Népújság, 1990. február (42. évfolyam, 25-44. szám)

1990-02-01 / 25. szám

I OLD­AL — »SPOTS­«« M , WiaDMIMfHKMlMIlNIMiaiiMIlHilHIIIMlilSIIWIIVIMlimiiallMilMlHfHIWIINinilWIHlMlW fllMIHIIMIMIMimiMT ill naponta El naponta 11 naponta ■ FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A Nap kel 7 óra 35 perckor, lenyugszik 17 óra 25 perckor. Az év 32. napja, hátravan 333 nap. Ma IGNÁC napja van. MŰSOROK MOZI ARTA: Love story a ringben UNIREA: A riói ember HALA­DÁSI Szandokán, Malaysia tig­­rise SELECT ! Az utolsó indián harcos TFJÚSAGII 9, 11 órától! A kör rendje: 13, 15, 17, 19 órá­tól. A csendőr sétán SEGESVÁ­­RI LUMINA: Yang hajója PATRIA REGHIN: Yang hajója DICSŐSZENTMARTONI MELÓ­DIA: Egy stúdió filmcsillagot ke­res LUDASI FLACÁRA: Az egyes számú közellenség SZOVÁTAI DOINA: Sikert, Charley MUN­KÁS MOZI: A jellemzés RAD­NÓTI LUMINA: Hol van egy „nofelet"? SÁRMÁSI POPULAR: Tick, Tick, Tick ERDŐSZENT­­GYÖRGYI POPULAR: Húszezer mérföld a tenger alatt GYULA­­KUTAI PATRIA: Akik az éle­tükkel fizetnek NYÁRÁDSZERE­­DAI NIRAJUS: A csendőr és a bolygólakók. TELEVÍZIÓ 10.00 Híradó 10.15 Tv-iskola 11.20 Népzene 11.40 Filma­rchívum: Egy ember az örökkévalóságnak (ismét­lés) 13.35 Vélemények, vélemények, vélemények. .. 13.50 Híradó 14.00 A­­dásszünet 16.00 Teleglob — Képek Xianból 16.25 Könnyűzene 16.45 Gaz­dasági körkép 17.15 Orosz nyelvlec­ke (ismétlés) 17.40 Irodalmi és mű­vészeti igazságok 18.40 Vélemények, vélemények, vélemények. . . 19.10 Rajzfilmek 19.35 Híradó 20.15 Beszél­jünk a szabadságról 20.25 Reflektor 20.55 Pro-Musica 23.00 Híradó 23.20 Műkorcsolya Európa Bajnokság Le­­ningrádból. PRONOEXPRESSZ A Pronoexpressz 1990. január­ 31-i húzásának nyerőszámai: I. húzás: 4, 22, 43, 9, 8, 31 II. húzás: 11, 30, 18, 39, 36, 16 Nyereményalap: 684 015 lej. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság közli: Tegnap reggel Marosvásárhelyen 2, délután 2 órakor 11 fokot mér­tek. A Szebeni Időjárásjelző Központ előrejelzése: Az évszakhoz képest meleg idő, változó égbolttal. Gyenge, időn­ként mérsékelt szél. A legalacso­nyabb hőmérséklet 0 és 2, a leg­magasabb 8 és 10 fok között a­la­­kul. A megye román­ és magyar­­ajkú lakossága testvéri együtt­élése és együtt­munkálkodása szép példájaként a munici­­piumunkba vezető országutak mentén is kétnyelvű felirat FELISIVÁS Azok a Maros megyei tan­erők, akiket külföldre való kitelepedési szándékuk beje­lentése miatt menesztettek ál­lásukból és ezért erkölcsi és anyagi jóvátételt, illetve kár­térítést igényelnek, február 6-ig jelentkezzenek egy olyan beadvány aláírása céljából, mely kapcsolatos a Kérjük helyzetünk felülvizsgálását című cikkkel, Marosvásárhely, Bodor Péter sor 28/19, telefon 37-013, 17—19 óra között. RMDSZ HÍR Nyárádszentsimonban is vá­lasztási közgyűlést tartott az RMDSZ helyi szervezete. Az öttagú elnökség a következő be­osztásban látja el feladatát: elnök Csiszár Endre, alelnök Csipán Sándor, titkár Balogh Béla, ta­gok Szabó Lajos és Páll András. A január 28-i Megyeháza — Városháza utolsó előtti bekezdése helyesen így kezdődik: 1965-ben az épület névszerinti