Népszava, 2021. december (148. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-01 / 278. szám

4 NÉPSZAVA 2021. december 1., szerda Hetes cikkely két hét múlva EU December közepén ismét te­rítéken lesz a magyarországi jog­­államiság helyzete a tagállamok Európa-ügyi minisztereiből álló tanácsban - tudta meg a Népszava. A tárcavezetők a hetes cikkelyes eljárás keretében ezúttal csak véle­ményt cserélnek, és nem meghall­gatást tartanak, ami a napirendre tűzött témák alaposabb és hos­­­szabb körüljárását tenné lehetővé. Az EU27-ek utoljára idén júni­usban rendeztek meghallgatást, éppen azután, hogy a Magyar Or­szággyűlés elfogadta a sokak által homofóbnak minősített gyermek­­védelmi törvényt. Emiatt a friss jogszabályi változtatások kerültek a vita középpontjába. A hetes cikkelyes eljárás 2018 szeptemberében kezdődött el Ma­gyarországgal szemben az Európai Parlament kezdeményezésére. A folyamat célja annak megállapítá­sa, hogy Magyarországon súlyosan sérülnek-e az Európai Unió alapér­tékei. Az elmúlt több mint három évben a tagállamok nem jutottak el a kérdés megválaszolásáig. Kö­vetkező lépésként ajánlásokat fo­galmazhatnának meg a magyar kormány címére, amit az EP ha­tározatban is sürget. A januárban hivatalba lépő francia soros EU-el­­nökségtől sokan várják, hogy a má­sodik szakaszba lépteti az eljárást. H. K. (BRÜSSZEL) LAPSZÉL Diplomáciai források: nem lesz Fudan Diplomáciai forrásokból értesült Karácsony Gergely arról, hogy a kí­nai fél - ismerve a magyar belpoli­tikai feszültségeket, amit ez az ügy kialakított - elállt a Fudan Egyetem budapesti terveitől - közölte la­punkkal a főváros sajtóosztálya. A főpolgármester hétfőn az ATV-ben jelentette be, Budapest mégsem vé­tózza meg a 2023-as atlétikai világ­­bajnokság rendezését. A Fővárosi Közgyűlés korábban úgy döntött, visszavonja az eseményhez adott hozzájárulását, ha nem kapják meg az egészségügyi fejlesztésekre ígért 10 milliárdot, illetve a kormány te­rületeket ad át a Fudan Egyetemet működtető alapítványnak. A pénz azóta megjött, a vagyonátruházás pedig nem történt meg, Karácsony szerint nem is fog. SZ. A: Változik a Népszava ára A mai naptól változik a Népszava ára. A nyomdai papírár kiszámít­hatatlansága, a terjesztési árak, az üzemanyagárak, a minimálbér emelkedése, az euró erősödése és a koronavírus-járvány következté­ben felmerülő költségek együttes hatása miatt lapunk is kénytelen árat emelni, ami két lépcsőben tör­ténik meg: mától átlagosan tíz szá­zalékkal, a jövő év második negyed­évétől tizenkét százalékkal nő a lap ára. Az árusoknál a hétfői, keddi és csütörtöki számunk 420, a szer­dai és pénteki 440, a szombati 480 forintért lesz kapható. Változnak az előfizetési díjak is: egy hónapra 6750, három hónapra 19 950, fél évre 39 300, egy évre 77 400 forin­tért lehet megrendelni a Népsza­vát. NÉPSZAVA BELFÖLD ­ Áder kegyelmére vár a pécsi tanár PER Elhalasztották annak a pedagógusnak a tárgyalását, akit személyi szabadság megsértésével vádolnak. A férfi miatt még jogszabály-módosítás is elképzelhető. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Szerdán kezdődött volna a Pécsi Járásbíróságon a 61 éves tanár, Jancsura Dezső büntetőpere, akit az ügyészség személyi szabadság megsértésének bűntettével vádol. A tárgyalást a vádlott védőjének ké­résére elhalasztották, a per február 9-én startol majd. Az országos visszhangot kiváltó ügynek az volt az előzménye, hogy a pécsi Nevelési Központ 1-es Szá­mú Általános Iskolájában magyart és történelmet oktató Jancsura még szeptemberben összevitatko­zott egy az iskola előtt tiltott he­lyen cigarettázó, 16 éves fiúval, és miután a vita elmérgesedett, a pe­dagógus percekig nem engedte el az akkor már onnan távozni akaró fiatalt. Az afférról mobiltelefonnal és térfigyelő kamerával készült fil­mek és a tanúvallomások alapján a bíróság tárgyalás nélkül 170 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Jan­csura Dezsőt, aki ha ezt a verdiktet elfogadja, elveszíti állását, mivel bűncselekményben elmarasztalt személy legalább 3 évig nem lehet közalkalmazott, így Jancsura nyug­díjazásáig egzisztenciálisan ellehe­tetlenülne. A 36 éve tanító, büntet­len előéletű pedagógus fellebbezett az ítélet ellen, ezért tárgyalással folytatódik az eljárás. A már említett ítélet híre elter­jedt, és valóságos népmozgalom állt a tanár mögé. Pécsen hétszáz em­bert megmozgató tüntetést tartot­tak Jancsula tanítványainak szülei és volt diákjai, az interneten pedig országszerte több tízezer