Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1973-03-23 / 11. szám
HÉTRŐL Biztató kezdet JUGOSZLÁV-OLASZ TÁRGYALÁSOK DUBRONIKBAN. A MINIC ÉS MEDICI NÉGYSZEMKÖZTI MEGBESZÉLÉSEI. A héten hétfőn a dubrovniki Lapad villában jugoszláv olasz tárgyalások kezdődtek. A Minic és Medici külügyminiszterek vezette küldöttségek részletesen megvizsgálták a két szomszédos ország bilaterális kapcsolatainak legfontosabb területeit, elsősorban a gazdasági együttműködés alakulását. A plenáris ülést megelőzően a két külügyminiszter négyszemközti megbeszélést folytatott. Mindkét részről megelégedéssel nyugtázták a kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlődését, egyben rámutattak bizonyos ingadozásokra és kihasználatlan lehetőségekre, különösen az ipari kooperációban, a tudományos, műszaki és kulturális együttműködésben. Ennek kapcsán szó esett ■az Olaszországgal határos jugoszláv köztársaságok és a két országban élő nemzetiségek szerepének jelentőségéről is. Az olasz tárgyaló fél megértést tanúsított, és kormánya további támogatását ígérte Jugoszláva és a Közös Piac kapcsolatainak bővítéséhez, jugoszláv részről pedig felhívták a figyelmet a bizonytaaln világgazdaságihelyzet és a monetáris válság káros következményeire. Délben Milos Minic ebédet adott vendége tiszteletére — amelyet Medici este vacsorával viszonozott — majd délután a nemzetközi élet több időszerű kérdésének elemzésével folytatták a tárgyalásokat. Egészen természetes, hogy az összeurópai helyzet, a helsinki biztonsági értekezlet előkészületei, még inkább a Földközi-tenger térségében uralkodó állapotok kerültek előtérbe, hiszen mindkét ország ehhez a régióhoz tartozik, s ennek folytán a közel-keleti válság mielőbbi rendezésében is érdekelt. A jugoszláv és az olasz diplomácia ilyen irányban igen élénk tevékenységet fejt ki. Medici külügyminiszter például nemrégen Kairóban járt, a hónap végén pedig Tel Avivba látogat. Mindkét külügyminiszter kifejtette véleményét a világviszonyok egészében és a nagyhatalmak között történt változásokról is, az olasz vendég különösképpen kidomborította Kína szerepét, a helyszínen szerzett benyomásai alapján. A küldöttség délelőtt teljes összetételi ülése előtt Minié és Medici az Excelsior szálló szalonjában másfél órán át négyszemközt tárgyaltak egymással. Nyilvánvaló, hogy a jugoszláv és az olasz sajtó szép számiban ide sereglett képviselőit elsősorban ezeknek a megbeszéléseknek a tartalma érdekelte. A tárgyalásoknak ezt a részét azonban egyelőre teljes titoktartás fedi. Ez persze azt is jelentheti, hogy a két külügyminiszter — az előzetes jóslatoknak megfelelően — kitért az Olaszország és Jugoszlávia jó viszonyát időnként megzavaró, a mai európai helyzetben már anakronisztikusnak tűnő problémákra is. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a kérdéseknek a végleges rendezése kölcsönös megértést, erőfeszítést és türelmet igényel. Indokolt tehát az óvatosság is, amelyet mindkét fél tanúsít. A találkozó már előre meghatározott munkajellege, az első napi megbeszélések szívélyes légköre, elsősorban azonban az olasz részről tapasztalható nyílt tárgyalási készség, jugoszláv részről pedig a kimondottan konstruktív magatartás arra enged következtetni, hogy a biztató kezdet után a dubrovniki találkozó a bilaterális kapcsolatok további serkentésén kívül a múlt káros maradványai felszámolásának elindításában is konkrét eredményeket hoz, még ha azokról esetleg később szerzünk is tudomást. Befejezik a halászháborút? Londoni hivatalos körökben biztosra veszik, hogy Izland hajlandó volna tanácskozni a halászat kérdéséről, hogy véget vessen a már fél éve tartó »halászháborúnak«. Izland ugyanis kiszélesítette felségvizeit, de az angol, a dán és a német halászhajók ezt nem tartják tiszteletben. John McKenzie izlandi brit nagykövet, miután néhány napot Londonban töltött tanácskozáson, Reykjavikban kijelentette: azon fáradozik, hogy megszervezze a két ország külügyminisztereinek