Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)

2022-03-01 / 50. szám

HÁBORÚ UKRAJNA ELLEN NÉPSZAVA 2022. március 1., kedd3 Orosz atomzsarolás r DOKTRÍNA Putyin vélhetően a pszichológiai hadviselés részeként is fenyeget nukleáris támadással, de Oroszország elvben kész arra, hogy elsőként mérjen csapást MIKLÓS GÁBOR ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Fokozott készültségbe helyezte a hét végén országa nukleáris csa­pásmérő erőit Vlagyimir Putyin orosz elnök, a nyugatiak részéről elhangzott „agresszív” kijelenté­sekre, illetve a szankciókra hivat­kozva. Az utóbbi néhány hétben ez már a sokadik olyan megnyilvánu­lása volt Putyinnak, amelyben - ha leplezetten is - atomcsapással fe­nyegetett. Ennek egyik eleme volt, hogy decemberben - már az Ukraj­na körüli válság csúcsán - a hadá­szati nukleáris csapásmérő erőkkel gyakorlatot tartatott, amelyet Alek­­szandr Lukasenko belarusz zsar­nokkal együtt szemlélt. A második alkalommal akkor mutatta fel az atomkártyát, amikor tv-beszédben jelentette be a „Donyec-meden­­ce lakóinak védelmében elrendelt különleges hadművelet” megkez­dését. Ekkor arra figyelmeztette a Nyugatot: tartsák magukat távol Ukrajnától, különben olyasmit ta­pasztalnak, amelyre a „történelem­ben még nem volt példa”. Legutóbb pedig ez a parancsa következett, amelyről szintén videóban értesí­tette a világot és az orosz népet. Sa­játos, hogy a felvételnek volt még két másik szereplője: Sergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Vaszil­­jevics Geraszimov vezérkari főnök, akik kőarccal hallgatták a legfel­sőbb főparancsnok utasítását. A legtöbb szakértő értetlenül fi­gyelte a mostani orosz bejelentést. Katonailag a lépés semmit nem változtatott a dolgok rendes állá­sán: a hadászati csapásmérő erők számára a fokozott harckészültség alapállapot. Oroszország ma körül­belül hatezer nukleáris robbanó­fejjel rendelkezik. Ebből a mennyi­ségből 1500 robbanófej van állandó, folyamatos készültségben, a többit raktárakban őrzik. Az orosz hadsereg nukleáris ka­pacitása három részre tagolható: a triász szárazföldi kilövőállásokból, ballisztikus rakéta indítására ké­pes tengeralattjárókból és távolsá­gi bombázókból áll. A filmekben az atomfenyegetéssel összefüggésben általában a föld alatti létesítmények­ben elhelyezett interkontinentális ballisztikus rakéták silói bukkan­nak fel látványelemként. Ezek az orosz hadászati csapásmérő fegy­verek többnyire több, önállóan ma­nőverező robbanófejjel vannak fel­szerelve. A legtöbb még a szovjet időkből származik, de az utóbbi 10- 15 évben az arzenált korszerűsítet­ték, új mobil elemekkel váltották fel az elavult rakétákat. A másik ág a haditengerészethez tartozó rakéta­hordozó - többnyire atommeghaj­tású - tengeralattjáró-flotta. Ennek egységei szintén alapjáratban ál­landó készültségben állnak. A nyu­gati szakértők a triász leggyengébb, leginkább elavult tagjának a nehéz­bombázókat tartják. Ezek a gépek fedélzetükön robotrepülőgépeket, bombákat visznek a cél felé. Szinte közhely, hogy a hideghá­ború azért nem fordult forró há­borúba, mert a két szuperhata­lom atomarzenálja kölcsönösen elrettentette egymást a támadástól. A világ az atomapokalipszis szélén táncolt, de nem pusztult el, köszön­hetően a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elvének (angolul „MAD”, ami önálló szóként azt je­lenti, „őrült”). A szakértők úgy vélik, hogy az atomháború - ha kirobbanna - nem a több megatonnás nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták és bombák, hanem harcászati atom­fegyverek bevetését jelentené. És ezek terén az oroszok fölénye legalább ötszörös, ugyanis 1000 és 2000 körüli mennyiségre becsülik ezeknek „kicsi”, de akár hirosimai pusztításra képes robbanófejeknek a számát, miközben az amerikaiak 230 ilyen robbanófejjel rendelkez­nek Németországban, Belgiumban, Olaszországban és Törökország­ban lévő támaszpontokon. A har­cászati nukleáris eszközöket repü­lőbombákba, harcászati rakétákra, torpedókba, tüzérségi lövedékek­be szerelik. (A kalinyingrádi te­rületen, illetve most Belaruszban elhelyezett Iszkander harcászati rakéták nemcsak Lengyelországot, a balti NATO-tagokat, de Német­országot és Dániát is elérhetik.) A hidegháború idején elhelyez­tek nukleáris aknákat, fejlesztet­tek úgynevezett minibombát vagy a szinte csak embert pusztító neut­ronbombát. A „kicsi atom” különös veszélye, hogy szinte felszabadít­ja a döntéshozók gátlásait, különö­sen ha súlyos veszélyben érzik ma­gukat. A „kicsi atomcsapás” azután óhatatlanul egyre nagyobb pusz­títássá eszkalálódik. Orosz straté­giai tervezők kb. 20 éve dolgozták ki azt a szcenáriumukat, amely sze­rint egy elsőként alkalmazott har­cászati-hadműveleti atomcsapás megfordíthatja a háború kedvezőt­len alakulását, és nem vezet feltét­lenül atomeszkalációhoz. Tehát jól lehet kijönni a háborúból, amelyet egyébként elveszítenének gyat­rább felszerelésük, technikai el­maradottságuk vagy a rossz harci szellem következtében. Ezt az el­méletet az ezredforduló körül dol­gozták ki orosz hadtudósok, akik az amerikaiak koszovói beavatko­zása után felmérték, mennyire le­maradt az orosz haderő a nyugati ellenfelektől. A 2014. december 26-i elnöki rendelettel megújított nukleáris stratégia szerint Oroszország akkor vet be atomfegyvereket, ha nukleá­ris támadás éri, vagy ha az ellensé­ges hagyományos erők támadása az „állam megmaradását veszélyez­teti”. Tehát deklarálták: készek el­sőként bevetni az atomfegyvert. Ezt a lehetőséget többször el is próbálták a különböző manőve­reken. A Zapad-2009 hadgyakor­laton azt játszották el, hogy Var­sóra mérnek nukleáris csapást. A doktrína persze még nem hadi­terv, de követve a Kreml reakcióit, azt látjuk, hogy egyre többször hi­vatkoznak az Oroszországot lété­ben - államiságában - fenyegető veszélyre. A Nyugatot azzal vádol­ják, hogy „színes forradalmak” és nyugati értékeket képviselő „ide­gen ügynökök” bevetésével akar­ja felszámolni az orosz államiságot - értsd: a putyini rezsimet. Ukraj­na vezetése Putyin állítása szerint népirtást hajt végre a donyecki-lu­­hanszki oroszok ellen, neonáci ál­lam, s ráadásul atomfegyvert akar szerezni, márpedig ezt Oroszország nem viselheti el, tehát készen is áll a nukleáris hadüzenethez szüksé­ges puzzle. Igaz, azt sem szabad el­felejteni, hogy az orosz elnök már 2014-ben is atomháborúval fenye­getőzött, amikor a Nyugat nem vet­te tudomásul a Krím elfoglalását. FENYEGETŐZIK VLAGYIMIR PUTYIN Az orosz elnök rendszeresen fenyegetőzik atomcsapással, december óta legalább három­szor tett ilyet 6 ezer Nagyjából ennyi nukleáris robbanófejjel rendelkezik Oroszország Oroszország rengeteg interkontinen­tális balliszti­kus rakétával rendelkezik, de a kisebb harcászati nukleáris eszközök bevetése jelent igazán veszélyt Egyensúlyoznia kell a Boszporusz urának TENGERSZOROS Megerősítette Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy az ukrajnai háború eszkalá­ciójának megakadályozása érdeké­ben alkalmazni