Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-06 / 31. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 6., kedd • • Üres padokkal üzent Orbán TÁVOL Hiába az Egyesült Államok figyelmeztetése és több nagykövet jelenléte, a Fidesz határozatképtelenné tette a parlament tegnapi rendkívüli ülését, ahol a svéd NATO - csatlakozásról szavaztak volna. Könnyen amerikai szankciók jöhetnek. BATKA ZOLTÁN, RÓNAY TAMÁS Kisebb nagyköveti találkozó hely­színe lett az Országgyűlés karzata tegnap kora délután: az Egyesült Ál­lamok nagykövete, David Pressman mellett Trine Skymoen norvég, Erik Vilstrup Lorenzen dán, Pavol Ham­zik szlovák és Sebastian Kociek len­gyel nagykövet is elment megnézni, Orbán Viktor miniszterelnök állja-e a szavát, és a NATO-szövetségesei­nek tett korábbi ígéretének megfe­lelően „az első adandó alkalommal” megszavazza-e a kormánytöbbség az általa másfél éve blokkolt svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. Mindez azután történt, hogy Orbán már a korábbi ígéretét is megszegte, miszerint „nem Ma­gyarország lesz az utolsó”, amely ratifikálja a svéd csatlakozást. Nem­rég ugyanis a török parlament elfo­gadta Svédország belépését a NA­TO-ba. Mivel a magyar parlament tavaszi ülésszaka csak hetek múlva kezdődne el, a rendkívüli ülésnapot az MSZP kezdeményezte részben a svéd csatlakozás elfogadása ér­dekében. Az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetsége már a múlt héten közleményben emlékeztet­te Orbánt az ígéretére. Mint írták, „minthogy Magyarország maradt az utolsó szövetséges Svédország NATO -tagságának ratifikációj­á­­ban, az Egyesült Államok üdvözli a február 5-ére, hétfőre összehívott rendkívüli parlamenti ülés bejelen­tését közös biztonságunk e kulcs­fontosságú kérdésében. Orbán Vik­tor miniszterelnök azt ígérte, hogy Magyarország az első adandó al­kalommal cselekedni fog. A hétfői rendkívüli ülés lehetőséget biztosít erre” - írták. A Fidesz azonban - ahogy más, az ellenzék által kezdeményezett ülés­nél - ezúttal sem jött el, maga a kor­mány pedig elvonult Sopronbánhi­­dára „kihelyezett kormányülésre”. A parlament ülése így határozat­képtelenség miatt el sem kezdődött, a NATO-országok képviselő pedig szerint objektí­ven nézve ennek a helyzetnek egyetlen nyerte­se van: Oroszor­szág végignézhették, mi zajlik Magyar­országon parlamentarizmus címén.­­ Svédország csatlakozása a NA­TO-hoz olyan kérdés, amely köz­vetlenül érinti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és az egész szö­vetségünk biztonságát - fogalma­zott a sikertelen ülés után a Kossuth téren David Pressman. Emlékezte­tett ismét: Orbán azt ígérte, meg­győzi a parlamentet arról, hogy a lehetséges legkorábbi alkalommal cselekedjen. Még a rendkívüli parlamenti ülés előtt az amerikai kongresszus tag­jai is felszólították Orbán Viktort, hogy Magyarország ratifikálja Svéd­ország NATO-csatlakozási kérel­mét. Jeanne Shaheen demokrata párti és Thom Tillis republikánus szenátorok nyilatkozatukban ki­emelték: „Számos korábbi, nyilvá­nos kötelezettségvállalása ellenére Magyarország az utolsó megmaradt NATO-tag, amely nem ratifikál­ta Svédország csatlakozási kérel­mét, és mind az idő, mind a türelem fogytán van”. A két törvényhozó ki­jelentette, tétlenségével Budapest „azt kockáztatja, hogy visszavon­hatatlanul megrontja kapcsolatait” Washingtonnal és az Észak-atlanti Szövetséggel. