Népújság, 1991. július (43. évfolyam, 128-148. szám)

1991-07-05 / 131. szám

i­nr.n Af - wftPOJS-HB monoflipfin . • A liberális színekben tét- 5. szelgő Câmpeanu úrral szembeni íj fokozódó bizalmatlanságom újabb jí megerősítést nyert, a háborús­­ veteránokat megillető juttatások- jj­ról szóló törvénytervezet vitájá-­­ ban kimondottan nacionalista hú- íj rókát pengetett... • Úgy tűnik, ^ az angol tőke is szerephez jut- $ hat Romániában, ami stabilizáló ^ tényező lehet a befolyásért folyó ~ háttérküzdelemben. • Zeno Opris ^ doktor, a Vatra Romaneasca (ma­­rosvásárhelyi szárnyának) elnöke ^ talán elgondolkozik azon, hogy ^ vajon ki és mi célból sugallhatta ^ nekik Iosif Constantin Dragán § tiszteletbeli elnökké választását, ^ mert, amit az utóbbi időben § összeírnak a szóban forgónak § Ceau­sescuhoz fűződő barátságo­ § ról, meg KGB kapcsolatairól, ^ nem válik a VR tekintélyének ^ javára. • Bár úgy tűnik, hogy a ^ sorozatos leleplezésekre sok ügyet ^ nem vet sem a régi, sem az új § titkosszolgálat, mind nyilván­ ^ valóbb, hogy a közvélemény sze- _ mében mélyül a gyanakvás és § mint foglalkozás, a szégyellniva- ^ lók közé degradálódik — ezzel § jár, ha — jobb híján? — a leg- ^ szélsőségesebb lapok és szemé- & lyek védelmére szorultak... •­­ A bukaresti Cuvintulban Al. Cis- J telecan válaszát olvashatjuk Radu­­ Ceonteanak, a marosvásárhelyi § Cuvintul literben megjelent há­­j­borgására, amelyben Al. G.-t fe-­­ nyegeti a VR konferenciáról írót- u tak miatt — méltó választ kap!­­ • Na ugye, milyen engedékeny a­­ hatalom és a tanügy a magyar 5 iskolák ügyében; a huzavona­­ még jót is tett, a készség, nagy­ 5 lelkűség bizonyítéka lehet az 5. ÉPPEN ezekben a napokban zaj-.­u­ló genfi kisebbségi konferencián § — mához egy évre pedig majd­­ csak lesz valahogy, gondoljuk , mi is és ők is! • Már meg sem­­ lepődöm, amint „magasröptű“ § fejtegetésben világosítanak fel a­­ szomszéd lapban, hogy miként § is függ össze Cicciolina, néhány­­ honi magyar iskola és a jugoszláv § válság é­s a libanoni válság, az § kutya?! • Radu G. Teposu azt­­ írja (Cuvintul): „Corneliu Vadim­­ Tudor, a román sajtó pitekantro- § pusza“... • Január 12 és június 1­1. között az országban a földtör- ° vény alkalmazásával kapcsolato- J­san 64 személyi konfliktus volt,­­ melyek során 36 emberélet elleni­­ bűntényt követtek el! • Olva­­­ som, hogy Franciaországban 350­0 polgárra jut egy rendőr, míg ná­ J­­ünk 800-ra — némi számolgatás ! után arra jutok, hogy ha nálunk 5 400 állampolgárra jutna egy 5 rendőr, közel 30 000-rel lehetne­­ csökkenteni a munkanélküliek 5 számát... ! (ma) ! Védett eszkimók Vörös színezetű „eredeti kapi­talizmusunkban“ az árrobbanás, a kísérő bűnözés és korrupció ár­­­nyékában talán csak egyvalam­i szaporodott el igazán: a magán­­­­taxizás. Ugyanis ez igényelte a­­ legkisebb befektetést és termelt k­i gyorsan a kockázatmentes pro­f­itot. A közszállítás által szarat ■ miává degradált utazni­ vágyók már-már hinni kezdtek a kon­kurencia árapasztó hatásában, a­­mikor a polgármesteri hivata mintegy teljesítve a taxis-maffa régi vágyát, felfüggesztette a­­­ újabb engedélyek kiadását. A­­ törvénytelennek tűnő(?) intézke­­­dés indoklása gyermekren­gügye­­ a turisztikai szezonra való tekin­­­tettel s mivel a jelenlegi taxisok­­ nem tartották tiszteletben a köz­­­­lekedési szabályokat és a város ! fiiiiti/ir/n/ii/fiii/ir/i/fn/fiii/iiiitt. hatóság által kijelölt állomás­­i helyeket... így kell ezt csinálni, s nem a­­ szabálytalankodókat büntetni, e­­­­setleg a visszaesőktől bevonni az­­ engedélyt, amint a balgák hiszik.