Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-11 / 9. szám

19 I Népszava 1^ 1 2024. január 11., csütörtök Tilos a politikai paródia Kiskőrösön CENZÚRA Hangok a fejemben című önálló estjével szeretett vol­na a minap fellépni Petőfi Sándor szülővárosában, Kiskőrösön So­mogyi András humorista, azonban nem bérelhetett termet politikai jellegű humora miatt - írta a 24.hu. A Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont vezetője, Szabadi-Maglódi Kitti elutasító válaszában azt írta, „a programon elhangzó politikai paródiákat (attól függetlenül, hogy kiről/kikről szólnak) és ahhoz kap­csolódó műsort, előadókat nem en­gedhetünk fel a színpadra”. A por­tál kereste az intézményt is, hogy megtudja, ki és milyen alapon dön­tött, azonban választ nem kapott. Somogyi András azt mondta, nem egyedi eset, hogy kormánypár­ti vezetésű városban problémákba ütköznek a fellépés szervezése so­rán, noha a közönség részéről len­ne igény. „Az új elem csak az, hogy ilyen nyíltan le is írják az elutasítás valódi okát. Legtöbb esetben ez úgy szokott kinézni, hogy először örül­nek a megkeresésnek, majd amikor meghallják a nevemet, akkor nyel­nek egy nagyot, és mondanak vala­mi olyasmit, hogy »Egyeztetünk az igazgató úrral, és visszaszólunk.« Na most, ez általában annyit tesz, hogy innentől nem kapunk választ az e-mailekre, a telefont sem veszik fel nekünk. Vagy ha mégis, akkor egy kis türelmet kérnek, majd kezdődik az egész elölről” - fogalmazott. Mint mondta, a kedvenc kifogá­sa az, hogy egy önkormányzati in­tézményben évekre előre nincs idő­pont. „A Kádár-rendszerben Hofi Géza - még ha megtűrt státuszban is -, de elmondhatta a humor nyel­vén a véleményét az országról. Gya­lázatosnak tartom, hogy 2024-ben Európa közepén ez nem igazán, vagy csak korlátozottan történ­het meg. De hát mit várjon az em­ber egy olyan rendszertől, amiben Tóth Gabi és Győzike jelenti a kul­túrát?” - tette fel a kérdést Somogyi András. Úgy véli, ha a békemenetek első sorában lépkedne Bayer Zsolt és Semjén Zsolt kezét fogva, akkor nem lennének ilyen problémái. Somogyi András a kormány tagjait és a NER ismert személyiségeit rendszeresen kifigurázza OO LJ<c öo Az új elem csak az, hogy ilyen nyíltan le is írják az elutasí­tás valódi okát. Somogyi András a kormány tagjait és a NER ismert személyi­ségeit rendszeresen kifigurázza, ám műsorában és videóiban ellen­zéki politikusokat is szokott paro­dizálni. Á. B. |/­ 11 TM PA l­ LJ L I LJ ix/x Messze még az utolsó nyisszantás JUBILEUM Máig manuálisan, egy ollóval vágják el a kész diafilmeket, ezután kerülnek a kerek dobozba, a műfaj mégsem ragadt a múlt században. Idén 70 éves a magyar diafilm, egész évben ünnepel a gyártó. ROSZNÁKY EMMA Nem mindennapi, hogy egy cég meg­éri a hetvenedik születésnapját, plá­ne, ha a XXI. század felpörgött vizu­ális ingerekkel teli világában képvisel egy eszközeiben jóval szerényebb műfajt, a diafilmet. A Diafilmgyártó Kft. mégsem panaszkodhat, Lendvai Gabriella, a társaság ügyvezetője el­mondta, a diafilm még ma is népsze­rű - rendkívül fontos szerepet játszik az olvasás és az irodalom megszeret­tetésében - sorolta a műfaj előnyeit az ügyvezető, aki a tegnapi sajtótájé­koztatón többször kifejezte háláját a legnagyobb magyar magángyűj­temény birtokosa, Bíró Ferenc felé, akinek kollekciójából több izgalmas darabot is bemutattak az újságírók­nak. Bíró Ferenc eredetileg könyvtá­ros, elmondása szerint ez abban segí­tett neki, hogy tudta, hogyan kell egy gyűjteményt kialakítani. A magyar diafilm hetven évéről szóló sajtótájékoztatónak az Erzsé­bet körúti Art+Cinema adott ott­hont. Nem véletlenül: ennek épüle­tében található ugyanis Bíró Ferenc gyűjteménye is, és ez a mozi szokott rendezni nagy sikerű diafilmvetíté­seket, amelyeken színészek olvas­sák föl a diákhoz tartozó szövegeket. Ez alkalommal az ismert szinkron­hang, Seder Gábor narrált. Az első, nagy sorozatban megjele­nő diakópiákat először propaganda­célokra használták, ami nem is olyan különleges a Magyar Diafilmgyár­tó Vállalat esetében, hiszen 1954- ben alapították - derült ki a tegnapi eseményen. Elődje, a Magyar Fotó Állami Vállalat diaosztálya trakto­roslányokról, a Párt eredményeiről, selyemhernyó-termesztésről, Sztá­lin és Rákosi életéről készített diafil­meket, de kezdetben a tömegtájé­koztatást is szolgálták a szalagok, diafilmhíradók utaztak vidékre. A diaosztály természetesen megren­delésre, pontosabban politikai ké­résre dolgozott, egyetlen