Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-03-23 / 11. szám

HÉTRŐL Biztató kezdet JUGOSZLÁV-OLASZ TÁRGYALÁSOK DUBRONIKBAN. A MINIC ÉS MEDICI NÉGYSZEMKÖZTI MEGBESZÉLÉSEI. A héten hétfőn a dubrov­­niki Lapad villában ju­goszlá­­v olasz tárgyalások kezdődtek. A Minic és Medici külügymi­niszterek vezette küldöttségek részletesen megvizsgálták a két szomszédos ország bilaterális kapcsolatainak legfontosabb te­rületeit, elsősorban a gazdasá­gi együttműködés alakulását. A plenáris ülést megelőzően a két külügyminiszter négyszem­­közti megbeszélést folytatott. Mindkét részről megelégedés­sel nyugtázták a kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlő­dését, egyben rámutattak bi­zonyos ingadozásokra és ki­használatlan lehetőségekre, kü­lönösen az ipari kooperáció­ban, a tudományos, műszaki és kulturális együttműködés­ben. Ennek kapcsán szó esett ■az Olaszországgal határos ju­goszláv köztársaságok és a két országban élő nemzetiségek szerepének jelentőségéről is. Az olasz tárgyaló fél me­gértést tanúsított, és kormá­nya további támogatását ígérte Ju­goszláva és a Közös Piac kapcsolatainak bővítéséhez, ju­goszláv részről pedig felhív­ták a figyelmet a bizonytaaln világgazdasági­­helyzet és a monetáris válság káros követ­kezményeire. Délben Milos Minic ebédet adott vendége tiszteletére — amelyet Medici este vacsorá­val viszonozott — majd délu­tán a nemzetközi élet több idő­szerű kérdésének elemzésével folytatták a tárgyalásokat. E­­gészen természetes, hogy az összeurópai helyzet, a helsin­ki biztonsági értekezlet előké­születei, még inkább a Föld­közi-tenger térségében uralko­dó állapotok kerültek előtér­be, hiszen mindkét ország eh­hez a régi­óho­z tartozik, s en­nek folytán a közel-keleti vál­ság mielőbbi rendezésében is érdekelt. A jugoszláv és az olasz diplomácia ilyen irány­ban igen élénk tevékenységet fejt ki. Medici külügyminisz­ter például nemrégen Kairó­ban járt, a hónap végén pedig Tel Avivba látogat. Mindkét külügyminiszter kifejtette vé­leményét a világviszonyok e­­gészében és a nagyhatalmak között történt változásokról is, az olasz vendég különöskép­pen kidomborította Kína sze­repét, a helyszínen szerzett be­nyomásai alapján. A küldöttség délelőtt teljes összetételi ülése előtt Minié és Medici az Excelsior szálló szalonjában másfél órán át négy­szemközt tárgyaltak egymás­sal. Nyilvánvaló, hogy a ju­goszláv és az olasz sajtó szép számiban ide sereglett képvise­lőit elsősorban ezeknek a meg­beszéléseknek a tartalma érde­kelte. A tárgyalásoknak ezt a részét azonban egyelőre teljes titoktartás fedi. Ez persze azt is jelentheti, hogy a két kü­lügyminiszter — az előzetes jóslatoknak megfelelően — ki­tért az Olaszország és Jugosz­lávia jó viszonyát időnként megzavaró, a mai európai helyzetben már anakroniszti­kusnak tűnő problémákra is. