Népszava, 2022. május (149. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-02 / 100. szám

BELFÖLD / Új parlament, régi viták RAJT Ma tartja alakuló ülését az Országgyűlés, az eskütételen és az érdemi munkában nem mindenki vesz részt, és komoly nézeteltérések rajzolódtak ki a tisztségek elosztásánál. ÁRPÁSI BENCE Képviselői eskü, tisztségviselők megválasztása, bizottságok létre­hozása - a többi között ezeket a kötelező köröket teszi meg alaku­ló ülésén az Országgyűlés. Hogy az ünnepélyes pillanatokat ne zavarják az újságírók, arról Kövér László jó előre gondoskodott: az ülésvezetői pulpitus feletti páholyban kizárólag a fotósok lehetnek jelen, a riporte­rek a sajtóteremből, vagy az úgyne­vezett Kék társalgóból követhetik nyomon az eseményeket - tévén, így a médiamunkásoknak még kevesebb esélyük lesz a politikusok közelébe férkőzni, mivel kizárólag a zárt láncú hálózaton keresztül figyelhetik az eseményt, éppen úgy, ahogy bármely érdeklődő állampolgár a Parlament falain kívül. A Momentum korábban azt állította, nem lesz díszel­lenzék, ez mostanra a „nem veszünk fel diszpozíciókat” kijelentésre enyhült mondja Ceglédi Zoltán. Vagyis ezúttal sem lehet halla­ni majd az ülésteremben elhangzó, hivatalos felszólaláson kívüli mon­datokat. Utóbbi már csak azért is érdekes lehet, mivel a DK frakciója várhatóan - szokásához híven - is­mét kiegészíti esküjét. Egy képvise­lő biztosan hiányozni fog az üléste­remből: Hadházy Ákos, akivel már azelőtt szakított a Momentum, hogy a politikus egyáltalán helyet fog­lalhatott volna az új frakcióban. Ez azt is jelenti, hogy ő lesz az egyetlen olyan független képviselő, aki a cik­lus elejétől kezdve így dolgozik majd a törvényhozásban. Ha egyáltalán bemegy, mivel az utóbbi hetekben Hadházy Ákos folyamatosan azt hangoztatta, hogy a fideszes kéthar­mad miatt ennek nincs sok értelme. Eleinte valódinak tűnt a vita az el­lenzéki oldalon a beülésről vagy be nem ülésről, de aztán Hadházy szép lassan magára maradt. Az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes társelnök visszautasította, hogy kollaboráns lenne, a VIII. kerület megválasztott képviselője. Jámbor András pedig azt írta Facebook-oldalára, hogy vannak tragédiák az országban - ilyen a családon belüli erőszak, a megélhetési problémák, vagy éppen a kilakoltatások -, „de az, hogy egy képviselő mikor tesz esküt, nem tra­gédia, hanem az elit fontoskodása.” A Momentum végül azt a verziót választotta, hogy bár az esküt lete­szik, de az ülés további részén nem vesznek részt. Hadházy Ákos viszont ezt a döntést nevezte tragikusan rossznak. Ő maga egyébként a téren fog úgynevezett köztéri fogadóórát tartani. A Momentumnál azt közöl­ték lapunkkal, hogy kitartanak azon álláspont mellett, miszerint semmi­lyen, Fidesz által osztott diszpozíciót (parlamenti alelnöki, jegyzői, bizott­sági elnöki és alelnöki posztok) nem vállalnak, ugyanis a valódi ellenzéki munka keretei nem biztosítottak. „Munkánk legjavát a parlamenten kívül, változást akaró közösségek építésével fogjuk tölteni” - írták.­­ A Momentum most hozta meg első felnőtt döntését, próbálják ma­gukat függetleníteni a rájuk tukmált apafigurától, Hadházy Ákostól és az ellenzéki közvélemény harciasabb, de felelősséget nem vállaló részétől - ezt már Ceglédi Zoltán politikai elemző mondta a Népszavának. A­­ szakember egyúttal kritizálta a párt­­ kommunikációját is, ugyanis koráb­bi­ban azt állították, nem lesznek dísz­­es ellenzők, ám ez mostanra a „nem­­ veszünk fel diszpozíciókat” kijelen­tésre enyhült. Úgy látja, a pártnak fel kell nőnie, és akkor teszi a legjob­ban, ha mindenféle külső, importált „tekintélyszemélyek” helyett maga kezd el politikát csinálni és döntése­ket hozni. Ahogy arról beszámoltunk, a bi­zottsági helyek kérdésében nem sikerült dűlőre jutnia egymással a pártoknak. A hatpárti összefogás önmagában meg tudta volna oldani a dilemmát, de a Mi Hazánk Moz­galom bekerülésével bonyolultabb lett a képlet. A szélsőjobboldali párt rögvest bejelentkezett a nemzetbiz­tonsági bizottság élére, illetve a vál­lalkozásfejlesztési testületet is vin­né. Nem tudni, teljesül-e óhajuk, a döntés Kövér Lászlóé lesz. A törvény ugyanis a házelnököt jogosítja fel a javaslattételre, ha a pártoknak nem sikerült megállapodniuk. A Fidesz korábban egyharmad-kétharmad arányban tett javaslatot a posztok betöltésére. Ismét sajtó­mentes lesz az ülés, ezút­tal sem lehet majd hallani a hivatalos felszólaláson kívüli monda­tokat Köszöntő és fanfárok Az alakuló ülés a Himnusszal indul, ezt követően Áder János leköszönő államfő mondja el köszöntőjét, majd a korelnök veszi át az ülés vezetését. A napirend elfogadása után meghall­gatják a Nemzeti Választási Bizottság, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszá­molóját, utána