Népújság, 1992. január (44. évfolyam, 1-21. szám)
1992-01-03 / 1. szám
JOLDÁS - WIPOJSAO Boldog új esztendőt! Ez az a kívánság, amit sohasem lehet elkoptatni, amit mindig szívesen fogadunk. Magunk is minden barátunknak ezt kívánjuk. Egyben köszönjük mindazoknak — olvasóinknak, külmunkatársainknak, kereskedelmi partnereinknek, más baráti közösségeknek —, akik az eltelt napokban eljuttatták szerkesztőségünk címére jókívánságokkal teljes üdvözletüket, hogy mint más években, most is hűségesek maradtak lapunkhoz. Mindannyiuknak sok sikert, örömöt 1992-re! Ezt tetézte a hozzánk érkezett üdvözlőlapokból közölt válogatás. Irodalmi évfordulók — 1992 350 éve hunyt el Janus Pannonius (1472) 410 éve halt meg Melius Juhász Péter (1572) 370 éve halt meg Szepsi Csombor Márton (1622) 330 éve halt meg Péchi Simon, Bethlen Miklós (1642) 330 éve hunyt el Kemény János (1662) 290 éve halott Misztótfalusi Kis Miklós (1702) 250 éve született Barcsay Abrahám (1742) 240 éve halt meg Apor Péter (1752) 230 éve hunyt el Bod Péter (1762) 220 éve született Kisfaludy Sándor (1772) 200 éve halott Ráday Gedeon (1792) 100 éve született Bolyai János (1802) 140 éve született Garay János (1812) 170 éve hunyt el Verseghy Ferenc; született Szigeti József (1822) 16 é ve született Vajda János (1827) 150 éve született Csiky Gergely (1842) 140 éve született Petelei István (1852) 110 éve született Bölöni György; elhunyt Arany János (1882) 99 éve születtek: Illyés Gyula, Illés Endre; hunytak el: Szigeti József, Tolnai Lajos (1902) 85 éve született Dsida Jenő (1907) 80 éve születtek: Darvas József, Ottlik Géza, Örkény István, Kiss Jenő (1912) 70 éve haltak meg: Beöthy Zsolt, Gárdonyi Géza; születtek: Nemes Nagy Ágnes, Faragó József (1922) 63 éve születtek: Bajor Andor, Beke György, Fodor Sándor, Sütő András, Szász János (1927) 00 éve halt meg Ambrus Zoltán; születtek: Bálint Tibor, Forró László (1932) 53 éve halott Juhász Gyula, József Attila (1937) 5 éve hunytak el: Móricz Zsigmond, Bárd Oszkár, Hunyady Sándor (1942) 40 éve halott G.valui Farkas (1952) Nép- és lakásszámlálás (Vakgatás Az I. Aidásról)kozó előírások be nem tartása vagy az adatok nem bizalmas kezelése az 1079.1990-es törvényharozat 29. paragrafusa értelmében bűncselekménynek számít, és 3 000—5 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. A főrecenzoroknak és körzeti ellenőröknek kötelessége naponta ellenőrizni a népszámlálás mersét, és minőségét, megszervezni a talkozókat naponta a recenzorokkal és állandó kapcsolatot fenntartani a municípiumi népszámláló bizottsággal. Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a municípiumi népszámláló bizottság felkéri a municípium lakosságát, hogy az adatokat helyesen és operatívan közöljék. A fent említett törvény értelmében az adatközlés megtagadása, hamis adatok közlése, vagy a recenzorok megakadályozása az adatok ellenőrzésében bűnténynek számít és 3 000— 5 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető. kérünk minden községi RMDSZ ELNÖKÖT, hogy január 6.-án hétfőn délután 4 órától vegyen részt a megyei székházban a választási kampányt és a választás lebonyolítását tisztázó felkészítőn. Kérjük ugyanakkor, mindenki hozza magával a polgármester- és a tanácstag-jelöltek végleges listáját. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöksége felkéri segítőkész tagjait, vegyenek részt a választási kampányban. Bármilyen segítséget szívesen fogadunk. Jelentkezni lehet január 6.