­­ Te­hát minek irtani a konkolyt?! ! Gondolom, a városvezetés más területekre is kiterjeszti az új­­típusú büntetési elvét. Már lá­tom, amint a zöldségpiacról ki­szorítják az őstermelőket az á­­rusítóhelyek­et lefoglaló viszont­eladók. Az árak pedig a tótágas­ra fordított piacgazdaságunkban egyre emelkednek. S kik járnak jól? A koránkelő ügyeskedők és maffiózók. Hiszen védeni kell az eszkimó-klán érdekeit, ha csök­kenőben a róka-Salka! karácsonyi zsigmond !Csold felé tart az egészségügy?! (Folytatás az I. oldalról) nem a kórház „termeli“. Behur­colják. De az ilyen eseteket el­különítjük, pontosan azért, hogy ne adják tovább. És nem csak elkülönítjük, hanem azonnal tet­­vetlenítjük is. Tudtommal olyan még nem fordult elő a klinika történetében, hogy valaki itt tetvesedett volna meg. Az meg­történhet, hogy itt, az általános ellenőrzésen fedeztük fel. .. — Ha pénz lenne (annyira, a­­mennyire nincs) mit tenne vele? — Elsősorban a vízvezetéket, csatornahálózatot, a világítást, az épület falait kellene rendbe­­tenni, új műszereket beszerezni. Pontosan az emberi körülmények megteremtése érdekében. Aztán javítani kellene az élelmezésen: hűtőszekrényeket beszerezni, hogy tárolni is lehessen. Zárt rendsze­rű belső interfonos-monitoros há­lózat kellene, hogy a „friss apa“ láthassa a gyerekét, anélkül, hogy ehhez, akárcsak a kórter­mek folyosójára jöjjön. Világvi­szonylatban elfogadott az ún. együttszülés, ám ehhez körülmé­nyeket kell teremteni, onnan kezdve, hogy a várandós nő szü­lésre való felkészítésén a leendő apa is részt vegyen. Mondom, innen kezdve... — Panaszkodnak a látogatá­sokra is. .. — Énszerintem, egy szülésze­ten, pontosabban egy ilyen körül­mények között működő szülé­szeten a látogatás nem kívánatos. Több okból is. Elsősorban: min­denféle vírus, kórokozó bekerül­het. Másodszor, mert nálunk nincs egy egészséges látogatás­kultúra. Megszállják a rokonok, ismerősök a kismamát, behoznak egy egész rakás tojással, tejföllel, gyorsan romlandó anyagokkal készült ételt, azt a kismama tar­togatja (hogy is tudná egyszerre megenni), aztán jön a baj.­­ Mindennek ellenére a szülé­szet-nőgyógyászati klinikának hí­re — jó híre — van... KIRE, MI RAGAD? — Radulescu professzor úr és az egész munkaközösség minden nehézség ellenére arra törekszik, hogy a régen kivívott jó hírnevet megőrizze. Ne feledjük el, hogy ez oktató centrum is. Itt olyan emberek tanulnak, akiknek hosz­­szabb-rövidebb időn belül majd rendelőkben, kórházakban kell helytállniuk. Nem mindegy tehát, hogy itt mi és hogyan „ragad rájuk“. Mindenekelőtt arra fi­gyelünk, hogy a beteg ne váljék „didaktikai eszközzé“. Mondom — minden nehézség és hiány (nem hiányosság) ellenére. Szo­morú, hogy a legtöbben ezt nem veszik észre. Csak a dolgok árny­oldalát, amit, mint már említet­tem, mi is ismerünk. Pedig ná­lunk anyahalálozás gyakorlatila­g nincs, a magzathalálozás