rendelteté­sét. .. KEDVES OLVASÓK! Az utóbbi időben számos előfizetőnk nehez­ményezte (levélben vagy telefonon), hogy vasár­napokon a posta nem kézbesíti a Népújságot. Több alkalommal is felvettük a kapcsolatot a Megyei Posta Igazgatóságának vezetőivel, de tárgyalá­saink (a postások véleményét lásd a Levélbontás című rovatunkban) nem zárultak sikerrel. Ezért a Nyomda vezetőségének hozzájárulásával (mű­szaki feltételeik ugyancsak elavultak) úgy dön­töttünk, hogy egyelőre e héttől kezdve szombaton 8 oldalon jelenünk meg, négy oldalt szentelve az úgynevezett vasárnapi mellékletnek. Vasárnap tehát nem jelenik meg a Népújság. A szombati­ 8 oldalas lapszám ára 1 lej, az előfizetés ára vál­tozatlan marad. Ezúton kérjük közel 42 ezer előfizetőnk szíves megértését. NÉPÚJSÁG Hangversenyelőzetes Pénteken, február 2-án este 7 órakor a Művelődési Palota nagytermében bérletes hang­verseny keretében a Fil­harmónia vendégkarmestere, Bács Lajos, a bukaresti rádió zenekarának karmestere, or­szágunk élvonalbeli művésze szerepel. Műsorán szerepel G. Enes­­cu Poéma Romána című Szim­fonikus költeménye, amely először kerül bemutatásra teljes egészében városunkban. Haydn C-dúr Gordonkaver­senyét Diana Ligeti, a fiatal és tehetséges kolozsvári mű­vésznő játssza. Csajkovszkij VI. Szimfóniá­ja zárja e sokat ígérő hang­versenyt. Két nap alatt 21 koccanás! A felmelegedés következtében elmúlt a jegesedés veszélye s a legtöbb útszakasz megtisztult a hótól. Nem árt azonban tovább­ra is óvatosan vezetni, mert a nyálkás, sáros aszfalton, betonon fennáll a megcsúszás lehetősége. Hogy a fenti észrevétel nem puszta elmélet, bizonyítja az a számadat, mely szerint csupán Marosvásárhelyen, két nap lefor­gása alatt 21 koccanás történt, mindenekelőtt a követési távol­ság kicsinysége miatt. Többek között Blaj Viorel, a Metaloteh­­nica lakatosa, Stan Virgil, a Me­gyei Anyagvisszanyerő és Érté­kesítő Vállalat mérnöke, Dogar Grigore, aki gépész a vegyikom­binátnál és Albert Mihály, az Electromures lakatosa futott bele kocsijával más autókba. A rendőrség közlekedési osztá­lya arra kéri a mezőgazdasági egységeket, hogy fordítsanak na­gyobb gondot a fogatokkal és az állatok által a korszerűsített u­­takra fölhordott sár gyors leta­­karítására, az útügyi szerveket pedig arra, hogy mielőbb intéz­kedjenek az árkok és átereszek kitisztításáról. Ugyanakkor a fal­vak lakóit is szeretné ezúton em­lékeztetni a rendőrség, hogy a fent említett munkálatokat min­denki köteles elvégezni a saját háza, udvara, kertje előtt. NEM TARTJÁK SZÜKSÉGESNEK, HOGY NYILATKOZZ­A­N­AK? Mi, a Maros megyei Amatőr Képzőművészek Szövetségének tagjai, kérjük a jelenlegi ve­zetőséget, hogy közölje a NÉPÚJSÁG-on keresztül, hogy mikor és hol szervezi és tart­ja közgyűlésünket, melynek célja a szövetség átszervezése és az új vezetőség megválasz­tása. A Maros megyei Amatőr Képzőművészek Szövetségének közössége A Takarék- és Letétpénztár­tól értesítettek: 35 567 030 lej­re emelkedett a Szabadság fo­lyószámlára megyénkben ed­dig befizetett összeg. KÖNNYŰZENE ta­n Sgrgy Szatmár fogott (foghatott) össze