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin pedig külön nyilatkozatban említette annak lehetőségét, hogy szankciókat vezessenek be Magyar­országgal szemben, egyúttal Orbánt „a NATO legkevésbé megbízható tagjának” nevezte. A Fidesz a maga részéről egy Facebook-bejegyzéssel letudta az ügyet, Kocsis Máté frakcióvezető azt posztolta: „Álláspontunk sze­rint a rendes parlamenti ülésszak­nak mindjárt az elején sor kerül­het a svéd NATO-ratifikációra, de ehhez szükséges a két miniszterel­nök (a svéd és a magyar) budapes­ti találkozója. Ha a svédeknek fon­tos a csatlakozás, akkor ide jönnek, ahogy Törökországba is elmentek.” A stockholmi kabinet ezzel szem­ben nem látja értelmét egy ilyen találkozónak, erre utalt a svéd dip­lomácia vezetője. Tobias Billström Korábban a külügyi bizott­ságban a finn és a svéd csatla­kozást is „csont nélkül" elfogad­ták a kormány­pártiak külügyminiszter hangsúlyozta, Ma­gyarország nem szabott különleges feltételeket Svédország csatlakozá­sához, ellentétben Törökországgal. Az eredménytelen rendkívüli ülésnapon egyébként az ellenzékiek (napirend előtti felszólalások ilyen esetben is vannak) a Mi Hazánk ki­vételével támogatták Svédország NATO-csatlakozását. Az ülésen Va­dai Ágnes (DK) úgy fogalmazott: Orbán személyes hiúsága és Putyin orosz elnök iránti elkötelezettsége vezetett oda, hogy sokadj­ára is utol­sók lettünk. - A svéd NATO-csatlakozás erős biztonsági garanciát jelentene ha­zánk számára is. Mennyire békepár­ti az a kormány, ami másfél éve azzal szórakozik, hogy akadályozza e ga­rancia érvényesülését? - tette fel a kérdést a szocialista Harangozó Ta­más. A Népszava kérdésére úgy vél­te: a NATO-nagykövetek jelenléte a helyzet és a téma komolyságát jelzi. Azaz: nemcsak azt, hogy a svéd csat­lakozás milyen komoly erő- és ka­pacitásbővülést jelent a NATO-nak, hanem azt is, mennyire képtelen helyzet, hogy egy NATO-tag a vi­lág legnagyobb katonai erejével las­san másfél éve szórakozik. Szerinte nem látható, hogy a svédek - akik­nek a gépei, a Gripenek látják el ma a magyar légtér védelmét - mi­vel érdemelték ki ezt a bánásmódot, ahogy az sem, hogy Magyarország­nak ehhez milyen érdeke fűződik. „Objektíven nézve ennek a helyzet­nek egyetlen nyertese van: Oroszor­szág” - mondta Harangozó Tamás. Az üléstermen kívül több ellen­zéki képviselővel is beszéltünk, akik úgy fogalmaztak, Orbán nem sokáig blokkolhatja a svéd tagságot. Több forrás is azt mondta, hogy a fide­­szesek már régen átengedték vol­na a svéd csatlakozást, ám a Karme­litából érkezett a jelzés, hogy nem szavazhatják azt meg. Lapunknak Brenner Koloman, a külügyi bizott­ság jobbikos alelnöke felidézte: ko­rábban a külügyi bizottságban a finn és a svéd csatlakozást is „csont nél­kül” elfogadták a kormánypártiak. Hiába várták a nagykövetek, nem történt előrelépés a parlamentben HARANGOZÓ TAMÁS BRENNER KOLOMAN: Álvalósággyártás a fideszes médiában FORDULAT „Pressman elvtárs Vorosilov marsall és Jurij Vlagyi­­mirovics Andropov nyomdokaiba lépett”, és „Testközelből ellenőrizte a megbízó a magyar ellenzék fel­adat-végrehajtását” - írta a kor­mánypárti Magyar Nemzet hon­lapja tegnap