Néptanítók lapja 63. évfolyam, 1930
1930-05-03 / 17-18. szám
NÉPTANÍTÓK LAPJA vallott résztvevők teljes egyetértésre jutottak. Korunkban minden téren az a törekvés nyilvánul, hogy a nemzeteket kölcsönös megértésre, az eszmék összeegyeztetésére s az együttmunkálkodásra vezessék. S minden emberi tulajdonság közül az erkölcs az, mely leginkább előmozdítja és megvalósítani igyekszik az emberek megegyezését. Ehhez képest a kongresszus célja: együttműködésre megszervezni — fajra, nemzetiségre vagy vallásos meggyőződésre való tekintet nélkül — mindazokat, akik az erkölcsi nevelés előmozdításán közremunkálni hajlandók. A kongresszus nem valamely egyesülésnek vagy pártnak a felfogását akarja védelmezni, hanem alkalmat ad mindazoknak, akik az erkölcsi nevelés iránt érdeklődnek, hogy véleményüket kinyilvánítsák és a máskép gondolkozókkal kapcsolatot teremtsenek. Az idei kongresszus három főkérdéssel foglalkozik: 1. A történelem felhasználása az erkölcsi nevelés érdekében. 2. A fegyelemnek és az önuralomnak szerepelz erkölcsi nevelésben. 3. Az erkölcsi nevelés különféle módszerei. A kongresszus díszelnöke: Gaston Doumergue, a francia köztársaság elnöke, tiszteleti tagjai az egyházak, a közélet s a nevelésügy kiválóságai. A kongresszust az Erkölcsi Nevelés Francia Ligája (Ligue Française d'Éducation Morale) rendezi, a genfi Nemzetközi Nevelésügyi Hivatal (Bureau International d'Éducation) és külön angol szervezőbizottság közreműködésével. A részvétel feltételei: a) aktív résztvevők 60 francia frankot (mintegy 14 pengőt), hivatásos tanerők 40 fr. frankot; b) csatlakozó résztvevők (akik az a)-csoportbeliekkel együtt a kongresszus kiadványait is portómentesen megkapják) 30, illetőleg 20 fr. frankot és c) jelenlévők (akik a kiadványokra nem jogosultak) 20 fr. frankot kötelesek előzetesen beküldeni a következő címre: Westminster Foreign Bank Ltd., Paris, place Vendôme 22, Compte No. 107.053, A. Schleicher, Education morale. A kultuszminiszter északi útja. Klebelsberg gróf, aki április 23-án utazott Észak-Európába, útjáról nyilatkozott a B. H.nak. Magyarország kultúrájának a külfölddel való megismertetését és értékes külföldi kultúrkapcsolatok létesítését egyik legfontosabb programmpontjának tartja a magyar kultuszminiszter. Azok a látogatások, amelyeket Klebelsberg Kuno gróf Bécsben, Berlinben tett, jelentős etappjai voltak a magyar és idegen kultúrösszeköttetés megszilárdításának. A már megteremtett kultúrkapcsolatok bizonyítéka volt a német és osztrák kultuszminiszterek budapesti látogatása. Ezeknek a kapcsolatoknak ápolása, megerősítése és továbbfejlesztése a Collegium Hungaricumokon keresztül oly nemzeti feladat, amely méltán illeszkedik bele Klebelsberg gróf nagyvonalú kultúrpolitikájába. A kultuszminiszter április 23-án újból útnak indult. Azt a kört, amelyben Magyarország kultúrája elismerésre talált, kibővíti, újabb vonalakat kapcsol be a Magyarországgal való kulturális megértés, együttérzés és elismerés apparátusába. Ez alkalommal északnak vette útját Klebelsberg Kuno gróf s a már korábban is megteremtett érzelmi kapcsolatokat személyesen igyekszik a kulturális kapcsolatok megteremtésével is bővíteni. Mint a jó hadvezér, előljár, hogy kitűzze a magyar kultúra lobogóját a meghódított területeken. Északi útja előtt Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter ezeket mondta a Budapesti Hírlap munkatársának: — Holnap, szerdán reggel kilenc óra húsz perckor kelek útra. Berlinen keresztül, Stockholmba, innen Helsinkibe, majd Észtországba, Reválba és Dorpatba megyek, onnan pedig a lengyel kormány meghívására, Varsóba. — Ezen az északi utamon, az északi nemzeteknél ismertetni fogom Magyarország helyzetét és kulturális összeköttetéseket igyekszem létesíteni. Stockholmban, Helsinkiben és Dorpátban az ottani egyetemeken tartok előadást, Varsóban pedig a lengyel tudományos akadémiában. Kürölbelül három hétig tart ez az út és május közepe táján térek vissza. Klebelsberg Kuno gróf északi útjának programmja egyébként a következő: Április 23-án, szerdán reggel indult el Budapestről Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter Svéd-, Finn-, Észt- és Lengyelországba teendő látogatására. A miniszter Berlinen át utazott Svédországiba és ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy megismerkedjék Grime porosz kultuszminiszterrel, aki április 25-ére villásreggelire hívta meg. Egyúttal felkereste Becker volt minisztert is. A miniszter vasárnap érkezett Stockholmba, ahol öt napig a svéd kultuszminiszter vendége vett, kinek felkérésére Magyarország történeti hivatásáról és kultúrájáról tartott előadást. Május 2-án Finnországba utazik, ahol Turkuban, Helsinkiben és Tamperében fog látogatást tenni és a helsinkii egyetemen előadást tart. Ötnapi otttartózkodás után Észtországba megy, hol bevált és a dorpati egyetemet keresi fel, ez utóbbi helyen szintén előadást tart. A kultuszminiszternek finnországi és észtországi látogatása viszonzás a finn és észt kultuszminiszternek a Magyar Tudományos Akadémia centenáriuma alkalmából Budapesten tett látogatására. Ezután a miniszter Rigán keresztül Varsóba utazik, ahol a lengyel kormány meghívására május 12-én tart előadást a varsói egyetemen és május közepe táján érkezik vissza Budapestre. Kíséretében lesz Magyary Zoltán dr. miniszteri tanácsos és Gombocz Zoltán egyetemi tanár. A miniszter előadásairól lapunk legközelebbi számában írunk. (1930 . 17—18. SZÁM.) 35