Népújság, 2019 (63. évfolyam, 1-52. szám)
2019-01-31 / 5. szám
díg ,visszapillantó 1989. január 27-én, 4. szám –a mai napon.,, Január 31-én történt 1797 Megszületett Franz Schubert osztrák zeneszerző, a modern dal megteremtője. 1882 Megszületett Anna Pavlova orosz balerina, koreográfus. 1902 Aradon megszületett Jávor Pál színész. 1910 Megszületett Giorgio Perlasca olasz kereskedő, aki ezrek életét mentette meg 1944-ben Magyarországon. 1915 Oroszország végrehajtotta az első gáztámadást. A táma■dás németek ellen irányult. 1958 Az USA Föld körüli pályára bocsátotta első mesterséges holdját, az „Explorer-1 ”-et. 1965 Először került adásba a Delta című ismeretterjesztő műsor Kudlik Júlia vezetésével. 1977 Átadták a közönségnek a Pompidou Központot Párizsban. 1981 Megszületett Justin Timberlake énekes, zenész, producer. 1992 Tisztázatlan körülmények között 44 évesen meghalt Sárközi István olimpiai bajnok labdarúgó. 2011 Meghalt John Barry zeneszerző, több James Bond-film zenéjének komponistája. 2014 Meghalt Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező. Ha minden a tervek szerint történik, akkor március elsejével Hodoson megkezdik a járulék fizetését a falusi út aszfaltozására. A referendum az év végéig szól, és ebben az időszakban a falunak 60 millió dinárt kell biztosítania, amenynyi a ráeső rész a közel két és fél kilométernyi út aszfaltozásából, mert a többit a községi útközösség teremti elő. Az előkészületek során olyan javaslat született és ezt a január 12-i falugyűlésen el is fogadták, hogy a munkaviszonyban lévők személyi jövedelmük után 3, az iparosok tiszta jövedelmük után szintén 3, a földművesek kataszteri jövedelmük után 60 százalékot adnának. A külföldön dolgozó vendégmunkások egyszeri összegben 500 ezer és a nyugdíjasok szintén egyszeri összegben 250 ezer dinárt fizetnének az aszfaltra. A február második felében esedékes referendum elfogadásával megoldódna a hodosiak problémája, hiszen több mint két és fél kilométernyi hosszú aszfaltot kapna a főutca, a többi bekötőutat pedig megfelelően kavicsoznák és megjavítanák. Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy mit jelent az út rendezése ebben a határmenti faluban, ahol már sártengerré válik az út. A hodosi út aszfaltozásával a nemzetiségileg vegyesen lakott területen egy falu lekerül a listáról, de Domonkosfa, Pártosfalva kivételével megmarad Csekefa, Szentlászló, Kisfalu, Szerdahely, Jánosfa és Kapornak. Jóformán a gornckói vegyesen lakott terület zöme, bár a pártosfalvi iskola építésével, tíz évvel ezelőtt olyan ígéretet kaptak, hogy a körzethez tartozó falvakat Csekefától Hódosig megfelelő úttal kötik össze. A hodosi út aszfaltozásával egy kis remény van a helyzet javulására, de arról még álmodni sem lehet, hogy belátható időn belül Hodost aszfaltos út köti majd össze Domonkosfával. Innen Szerdahely és Jánosfa felé sem nagyobb az esély, hiszen a községi útalap szegény, az aszfaltozás pedig drága. Például a hodosiak hozzájárulása alig nagyobb a falusi utak aszfaltozási költségeinél. Szerző: Pivar Ella Aszfaltozzák a hodosi főutcát? Hodosi utcarészlet sárral és pocsolyákkal. Ha minden a tervek szerint történik, akkor hamarosan aszfalt borítja a falu főutcáját. 10 Alenka történelmi tükör Nemzeties tánczvigalom Az újságok tartalma régen is aktuális és sokrétű volt a politika, a gazdaság, a mezőgazdaság vagy a kultúra terén, de elsősorban nagy eseményekről, törvényekről, új találmányokról és felfedezésekről tudósítottak. A mai történészeknek, kutatóknak és minden múlt iránt érdeklődőnek fontos dokumentumok, a rég elfeledett információk forrásaként szolgálhatnak. A kedves olvasóközönséget meghívjuk egy kis időutazásra, és megnézzük, hogy a régi (19. századi, 20. század eleji) újságokban milyen eseményekről számoltak be vidékünkön, mit tartottak elég fontosnak és érdekesnek ahhoz, hogy országszerte hírt adjanak róla és milyen közhasznú ismeretekkel látták el a népességet. Hogy a cikkek átláthatóbbak és követhetőbbek legyenek, az újságokat megjelenésük alapján évtizedenként csoportosítottuk. Sorozatunkat kettő 1850 előttivel kezdjük: ez a Magyar Kurir (1786-1834) és a Regélő - Pesti Divatlap (1833-1848). Elsőnek a Regélő - Pesti Divatlap 1845. február 20-án megjelent számába lapozunk bele. A hetilapot 1833-1848 között adták ki Pesten. Ebben jelent meg Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye 1845 márciusában. A Vidéki szemle rovatban Jancsi tudósító az Alsó-Lendvai tánczvigalomról számol be, amihez az újság szerkesztője is hozzászólt (a szöveget az eredeti írásmóddal közöljük): Nemzeties tánczvigalom. Casinói egyletünk által tánczvigalom adalék, mellyben vidékünk szépei, honi karton kelmékben tündököltek; de az urak ellenben egy kettőt kivéve, szégyenlem megvallani, frakkban borongtak; júj be irtózom, ha reá gondolok, mert én zekében valék. *) - No de az is igaz, hogy honi kelmét nem kaphatván, magyar szabású öltönyhöz, a lelkes magyar ifjak, kénytelenek voltak e bosszantó ruhában eljárni a csárdást. * *) Egyébiránt a társalgás egészen, a táncz nagyobbára magyar volt. A bejött pénzösszeget jó czélra szánták, de miután költségünket levonva csak két font gyertya maradt fölöslegül, meghiúsult szándékunk, no de a jó akarat nem hiányzott. *) Jól tette ön. - A szerk. **) De azt csak nem teszszük fel, hogy ezen uraknak legalább külföldi posztóból készült magyar ruhájuk ne volna. - A szerk. NÉPÚJSÁG 2019. január 31