Budapesttel, hogy ritka élmény­ben és élvezetben részesítsen va­lamennyiünket. Kimondani, leírni is öröm, mert szárnyaló dalok és felvillanyozó ritmusok nyelvén hirdeti-harsogja: megszűnt az el­szigeteltség, leomlottak a mester­ségesen közénk szögesdrótozott válaszfalak, légiesednek vén Eu­rópánk meggyötört testén — a határok. Diószeghy Iván ropogós csárdá­sai, Kovács Éva és Szugyiczky István operett-áriái képviselik (ha ugyan­­ képviselik!) az Északi Színház idevágó művészi potenciálját. Hogy csupa déjá vu (és entendu) számokkal neveztek be? Az adott műfajban ez nem számít: a beérett kidolgozás még csengőbbre szépíti Diószeghy meleg baritonját, Szugyiczky fel­szabadult játékkal színezi az é­­neklést, kettejük úgynevezett briója pedig megemeli mintegy a közös partnernő dalos táncikálá­­sát. Egyértelmű viszont a szat­mári Casino együttes sikere. Köllő Ágiban számottevő ének­tehetség van kibontakozóban (leg­feljebb a mozgása lehetne oldot­tabb, változatosabb), miközben Eugen Dumitrana, Kühn Tibor, Mircea Deac és Tóth Robi len­dületes összjátéka olyasmivel szolgál, ami nem mindig csillan meg az ilyen zenekarban: az ar­cukra kiült „örömmel élni!“ teszi vizuálisan is élvezetessé a fellé­pésüket. ■Na, de a szenzációt-attrakciót, mégis, nyilván a Duna parti fő­városból erdélyi körútra felkere­kedett Aradszky László díszven­­dégi szereplése jelenti. Ha jól vettem észre, repertoárja gerincét eddigi (ragyogó) pályája legki­emelkedőbb teljesítményei alkot­ják, úgyhogy enyhén nosztalgikus hangvétel és sodró erejű dina­mizmus egyaránt a „kenyere“. Könnyedsége, jó humora, csiszolt­­árnyait előadóművészete nyilván középeurópai klasszist jelent — fellépését hatásosan ellenpontoz­za a zongorán nyugodt-magabiz­­tosan remekelő Körmendi Péter. Testes súllyal és stílszerű hang­nemben látja el a műsorvezető feladatait Keleti Pál: skálája a szellemes kabarétól — az öniro­nikus húrokat pengető kommen­táron át — a közönséges viccmon­dásig mindent átnyalábol; menet közben hamar kiderül, hogy a Conferencier vígjátéki színésznek, sőt, táncos-komikus énekesnek is kiváló... Mulasztás lenne részemről, ha e zajos-szép siker „tettesei“ kö­zül kifelejteném a közönséget, az áldott jó vásárhelyi nézőket, ak­ik mindig olyan készségesen — a jelen esetben fel-felcsattanó ü­­temes tapssal — adják át magu­kat a műélvezetnek. Öröm ve­lünk együttjátszani! — ismételge­tik a vendégtársulatok... ’ Egyesek talán ünneprontásnak veszik, amit még mondani aka­rok, de „nem adhatok mást, csak mi lényegem“. Egy-két bíráló megjegyzés kívánkozik ki belő­lem. Az első az, hogy mifelénk hangfogósabb, de magvasabb „orkesztráció“ számíthat igazán nagy sikerre: nem igényeljük, hogy lépten-nyomon udvarolja­nak nekünk, sem pedig azt, hogy némi plusz-nevettetés kedvéért az olcsó komédiázás nehéztüzér­ségét is bevessék. (Hiába: ahány ház, annyi szokás!) A másik? Egy ilyen mixtum compositum­ jelle­gű műsor a mi tájainkon több népdalt igényel-követel. (Ugyanis túl a jó szórakozáson, nemzeti­ségi létünk s a megmaradásunk fogódzóit sem tehetjük soha záró­jelbe). És végül: mikor mi test­vériesülésről beszélünk, a velünk együtt élő románokat sem felejt­hetjük ki a Scrédóból. Nem szem­szúrásból, még kevésbé udvarias­­sági gesztusként, de­­teszem azt: valamelyik angol sláger rovására) mi bizony k­ét-három román köny­­nyűdalt is jó szívvel fogadtunk volna. Ettől csak üdítőbb és il­latosabb lenne „az a sárga li- Hom“..