Népújság, 1990. szeptember (42. évfolyam, 174-194. szám)
1990-09-01 / 174. szám
KÖZLEMÉNY A Kriterion Alapítvány Igazgatótanácsa Domokos Géza elnökletével megtartotta első ülését. A Kriterion Alapítvány nem kormányzati kulturális szervezet, amelynek az a célkitűzése, hogy támogassa a nemzeti kisebbségek kulturális értékeinek fejlődését, valamint, hogy elősegítse e kisebbségek szellemisége és a román kultúra közötti kapcsolatokat. A Kriterion Alapítvány ugyanakkor támogatni kívánja az eszmék és a tapasztalatok nemzetközi cseréjét társadalmunk demokratikus fejlődésének és haladásának általános viszonylatában. Az Igazgatótanács első ülésén felvázolta az Alapítvány érdekkörébe tartozó tevékenységek kialakításának és fejlesztésének alapvonalait, így például elhatározta, hogy az ország minden vidékén olyan művelődési központokat létesít, amelyek az érdekelt szervekkel és intézményekkel együttműködve igyekeznek hozzájárulni a fenti elvek foganatosításához. A művelődési központok magukba foglalnak majd könyvesboltokat, képzőművészeti és népművészeti kiállításokat, nyelvészeti és audiovizuális laboratóriumokat, adatgyűjteményeket stb. Ugyancsak beindult a munka néhány átfogó vándorrendezvény szervezésére, amelyeknek az a célja, hogy bemutassa a nemzeti kisebbségek kultúrájának sajátosságait (konferenciák, tudományos előadások, kiállítások és művészi műsorok stb. szervezésével). Közkívánatra az Igazgatótanács úgy határozott, hogy megadja az alapítótag minősítést mindazoknak, akik anyagilag támogatják az Alapítvány munkáját, legalább 1 000 lej hozzájárulással. Alapítótagságot nyerhetnek egyének és közösségek egyaránt. E minőségüket Alapítótagsági Könyv igazolja majd, amely bizonyos jogokat és sajátos előnyöket biztosít tulajdonosaik számára. A Kriterion Alapítvány ezúton felhívással fordul mindazokhoz, akik azonosulnak Alapszabályzatának célkitűzéseivel, hogy lehetőségeik szerinti adományaikkal (általános vagy bizonyos célokra fordítandó adományokkal) szíveskedjenek elősegíteni munkaprogramjának teljesítését. A Kriterion Alapítvány székhelye Bukarest. Postacíme: Bucuresti 33, Piata Presei Libere nr. 1, telefon: 17-40-60. (Bankszámlái: Cont BNR. Fii. Sect. 1 — 45 104 822; Cont BRCE 47 21 504 300-4). Pályázat A Kriterion Alapítvány pályázatot hirdet jelvényének (embléma) megalkotására. A jelvénynek azt kell jelképeznie, hogy a Kriterion Alapítvány rendeltetése szerint szellemi közvetítő a romániai nemzeti kisebbségek és a román kultúra között, ugyanakkor mindezeket be akarja kapcsolni az értékek nemzetközi áramlásába. A pályamunkákat a következőképpen díjazzák: I. díj: 10 000 lej; II. díj: 7 500 lej; III. díj: 5 000 lej. A bíráló bizottság fenntartja magának a jogot, hogy néhány értékesebb munkát dicséretben részesítsen. A pályamunkákat három változatban — fehér-fekete, színes és plasztikában alkalmazható formában —, ez év november 20-ig kell beküldeni, az Alapítvány címére: ‘Piata Presa Libera nr. 1 (telefon: 17-40-60). A díjazott pályamunkák szerzőinek arra is lehetőségük nyílik, hogy munkájukat úgy véglegezzék — az Alapítvány közreműködésével —, hogy az felhasználható legyen minden tekintetben (levélpapírokon, okleveleken, szórólapokon, tagsági igazolványon stb). Bővülő szoborpark A tavalyi kényszerszünet után ezen a nyáron ismét benépesült a marosorbói alkotótábor, mely először 1985-ben nyitotta meg kapuit az ország különböző részeiből érkezett szobrászok