megbeszélését. Douglas Home és Einar Agustsson izlandi külügyminiszter legutóbb januárban találkoztak Brüsszelben, de nem jutottak megállapodásra az izlandi felségvizekben való halászat ügyében. Izland vizein naponta történnek incidensek a brit halászhajók és az izlandi partőrség naszádjai között. BEIRE 2 NÉPÚJSÁG Bijedic Ausztráliában Dzemal Bijedic távol-keleti körútja soránaz elmúlt héten Malaysiában és Szingapúrban járt, ahol a két ország legmagasabb rangú vezetőivel folytatott megbeszélést Jugoszlávia és az említett országok együttműködésének további kibővítéséről. Mindkét országban ezenkívül tárgyaltak az el nem kötelezettek algériai csúcsértekezletének előkészületeiről is. Dzemal Bijedic jugoszláv kormányfő a körút során a héten kedden kétnapos hivatalos látogatásra az ausztráliai Canberrába érkezett. Ez az első jugoszláv kormányszintű látogatás e távoli Világrészbe. Bijedic kormányfőt és kíséretét a camberrai repülőtéren Whitlam ausztráliai kormányainak és kísérete fogadták. A fogadáson ezenkívül ott volt Urosvidovic Jugoszlávia ausztráliai nagykövete is. Megérkezése után Dzemal Bijedic megelégedését fejezte ki az újságíróknak látogatása fölött, s elmondta, hogy ez alkalmat nyújt majd nemcsak a két országot érintő, hanem a nemzetközi élet területén is jelentős kérdések megtárgyalására. Dzemal Bijedic és Whatlam kormányelnök kedden ésszerdán folytattak hivatalos tágyalásokat. Dzemal Bijedic távol-keleti körútja során Ausztráliából Bangla Desihbe utazott, ahol rövid tartózkodás után Algír felé vette útját. KIK POMURKA: A jószág felvásárlási árát nem csökkentjük A HÚS KISKERESKEDELMI ÁRA NEM AZONOS A FELVÁSÁRLÁSI ÁRRAL. A szövetségi kormány határozata szerint megállapították a jószág felvásárlásiés a hús kiskereskedelmi árát. Ez sok vitára és találgatásra adott okott a jószágtenyésztők körében, hiszen ezzel a határozattal a jószág felvásárlási ára 2, sőt több dinárral csökkenhet kilogrammonként. Ezért nem csoda, hogy a KIK Pomurka, muraszombati mezőgazdasági kombinát kooperációs üzemegységének tanácsa első ülésén ezzel a kérdéssel foglalkoztak. A muraszombati kombinált illetékeseinek véleménye szerint teljesen fölösleges a nyugtalanság a földművesek között, akik ezekben a napokban a félig hizlalt jószágot tömegesen kezdték eladni. A KIK Pomurka mezőgazdasági komfornátus ugyanis megtarja a jószág eddigi felvásárlási árát, mégpedig 15—16 dinár lesz ezentúl is az élő súlyú fiatal hizlalt jószág ára kilogrammonként, ellentétben a Szövetségi Végrehajtó Tanács határozatával, amely szerint a sertés felvásárlási ára 9,75 — 10,75 dinár kilogrammonként. A KIK Pomurka a sertést kilogrammonként 12 — 12,50 dinárért vásárolja fel. Az új árakról szóló szövetségi határozat csak a jószág kiskereskedelmi árát említi, nem pedig a felvásárlási árát is, s ezzel nem oldja meg a húsválságot. A szövetségi határozat szerint egy kilogramm marhahúsnak 33 dinárba kellene kerülni nem pedig 27 dinárba. Ezért az egyetlen megoldás a húskivitelének fokozásában van. A KIK Pomurka, aki hetente 400- tól 500 vágómarhát vásárol, a marhahús 80 százalékát és a hústermékeinek javát külföldre főleg Olaszországba szállítja. A törvénnyel elismert földadókedvezményről Mivel nagyon sok esetben az adófizetők nincsenek eléggé értesülve arról, hogy milyen esetekben jogosultak adókedvezményre, ezért gondolom, nem lesz felesleges, ha néhány szót írunk arról, hogy melyek azok a feltételek amikor az adófizető adókedvezményre, azaz a földadó csökkentésre jogosult. A jelenleg érvényben lévő, a polgárok adóiról szóló Köztársasági Törvény 61. szakaszának 1. bekezdése szerint azoknak az adófizetőknek, akiknek az évi jövedelme nem haladja meg az 1.200 dinárt családtagonként,beleszámítva minden egyes családtagjuk munkaviszony, nyugdíjból, ipari vagy más tevékenységből eredő évi jövedelmét is) minden eltartott, vagyis munkaképtelen családtagjukra 10 százalékos adókedvezmény jár. Az adótörvény 2. bekezdése értelmében az az