-tól aszékházban. Az RMDSZ Maros megyei szervezete AUTÓK EZREIT Az év elejétől karácsonyig 4610 személygépkocsit vizsgáltak meg a marosvásárhelyi Metalus szövetkezet szervizében olyan szempontból, hogy azok megfelelnek-e a közúti közlekedés követelményeinek. Az első műszaki ellenőrzés alkalmával 930 idehaza vásárolt és külföldről behozott, használt autóval voltak olyan problémák, amelyek miatt azokat nem lehetett beírni a forgalomba. Közülük 750-et sikerült rendbetenni, a fennmaradó 180 jármű más javítóműhelyekben, illetve magánerővel történő orvoslásáinak eredményeiről nincsenek információink. Azt viszont megtudtuk Krincze Lajos almérnöktől, a Dózsa György utcai egység vezetőjétől, hogy mi volt a leggyakoribb akadálya az alkalmassági bizonylat kiállításának: a bejegyzési jogosítványban szereplőtől eltérő színű fényezés, a karosszéria előhaladott rozsdásodása, továbbá a fékrendszer és a kormánymű megbízhatatlansága. Temesváriak vendégjátéka A századforduló és a XX. század első fele magyar irodalmának egyik legnépszerűbb és fölkapottabb regény- és színműírója Herczeg Ferenc. Alkotásai közel ötven esztendeje egyáltalán nem szerepeltek — politikai és művészetesztétikai okok, alaptalan rágalmak és a merev dogmatizmus túlhajtottsága miatt nem szerepelhettek! — a romániai magyar színházak műsorrendjén. Az Ocskay brigadéros, A dolovai nábob leánya, A Gyurkovics lányok a Déryné ifjaszony s még legalább tucatnyi sikeres, évtizedeken át kiadós sorozatokban játszott színdarab szerzője, miután az irodalmi konzervativizmus vezéralakjának minősítették és deklarálták, az elsők között szerepű.* a méltatlanul kiátkozott, betiltott s következetesen mellőzött íróink sorában. A Bánságban született és nevelkedett a Bega-parti városhoz szoros és sokrétű szálakkal kötődött Herczog Ferenc újrafelfedezésének, hazai színpadi rehabilitásának nemes és kockázatos úttörő feladatára a meghívott vendégrendező, Kovács Levente, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia előadótanára játékmesteri irányításával a temesvári Csiky Gergely Színház társulata vállalkozott. A nemrég nyugdíjba vonult Winterfeld Sándor hangulatos és funkcionális díszletei között keltik életre a tehetséges, rátermett színészek — Makra Lajos, Szász Enikő, Dukász Péter, Sütő Udvari András és Réthy Margit — Herczeg Ferenc lgjobbnak tartott színjátékot, az 1917- ben irt s először a Vígszínházban bemutatott Kék rókát Miután székhelyén s a bánsági városokban visszhangos sikerrel játssza immár hetek, hónapok óta, 1992 január 11-én és 12 én délután 4 és este 7 órakor a Nemzeti Színház színpadán mutatja be Herczeg Ferenc Kék róka című színművét a temesvári Csiky Gergely színház együttese. Jegyek elővételben a színház pénztáránál. 00*0»OOO•o®o*o»o»0*0*0•o*o*oao*o»o*o»o*o*o«o*o«o*o•0*0« Közművelődési tervek a Kisküllő mentén Mit terveznek 1992-ben? A kérdést előbb Nagy Pál tanárnak a Gyulakutai Művelődési Otthon igazgatójának tettem fel. — Fel szeretnék „támasztani“ a házasok tánccsoportját. Hazaszállt Székelyudvarhelyről Kádár Tibor táncmester, (bordosi), őt kérjük meg a felkészítéssel hiszen az a bencédi táncegyüttes, amellyel tavaly foglalkozott, december végén már Hollandiában turnézott. A Farsang utolsó előtti vasárnapján szívesen lennénk házigazdái A farsangi népszokások Kis-Klik Üllő menti seregszemléjének. Február végére, hiszen Húshagyókedd március 3-ára esik. Májusban 300 éves a gyulakutai schola, ezt is illik megünnepelni, ki kell teljesítenünk a dokumentációt, s az sem lenne rossz, ha egyik itt élt és dolgozott fiáról nevezhetnünk el iskolánkat. .. Aztán