnek a korábbi rekordok, hiszen október közepéig 42 eljárás indult a fővárosi önkor­mányzatok és cégek ellen, amelyek között csak elvétve akad nem ellen­zéki vezetésű. Az ügyek közel felé­ben jogsértést állapított meg a ható­ság. A fővárosi ügyekben eddig kirótt bírságok összege már meghaladta a 240 millió forintot, és még hátravan egy negyedév, hiszen az októberben indult eljárások egy része még nem zárult le.­ ­ A BKV vissza­térő alanya a közbeszerzési vizsgálatok­nak, legyen szó villamosok beszerzéséről, tehergépjár­művek vásár­lásáról vagy kishajó-üze­meltetésről 21 eljárás indult az utolsó teljes Tarlós­évben, idén már október közepéig 42-nél tartott a Közbeszerzési Döntőbizottság Walter Katalin: „Néha úgy érzem, ahol csak lehet, ott találnak valamit, és büntetnek" Megjegyzés: A 2020. évben a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 560 db jogorvoslati eljárást indított, amelyből 67 db eljárás jelenleg is folyamatban van. Az adatok a 2021. január 6. napjáig lezárult jogorvoslati eljárásokra vonatkoznak. Fővárosi önkormányzatok és cégeik ellen indított közbeszerzési eljárások: 2018:21 db eljárás, 90 M Ft, 2019:31 db, 130 M Ft, 2020:42 db, 230 M Ft, 2021 (októberig): 42 db, 240 M Ft. Forrás: KDB, NÉPSZAVA-gyűjtés/NÉPSZAVA-grafika Olykor már a döntés előtt megvan a vélemény KORMÁNYKÖZELBEN­­ A Közbeszerzési Hatóság és a Köz­­beszerzési Döntőbizottság (KDB) elnökét a Közbeszerzési Tanács tagjai választják meg. 2015 előtt a kabinet delegáltjai „konkrét” több­ségben voltak a KDB-ben, majd később az új közbeszerzési törvény hatására a kormány jelöltjei egyfős kisebbségbe kerültek, de ez nem hozott érdemi változást. A KDB többi tagjának jó részét ugyanis különféle kormányzati befolyás alatt álló szervek delegálják, mint például a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, önkor­mányzati, szakmai érdekképvisele­tek. Papíron tehát hiába nincsenek most többségben a kormányhoz hű tagok, a gyakorlatban mégis a Fi­desz-kabinet akarata érvényesül. S ha véletlenül nem lenne meg a döntéshez szükséges kétharmados többség a kormányzati akarat ér­vényesítéséhez, akkor egyszerűen blokkolják a döntéshozatalt mind­addig, amíg számukra kedvező je­lölt nem bukkan fel a színen. Mind­ezek fényében aligha beszélhetünk független testületről - magyarázza Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország köz­pénzügyi programjainak vezetője. A döntőbizottságra gyakorolt kormányzati befolyás egyik látvá­nyos példája az MNB-alapítványok közpénzfelhasználási gyakorlata. Ebben az ügyben a Transparency International Magyarország kez­deményezett jogorvoslati eljárást. A KDB­­ mást nem tehetett - meg is állapította jogsértést, az alapítvá­nyok évek óta közbeszerzési eljárá­sok nélkül kötöttek szerződéseket. Ez súlyos vétségnek számít. A KDB azonban a törvényben előírt, a be­szerzés értékének 10-15 százalé­kát kitevő pénzbüntetés helyett a szerződések összegének alig 3 szá­zalékára bírságolta az alapítványo­kat. Ehhez képest most különféle eljárási hibákért is 10-100 milliós bírságot szab ki az ellenzéki önkor­mányzatokra és cégeikre - mond­ja Nagy Gabriella, aki szerint az is szembetűnő, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján korábban csak szolgálati közlemények voltak ol­vashatóak, most viszont már éles hangú állásfoglalások is felkerül­nek. A BKV villamosbeszerzésével kapcsolatban például még a vizs­gálat megindítása előtt azt írták, hogy „az ajánlatkérő és a leendő nyertes előzetes egyeztetése miatt a verseny tisztasága és a gazdasági szereplők esélyegyenlősége nem volt biztosított”. A Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból vizsgá­latot is indított. Érdekes módon a korábban Tiborcz István érdekelt­ségébe tartozó Elios tendereinél nem merült fel ez a szempont.SZ. A: Míg Budapesttel szemben szigorú­ak, az Elios-tendereket még csak nem is vizsgálták Nagy Gabriella szerint a KDB esetében aligha beszélhetünk füg­getlen testületről

Next