Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)
2022-03-01 / 50. szám
2 NÉPSZAVA 2022. március 1., kedd HÁBORÚ UKRAJNA ELLEN Nem közeledett a béke HARCOK Belarusz csapatok estig nem csatlakoztak az orosz támadáshoz. Az ukránok eredményesen védekeznek, és nemzetközi légiót állítanak fel a külföldi önkéntesekből. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Pentagon egy név nélkül nyilatkozó vezető tisztviselője szerint egyelőre nem látni jelét az orosz stratégiai csapásmérő erők fokozott harckészültségének. Az Egyesült Államok különben is nyugodtan reagált Vlagyimir Putyin parancsára, amellyel „különleges szolgálati rendet” vezetett be a hadászati ütőerőnél. A Fehér Ház szóvivője szerint jelenleg nincs rá ok, hogy megemeljék az amerikai nukleáris erők harckészültségi szintjét. Másrészt az is igaz, hogy ezek az erők minden atomhatalom esetében állandóan készen állnak a bevetésre. New Yorkban ukrán kérésre összeült az ENSZ Közgyűlésének különleges ülése, amelyen a háború az egyetlen téma. A Biztonsági Tanácsban Oroszország vétójával megpróbálta megakadályozni a vitát, de arra a világszervezet alapokmányának egy ritkán használatos passzusa miatt mégis sor került. Az ENSZ Világélelmezési Szervezete, a WFO pedig 570 millió dolláros programot szervez az ukrán menekültek élelemmel való ellátására. Az amerikai hírszerzés lapzártánkig nem látta nyomát annak, hogy belarusz katonai egységek bekapcsolódtak volna a háborúba. Erről ellentmondó hírek jelentek meg: egyes források szerint küszöbön áll a belarusz támadás, másrészt Alekszandr Lukasenko elnök állítólag megígérte Zelenszkijnek, hogy nem lépik át a határt. A legnagyobb orosz csoportosítás változatlanul Kijevtől alig 30 kilométerre északra található, és a műholdas felvételek szerint újabb nagy, mintegy öt kilométer hosszú, páncélosokból, rakétás és gépesített lövészegységekből álló konvoj tart az ukrán főváros felé. Tévesnek bizonyult az a korábbi hír, hogy az oroszok bekerítették volna Kijevet, a várost dél és nyugat felé még el lehet hagyni, amire a támadók fel is szólították a polgári lakosságot. Az eddigi összecsapásokban alighanem csak az orosz harcfelderítők és esetleg az ukrán vezetőkre vadászó kommandók vettek részt, a fő erők még nem indultak meg. Némileg más a helyzet Harkovnál, ahol könnyű páncélosokon érkező orosz elit egységek a hétvégén áttörték a védelmet, de az ukránok tegnapra kiverték őket a város központjából. A külvárosokban több helyen kiégett orosz páncélosok és elesett katonák holttestei voltak láthatók. Az oroszok harc nélkül bevonultak a 100 ezres Bergyanszk kikötővárosba, és két irányból közelednek az Azovi-tenger partján lévő Mariupol felé, amelynek elfoglalásával szárazföldi összeköttetést létesítenének a Krím félsziget és az elfoglalt kelet-ukrajnai területek között. Ukrán és nyugati források szerint azonban az orosz támadás a fő irányokban voltaképpen elakadt, logisztikai nehézségek léptek fel, üzemanyaghiány lassítja például az előrenyomulást. Az orosz katonákat élelmezni sem mindig tudják, egyes jelentések szerint az elfoglalt településeken azonnal feltörik az élelmiszerboltokat. Az ukrán védelmi tárca közleménye szerint Oroszország már 5300 katonát, 2929 repülőgépet és helikoptert, valamint 151 páncélost veszített. Az adatokat független források nem erősítették meg, de az biztos, hogy Harkovnál orosz katonák estek hadifogságba, közülük néhányat az ukránok meg is mutattak a közösségi médiában közzétett videón. Számok nélkül már a moszkvai védelmi minisztérium is elismerte, hogy a harcoknak vannak orosz áldozatai. Ezek méretére azonban lehet következtetni egyes helyi hírekből. Például a krasznojarszki és novoszibirszki rohamrendőrök egy szibériai honlap szerint 41 emberüket veszítették el, és az alakulat parancsnoka is elesett. A védelmi tárca azonban azt közölte, hogy csak a hivatásos és szerződéses állomány harcol Ukrajnában, a sorkatonák nem. Ugyanakkor úgy tudni, hogy az egyik, Putyinhoz közeli oligarcha által főként volt katonákból szervezett zsoldossereg, a Wagner is legalább 400 emberrel van jelen a kelet-ukrajnai fronton. Ukrajna közben bejelentette, hogy Az ukrán védelmi tárca tájékoztatása szerint Oroszország már 5300 katonát, 29-29 repülőgépet és helikoptert, valamint 151 páncélost veszített a hadműveletben, nemzetközi légiót állít fel, és felfegyverzi a külföldről érkező önkénteseket. Az ukrán haditengerészet szerint mégsem vesztette életét a kicsiny Kígyó-szigeten szolgáló 13 határőr és tengerészgyalogos, akik káromkodva utasították el, hogy megadják magukat az orosz hadihajóknak. Az újabb információ szerint orosz fogságba estek, de élnek. Az Egyesült Államok Oroszország elhagyására szólította fel állampolgárait, csökkentette a moszkvai nagykövetségén maradt személyzetet, és bezárta minszki külképviseletét. Oroszország az EU és más államok