júniusban itt tartják meg a magyartanárok, nyelvművelők a Szép beszédversenyt, erre sem árt idejében jó csapattal s vendéglátói előrelátással felkészülni. Na, és a legnagyobbat sem felejtem el: augusztusban 650 éves Gyulakuta (az első, fennmaradt írásos emlékek alapján, amúgy persze sokkal korábbi a település). Ebből az alkalomból Falunk Napja lesz Gyulakután. Időszakos tárlatokat szeretnénk még közben, s egy sor olyan látszólag kisebb, jelentéktelenebb rendezvényterv is van a tarsolyomban, amelyet most idő hiányában nem hozok elő, de ígérem, hogy mindig idejében, a kellő „beharangozás“ érdekében értesítem a lapot, hogy az érdekeltek bekapcsolódhassanak. Addig is, kérem a szakembereket, akik segíteni tudnak az említett tervek tető alá hozásában hogy valamiképpen jelezzék ebbéli szándékukat . A Makfalvi Wesselényi Miklós Művelődési Egylet elnöke, Fülöp Dénes tanár röviden, tömören vázolja terveiket az új esztendőben: h. d. (Folytatás a 4. oldalon) Megszámláltatunk (Folytatás az I. oldalról) hihető, hogy Zsögödön az 1910. évi 10 gör. kat. hívő 1920-ra 308 románra szaporodott volna fel, míg az 1136 rom. kat., 5 ágh. 47 ref. hívő leapadt volna 741 lélekre.“ Nézzük, emlékeztetőül, néhány erdélyi nagyváros 1920-as adatait* Nagyvárad: összesen 68 081, ebből magyar 40 744 (1910-ben: 58 421), román 8 441, német 598, zsidó 17 880. Brassó: összesen 40 335, ebből magyar 15 137, román 12 182, német 11 293, zsidó 1 505. Kolozsvár: összesen 83 542, ebből magyar 41 583 (1910-ben: 50 704), román 28 274, német 2 703, zsidó 10 633. Marosvásárhely: összesen 30 988, ebből magyar 23 178, román 3 947, német 466, zsidó 3 246. Szatmári összesen 68 251, ebből magyar 39 009, román 9 741, német 385, zsidó 8 959. Udvarhely vármegye udvarhelyi járásában az 1920-as népszámlálás szerint 36 olyan helység volt (a 49-ből), ahol egyetlen román sem lakott. (Háromban volt 1—1, négyben 3—3; jelentősebb arányban — 345-en — csak Homoródbenén éltek ekkor románok ebben a járásban. Ugyanitt 491 németet, 67 magyart és 2 zsidót is megszámoltak). Székelyudvarhely és környéke nemzetiségi térképén nem történtek lényeges változások az utóbbi években sem, noha a nacionalista diktatúra körmönfont betelepítési akciókkal próbálta módosítani a Székelyföld legmagyarabb részének etnikai arculatát is. A parajdi járásban például mindössze 34 román élt 1920-ban, (ma valamivel (de nem sokka!) többen lehetnek a Korond pataka menti Sóvidéken... Zetelaka betűrend szerint az utolsónak felsorolt helység az Erdély statisztikája című kiadványban. Nem kevesebb, mint 4 421 lélek lakta 19120- ban, s ebből a városnyi népségéből 4 414 vallotta magát magyaroknak, (volt még 1 román, 1 német, 5 zsidó). Hány magyar él ma Zetelakán? Bizakodó érdeklődéssel várjuk a választ erre a kérdésre (is). Hány magyar él ma Romániában? Megtudjuk nemsokára. Hisszük-reméljük, hogy a való igazat tudjuk meg. Akárhányan vagyunk (és leszünk), számon kell tartanunk, „be kell gyűjtenünk“ a legkisebb szórványok magyarjait is, a moldvai csángókat épp úgy, mint a bukaresti vagy a galaci diaszpórában élőket, a lemorzsolódókat, a leginkább veszélyeztetetteket, akikkel együtt dobban a szívünk újkori szorongatottságainkban. Mérhe- tetlenül nagy és időszerű a költő, Berzsenyi Dániel igazsága. . .Nem sokaság, hanem /Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat“. Ám az sem lesz csekélység, ha ezen a véráztatta földön, a Küküllők és a Maros mentén, a Szamosok völgyében, a Hargita alatt minél többen mernek csodásan cselekedni.