előtt. Július második felében, augusztusban újra 11 művész dolgozott itt, jelképesen a 11 000 elesettre emlékeztetve. Az ő emléküknek szentelik kőszobraikat, monumentális kompozícióikat, melyek az emlékmű alatti domboldalon láthatók. A mostani táborzárás nyomán immár 55 vistyai faragott kőtömb gazdagítja a szoborparkot, a maga nemében egyedi történelmi jellegű, ihletésű szoboregyüttest alkotva az országban. italt s buborékok pezsegnek a bepárásodott üveg fala mögött. Az asztalhoz ugrottam, beálltam egy szomjúhozó férfi mögé, s a szokásos harciassággal felkészültem arra, hogy visszaverjem bárki igyekezetét, hogy soron kívül elém tolakodjon. Ám a mesés bojárleányzó már nyújtja is felém a teli poharat és mosolyog. Az ásványvíz hideg, feltölt a csobogó forrás frissességével. ó, köszönöm!... Kaphatnék. .. még. — Tessék. Újabb bepárásodott pohár és újabb mosoly. — Köszönöm... — Kér még? — Elé-é-ég. Már nyúlok a zsebembe aprópénzért, ám mindenki gúnyosan néz rám, mosolyuk azonban korántsem sértő — minő együgyűség. S ekkor rájöttem, hová jutottam. Minek itt pénz! Itt minden ingyen van — a gyantaillatú levegő, a hűsítő nedű, a kikeményített kendőt viselő, — 18 — készséges, pirospozsgás leányzó és a patak csobogása. 2. Zsenge gyermekkoromban, még nem jártam iskolába, gyakran hallottuk ezt a mondatot: „A kommunizmus a láthatáron!“ A látóhatár, mint tudjuk, egy látszólagos, ám valójában nem létező vonal, mely, ha közeledünk feléje, állandóan távolodik tőlünk. Végsősoron mi a kommunizmus? Hogyan néz majd ki? Mi mindig szegényen éltünk , roszul táplálkoztunk, csúnyán öltöztünk. Sorállás az üzletekben és sokcsaládos, fullasztóan szűk társbérleti lakás volt életünk normája és a hőn áhított kommunizmust valamiféle zsíros falatnak képzeltük, melyből bőven jut majd mindenkinek — akarja vagy sem! Karl Marx kinevette ezt a fogyasztói értelmezést, s kanálkommunizmusnak nevezte. Az alábbi meghatározást vágta oda a világnak: — 19 — - ? L r .a . Egyház — erkölcs — politika (Folytatás az 1. oldalról) szabad. Elfogadtuk és ebben hibások, bűnösek vagyunk, elfogadtuk, hogy kívül esik az erkölcs szféráján. Legyintettünk, hogy ha politika, akkor nem tartozik hozzánk. De ez valami egészen más. Ezzel teret adtunk egy olyanfajta erőpolitikának, amelyben nem az volt az alapkérdés, hogy jó vagy rossz ügyet képvisel, hanem az, hogy milyen erős. Behódoltunk Góliátnak. Még legitimizáltuk is ezt a gondolkozást és ezt a politikát, úgy éreztük, a nagy, az erős győz, és ez természetes, ez logikus. Miért is avatkoznánk bele? Miért is harcolnánk ellene? Ez mindig is így volt, mondották a hamis prófétákra emlékeztető logikával és természetességgel. Így aztán, miközben a politika amorális lett, az egyház apolitikussá vált, egyrészt, másrészt immorálissá vált, hiszen a ,,hivatalos egyház“ behódolt ennek az erkölcstelen, gátlástalan politikának. Befejezésül azt mondanám, hogy vissza a politikába, nagyon leegyszerűsítve. Nem régen alkalmam volt, rövid beszédet tartani a magyarországi Parlamentben is, és ott is az volt az alaptételem, hogy akkor lesz Magyarországon új élet, akkor születik újjá az ország, hogyha újból helyet nyer a politizálásban az erkölcs. Ha erkölcsi dimenziókban kiszélesedik. És hiszem azt, hogy az egész keleti tömbben, annak országaiban egyedül ez az út járható. Az az út, amelyről Krisztus azt állítja, hogy „Én vagyok az itt!