Népújság, 1992. szeptember (44. évfolyam, 171-192. szám)
1992-09-01 / 171. szám
A legnagyobb kedvezmény feltételei Amint arról a központi sajtóból már értesülhettünk, 63 Egyesült Államok-beli kongresszusi képviselő a napokban nyílt levelet intézett Ion Iliescu elnökhöz, melyben kifejtik, hogy bizonyos, jól meghatározott feltételei vannak annak, hogy Románia megkapja az annyira óhajtott legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A levél értesíti Románia elnökét, hogy e kedvezmény odaítélésének ügyét, a döntést ezzel kapcsolatban a kongresszus a román parlamenti választások utánra halasztotta. Az amerikai képviselők a levélben kifejtik, hogy nagyon várják azt a napot, amikor Románia végleg megszabadul az egyeduralmi törekvések utolsó maradványaitól. A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elnyerésének elsődleges feltételei: szabad választások, független tömegkommunikációs eszközök, a Román Hírszerző Szolgálat polgári ellenőrzése és az emberi jogok, ezen belül a kisebbségi jogok maradéktalan tiszteletben tartása. Az amerikai képviselők nagy érdeklődéssel várják a szeptemberi választást. A helyhatósági választások lebonyolítása, jó menetele jelentős mértékben hozzájárult a román—amerikai kapcsolatok javulásához De az a tény, hogy tavasszal elhalasztották a parlamenti választásokat, és az, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a hazai megfigyelők részvételét, illetve korlátozza ezek jogait — újra kételyeket ébresztett az amerikai kongresszus képviselőiben. A levél szerint a képviselők javulást várnak a független tömegkommunikációs eszközök védelme érdekében, hiszen nem indult be a független tévécsatorna, s az ellenzékiságírók zaklatásnak vannak kitéve. A jelenlegi választási kampány idején megkülönböztetett figyelemmel kísérik az Egyesült Államokból azt, hogy miként jutnak hozzá a pártok a tömegkommunikációs eszközökhöz, s ezek a médiák részrehajlás nélkül kell tudósítsanak a kampányról. A levél külön hangsúlyozza, hogy a Román Televízió nem vizsgálta felül, s nem változtatta meg a nemzetiségi adások idejének csökkentésével kapcsolatos döntését. Nem kielégítőek az eredmények a Román Hírszerző Szolgálattal kapcsolatban, mely nem került megfelelő civil ellenőrzés alá, és nyilvánvaló a mai RHSZ és a volt Szekuritáté kapcsolata. A levél aláírói jó néven vennék, ha a román kormány elhatárolná magát az RHSZ által támogatott szélsőséges szervezetektől, mint a magyarellenes Vatra Romaneasca és az antiszemita Románia Mare, Europa és más kiadványok. Az amerikai képviselők levele bőven kitér az emberi, és ezen belül a nemzetiségi jogokra. Hivatkozik a Hargita és Kovászna megyei prefektusok indokolatlan leváltásának ügyére, valamint Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere magyarellenes intézkedéseire, a kétnyelvű feliratok betiltására, a Brassai Sámuel líceum igazgatójának leváltására, a MADISZ és a KORUNK kilakoltatására tett kísérletekre, és szóvá teszi a Bolyai Egyetem beindításának szükségességét. A kongresszusi képviselők szerint Romániában megtorpantak a demokratikus átalakulások. Mindezek a tények oda vezettek, hogy az amerikai kongresszus elhalasztotta a legnagyobb kedvezmény odaítélését Romániának. A rózsa a lovát ugratja Sepsiszentgyörgyön lovasiskola indul — hallom a rádióban Mikor és hol indul majd rózsasándorképző tanfolyam? Ugyebár a szemöldökünket