pedig az alacsony európai szinten mo­zog. A jelen körülmények között is óriási „erőbedobással“ folyik a munka, az a munka, amit sem méterben, sem kilóban, sem Watt-ban, még csak a bogarak számában sem­ lehet mérni. Ám tény — innen anya és csecsemő egészségesen távozik. Megdöb­bentő, hogy mégsem ez az em­lék marad, hanem az a bizonyos árnyoldal, amivel­­— akarva­­akaratlan — nekünk nap mint nap küzdenünk kell. És minden számtalan, számtalan munkaórá­ban materializálódik. Meg a team-munkában. Itt professzortól takarítóig mindenki együtt, és el­mondhatjuk, egyforma intenzitás­sal dolgozik. — Mint a hálózatban dolgozó szakember és mint pedagógus is — adjunktus úr, lát-e lehetőséget a jobbulásra? — Ha a kormány nem hoz ra­dikális intézkedéseket a csődhely­zet megszüntetésére, akkor belát­ható időn belül nem. ­////////////////////////////////////////////, a­­­iiiiiiiiiiittiiiris/inimim f­emuim ! JÚLIUS 5. PÉNTEK A Nap kel 5 óra 37 perckor, lenyugszik 21 óra 3 perckor. Az év 186. napja, hátravan 179 nap. Ma SAROLTA és EMESE, hol­nap CSABA napja. Sok boldogságot e nevek vi­selőinek! CSABA: Régi magyar sze­mélynév, amelyet Vörös­marty Mihály újított fel. Egyes vélemények szerint török eredetű, jelentése: pásztor. ARTA: A peches ember sze­rencséje UNIREA: Egy hírneves pisztolyforgató HALADÁS: A tiltott­ szerelem IFJÚSÁGI: Munc­hausen báró kalandjai SELEGT: Becket TÖRPE MOZI: Színes rajz- és bábfilmek SEGESVÁRI LUMINA: Hárman megfélem­lítik Nyugatot RÉGENS PA­TRIA: Egy virág két kertész DICSŐSZENTMÁRTONI MELÓ­DIA: Vandana SZOVÁTAI DOI­­NA: Jó fiúk, rossz fiúk LUDASI FLACARA: Barátaim, az elefán­tok RADNÓTI LUMINA: Fel­téte­lezett ártatlanság SÁRMÁSI POPULAR: A magányos farkas. TELEVÍZIÓ Szombat: 9.00 Tv-reggeli 10.00 Híradó 10.10 A földgolyó felfe­dezése 10.30 Gyermekműsor 11.30 A vallások története 12.00 Zene­óra 13.00 7X7 — a hét belpoliti­kai eseményei 13.30 Műsorelőze­tes 13.40 Könnyűzene 14.00 Hír­adó 14.10 Tv-klub 15.30 Mapa­­mond — a hét külpolitikai ese­ményei 16.00 Nemzetközi női­­tenisz döntő Wimbledonból 18.00 Játékfilm: A szenvedélyek háza (japán alkotás) 19.00 Híradó 19.35 Sport 20.00 Nemzetközi könnyű­zene-fesztivál — Bukarest, 1991 23.05 Híradó 23.15­ Játékfilm: Szökés a DS 3-ból (amerikai al­kotás, 1981). Vasárnap: 8.00 A falu élete (I.) 9.00 Tv-reggeli 10.00 Híradó 10.10 Gyermekműsor 11.00 Folytatásos film: A látogatók 11.30 Fény a fényből 12.30 A falu élete (II.) 13.30 Népzene 14.00 Híradó 14.10 Videó-magazin 16.00 Tenisz — Wimbledon, 1991 — férfi döntő 18.10 Folytatásos film: Dallas 19.00 Híradó 19.35 Sport 20.00 Nemzetközi könnyűzene-fesztivál — Bukarest, 1991 23.40 Híradó 23.50 Játékfilm: Tévelygők (ame­rikai alkotás, 1979). Országos be­mutató. A Kolozsvári Televízió szom­baton de. 8.40—9.00 óra között sugározza magyar nyelvű műso­rát. Péntek du. 4—6 óra között: szer­kesztő-műsorvezető: Pávai István: Peremvilág (Török-tatár szórvá- ^ nyok Európában). Beszámoló a­­ Csíkszeredai Régizene Fesztivál- 5. ról. Arany János költemények. 