adófizető, akinek minden családtagja munkaképtelen és a család évi jövedelme nem haladja meg a 4.000 dinárt, 50 százalékos adókedvezményre jogosult, tekintet nélkül a családtagok számára. Itt azonban meg kell említeni, hogy ez a kedvezmény csak a telekkönyvi jövedelem után járó köztársasági és községi adóra vonatkozik, az egyéb adókra és járulékokra nem (mint például a földművesek egészségügyi és nyugdíjbiztosítási járuléka stb). A kedvezményt az adóhivatal az évi földadó kivetésénél ismeri el hivatalból, tehát nem szükséges kérvényezni. Amennyiben azonban az adófizetőnek kedvezmény járt volna és ezt valamilyen hiba folytán nem ismerték el, (ami adókivetési határozatokból látható) ez esetben az adófizető a kivetési év végéig helyesbítést követelhet. Munkaképtelen családtagnak számít minden 15 éven aluli gyermek, ipari tanuló és minden középiskolás, főiskolás és egyetemi hallgató 26 éves életkorig. Munkaképtelennek számítanak továbbá a 65 évnél idősebb férfiak és 60 évnél idősebb nők akik földműveléssel foglalkoznak, ezenkívül a fiatalabb földművesek is, akiknek a több mint 50 százalékos min ■kaképtelenségét orvos állapította meg. Kontrect. GAZDASÁGI HÍREK — GAZDASÁGI HÍREK — GAZDASÁ Egységesebb (és alacsonyabb) húsárak A Szövetségi Végrehajtó Tanács az elmúlt héten döntött a húsárak módjáról, és rendelet hozott a legmagasabb állat- és húsárakról. A kormányzehát elvágta a gordiuszi csomót: meghatározta a maximális árszintet a hús esetében is, azonban a köztársaságokra és a tartományokra bízta a kiskereskedelmi árak megállapítását. Ezek természetesen lehetnek alacsonyabbak is az engedélyezettnél. A húsárak kiszámításának alapjául szolgáló, az egész országra vonatkozó egységes állatárak a következők: hízott borjú 14,86, hízott üsző 13, hízott marha 10, hússertés 10,75 és zsírsertés 9,75 dinár élősúly-kilogrammonként. Ismertes, hogy másfél hónappal ezelőtt a húsárak egységesítése és az ellátás javítása érdekében csaknem az egész országban kiigazították a tőkehús árát. Alapul akkor a sertés 11,30 dináros, a hízott marha 11 dináros és a hízott üsző 15 dináros árát vették. A kivitelt a kormány nagymértékben korlátozta, a sertés húsét szinte teljesen leállította. Az egyik biztonsági szelep tehát eldugult. Marad a másik: a vágóállatok felvásárlási árának leszorítása. Következik ezután valószínűleg a láncreakció, vagyis az állatállomány csökkenése, mivel a hízartók mást nem tehetnek. A takarmányozás növekvő költségeit alig befolyásolhatják. Nem beszélve arról, hogy az egyébként is állandóan dráguló behozatali fehérjedús állateledel a devalváció után még többe kerül. Az előbbieknek ismeretében kérdés most már, mennyire helyettesítik az adminisztratív intézkedések a piaci impulzusokat, a gazdasági ösztönzőket. Az árak valószínűleg nagyjából egységesek lesznek az egész országban, elsősorban a nagyobb fogyasztói központokban, de az eddiginél alacsonyabb szinten (legalábbis Vajdaságban és Szerbiában). Az egyébként kevés áru vándorlása tehát megszűnhet. A bizonytalan piaci helyzetben, a folyton emelkedő világpiaci húsárak árnyékában azonban aligha hihető, hogy csupán árstoppal huzamosabb időn át mérsékelni lehet a megélhetési költségek emelkedését úgy, hogy ugyanakkor a kívánatosnál lassabban növekvő hústermelés ne torpanjon meg, és az ellátás se akadozzon. A Jugoszláv Gazdasági Kamara szakértő szerint a hús kiskereskedelmi árának alakulása nagy hatással lesz az álattenyésztés és a hústermelés fejlődésére a következő hónapokban. A termelési költségek emelkedését sajnos, aligha lehet csupán rendelettel megállapítani. Az ártékek tehát előbb vagy utóbb okvetlenül visszahatnak a termelésre. S. Z. Várható a szarvasmarha-tenyésztés fellendülése A szarvasmarha tenyésztés minden jel szerint az egész országban fellendülés előtt áll. A Szövetségi Statisztikai Intézet legutóbbi kimutatásai szerint ugyanis a szarvasmarha-állomány lényegesen nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az egész