eléggé gyakran szoktuk összevonni az utóbbi időben. A többi már csak kismiska._ « Az agrárpárt elnöke kérte Konstanca és Tulcea megyék katasztrófasújtotta vidékké való nyilvánítását, a szárazságra hivatkozva. Szerintem Konstanca inkább Iliescu-sújtotta megyévé lépett elő a napokban. Az RNEP választási videoklipjében, a Phoenix-féle „Andris Popa“-slágerrel megspékelve, bemutatták a nép legegyszerűbb fiát, a mezőn szorgoskodónáramarosi bácsit. Kaszálás közepette oly mértékben megzavarták őt, hogy összekuszálta gondolatfonalait: hol az államtól kapta a büszkén viselt bakaruhát, hol a saját gúnyáiban viselte a fegyvert. Ez mind megbocsátható: az öreg bácsi esze nem vághat a tévénéző kénye-kedve szerint. De hogy ne hallott volna Kolozsvár elnökjelölt polgármesteréről? A tévéfelvétel forgatói nem világosították fel interjúalanyukat filmezés előtt? Már nem divat a kartonlapra felírt válaszok elpuffogtatása? Még kultúrberkekben sem? A demokrata frontosok soha nem beszélnek szabadon? Nem is olyan nehéz elmondani fejből azt, hogy az állam hivatalos nyelve a román s ellenezni fogják továbbra is a többnyelvűséget az igazságszolgáltatásban, hivatalokban s egyebütt. Tolmácsokat sehol a világon nem alkalmaznak. (Igazuk van fédészen és uraimnak, csak hát másutt az illetékesek majdhogynem anyanyelvi szinten beszélik az együttlakók nyelvét). Ezt a típusszöveget pedig hát két és fél éve dörgik megállás nélkül (ez a vesszőparipájuk), s mégsem tanulták meg? Mi már betéve tudjuk. Pedig iskoláskorukban hogy fújták a kommunista pártot dicsérő verseket. Ugyanaz a frontos úr emlegeti, hogy megengedhetetlen állapotok uralkodnak mifelénk: egy tanár fizetése kisebb egy takarítónő javadalmazásánál. Kérdem: jelenleg ki „uralkodik“? Kinek köszönhetőek az áldatlan állapotok? A kép tiszta: hát. .. a FDSN. S akkor ki hisz nekik? Ugyancsak a. . FDSN! STRACULA ATTILA WiSPUJSAK - I OLDalf Haldoklik a hazai tudományos kutatás Az agonizáló romániai tudományos kutatás pulzusa egyre erőtlenebbül dobog — olvashatjuk abban az ankétban, amelyben a Románia libera újságírója, Petre Jurie térképezi fel az elméleti és az alkalmazott kutatás hazai helyzetét. Ez a felmérés adta az ötletet, hogy szemügyre vegyük a municípiumunkban működő kutatóintézetek helyzetét is. Ezt megelőzően azonban az általános észrevételeket próbáljuk meg az említett felmérés alapján összefoglalni. A gazdasági életben jelentkező zűrzavar nem kímélte a tudományos kutatást sem. Az agonizáló hazai kutatóintézetek az értékek termelése helyett a túlélés lehetőségeinek keresésével töltik idejüket. A gazdasági élet esze és szíve helyett a tudományos kutatással foglalkozókra egyre inkább az élősködő szerepét próbálják rákényszeríteni. Az alkalmazott kutatás által kínált eredményeket nem tudják átvenni az egyre nagyobb pénzügyi válságban levő, a csőd szélén álló hazai vállalatok. Mivel a mai napig sem készült egy átfogó program, egy hosszútávú pontos elképzelés a román gazdaság átalakításának lehetőségeiről — állítja dr. Doru Palade, a fővárosi Finommechanikai Kutatóintézet igazgatója a kutatók úgy érzik, hogy a peremre kerültek, nincsen szükség rájuk. Helyzetüknek egyáltalán nem kedvezett, hogy a kutatóintézetek 90 százalékát kereskedelmi társaságokká alakították át. Pedig az azonnali profitszerzés nem lehet jellemző ezekre az intézetekre. Ellenpéldaként Japán említhető, ahol