felharsannak a fanfárok, bevonulnak a történelmi zászlók, a képviselők pedig leteszik esküjüket, így hivatalosan ekkor alakul meg az új Országgyűlés. Ezután ismét Áder János lép a színre, aki javaslatot tesz a miniszterelnök megválasztására. Később bejelentik a frakciók megalakulását, majd megválasztják a házelnököt, az alelnököket, a jegyzőket, a háznagyot, majd a bizottságokat is. Egyúttal megszűnik a régi kormány megbízatása, az új kabinet megalakulásáig pedig ügyvezetőként látja el feladatait a mostani kabinet. NÉPSZAVA 2022. május 2., hétfő Ismét próbatétel előtt az egészségügy LÉPNEK Van hajlandóság az ápo­lók körében arra, hogy a felmondási tilalom feloldása után távozzanak a rendszerből - derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet legfris­sebb felméréséből. Az ebben részt­vevők 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további ki­lenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát. Miközben továbbra sem elegen­dő a fizetés a megélhetésre, a kór­házakban egyre kevesebb ember­re egyre több beteg és feladat jut. Az egészségügy alapjáraton való működtetéséhez már 2020-ban is valamivel több mint 3,5 ezer szak­dolgozó hiányzott. Ennél frissebb KSH-adat ugyan nincs, de azt más forrásból tudjuk: a helyzet az el­múlt két évben csak rosszabb lett. Ugyanis a szolgálati jogviszony ta­valy márciusi bevezetésekor továb­bi 4000, a kötelező harmadik oltás elrendelése után újabb 800 szak­ember hagyta el az egészségügyet. E két csoport tagjainak többsége egészségügyi szakdolgozó volt. A várólistákat duzzasztó okok között már ott szerepel a szakdolgozóhi­ány is. Például mind gyakrabban azért nem tudják teljes kapacitás­sal működtetni a műtőket, mert nincs elég szakdolgozó sem az ope­ráló teamben, sem az azután szük­séges intenzív ápoláshoz. Júniusban pedig újabb megpró­báltatás elé néz a betegellátás, mivel május 31-től megszűnik az egészség­­ügyi dolgozók felmondási tilalma. Hogy mennyien távoznak majd, azt egyelőre nem tudni. A be­tegágyak mellett dolgozók rendkívül megterhelő időszakon vannak túl. Az érintettekre nemcsak a járvány rótt óriási munkaterhelést, komoly egzisztenciális és munkahelyi fe­szültségek is kialakultak a bérprob­lémák kezelése miatt. Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati bér­emelésre fordított 410 milliárdból a 17-20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mind­össze 80 milliárd jutott, így míg korábban az orvosi és szakdolgozói bérek közötti különb­ség kétszeres volt, ez 2021-ben már több mint háromszorosra nőtt. Ez tovább növelte az elégedetlensé­get a szakdolgozók körében. Ám az, hogy ez mennyire riasztotta el őket a pályától, nem derülhetett ki, mert a járványra hivatkozva másfél éve felmondási tilalom alatt állnak. Még a nyugdíj mellett dolgozókat sem en­gedték távozni. Bár a kormány sikerként tekint a szakdolgozói béremelésre, az érin­tettek nagy többsége továbbra is elégedetlen a keresetével - derül ki a Független Egészségügyi Szak­­szervezet felméréséből. Lapunknak a szervezet elnöke, Soós Adrianna elmondta: a januári béremelés után márciusban tették közé azt a kérdő­ívet, melyben arra voltak kíváncsi­ak, mennyiben járul hozzá a kapott összeg a munkaerő megtartásához, mennyire elégedettek az érintet­tek a fizetésükkel, és mik a terveik. A szakszervezet kérdőívére 705-en válaszoltak, többségükben magasan képzett, diplomás szakdolgozó. Ki­derült: a válaszadók 83 százaléka a béremelést követően sem elégedett a keresetével. A szakszervezet elnöke szerint ennek okai sokfélék. A munkaadók általában a bértáblában lévő aktu­ális összegeket emelték átlagosan 21 százalékkal, de sokak mégsem vittek haza ennyivel többet, mivel az érintettek 63 százalékának a bér­emeléssel egy időben csökkentették a korábbi pótlékok összegét. Mindez annak ellenére történt, hogy jogsza­bály szerint a bértáblák változása miatti emeléssel nem lehet elvenni a korábbi, munkáltatói döntésen ala­puló kereseti elemeket. Mindössze a válaszolók 17 százaléka érzékeli a 21 százalékos béremeléssel azonos emelést, a többségnek nem érte el a 20 százalékot sem, és minden har­madik szakdolgozónak 10 százalék­kal sem nőtt a fizetése. DANÓ ANNA A várólistákat duzzasztó okok kö­zött van a szakdolgozóhiány is Nem vonzó a pálya Azoknak, akik még a betegágyak mellett dolgoznak, egyre több a feladatuk, mind több a túlórá­juk, emellett kiégtek, kimerültek, sokuknak elege van - mondta la­punknak Soós Adrianna. A szak­­szervezeti vezető emlékezettet arra is, hogy várhatóan sokan választják majd a nyugdíjazást, miközben nem látni a helyükbe lépő fiatalokat sem. „Nemrég jártam egy szakképző iskolában - meséli Soós Adrianna - ahol csak minden tizedik gyerek mondta, ha végez, az egészségügyben szeretne dolgozni."

Next