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a kérdéseknek a végleges rende­zése kölcsönös megértést, erő­feszítést és türelmet igényel. Indokolt tehát az óvatosság is, amelyet mindkét fél tanúsít. A találkozó már előre meg­határozott munkajellege, az el­ső napi megbeszélések szívé­lyes légköre, elsősorban azon­ban az olasz részről tapasztal­ható nyílt tárgyalási készség, jugoszláv részről pedig a ki­mondottan konstruktív maga­tartás­­ arra enged következ­tetni, hogy a biztató kezdet u­­tán a du­brovniki találkozó a bilaterális kapcsolatok továb­bi serkentésén kívül a múlt káros maradványai felszámo­lásának elindításában is kon­krét eredményeket hoz, még ha azokról esetleg később szer­zü­nk is tudomást. Befejezik a halászháborút? Londoni hivatalos körökben biztosra veszik, hogy Izland hajlandó volna tanácskozni a halászat kérdéséről, hogy vé­get vessen a már fél éve tartó »halászhá­borúna­k«. Izland u­­gyanis­­ kiszélesítette felségvi­zeit, de az angol, a dán és a német halászhajók ezt nem tartják tiszteletben. John McKenzie izlandi brit nagykövet, mi­után néhány napot Londonban töltött ta­nácskozáson, Reykj­avikban ki­jelentette: azon fáradozik, hogy megszervezze a két or­szág külügyminisztereinek megbeszélését. Douglas­ Home és Einar Agustsson izlandi kü­lügyminiszter legutóbb január­ban találkoztak Brüsszelben, de nem jutottak megállapodás­ra az izlandi felségvizekben való halászat ügyében. Izland vizein naponta történnek inci­densek a brit halászhajók és az izlandi partőrség naszádjai között. B­EIRE 2 NÉPÚJSÁG Bijedic Ausztráliában Dzemal Bijedic távol-keleti körútja során­­az elmúlt héten Malaysiában és Szingapúrban járt, ahol a két ország leg­magasabb rangú vezetőivel folytatott megbeszélést Jugosz­lávia és az említett országok együttműködésének további ki­bővítéséről. Mindkét ország­ban ezenkívül tárgyaltak az el nem kötelezettek algériai csú­csértekezletének előkészületei­ről is. Dzemal Bijedic jugoszláv kormányfő a körút során a hé­ten kedden kétnapos hivatalos látogatásra az ausztráliai Can­berrába érkezett. Ez az első jugoszláv kormányszintű láto­gatás e távoli Világrészbe. Bi­jedic kormányfőt és kíséretét a camberrai repülőtéren Whit­lam ausztráliai kormányainak és kísérete fogadták. A foga­dáson ezenkívül ott volt Uros­vidovic Jugoszlávia ausztráliai nagykövete is. Megérkezése után Dzemal Bi­jedic megelégedését fejezte ki az újságíróknak látogatása fö­lött, s elmondta, hogy ez al­kalmat nyújt majd nemcsak a két országot érintő, hanem a nemzetközi élet területén is je­lentős kérdések megtárgyalá­sára. Dzemal Bijedic és What­­lam kormányelnök ked­den és­­szerdán folytattak hivatalos tágyalásokat. Dzemal Bijedic távol-keleti körútja során Ausztráliából Bangla Desihbe utazott, ahol rö­vid tartózkodás után Algír fe­lé vette útját. KIK POMURKA: A jószág felvásárlási árát nem csökkentjük A HÚS KISKERESKEDELMI ÁRA NEM AZONOS A FELVÁSÁRLÁSI ÁRRAL. A szövetségi kormány határozata szerint megállapították a jószág felvásárlási­­és a hús kiskereskedelmi árát. Ez sok vitára és találgatásra adott okott a jószágtenyésztők körében, hiszen ezzel a határozattal a jószág felvásárlási ára 2, sőt több dinárral csökkenhet kilogrammonként. Ezért nem csoda, hogy a KIK Pomurka, muraszombati mezőgazdasági kombinát ko­operációs üzemegységének ta­nácsa első ülésén ezzel a kér­déssel foglalkoztak. A mura­­szombati kombinált illetékesei­nek véleménye szerint telje­sen fölösleges a nyugtalan­ság a földművesek között, a­­kik ezekben a napokban a fé­lig hizlalt jószágot tömegesen kezdték eladni. A KIK Pomur­ka mezőgazdasági komfornátus ugyanis megtarja a jószág ed­digi felvásárlási árát, mégpe­dig 