Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)

2022-03-01 / 50. szám

2 NÉPSZAVA 2022. március 1., kedd HÁBORÚ UKRAJNA ELLEN Nem közeledett a béke­ HARCOK Belarusz csapatok estig nem csatlakoztak az orosz támadáshoz. Az ukránok eredményesen védekeznek, és nemzetközi légiót állítanak fel a külföldi önkéntesekből. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Pentagon egy név nélkül nyilat­kozó vezető tisztviselője szerint egyelőre nem látni jelét az orosz stratégiai csapásmérő erők fokozott harckészültségének. Az Egyesült Államok különben is nyugodtan reagált Vlagyimir Putyin parancsá­ra, amellyel „különleges szolgálati rendet” vezetett be a hadászati ütő­erőnél. A Fehér Ház szóvivője sze­rint jelenleg nincs rá ok, hogy meg­emeljék az amerikai nukleáris erők harckészültségi szintjét. Másrészt az is igaz, hogy ezek az erők minden atomhatalom esetében állandóan készen állnak a bevetésre. New Yorkban ukrán kérésre összeült az ENSZ Közgyűlésének különleges ülése, amelyen a hábo­rú az egyetlen téma. A Biztonsági Tanácsban Oroszország vétójával megpróbálta megakadályozni a vi­tát, de arra a világszervezet alapok­mányának egy ritkán használatos passzusa miatt mégis sor került. Az ENSZ Világélelmezési Szervezete, a WFO pedig 570 millió dolláros programot szervez az ukrán mene­kültek élelemmel való ellátására. Az amerikai hírszerzés lapzár­tánkig nem látta nyomát annak, hogy belarusz katonai egységek bekapcsolódtak volna a háborúba. Erről ellentmondó hírek jelentek meg: egyes források szerint küszö­bön áll a belarusz támadás, más­részt Alekszandr Lukasenko elnök állítólag megígérte Zelenszkijnek, hogy nem lépik át a határt. A legnagyobb orosz csoporto­sítás változatlanul Kij­evtől alig 30 kilométerre északra található, és a műholdas felvételek szerint újabb nagy, mintegy öt kilométer hosszú, páncélosokból, rakétás és gépesí­tett lövészegységekből álló konvoj tart az ukrán főváros felé. Tévesnek bizonyult az a korábbi hír, hogy az oroszok bekerítették volna Kijevet, a várost dél és nyugat felé még el lehet hagyni, amire a támadók fel is szólították a polgári lakosságot. Az eddigi összecsapásokban alig­hanem csak az orosz harcfelderítők és esetleg az ukrán vezetőkre vadá­szó kommandók vettek részt, a fő erők még nem indultak meg. Némi­leg más a helyzet Harkovnál, ahol könnyű páncélosokon érkező orosz elit egységek a hétvégén áttörték a védelmet, de az ukránok tegnapra kiverték őket a város központjá­ból. A külvárosokban több helyen kiégett orosz páncélosok és elesett katonák holttestei voltak láthatók. Az oroszok harc nélkül bevonul­tak a 100 ezres Bergyanszk kikötő­városba, és két irányból közeled­nek az Azovi-tenger partján lévő Mariupol felé, amelynek elfogla­lásával szárazföldi összeköttetést létesítenének a Krím félsziget és az elfoglalt kelet-ukrajnai területek között. Ukrán és nyugati források szerint azonban az orosz támadás a fő irányokban voltaképpen elakadt, logisztikai nehézségek léptek fel, üzemanyaghiány lassítja például az előrenyomulást. Az orosz katoná­kat élelmezni sem mindig tudják, egyes jelentések szerint az elfoglalt településeken azonnal feltörik az élelmiszerboltokat. Az ukrán védelmi tárca közle­ménye szerint Oroszország már 5300 katonát, 29­29 repülőgépet és helikoptert, valamint 151 páncé­lost veszített. Az adatokat független források nem erősítették meg, de az biztos, hogy Harkovnál orosz ka­tonák estek hadifogságba, közülük néhányat az ukránok meg is mu­tattak a közösségi médiában köz­zétett videón. Számok nélkül már a moszkvai védelmi minisztérium is elismerte, hogy a harcoknak van­nak orosz áldozatai. Ezek méretére azonban lehet következtetni egyes helyi hírekből. Például a krasz­­nojarszki és novoszibirszki roham­rendőrök egy szibériai honlap sze­rint 41 emberüket veszítették el, és az alakulat parancsnoka is elesett. A védelmi tárca azonban azt közöl­te, hogy csak a hivatásos és szerző­déses állomány harcol Ukrajnában, a sorkatonák nem. Ugyanakkor úgy tudni, hogy az egyik, Putyinhoz kö­zeli oligarcha által főként volt ka­tonákból szervezett zsoldossereg, a Wagner is legalább 400 emberrel van jelen a kelet-ukrajnai fronton. Ukrajna közben bejelentette, hogy Az ukrán vé­delmi tárca tájékozta­tása szerint Oroszország már 5300 katonát, 29-29 repü­lőgépet és helikoptert, valamint 151 páncélost veszített a hadművelet­ben, nemzetközi légiót állít fel, és fel­­fegyverzi a külföldről érkező ön­kénteseket. Az ukrán haditengerészet sze­rint mégsem vesztette életét a ki­csiny Kígyó-szigeten szolgáló 13 határőr és tengerészgyalogos, akik káromkodva utasították el, hogy megadják magukat az orosz hadi­hajóknak. Az újabb információ sze­rint orosz fogságba estek, de élnek. Az Egyesült Államok Orosz­ország elhagyására szólította fel állampolgárait, csökkentette a moszkvai nagykövetségén maradt személyzetet, és bezárta minszki külképviseletét. Oroszország az EU és más államok