lépésére válaszul kitiltotta légteréből 36 ország polgári repülőgépeit. Mivel ezekbe az orosz gépek se repülhetnek, nagyon megnehezült a ki- és beutazás. Tegnap újabb országok csatlakoztak az Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankciókhoz. A legnagyobb feltűnést Svájc keltette, ahol a hagyományos semlegesség dacára zárolták többek között Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov külügyminiszter és a kelet-ukrajnai szeparatisták függetlenségének elismerését megszavazó 351 orosz képviselő számláit - ha voltak ilyenek. Az Egyesült Királyság kezdeményezte Oroszország kizárását az Interpolból, a német Daimler teherautó-üzletága pedig megszakította kapcsolatait a Kamazzal, amely páncélozott harcjárműveket is gyárt az orosz hadsereg részére. Már hatezer embert vettek őrizetbe az orosz városokban a háború elleni tiltakozás miatt. Szentpéterváron vasárnap több ezer embert állítottak elő, és hétfőn sokakat már bíróság elé is állítottak. A többséget 40-80 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetésre ítélték, de voltak, akiknek elrendelték a letartóztatását. Az interneten közben már több mint egymillióan írták alá a Lev Ponomarjov által kezdeményezett békepárti deklarációt. A rendőrség hétfőn őrizetbe vette a 80 esztendős jogvédőt. A Harkov elleni orosz rakétatámadásban legkevesebb 11 civil vesztette életét 6 ezer embert vettek már őrizetbe Oroszországban a háborúellenes tüntetéseken Jócskán túlmutat Ukrajnán Putyin terve DEZINFORMÁCIÓ Egyre több a bizonyíték arra, hogy a Kreml egészen másképpen tervezte az Ukrajna elleni inváziót, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a lehetőséget, hogy valós ellenállásba ütköznek. A román g4media portál hétfőn exkluzív információként közölte, hogy a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség február 26-án, két nappal az orosz invázió kezdete után élesített egy vélhetően előre megírt hosszú írást arról, hogy Ukrajna „visszatért” Oroszországhoz. A cikk kész tényként beszél az orosz győzelemről, ami azóta is várat magára. A gyorsan törölt, de az archívumban tegnap még fellelhető írás a hivatalos orosz kommunikációs szabályokat követve nem háborúról, hanem polgárháborúról beszél, egyben elismerve azt, hogy az invázió igazi célja Ukrajna beolvasztása Oroszországba. „Oroszország a polgárháború tragikus eseményei révén nagy áldozatok árán helyreállítja egységét.” / „Az 1991-es tragédiát, történelmünk e szörnyű katasztrófáját és természetellenes szétesését leküzdöttük.” / „Ukrajna újjászerveződik, helyreáll, és visszatér természetes állapotába az orosz világ oldalán”, fogalmaz az írás. A cikk szerint Putyin az „orosz tér” megerősítésért szállt harcba a „Nyugattal”, mert ha a Nyugat megszilárdította volna a teljes geopolitikai és katonai ellenőrzést Ukrajna felett, annak Oroszországhoz való visszatérése lehetetlenné vált volna, Moszkvának az atlanti blokkal kellett volna harcolnia érte. „Mostanra ez a probléma megszűnt, Ukrajna visszatért Oroszországba”, szögezte le a Kreml hírügynöksége. A törölt írás azonban a putyini terv egy másik szálát is minden kétséget kizáróan igazolja azt, hogy a Kreml ura a teljes posztszovjet térségre ácsingózik, és Belarusz bekebelezése pusztán idő kérdése. Az azonban nem derül ki a cikkből sem, hogy ezt miként kívánja megvalósítani a Kreml. Alekszandr Lukasenko hatalmát mentve ugyan teljes mértékben kiszolgáltatta országát Putyinnak, mindazonáltal Belarusz formálisan még független állam. Vélhetően nem sokáig, mert az „Oroszország és az új világ offenzívája” című írásban többek között az is szerepel, hogy „Oroszország beteljesíti történelmi integritását”, összehozva az orosz világot és az orosz népet - a nagyoroszokat, a fehéroroszokat és a kisoroszokat (a kisoroszok az ukránok az orosz népi tudatban.) Vlagyimir Putyin „minden túlzás nélkül történelmi felelősséget vállalt azzal, hogy úgy döntött, nem hagyja az ukrán probléma megoldását a jövő generációira”, fogalmaz a szerző. Hozzáteszi, a „biztonsági kérdés”, annak megakadályozása, hogy Ukrajna a Nyugat előretolt helyőrségévé váljon, szükséges volt, de a katonai művelet elsődleges oka az orosz nemzet megosztottságának, a „nemzeti megaláztatásnak a felszámolása” volt. Ukrajna visszatért Oroszországba, de hogy milyen formában, milyen határokon belül valósul ez meg, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) és az Eurázsiai Unió vagy egy Oroszországgal és Fehéroroszországgal létrehozott unió révén, az ezután fog eldőlni, derül ki a törölt cikkből. A KBSZSZ-hez hat posztszovjet állam tartozik - Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország. GÁL MÁRIA Fel nem robbant bomba egy harkovi lakásban; Kijev önkéntes védői; letartóztatott szabotőr; vonatra váró civilek; orosz ágyúzás elől óvóhelyre húzódó asszonyok - ilyen volt a háború ötödik napja Ukrajnában r