“ Romániában is rendkívül válságos, ellentmondásos a helyzet. Ceausescu még mélyebbre alázta le erkölcsi mivoltában és hitében a népet. De nemcsak ő, hanem az egész struktúra, amely tovább él napjainkban is és Ceausescu szellemét éltetve és alkalmazva, sok tekintetben akadálytalanul, a bestialitásig menően. Csakis ilyen módon lehetne rendezni, pl. a nemzetiségek kérdéseit. Hogyha ugyanaz a Krisztus ugyanazt diktálja nekünk, magyaroknak vagy románoknak, mert hiszen ő a mi közös Urunk. Az anyaszentegyház és az általa hitelesen képviselt hit java, tehát saja, kovásza és világossága lehet nemcsak a mi saját életünknek, hanem társadalmunknak és a politikai életnek is. Ahogy egy katolikus pap mondotta, más összefüggésben: Erdélyben meg kell keresztelni a politikát. Meg kell kereszteni, tehát az erkölcsi dimenziókban is megnyilvánuló krisztusi szentség jegyét kapja, nyerje el. Az Úrnak útját itt is kell készíteni a politika sivatagaiban. Isten ott is jelenvaló és az által adhatjuk vissza kifelé, ha hitelt nyújtunk neki, és nem hogyha gyalázzuk, csupán az eddig létezőt. „Rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt". (Luk. 6:43). Az erkölcstelen sötét politika nem boldogíthatja a népet és nem hozhat jó eredményeket. Mennyire világos ez az evangéliumi példa, és tanítás. A keresztény értékek újjászületéséről hallunk sokat. A felborult emberi értékrend helyreállítását, helyreállításának szükségességét valljuk. Társadalmi szinten is, a politika eszközein keresztül is ezt kell cselekedni, és akkor nyeri vissza eredeti értelmét ez a pejoratív értelemben sokszor használt szó: politika, vagyis a polis, a városállam, a város, a köz, a nép, az ország szolgálata, a világ szolgálata az vokumenében. Ezt az értelmet kell visszaadnunk Isten segedelmével és ezen az úton lehetséges megtalálnunk a kibontakozás útját, jelenlegi válságos, de ígéretes helyzetünkből. * A szöveg magyar—angol nyelvű hangfelvételével Fülöp G. Dénes lelkipásztor rendelkezik, aki mint a nemzetközi konferencia meghívottja, Tőkés László püspök úr előadása napjának estéjén a sárospataki kollégium könyvtártermében úrvacsoraadással egybekötött igehirdetést tartott a konferencia tagjainak Efézus 3:14—21 alapján. Száguld a hajómodell a víkendtelepen MAI NEMVICCÜNK EMLÉKVERS Egyszer voltam nálatok — s megint sorba álltatok. .. MODERN SIRVERS Itt nyugszik Csorba, kit a sorba’ vertek orrba. (—ni) „Mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint!“ Gyanúsan nemes és ködös megfogalmazás. S nincs senki, aki értelmesebben megmagyarázta volna nekünk, mi a kommunizmus. Követői beérték csupán azzal, hogy biztosítottak beköszöntéséről: „A látóhatáron van!“ Kell-e hát csodálkoznunk azon, hogy a tapasztalatlan többség a kommunizmust külsődleges, de szerfölött kézzelfogható jegy alapján határozza meg: ha a pénz forgalomban van — akkor nem létezik a kommunizmus, ha viszont a háromszorosan átkozott pénzt eltemetik, — beköszönt eljövetele. Nem fogadtak el tőlem pénzt az ásványvízért s nem fogadnak majd el az ünnepélyes ebédért sem, amely kétségkívül még vár rám. A pénztárca a zsebemben ma számomra a legkevésbé szükséges holmi. (folytatjuk) — 20 — - ■ ■ Diófa az unokának (Folytatás az 1. oldalról) Alföldi embernek gyönyörű látvány a Gyilkos-tó, a Békás, a hatalmas fenyvesek.. El sem tudtuk képzelni, mennyire szép Erdély! Feleségem meg is siratta a gyönyörűségtől! S hogy mekkora örömmel fogadtak bennünket! Mi vagyunk az új rokonok! — Mit jelent Pista