­ o. L MEMENTO Csak ez a középkori a haláltánc maradt. Temesvár, Arad, Bukarest... Eltompult szellemek, kalodába zárt akarat lépett utcára. Közöny­kötést tépett le szeméről, úgy járta, tiprálva, fegyvertelen testét. Buja gyilkos­ vagy, halálsörényü patái az önkénynek tombolnak tereken, ereken, s kövezeten hűlő, eszméletlen vére csepp­ szemében ismer lényére, ember-magára ki e föld nászágyában fogant. Megzengett a nyelv nélküli reménység­harang. Hamvas-érdes, feszes ököl ver vak vadat, hogy tűrné tovább a tenyésztett hazugságot: e vadat, s kormos szárnyon, halál­szemű golyómadarak szegeznek új Krisztusokat, ültetnek kereszteket, gyökértelen fákat. .. Csak ez a középkori pokoljárás, a haláltánc maradt. Ütőének: Torok- és égzengés! Indulat­­áradat! Jaj, Tedd Uram — hisz annyikért hűlt már gyanta­ könny Uram! Tedd! fis — csitulván e had — küldd haza — ha Te is akarod — fegyveres gyermekem, gyermek­ fiama­t, ha már csak ez a középkori pokoljárás: a haláltánc maradt... 1989. XII. 26 JÁRAY FEKETE KATALIN pokoljárás: Az NMF Megyei Tanácsa figyelmébe! A Bartók Béla, Iskola és Cala­­rasilor utcákhoz tartozó tömb­házak és magánházak la­kói, valamint a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsé­gének alkalmazottainak egy cso­portja a fent említett utcák zó­nájában történt bontások révén felszabadult területen létesítendő tömbházakkal kapcsolatban a kö­vetkezőket hozzuk tudomásukra. Az a véleményünk, hogy ezek­­ iMwaMtwuauL^í'.iiWAaut uwm*1i.1 nek az ingatlanoknak a felépíté­se, amellett, hogy a diktatórikus helységrendészet folytatását je­lenti, de elsősorban a városköz­pont lakóit fosztja meg egy o­­lyan területtől, amely méretei­ben, ha nem is túl nagy, de a meglévő lehetőségek kihasználá­sával pihenő zöldövezetté alakít­ható át, azaz hogy olyan te­rületté, amiből az elmúlt évek­ben egyre kevesebb maradt a város területén. Ez a hiány a 70-es évek elején hangsúlyozódott ki, amikor úgy­mond, szükségből a város köz­ponti parkjának helyén létrehoz­ták a Színház-téri épületegyüt­test. Napjainkban a zóna 240 tömb­­házlakásának lakói, valamint a magánházak 60—70 családja nem rendelkezik megfelelő zöldöve­zettel, ahol a lakásán kívül is jól érezhetné magát és pihenhet­ne. Ugyanakkor nem lehet szá­munkra közömbös Marosvásár­hely általános kinézése sem, azé a városé, amely az 50-es évek­ben még a tisztaság és virágok városaként szerepelt a köztudat­­ában. Ha ezt a hangulatát már nem is tudjuk visszaadni, mégis minden alkalmat meg kell ra­gadnunk a környezetünk minél lakhatóbbá tételére a természet bevonásával műalkotásaink kö­zé. Mindezeket figyelembe véve, a kérésünk, hogy ebben a zónában hozzanak létre egy gyermekját­szóteret, melyet megfelelően ki­alakított zöldövezet vesz körül. 140 aláírás

Next