partnere a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége) volt, kereskedelmi forgalomba a diavetítő megjelené­sével (1953) kerülhettek diafilmek, ennek folyományaként jöhetett lét­re a Diafilmgyártó Vállalat. Koráb­ban készültek „tanulságos mesék” az ötvenes évekhez illő propaganda­szándékkal, azonban a Diafilmgyár­tó Vállalat megalapítása mérföldkő volt a szalagos mesediafilmek törté­netében. (A „hőskorszak” ideológiai töltetű filmjeit - mint például a Bot­rány Göbölyőn című antiklerikális művet­­ azonban nem a vállalat, ha­nem az adott minisztérium adta ki.) A Kacor király volt a legelső diafilm, amit piacra dobtak 1954-ben, s in­nentől számítva egyre több és több diafilm készült a legkisebbeknek. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kilencvenes évekig összesen hatezer kiadvány készült el, ezek 70 százaléka ismeretterjesztő dia volt, túlzás nélkül minden témában. Mára már kizárólag a gyerekek­nek szóló kiadványokat értjük a diafilm alatt, csakis a mesék jutnak eszünkbe a műfaj hallatán. Ebben része van annak is, hogy az illuszt­rátorszakma színe-java dolgozott ezeken a diafilmeken, neves grafi­kusok, plakáttervezők, rajzfilmesek, képregényrajzolók, karikaturisták, képzőművészek. Zórád Ernő volt a legfoglalkoztatottabb grafikus (aki maga 29 filmet rajzolt meg), de ren­geteg diafilmet illusztrált Györffy Anna, Rogán Miklós és felesége, Szabó Ágnes, valamint Réber László és Sajdik Ferenc. A kilencvenes évekre lankadt a diafilm iránti érdeklődés, azonban a privatizáció révén megmenekült a Diafilmgyártó Kft. Tíz év után új mese készült 2003-ban, ám az iga­zi áttörést a Bogyó és Babóca hozta 2004-ben. Mára már Dániel András népszerű Kuflik-mesesorozata, Berg Judit, Lackfi János és Varró Dániel művei is kaptak diafilm-adaptációt. Bár még mindig manuálisan, olló­val vágják el a diafilmek szalagjait ezért végződik minden diamese egy olló jelével­­, a műfaj nem ragadt a múlt században és sokan vásárolnak ma is diákat: évente 220 ezer diafilm talál gazdára, és 5-6 új film készül. A diafilmekre van kereslet, nem idén lesz az utolsó nyisszantás, amit egy szalagos filmen elvégeznek, sőt. * L < <O O A macska, aki királynak adja ki magát: a Kacor király volt 1954- ben a legelső olyan diafilm, amit valóban a legki­sebbeknek készítettek, a mese rajzait Mász István készítette Évente 220 ezer diafilm talál gazdára, és 5-6 új film készül Bíró Ferenc a legnagyobb magyar dia­­gyűjtemény birtokosa Az ezredfor­duló után újra népsze­rűek lettek a diafilmek, az igazi áttö­rést a Bogyó és Babóca hozta 2004 ben. o>o 0­1 oo Szemnek és fülnek A Diafilmgyártó Kft. hetven évét exkluzív kiadvánnyal, kiállítás­sal, vetítéssorozattal, könyvvel és más programokkal ünnepli. Tegnap óta megvásárolható az emlékcsomag, amelybe négy jel­legzetes diafilmet válogatott ös­­­sze a kiadó, ezek a diázás kezde­teihez kötődnek. A Klebelsberg Kultúrkúriában holnap nyílik az a kiállítás, amelyen 70 irodalmi mű egy-egy diafilm-illusztrációját tekinthetik meg az érdeklődők. Január 20-án ugyanitt tartják a Diafilmek délutánját két terem­ben. Az egyikben Szalay Kriszta mesél kisebbeknek Hevesi Imre gitárjátékának kíséretében, másikban a nagyobbaknak izgal­a­mas, interaktív, játékos előadást tart Molnár Levente, a MOMEN­TÁN Társulat tagja, diavetítéssel és sok vidám improvizációval. Az egész jubileumi évben lesz diafilmvetítés, amelyet havonta vasárnap délelőttönként rendez­nek az Art+Cinema moziban. Az első előadás időpontja: janu­ár 14-e, 11 óra, a mesélő Zsurzs Kati színésznő lesz. A diafilmek helyet kapnak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon is szeptemberben, de a 29. Buda­pesti Nemzetközi Könyvfesztivál is tele lesz diafilmes programok­kal. Az ünnepi évet egy, a magyar diafilmgyártás történetéről szóló könyv koronázza meg. Hungarikum? A diafilmek értékét külön emeli, hogy ma már kizáró­lag Magyarországon gyártják őket. A mesék, történe­tek szalagos diafilmen történő megjelenítése elsősor­ban a kelet-európai régióban volt jellemző. Az egykori szovjet országok mindegyikében készültek diafilmek, ám egyedül a magyarországi gyártás maradt fenn. Diafilmeket könyvesboltokban és játékkereskedé­sekben kaphat az érdeklődő. Az otthoni diafilmnézés máig a legjobb családi programok egyike és a készülék hiánya, illetve meghibásodása sem okozhat gondot diafilmvetítő sokfelé kapható, a készülékeket többek között a Játékforrás élménybolt is javítja.

Next