már ma egészen pontosan tudják, hogy mi fog történni az elkövetkező 10—15 évben az elektronikában. A vegyesvállalatok létrejötte természetszerűleg oda vezetett, hogy a külföldi cégek a saját technológiájukat hozzák, ami egyre inkább növeli az érdektelenséget a román kutatás eredményei iránt. Nagy, nehézséget jelent, hogy az új román termékeket, technológiákat nem lehet a gyakorlatban alkalmazni, mivel a román vállalatok pénzügyileg olyan helyzetben vannak, hogy nem képesek egy-egy új termék gyártásának az előkészítésére. Példaként a Csíkszeredai traktorgyár említhető, ahol anyagiak hiányában nem tudják beindítani a mezőgazdászok által olyannyira igényelt 20 lóerős traktor gyártását, annak ellenére, hogy a kutatók már kidolgozták a prototípust, ami hamar elavul. Szemben a külföldi gyakorlattal, ahol a termelés értékének 20 százalékát tudományos kutatásra fordítják, hazai viszonylatban ez minndössze öt százalék. Dr. Doru Palade igazgató szerint a megoldás a munkatermelékenység növelésével, a fölösleges személyzet elbocsátásával, a nem produktív és meg nem menthető ipari egységek minél hamarabb történő felszámolásával képzelhető el. A kormánynak pedig cselekvően fel kellene vállalnia a tulajdonos szerepét. A kutatóintézetek helyzetét megnehezíti, hogy a legtöbbjüknek nagy adósság nyomja a vállát. Mivel a kutatómunka hoszszúlejáratú tevékenység, a szakintézeteknek állandó jelleggel kölcsönökre lenne szükségük, amit az 1992-es áprilisi, a kamatok emelésére vonatkozó rendelet lehetetlenné tesz. A tudományos kutatók szemszögéből törvénytelen egyoldalú intézkedésről van szó, ami megfojtja a hazai tudományos kutatást. Egyes intézetek ily módon már kénytelenek voltak beszüntetni tevékenységüket. A tudományos kutatást kedvezményes, azaz legtöbb 15 százalékos kamatokkal lehetne támogatni, annál is inkább, mert ezek összege országos viszonylatban nem haladná túl a kétmilliárd lejt. Ugyanakkor a kormány és a parlament nagyobb figyelmet kellene hogy szenteljen ennek a területnek addig, amíg nem késő. Idézzük végül dr. Alexandra Dutu professzor, a Román Akadémia dél-kelet-európai kutatóintézete igazgatójának a véleményét, aki nehezményezi, hogy megrovásban részesítik mindazokat, akik a Soros Alapítvány által felkínált egyetlen lehetőséget igénybe veszik. A professzor így fogalmaz: a tudományos kutatás feladata lenne egyre magasabbra emelni a szellemi élet mércéjét, hogy kijuthassunk abból a társadalmi légkörből, amelyet a lozinkagyártók és a fanyelv propagandistái tartanak fenn mesterségesen. A humán és társadalomtudományok területén folyó kutatás egyik célja az ifjúság és a közvélemény formálása, egy reális kép kialakítása Romániáról. Jelenleg azonban, ahehet, hogy támogatnák ezt a fajta kutatómunkát, új kormányszerveket hoztak létre, amelyeknek nem fog sikerülni a Romániáról alkotott külföldi vélemény megváltoztatása. A mi társadalmunkban sajnos még egyáltalán nem vált világossá, hogy az igazi értelmiség jelenléte a demokrácia alapfeltétele. Éppen ezért a humán tudomány területén végzendő tudományos munka feladata lesz feloldani a hamis mítoszokat, a marxista gondolkodást, amelyek feje tetejére állították a kultúrát. Összeállította: BODOLAI GYÖNGYI egy Ughu másaiba Vannak, híres mosolyok. A leghíresebb Mona Lisa mosolya. Erről a mosolyról könyvtárnyi tanulmányt, elmélkedést írtak. Tudósok, írók és műkedvelők kutatták a titokzatos mosoly titkát. Titokzatos mosolya van Iliescu elnöknek is! Az egész világ előtt titok, hogy miért mosolyog. Mosolyának nem találván okát, egyesek feltételezik, hogy az talán nem is mosoly, hanem kínos vigyor. Egészen más jellegű Rosiianu úr mosolya. Kaján mosoly. Rókamosoly. Hogy láttam-e mosolygó rókát? Sokat. A bábszínházban! Bábos koromban sok rókás darabot rendeztem. Sőt, írtam is (Pl. ,,Kacor király.