ember írt támogató kommentet Jancsu­la mellett. A fő érv az volt, hogy a tanítványai által nagyon kedvelt Jancsura Dezső nem bántotta a sértettet, csak tisztázni akarta a helyzetet, ezért tartotta őt vissza és vitte be az iskola igazgatójához. Azt is sokan elmondták, leírták, hogy az érintett iskola környékén lóf­ráló középiskolások rendszeresen cigarettázni csalják a kisdiákokat, sőt van, aki itt drogozik és ad is el kábítószert a 13-14 éveseknek. Ezt - megkeresésünkre - a megyei fő­ügyészség is megerősítette, jelenleg is folyik egy eljárás egy fiatal férfi ellen, aki drogot adott el a nevelési központ diákjainak. Jancsula nem vitatta, hogy tetté­vel formálisan jogot sértett, ám ma­gatartásával nem a visszatartott fiút akarta bántani, hanem iskolája 700 diákját szerette volna megvédeni. Ugyanezt hangsúlyozták az általunk megkérdezett jogászok, szerintük Jancsula cselekedetének nincs tár­sadalmi veszélyessége, márpedig akkor bűncselekmény sem történt. Több kormánypárti politikus is ki­állt a bajbajutott pedagógus mellett, s ők felvetették, hogy - épp a hason­ló esetek megelőzése érdekében - jogszabály-módosítással kellene többletjogot biztosítani az iskolájuk diákjaira vigyázó tanároknak. Egy ilyen törvénymódosítás­hoz azonban idő kell, a per pedig szerdán elindult volna. A tanár védője, Hidegné Csernik Aranka nem akart arról nyilatkozni, hogy miért kérte a tárgyalás elhalasz­tását, Jancsura viszont megtette, s mint elmondta, ügyvédje eljárási kegyelmi kérvényt nyújtott be az államfőhöz, és azt szeretnék, ha az indítvány elbírálásáig felfüggesz­tené a bíróság a pert. Arról viszont szólt az ügyvéd, hogy ő továbbra is úgy látja: Jancsula nem követett el bűncselekményt, ezért minden­képp bízik védence felmentésében. Információink szerint az is elkép­zelhető, hogy az ügyészség a febru­ári előkészítő tárgyaláson a bizo­nyítékokat újraértékelve enyhébb ítéletet, megrovást kér a tanárra, ami nem járna állásvesztéssel. A vádhatóságot az vinné erre, hogy megtapasztalták a történet társa­dalmi visszhangját, és az is, hogy kormánypárti politikusok lobbiz­nak a tanár tettét legalizáló jogsza­bályváltozásért. Az ítélet híre elterjedt, és valóságos népmozgalom állt a tanár mögé. Pécsen hétszáz em­bert megmoz­gató tüntetést tartottak JANCSULA DEZSŐ nem vitatta, hogy tettével formálisan jogot sértett, de isko­lája 700 diákját szerette volna megvédeni Pelczné is érintett lehet a visszaélésekben FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A francia újság többek között ki­derítette, hogy az ESZ elnöke, a német Klaus-Heiner Lehne egy luxembourgi épület kétszintes apartmanjában lakik negyedmagá­val. A lakás bérleti díja 3 ezer euró körül lehet, miközben a lakók ös­­­szesített havi fizetése 60 ezer euró. Lehne havonta a fizetése 15 száza­lékát, vagyis nagyjából 3600 eurót költhet lakhatásra. Mindemellett az elnök nem is lakik állandóan a bérleményben, mert ideje nagy részét városában, Düsseldorfban tölti. Az Európai Számvevőszék legalább nyolc másik tagja, köztük Pelczné Gáll Ildikó az elnökhöz ha­sonlóan csak alkalmanként van je­len Luxembourgban, írják. Lehne a vádakra azt válaszolta, hogy min­denki ott és azzal lakik, akivel akar, a távol maradások fő oka pedig a Covid-19-járvány. A Libération vizsgálta a repre­zentációs költségeket is, amelyek­re a tagok költségtérítést kapnak. Feltárta, hogy egy-egy ebéd vagy vacsora alkalmával a meghívot­tak személyazonosságát és számát soha nem tüntetik fel, ahogyan azt minden 200 eurónál többe kerülő étkezés esetében meg kellene ten­ni. Érdekes képet mutatnak a „ter­mészetbeni juttatások” is: Pelczné Gáli Ildikó például 1300 euróért készíttetett videót a magyar for­radalomról. Mi köze van ennek az Európai Számvevőszékhez? - kér­dezi a lap. A számvevők számára biztosí­tott luxuscégautók használata az újság szerint szintén kérdéseket vet fel. A tagok valóban sokat hasz­nálják ezeket magáncélra, méghoz­zá a lehető legtörvényesebben, mi­vel az ESZ megelégszik azzal, hogy havonta 100 eurót levonjon a tagok fizetéséből, hogy fedezze e korlát­lan személyes használat költségeit. A meghallgatáson Klaus-Heiner Lehne elismerte, hogy a tagok rep­rezentációs költségeit és autóhasz­nálatát érintő szabályokat valóban „ki kell igazítani”. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) : A Fidesz korábbi EP-képviselője 1­­1300 euróért készíttetett videót a magyar forradalomról. Mi köze van ennek az Európai Számvevőszék­hez? - kérdezi a francia lap

Next