bácsinak a közös éneklés? — örömöt. Nagyon szívesen járok a dalkörre! Maridénak, a tanárnőnek mindig szót fogadunk! Olyan jól összetart minket! A népdalokban tisztábban érezzük magunkat! — Nekünk több volt, mint öröm az éneklés — egészíti ki az elhangzottakat Dézsi Ferenc, a 100 tagú, több mint 150 éves múltra visszatekintő csávási kórus vezetője. Mi azért énekeltünk, mondhatni a kedvünk ellen valót is, hogy fennmaradjunk. És nem volt hiábavaló e 18 évi áldozatunk. Most már — reméljük — szabadon bemutathatjuk dalkincsünket, énekkultúránkat. A remény tartotta bennünk a lelket, hogy mélyebb értelme is lesz egyszer annak, amit csinálunk. — Valóban, 70 évet kellett várnia a szászcsávási kórusnak, hogy népdal- és kóruskultúrája hírét elvigye külföldre. Több mint 30 éve járom a falut. Kezdetben az egyházi éneklés hatott meg, később a különböző, ünnepélyeken hallott spontán éneklési mód és harmónia. Valahányszor idejöttem, szabályosan feltöltődtem. Mindenkinek mondtam, ide kell jönni felfrissülni! Egy zeneszerzőnek ilyen élő, falusi környezettel kell tartania a kapcsolatot. Sokat írtam ennek a kórusnak. Éjjelig-hajnalig dolgoztunk együtt, összeforrtam a falu népével. Itthon vagyok. Zeneszerzői és karmesteri munkájának érdemi elismeréseként, melyről vallomásszerűen tudtuk meg e néhány dolgot a dalos találkozó végén Birtalan Józseftől, Szászcsávás díszpolgárává avatták. .. Mit remélhetünk általában, az ilyen dalostalálkozóktól? — kérdeztem befejezésül a Mestertől. — Kilábalást abból a kulturális szegénységből, amibe rekesztettek. Nemcsak Magyarországtól, Európától is elzártak.Nemzetközi kórustalálkozókon látnom kellett, mennyit mulasztottunk emiatt. Sok kórus fel is bomlott! Egy énekkar számára a legfontosabb az, hogy ambicionálni lehessen a tagjait. Készülődni a fellépésre, itthoniakra, s ha jól megy, külföldiekre is. Szívesen járnak így a próbákra, s emelkedik művészileg is a nívó. Az élmény sem marad el. Az sem vitás, hogy kell a konkrét tett, cselekvés annak érdekében, hogy népünk anyagi és szellemi színvonalát emeljük. Itt az emberekben megvan a hit, a remény, és mindannyian bíznak abban, hogy győzni fog a józan ész. ÉRTESÍTÉS A 18-as (Művészeti) Általános Iskola vezetősége az érdekeltek tudomására hozza, hogy korábbi közleményétől eltérően az elemi és gimnáziumi ciklus felvételi versenyvizsgáját szeptember 5—6 —7—8-án tartják (a vizsgaperiódus lerövidítése a szept. 10-re összehívott szaktanácskozásnak tudható be az iskola Revoluties utca 9 sz. alatti épületében. Naponta 9 és 14 óra között várják a jelentkezőket, elsősorban a most létesülő I. (csak zene) és V. (zene vagy képzőművészet) osztályokba, jóval korlátozottabb számban. További felvilágosítások a 17-329-es telefonon. m Lányok jelentkezését várják A Maros megyei Rendőrfelügyelőség a Felsőfokú Tisztképző Főiskolába lányokat válogat. Az érdeklődőknek a következő feltételeknek kell eleget tenniük: 1. Líceumi végzettség: a középiskolai tanulmányi évek alatt elérték a 8-as médiát. 2. Nem idősebbek 22 évesnél. 3. Orvosilag megfeleljenek az állandó katonai szolgálatnak és legkevesebb 1,65 méter magasak legyenek. 4. Nem férjezettek. Beiratkozni 1990. szeptember 5-ig lehet a Rendőrfelügyelőség székházában, Marosvásárhely, Borsos Tamás utca 16 szám alatt. Az írásbeli felvételi vizsgát szeptember 15—26 között tartják: román irodalomból, történelemből és a nemzetközileg elterjedt idegen nyelvek egyikéből.