lépésére válaszul kitiltotta légteréből 36 ország pol­gári repülőgépeit. Mivel ezekbe az orosz gépek se repülhetnek, nagyon megnehezült a ki- és beutazás. Tegnap újabb országok csatla­koztak az Oroszország ellen beve­zetett nemzetközi szankciókhoz. A legnagyobb feltűnést Svájc keltet­te, ahol a hagyományos semleges­ség dacára zárolták többek között Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov külügyminiszter és a kelet-ukraj­nai szeparatisták függetlenségének elismerését megszavazó 351 orosz képviselő számláit - ha voltak ilye­nek. Az Egyesült Királyság kezde­ményezte Oroszország kizárását az Interpolból, a német Daimler teherautó-üzletága pedig megsza­kította kapcsolatait a Kamazzal, amely páncélozott harcjárműveket is gyárt az orosz hadsereg részére. Már hatezer embert vettek őri­zetbe az orosz városokban a háború elleni tiltakozás miatt. Szentpéter­váron vasárnap több ezer embert állítottak elő, és hétfőn sokakat már bíróság elé is állítottak. A többsé­get 40-80 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetésre ítélték, de voltak, akiknek elrendelték a letartóztatá­sát. Az interneten közben már több mint egymillióan írták alá a Lev Ponomarjov által kezdeményezett békepárti deklarációt. A rendőrség hétfőn őrizetbe vette a 80 eszten­dős jogvédőt.­ ­ A Harkov elleni orosz rakétatáma­dásban leg­kevesebb 11 civil vesztette életét 6 ezer embert vettek már őrizetbe Oroszországban a háborúellenes tüntetéseken Jócskán túlmutat Ukrajnán Putyin terve DEZINFORMÁCIÓ Egyre több a bizonyíték arra, hogy a Kreml egé­szen másképpen tervezte az Ukraj­na elleni inváziót, teljesen figyel­men kívül hagyva azt a lehetőséget, hogy valós ellenállásba ütköznek. A román g4media portál hétfőn exkluzív információként közölte, hogy a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség február 26-án, két nappal az orosz invázió kezdete után élesített egy vélhetően elő­re megírt hosszú írást arról, hogy Ukrajna „visszatért” Oroszország­hoz. A cikk kész tényként beszél az orosz győzelemről, ami azóta is várat magára. A gyorsan törölt, de az archí­vumban tegnap még fellelhető írás a hivatalos orosz kommunikációs szabályokat követve nem háború­ról, hanem polgárháborúról beszél, egyben elismerve azt, hogy az invá­zió igazi célja Ukrajna beolvasztása Oroszországba. „Oroszország a pol­gárháború tragikus eseményei ré­vén nagy áldozatok árán helyreállít­ja egységét.” / „Az 1991-es tragédiát, történelmünk e szörnyű katasztró­fáját és természetellenes szétesését leküzdöttük.” / „Ukrajna újjászer­veződik, helyreáll, és visszatér ter­mészetes állapotába az orosz világ oldalán”, fogalmaz az írás. A cikk szerint Putyin az „orosz tér” megerősítésért szállt harcba a „Nyugattal”, mert ha a Nyugat megszilárdította volna a teljes geo­politikai és katonai ellenőrzést Uk­rajna felett, annak Oroszországhoz való visszatérése lehetetlenné vált volna, Moszkvának az atlanti blok­kal kellett volna harcolnia érte. „Mostanra ez a probléma meg­szűnt, Ukrajna visszatért Oroszor­szágba”, szögezte le a Kreml hír­­ügynöksége. A törölt írás azonban a putyini terv egy másik szálát is minden két­séget kizáróan igazolja­­ azt, hogy a Kreml ura a teljes posztszovjet térségre ácsingózik, és Belarusz bekebelezése pusztán idő kérdése. Az azonban nem derül ki a cikk­ből sem, hogy ezt miként kívánja megvalósítani a Kreml. Alekszandr Lukasenko hatalmát mentve ugyan teljes mértékben kiszolgáltatta or­szágát Putyinnak, mindazonáltal Belarusz formálisan még független állam. Vélhetően nem sokáig, mert az „Oroszország és az új világ offen­­zívája” című írásban többek között az is szerepel, hogy „Oroszország beteljesíti történelmi integritását”, összehozva az orosz világot és az orosz népet - a nagyoroszokat, a fehéroroszokat és a kisoroszokat (a kisoroszok az ukránok az orosz népi tudatban.) Vlagyimir Putyin „minden túl­zás nélkül történelmi felelőssé­get vállalt azzal, hogy úgy döntött, nem hagyja az ukrán probléma megoldását a jövő generációira”, fogalmaz a szerző. Hozzáteszi, a „biztonsági kérdés”, annak meg­akadályozása, hogy Ukrajna a Nyu­gat előretolt helyőrségévé váljon, szükséges volt, de a katonai műve­let elsődleges oka az orosz nemzet megosztottságának, a „nemzeti megaláztatásnak a felszámolása” volt. Ukrajna visszatért Oroszor­szágba, de hogy milyen formában, milyen határokon belül valósul ez meg, a Kollektív Biztonsági Szer­ződés Szervezete (KBSZSZ) és az Eurázsiai Unió vagy egy Oroszor­szággal és Fehéroroszországgal lét­rehozott unió révén, az ezután fog eldőlni, derül ki a törölt cikkből. A KBSZSZ-hez hat posztszovjet állam tartozik - Oroszország, Bela­rusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország. GÁL MÁRIA Fel nem robbant bomba egy harkovi lakásban; Kijev önkéntes védői; le­tartóztatott szabotőr; vonatra váró civilek; orosz ágyúzás elől óvóhelyre húzódó asszonyok - ilyen volt a háború ötödik napja Ukrajnában r

Next