fogják az 1936-os montreux-i egyezmény rendelkezé­seit. Bejelentése egyértelműen an­nak a jele, hogy Törökország - Uk­rajna kérésének megfelelően - kész lezárni a Fekete- és a Földközi-ten­gert egymással összekötő tenger­­szorosokat az orosz hadiflotta előtt. Erdogan lapzártánkig azonban hiva­talosan nem rendelte el a lépést. A kijevi kormány az Ukrajna elle­ni orosz invázió múlt csütörtöki kez­dete óta kéri a Boszporusz lezárását Ankarától. A török vezetés azonban napokon át kivárt, sőt még csak ne­vén sem volt hajlandó nevezni a háborút. Talán abban bíztak, hogy a konfliktus rövid életű lesz, ám ezek a remények a hétvégére már biztosan szertefoszlottak. Vasárnap előbb Ibrahim Kalin elnöki főtanácsadó mondta ki a bűvös h betűs szót, majd Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a CNN Türknek adott interjújában fejtette ki, hogy hajlandók eleget tenni az ukrán kérésnek. Ha le is zárnák a tengerszoro­sokat, annak rövid távon nem lesz jelentősebb hatása Oroszország hadműveleteire. „Az orosz haditen­gerészet már korábban átirányította hajói egy részét a Fekete-tengerre, másfelől pedig a főbb előrenyomu­lás szárazföldön történik Dél-Uk­­rajnában” - magyarázta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutató­­intézetének (SVKI) tudományos munkatársa. Kiemelte: a Boszpo­rusz és a Dardanellák jogi helyzetét szabályozó montreux-i egyezmény alapján Törökországnak egyébként is vissza kell engednie a hadihajókat az eredeti kikötőjükbe, azaz nem tartóztathatja fel a fekete-tengeri bázisokra visszatérő orosz fregat­tokat és rombolókat. Cavusoglu óva intette Moszkvát attól, hogy visszaéljen a rendelkezéssel, hang­súlyozva, hogy a Boszporuszon át­haladó hadihajóknak nem szabad a háborúban részt venniük, de két­séges, hogy Törökország ennek a kérésnek bármilyen módon érvényt tud szerezni. Ez azonban mellékes kérdés, az orosz flotta akadályozta­tása ugyanis egyfajta szankciónak tekinthető. „Hosszabb távon - külö­nösen a konfliktus elhúzódása ese­tén - ez az oroszok földközi-tengeri, szíriai vagy éppen líbiai pozícióinak fenntartását nehezítheti” - muta­tott rá Egeresi Zoltán. A szakértő úgy vélte, hogy Ankara a háború­ban alapvetően Kijev pártján áll, ám Moszkvát sem szeretné túlságosan magára haragítani. Erdogan azért kényszerül egyen­súlyozásra, mert Törökország - a NATO tagjaként - a nyugati szö­vetségi rendszer része, miközben Ukrajnával és Oroszországgal is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol. Az ANI indiai hírügynökség például megjegyezte, hogy tavaly nagyjából 4,65 millió orosz és 2,55 millió ukrán turista látogatta meg Törökországot, és a török gabona­import 64,6 százaléka Oroszország­ból, 13,4 százaléka pedig Ukrajnából érkezett. A líra gyengélkedése és a magas infláció közepette a török elnök egyik országnál sem vághatja el magát. Akárhonnan is nézzük, a konfliktus elhúzódásán a török gaz­daság csak veszíthet, közvetve pedig a jövő évi választásokra készülő Er­dogan is. A török államfő ezért min­den lehetőséget megragad arra, hogy sürgesse a békét: főtanácsadója, Ibrahim Kalin tegnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanács­adóval beszélt telefonon ez ügyben. Erdogannak a háború púp a hátán, neki a leváltására szövetkező ellen­zékkel kellene küzdenie, amelynek hat pártja éppen tegnap mutatta be a parlamentáris demokrácia vissza­állítására irányuló közös tervét. ROSTOVÁNYI ANDRÁS Törökország azt hangoztatja, hogy kész elzárni az orosz hadihajók útját

Next