15 Jakó Zsigmond az Erdélyi Mú- & zeum Egyesületről. LGT story (I.) : Cigány népmese. § Szombat de. 10—12 óra között: B szerkesztő-műsorvezető: Csifó Já- ^ nos. Hírmagazin. Szombat déle- ^ lőtti zenés matiné: Telefonrébusz. § Svéd tájakon jártam. Karinthyá- ^ da. Szemafor. ' 12—13 óra között: Zenés butik. § Szerkesztő: Simon Gábor. Szombat du. 4—6 óra között: & szerkesztő-műsorvezető: Boér Ká- i­ roly: Hírmagazin. Hétvégi ren- ^ dezvények. Műemlékeink. Ope- ^ rett-parádé. Hangmúzeum. Megy ^ a magnó... Mese. Vasárnap de. 11—14 óra között: § szerkesztő-műsorvezető: Kinizsi 5 Gyöngyi: Kisgyermekműsor: Bir- ^ ka-irka. Kányádi Sándor és Hencz ^ József zenés mesekönyve. Elő- ^ adják Illyés Kinga és a szerző (I.). ^ Iskolások műsora. Igehirdetés. A­­ falu világa. Kivánságmuzsika. ■ Vasárnap du. 4—6 óra között: § szerkesztő-műsorvezető: Vári Mar­í­rianna: Vasárnapra válogattuk. ! Az osztozkodás gyötrelmei (Folytatás az 1. oldaltól) 1 fellebbezést nyújtottak be hoz­ 5­zánk, 53-at sikerült helyileg ren­­­­dezni (pótolták a hiányzó bizo- 5­nyítékokat), 15 fellebbezést a­­ prefektúrához továbbítottunk.­­ Nagy részük a 25 százalékos 5 csökkentést kifogásolja, amelyet­­ sajnos alkalmaznunk kellett. 5 — Ezek szerint a szentkirály';­i­ak az őket megillető földterület 5 háromnegyedét kapták csupán. $ Miért? fe — Sok földet veszített a köz­­­­ség a Maros szabályozása, a­­ méntelep építése, valamint a kombinát miatt.. 70 hektárt a tsz 5 lakásépítésre adott. Az egyházak­­ 75 hektáros területének az áltol­u­mi gazdaságok tulajdonába való­­ átkerüléséről sajnos nincs írásos­­ bizonyítékunk, ezért nem kaptuk se vissza. Azt a 133 hektárt, ame­­­­lyet jegyzőkönyvvel adott át a­z tsz, sikerült visszaszerezni. Ab­­ból a területből, amelyet nem­­ igényelt senki, földdel nem ren­­­­delkező, de a tsz-ben hosszabb­­ ideig dolgozó személyeknek va­­5­lamit a nyugdíjasoknak adtunk. S A megmaradt földből jutott a ^ közhivatalokban dolgozóknak is. ^ Ennek ellenére nem tudtunk­­ minden kérést kielégíteni. $§ A PANITI TSZ TOL­ ­ SOKAN VETTEK EL FÖLDET 5 Mezopanitban az utolsó simi­­­­tásokat végzik, azaz az utolsó S lapokat gépelik. Az eredmény 5 kifüggesztésére a jövő héten ke­­­­rül sor. A bizottságnak 2 649 ké­ S résre kellett választ adnia. 5 — Hogyan sikerült? — kérdez­ S­tűk Cozma Ioan polgármestertől­­ és Székely Irma titkártól.­­ — A törvényt vettük alapul,­­ s az esetek nagy többségében si­ 5­került teljes mértékben kielégí­­­­teni az igényeket. Ami gondot­­ okozott, a tsz-ek közötti cserék­­ nyomán a jó földek helyett he- 5 gyes, dombos területeken kell­­ kimérni a tulajdont. Sajnos so­­­­kan vették el a paniti tsz-tel­t földet: a méntelep, a dohány­­­szárító... A volt tulajdonosok­­ a címet, a tulajdonjogot megkap-­­­ják, a területet azonban nem. § Egyesek részvényeket kapnak,­­ mivel földterületükön jelen pl.1- i tanaiban a gyümölcstársulás t­ömködik. Nehezen sikerült meg­­­­győzni az embereket, hogy ne­m foglalják vissza a területeket. A­­ részvényesség kérdését azonban­­ tisztázni kellene. Megkértük az­­ egységek vezetőit, hogy jöjjenek­­ erre, egy bizottságot is létesítet­­­­tünk e célból, de az állami gaz­­s­­­daságok vezetői nem akarnak § szóba állni velünk. Az emberek­­ bizonytalanok, eddig már kelle- 5e ne tudni egy pontos választ adni § ebben az ügyben is. Egyes leen­­­­dő tulajdonosok a gyümölcster­­­­més egyötödét kérték. Mátéi 5 mérnök a társulástól megígérte,­­ hogy beszél a feletteseivel, de nem érkezett még semmi vált»«*, s közben érik a cseresznye... FOGHÍJAS BIZOTTSÁG — MEGVÁLASZOLATLA­N KÉRDÉSEM —­­ Jól nem állunk — mondja Rusu Vasile titkár Mezőbándon. Nagy a község, sok a probléma. 