arról, hogy az amerikai nagykövet is részt vett a parlament végül eredménytelenül zárult rend­kívüli ülésén, amelyen a svéd NA­TO -csatlakozásról szavazhattak volna. Ez annak fényében különö­sen érdekes, hogy alig másfél éve még milyen várakozásokkal tekin­tett a Fidesz a 2022. szeptemberi, végül jobboldali fordulattal zárult svédországi parlamenti választásra. „Sorsdöntő választás a svédeknél / Orbán Viktor próféciája nyomán a migránskérdés került a kampány­hajrá középpontjába.” „Bravúro­san fordított a svéd jobboldal, de a meccs még nincs lefújva / A pezs­gőt még a hűtőben kell tartani szer­dáig, a külföldi szavazatok még vál­toztathatnak az eredményen.” Két korabeli főcím-alcím pár az akko­ri kormánylapból. Mindez jól jelzi, hogy a NATO bővítése és annak ma­gyar akadályozása hogyan szorult ki a perifériáról is a pártsajtóban és az állami médiában, miközben min­dent leural például a Lánchíd-saga.­­Svédországban jelenleg konzerva­tív kormány van hatalmon a szélső­jobb támogatásával. A kormányzó koalíció a migráció és a „migránsbű­­nözés” megfékezésének ígéretével csupán kisebbségi felhatalmazást kapott, amit az Orbán-kabinet így is a saját ideológiája győzelmeként ünnepelt.) Sajátos, ahogyan a NER-hatalom, illetve annak médiája mostanában a svéd kormányt kezeli - meglepő, de nem irracionális. Svédország je­lenleg az állandó rossz példa, az „el­bukott” Nyugat összeomlásának szimbóluma a magyarországi párt­sajtóban: olyan széthullóban lévő állam, amelynek semmi keresniva­lója a NATO-ban. Hogy miért ala­kult így, annak két, egymástól nagy­részt független oka van. Egyrészt viszonylag gyorsan, hónapok alatt kiderült, hogy a svéd­­ szélsőjobb­­oldal nem tud mit kezdeni a migrá­ciós hátterű belbiztonsági krízissel: nemhogy megoldása nem volt rá, de jelentősen elmélyítette azt min­den mérhető mutató alapján, így semmilyen politikai előnyt nem kí­nált, ha Orbánék továbbra is az Or­bán-modell külföldi kiterjeszté­seként emlegették volna, ahogyan azt a svédországi választások előtt és alatt tették. Másrészt Magyaror­szág közben bemanőverezte magát a svéd NATO-csatlakozást mereven ellenzők szűk táborába (2022. októ­­ber közepéig 30 NATO-tagállamból 28 ratifikálta a svéd belépést), és on­nantól a kézi vezérelt Fidesz-médi­­ában a svéd „patrióták” megszűntek Orbán Viktor eszmei szövetségesei lenni, sőt úgy bánnak velük, mintha a skandináv államot egy woke-koa­­líció kormányozná. A lakmusznak tekinthető Magyar Nemzetben az elmúlt hónapokban egyetlen elem­ző anyag sem jelent meg arról, hogy katonailag mivel járna a svédek be­lépése, és ugyanez a helyzet az álla­mi média honlapján, a hirado.hu-n is. „Putyin: Az orosz fegyverek job­bak a NATO fegyvereinél” - a Ma­gyar Nemzet esetében cikkünk írásának idején ez volt az egyik leg­frissebb NATO-vonatkozású hír a honlapon, ahogy a hirado.hu-n is. Éppen azokban a napokban, amikor meg kellene magyarázni, miért maradt egyedül Magyaror­szág, mára mindkét orgánumban és a teljes Fidesz-médiában a perifé­riára szorult mind a NATO-bővítés témája, mind pedig az, hogy a svéd csatlakozást minden korábbi ma­gyar kormányígérettel ellentétben immár csak az Orbán-kabinet gá­tolja. HARGITAI MIKLÓS Inkább elvtársoznak, mintsem hogy Orbán ígéreteiről írjanak

Next