15—16 dinár lesz ezentúl is az élő súlyú fiatal hizlalt jószág ára kilogrammonként, ellentétben a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács határozatával, amely szerint a sertés felvá­sárlási ára 9,75 — 10,75 dinár kilogrammonként. A KIK Po­murka a sertést kilogrammon­ként 12 — 12,50 dinárért vá­sárolja fel. Az új árakról szó­ló szövetségi határozat csak a jószág kiskereskedelmi árát említi, nem pedig a felvásárlá­si árát is, s ezzel nem oldja meg a hús­válságot. A szövetségi határozat sze­rint egy kilogramm marhahús­nak 33 dinárba kellene kerül­ni nem pedig 27 dinárba. Ezért az egyetlen megoldás a hús­­ki­vitelének fokozásában van. A KIK Pomurka, a­ki hetente 400- tól 500 vágómarhát vásárol, a marhahús 80 százalékát és a hústermékeinek javát külföld­re főleg Olaszországba szállít­ja. A törvénnyel elismert földadó­kedvezményről Mivel nagyon sok esetben az adófizetők nincsenek eléggé értesülve arról, hogy milyen esetekben jogosultak adókedvez­ményre, ezért gondolom, nem lesz felesleges, ha néhány szót írunk arról, hogy melyek azok a feltételek amikor az adófi­zető adókedvezményre, azaz a földadó csökkentésre jogosult. A jelenleg érvényben lévő, a polgárok adóiról szóló Köz­társasági Törvény 61. szakaszá­nak 1.­ bekezdése szerint azok­nak az adófizetőknek, akiknek az évi jövedelme nem haladja meg az 1.200 dinárt családta­gonként,­­beleszámítva minden egyes családtagjuk munkavi­szony, nyugdíjból, ipari vagy más tevékenységből eredő évi jövedelmét is) minden eltar­tott, vagyis munkaképtelen csa­ládtagjukra 10 százalékos adó­kedvezmény jár. Az adótörvény 2. bekezdése értelmében az az adófizető, akinek minden családtagja munkaképtelen és a család évi jövedelme nem haladja meg a 4.000 dinárt, 50 százalékos adó­kedvezményre jogosult, tekin­tet nélkül a családtagok szá­mára. Itt azonban meg kell említe­ni, hogy ez a kedvezmény csak a telekkönyvi jövedelem után járó köztársasági és községi a­­dóra vonatkozik, az egyéb a­dókra és járulékokra nem (mint például a földművesek egészségügyi és nyugdíjbiztosí­tási járuléka stb). A kedvez­ményt az adóhivatal az évi föl­dadó kivetésénél ismeri el hi­vatalból, tehát nem szükséges kérvényezni. Amennyiben a­­zonban az adófizetőnek kedvez­mény járt volna és ezt vala­milyen hiba folytán nem is­merték el, (ami adókivetési határozatokból látható) ez eset­ben az adófizető a kivetési év végéig helyesbítést követelhet. Munkaképtelen családtagnak számít minden 15 éven aluli gyermek, ipari tanuló és min­den középiskolás, főiskolás és egyetemi hallgató 26 éves élet­korig. Munkaképtelennek szá­mítanak továbbá a 65 évnél idősebb férfiak és 60 évnél idő­sebb nők akik föld­műve­léssel foglalkoznak, ezenkívül a fiata­labb földművesek is, akiknek a több mint 50 százalékos min ■kaképtelenségét orvos állapí­totta meg. Kontrec­t. GAZDASÁGI HÍREK — GAZDASÁGI HÍREK — GAZDASÁ Egységesebb (és alacsonyabb) húsárak A Szövetségi Végrehajtó Tanács az elmúlt héten döntött a húsárak módjáról, és rendelet hozott a legmagasabb ál­lat- és húsárakról. A kormány­­zehát elvágta a gordiuszi cso­mót: meghatározta a maximális árszintet a hús esetében is, azonban a köztársaságokra és a tartományokra bízta a kiske­reskedelmi árak megállapítását. Ezek