állomány 3 százalékkal, ezen belül pedig a tehén és üszőállomány januárban 4 százalékkal nagyobb volt mint egy évvel ezelőtt. A társadalmi szektorban az állomány 8, a magánszektorban pedig kis híján 3 százalékkal növekedett. A sertéstenyésztésben is tapasztalható némi javulás. A statisztikai felmérések szerint a sertésállomány az év elején 1 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly, az anyakoca-állomány pedig 4 százalékkal. Legnagyobb mértékben a baromfitenyésztés lendült fel. Az idei év elején a baromfitelepek és a magángazdaságok 10 százalékkal több baromfit neveltek, mint egy évvel előbb. A legnagyobb eredményt a társadalmi szektor érte el, még egyszer annyival növelte a tenyésztést, mint a magánszektor. Ezenkívül Horvátország és Szlovénia kivételével ,minden köztársaságban nőtt a baromfitenyésztés. A munkás alkotmányfüggelékekről • A dolgozók a munkaszervezet (vállalat, intézmény) minden részében, amelyben egységesen előállítanak vagy gyártanak olyan árucikkeket vagy termékeket, amelyeket piacon vagy a munkaszervezet keretein belül értékesítni képesek, külön termelői egységet, társultmunka-alapszervezetet létesíthetnek. (A társult munka alapszervezén tehát a munkaszervezet egy részét vagy részlegét értjük). Joguk van a munkaszervezetből kiválni és megalakítani a maguk külön munkaszervezetét. Sem a társult munka alapszervezetének megalakítása, sem kiválása nem sértheti azonban a munkaszervezet más részeiben dolgozók jogát, sem a munkaszervezetnek a közös munka végzéséből és kölcsönös függőségéből eredő jogát, és egyoldalúan az egymás közötti kötelezettségeket sem változtathatja meg. A társult munka alapszervezetében a dolgozók maguk osztják fel a jövedelmet személyes és közös szükségleteikre, ezenkívül a termelés bővítését és korszerűsítését szolgáló alapokra, továbbá önmaguk munkaképességének fokozására szolgáló eszközöket. Amint már mondtuk, a megteremtett jövedelmet személyes és közös szükségletük kielégítésére fordítják, s egymás között munkájuk, valamint a munkaszervezet eredményéhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásuk alapján osztják el. A dolgozók a társult munka alapszervezeteiben az önigazgatási egyezményekben és a társadalmi megállapodásban fektetik le a jövedelem felosztásának és a személyi jövedelem elosztásának mércéit. Ha a társult munka valamely szervezetében nem tartják tiszteletben az önigazgatási egyezményeket és a társadalmi megállapodásokat, illetve ha ilyen egyezmények és megállapodások nem jönnek létre, s ha nem tartják magukat a munka szerinti elosztás elvéhez, gátolják a folyamatos termelést, a törvény rendszabályokat állapíthat meg amelyekkel biztosítja a dolgozók egyenjogását, a munka szerinti elosztás elvének alkalmazását. Az alkotmány minden dolgozónak szavatolja, hogy munkája révén legalább olyan személyi jövedelmet és jogokat szerezzen, ami megteremti szociális biztonságát és stabilitását. A személyi jövedelem és a jogok nagyságát, valamint érvényesítésének módját önigazgatási egyezmény, társadalmi megállapodás vagy törvény szabályozza, a társadalmi munka termelékenységének általános szintjétől és a környezet általános feltételeitől függően, amelyben a munkás dolgozik és él. A társult munka közszolgálati szerveiben, az oktatásban, a tudományban, a művelődésben, az egészségügyben és egyéb társadalmi szolgálatok területén dolgozók, valamint azok, akik szolgáltatásaikat igénybe veszik, önigazgatási érdeközösségeket alakítanak, önigazgatási egyezményekkel, szerződésekkel szabályozzák egymás közötti viszonyukat, jogaikat és kötelezettségeiket. A törvény kötelezővé teheti az érdekközösségek megalakítását, előírhatja megszervezésük elvét és az érdekeltek egymás közötti viszonyainak elveit, járulékfizetési kötelezettséget állapíthat meg az érdekközösségek javára, a dolgozók személyi jövedelmével és többi kötelezettségével, valamint gazdasági erejével arányban, a szolidaritási elv figyelembevételével. (Folytatjuk)