4 165 kérés érkezett hozzánk má­jus 6-ig aztán még postán is kaptunk jópárat. Ennek ellenére úgy gondoljuk, július 7. körül sikerül kifüggesztenünk a bizott­ság döntését. — Mlyen problémák nehezí­tették munkájukat? — Sok örökös nem volt tisz­tában az általa igényelt terület jogi helyzetével, nem tudták, hogy a tsz-be, lépett-e be valaki vele, vagy az állami gazda­gok­hoz tartozik. A legnagyobb gon­dunk, hogy sok esetben ugyanazt a földterületet többen is kérték. Ezt kibogozandó a falubeli idős emberek tanácsát vettük figye­lembe. Arra törekedtünk, hogy minden állampolgár visszakapja legalább az őt megillető mini­mális területet. De például jelen pillanatig sem sikerült tisztázni, hogy a szentkirályi állami gaz­daságnak mennyi, földje van Bánd területén. Úgy tűnik, a va­lóságban több a földjük mint amennyi papíron szerepel. Pedig a bándiak földet óhajtanak, a rendelkezésükre álló terület a­­zonban nem elég valamennyi ké­rés ki­el­égí­tésére. — A bizottságnak nem vett részt minden tagja a munkában. A kinevezett jogi tanácsost mindössze kétszer láttuk, pedig tanácsaira állandóan nagy szük­ség lett volna — mondják a je­lenlevők. Azt is megjegyzik, hogy baj lesz, ha az állami gazdaság nem ad vissza területeket, mert a gazdák beálltak volt földjükbe és mindenki ragaszkodik a tu­lajdonához. — Úgy hallottuk, hogy Bán­­don, Szénáságyon verekedések voltak? — Bálidon valóban volt, a szénáságyiról nem tudnak a pol­gármesteri hivatalban. — Érik az árpa, a búza — gondok vannak az aratással. Ki fog aratni? — fogalmazódd meg a helyiekben az újabb kérdés. Vaidean Florian polgármester a 308-as Minisztertanácsi Hatá­rozat okozta problémákat említi valamint azt, hogy 13 falu és 5 volt mtsz ügyének rendezését nehéz megoldani. Hogy Bán­dón ez hogyan sikerült? Erre még visszatérünk. ­ Ki, kit nevez ki? (Folytatás az 1. oldalról) vezni, amelyet fontról a kényük­­kedvük szerint irányítanának. A szakszervezet az önkényes döntések ellen már szervezett tüntetést, sztrájkot. A munkások­­nem akarják elfogadni az olyan személyek kinevezését, akik va­lamikor visszaéltek beosztásuk­kal és képtelenek a vezetői ál­lás betöltésére. Azt várják, hogy az érvényben levő törvények al­­­­kalmazásával megoldást találja­­­­nak a konfliktusra, hogy a gyá­­­­rat sürgősen kilendítsék ebből a­­ szorult helyzetből. Ez idő alatt­­ nagyon sok külföldi partnerr­el szakadt meg a kapcsolat. A régi vezteség idején 17 külföldi cég­nek szállítottak árut, most csak eggyel van szerződésük. Június 27-én, csütörtökön a konfliktusban érintettek tárgyalt­­ak Ileana Filipescu alprefektus­­­­sal, aki megígérte, hogy a hét folyamán az ügyet tisztázza ti minisztériummal, illetve a szak­osztállyal. Tegnap reggel megkerestük Ileana Filipescu asszonyt, aki az ajtónyitásban szó szerint a kö­vetkezőket mondotta: — Nem nyilatkozunk az újság­nak. Lejön a helyszínre a mi­nisztérium küldötte. Amikor biz­­­­tos adataink lesznek, akkor tár­­­­gyalunk a sajtóval. Addig nem­­ kommentálunk...

Next