természetesen lehetnek alacsonyabbak is az engedélyezettnél. A húsárak kiszámításának alapjául szolgáló, az egész or­szágra vonatkozó egységes ál­latárak a következők: hízott borjú 14,86, hízott üsző 13, hí­zott marha 10, hússertés 10,75 és zsírsertés 9,75 dinár élő­súly-kilogrammonként. Ismertes, hogy másfél hónap­pal ezelőtt a húsárak egysége­sítése és az ellátás javítása ér­dekében csaknem az egész or­szágban kiigazították a tőke­hús árát. Alapul akkor a ser­tés 11,30 dináros, a hízott mar­ha 11 dináros és a hízott üsző 15 dináros árát vették. A kivitelt a kormány nagy­mértékben korlátozta, a sertés húsét szinte teljesen leállítot­ta. Az egyik biztonsági szelep tehát eldugult. Marad a má­sik: a vágóállatok felvásárlá­si árának leszorítása. Követke­zik ezután valószínűleg a lánc­reakció, vagyis az állatállo­mány csökkenése, mivel a híz­­artók mást nem tehetnek. A takarmányozás növekvő költ­ségeit alig befolyásolhatják. Nem beszélve arról, hogy az egyébként is állandóan drá­guló behozatali fehérjedús ál­lateledel a devalváció után még többe kerül. Az előbbieknek ismeretében kérdés most már, mennyire helyettesítik az adminisztratív intézkedések a piaci impulzu­sokat, a gazdasági ösztönzőket. Az árak valószínűleg nagyjá­ból egységesek lesznek az e­­gész országban, elsősorban a nagyobb fogyasztói központok­ban, de az eddiginél alacso­nyabb szinten (legalábbis Vaj­daságban és Szerbiában). Az egyébként kevés áru vándorlá­sa tehát megszűnhet. A bi­zonytalan piaci helyzetben, a folyton emelkedő világpiaci húsárak árnyékában azonban aligha hihető, hogy csupán ár­stoppal huzamosabb időn át mérsékelni lehet a megélhe­tési költségek emelkedését úgy, hogy ugyanakkor a kívá­natosnál lassabban növekvő hústermelés ne torpanjon meg, és az ellátás se akadoz­zon. A Jugoszláv Gazdasági Ka­mara­ szakértő szerint a hús kiskereskedelmi árának alaku­lása nagy hatással lesz az á­­lattenyésztés és a hústermelés fejlődésére a következő hóna­pokban. A termelési költségek emelkedését sajnos, aligha le­het csupán rendelettel megál­lapítani. Az ártékek tehát e­­lőbb vagy utóbb okvetlenül visszahatnak a termelésre. S. Z. Várható a szarvasmarha-tenyésztés fellendülése A szarvasmarha tenyésztés minden jel szerint az egész or­szágban fellendülés előtt áll. A Szövetségi Statisztikai Intézet legutóbbi kimutatásai szerint ugyanis a szarvasmarha-állo­mány lényegesen nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az egész állomány 3 száza­lékkal, ezen belül pedig a te­hén és üszőállomány január­ban 4 százalékkal nagyobb volt mint egy évvel ezelőtt. A társadalmi szektorban az állomány 8, a magánszektor­ban pedig kis híján 3 száza­lékkal növekedett. A sertéstenyésztésben is ta­pasztalható némi javulás. A statisztikai felmérések szerint a sertésállomány az év elején 1 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly, az anyakoca-állo­mány pedig 4 százalékkal. Legnagyobb mértékben a ba­romfitenyésztés lendült fel. Az idei év elején a baromfitele­pek és a magángazdaságok 10 százalékkal több baromfit ne­veltek, mint egy évvel előbb. A legnagyobb eredményt a tár­sadalmi szektor érte el, még egyszer annyival növelte a te­nyésztést, mint a magánszek­tor. Ezenkívül Horvátország és Szlovénia kivételével ,min­den köztársaságban nőtt a ba­romfitenyésztés. A munkás alkotmányfüggelékekről • A dolgozók a munkaszerve­zet (vállalat, intézmény) min­den részében, amelyben egy­ségesen előállítanak vagy gyár­tanak olyan árucikkeket vagy termékeket, amelyeket piacon vagy a munkaszervezet kere­tein belül értékesítni képesek, külön termelői egységet, tár­sultmunka-alapszervezetet lé­tesíthetnek. (A társult munka alapszervezén tehát a munka­­szervezet egy részét vagy rész­legét értjük). Joguk van a munkaszervezetből kiválni és megalakítani a maguk külön munkaszervezetét. Sem a tár­sult munka alapszervezetének megalakítása, sem kiválása nem sértheti azonban a mun­kaszervezet más részeiben dol­gozók jogát, sem a munkaszer­vezetnek a közös munka vég­zéséből és kölcsönös függősé­géből eredő jogát, és egyolda­lúan az egymás közötti kötele­zettségeket sem változtathatja meg. A társult munka alapszerve­zetében a dolgozók maguk oszt­ják fel a jövedelmet szemé­lyes és közös szükségleteikre, ezenkívül a termelés bővítését és korszerűsítését szolgáló ala­pokra, továbbá önmaguk mun­kaképességének fokozására szolgáló eszközöket. Amint már mondtuk, a megteremtett jövedelmet személyes és közös szükségletük kielégítésére for­dítják, s egymás között mun­kájuk, valamint a munkaszer­vezet eredményéhez és fejlesz­téséhez való hozzájárulásuk alapján osztják el. A dolgozók a társult munka alapszervezeteiben az önigaz­gatási egyezményekben és a társadalmi megállapodásban fektetik le a jövedelem felosz­tásának és a személyi jövede­lem elosztásának mércéit. Ha a társult munka vala­mely szervezetében nem tart­ják tiszteletben az önigazga­tási egyezményeket és a társa­dalmi megállapodásokat, illet­ve ha ilyen egyezmények és megállapodások nem jönnek létre, s ha nem tartják magu­kat a munka szerinti elosz­tás elvéhez, gátolják a folyama­tos termelést, a törvény rend­szabályokat állapíthat meg a­­melyekkel biztosítja a dolgo­zók­­ egyenjogását, a munka szerinti elosztás elvének alkal­mazását. Az alkotmány minden dol­gozónak szavatolja, hogy mun­kája révén legalább olyan személyi jövedelmet és jogo­kat szerezzen, ami megterem­ti szociális biztonságát és sta­bilitását. A személyi jövede­lem és a jogok nagyságát, va­lamint érvényesítésének mód­ját önigazgatási egyezmény, társadalmi megállapodás vagy törvény szabályozza, a társa­dalmi munka termelékenységé­nek általános szintjétől és a környezet általános feltételei­től függően, amelyben a mun­kás dolgozik és él. A társult munka közszolgála­ti szerveiben, az oktatásban, a tudományban, a művelődés­ben, az egészségügyben és e­­gyéb társadalmi szolgálatok te­rületén dolgozók, valamint a­­zok, akik szolgáltatásaikat igénybe veszik, önigazgatási érdeközösségeket alakítanak, önigazgatási egyezményekkel, szerződésekkel szabályozzák egymás közötti viszonyukat, jogaikat és kötelezettségeiket. A törvény kötelezővé teheti az érdekközösségek megalakí­tását, előírhatja megszervezé­sük elvét és az érdekeltek egy­más közötti viszonyainak elve­it, járulékfizetési kötelezettsé­get állapíthat meg az érdek­­közösségek javára, a dolgozók személyi jövedelmével és töb­bi kötelezettségével, valamint gazdasági erejével arányban, a szolidaritási elv figyelembevé­telével. (Folytatjuk)

Next