“) Rosiianu megjelenik a képernyőn s kajánul szemünkbe mosolyog, nekünk, a kétmilliónak (nem hiszek a népszámlálásnak!): mindjárt rágni fogjátok az öklötöket! S tényleg előszed valahonnan egy égbekiáltó disznóságot és mi tényleg rágjuk az öklünket! Mit tehetünk? Sok mindent! Kimehetünk az utcára s kiálthatjuk, hogy abeug Rossianu! Használ? Nem hiszem! Van ennél jobb is! A szemébe mondjuk a véleményünket! Egyenesen: Bátran Bármilyen gorombaságot hozzávághatunk, különösen ha nincs más a szobában, aki megbotránkozzék! A képernyőt lehetőleg ne köpjük le, hanem szidjuk mint a bokrot, Rostianut! Jó módszer. Kipróbáltam! Ha valaki disznóságot csinál a forgalomban, mindent rámondok, ami eszembejut. A feleségem figyelmeztet: — Hagyd abba! Úgyse hallja! — Tudom. — S akkor mért csinálod? — Magamért! Pukkadjon meg ő! _................ n. a. A nagy átverés Nem tudom, kell-e mondanom, de olyan ez az ország, mint valami nagy-nagy szemétrakás. Elkedvetlenítő látvány. Ide hordja a mocskát fél Európa. . Mintha nekünk nem lenne elegendő, alig látszunk ki belőle, s jószerével fogalmunk sincs arról, hova rejtsük, mit kezdjünk vele. Végtére felháborodhatnék, hogy miért van ez így, de bizonyára unalmas lenne. Vagy inkább szánalmas. Minek annyiszor felemlegetni? ... Csakhogy naponta kiderülnek újabb gazemberkedések, naponta belebotlanak ijedt emberek itt is, ott is több ezer tonnányi hulladékba. Fertőzik a vizet, földet, levegőt, mindent, ami életünk eleme. Nekem csak az a furcsa, hogy most kapunk a fejünkhöz, amikor már nyakig benne vagyunk a slamasztikában. A minap Botosanban elnémultak a telefonok, a műszerek egyszerűen felmondták a szolgálatot, mert a környéken hirtelen megemelkedett (s nem kis mértékben) a radioaktív sugárzás. Szakértők véleménye, hogy az áldatlan állapot előidézője negyven tonna mérgező vegyianyag. Ami sajna, az égvilágon semmire nem használható, de azért ott tárolják hónapok óta egy áruraktár udvarán rozsdamarta hordókban. Ahogy ilyenkor történni szokott, gazdája nincs (elnyelte a korrupció), nem kell senkinek, nem tudják, ki hozta, honnan, s mi célból. Aki tudja, nem mondja vagy letagadja. .. Szeben mellett egy falu határában elpusztult a krumplitermés, mert a rovarirtószernek vásárolt folyadék nem az volt, s csak akkor vették észre, amikor az eső elmosta a földeken. .Szélhámosok átverték az egész falut. És átverik az egész országot... Csíkszeredában a Comat Hargita cég kétezer tonna galvanikus iszapot szándékszik elásni valahol a hegyekben. Mintha ennél ártatlanabb, de fontosabb dolog nem lenne a világon. A magyar—német vállalkozás tetemes márkában és forintban fizetné az akciót. Mert a szerződésben a veszélyes hulladék sürgős megsemmisítése szerepel. Tévedés lenne azt hinni, hogy a civilizált nyugaton csak finom úriemberek laknak, akik csupa jót akarnak mindenkinek. Fenét! Ahonnan a legtöbb ipari hulladék és egészségre káros vegyianyag érkezett hozzánk, a német állam, óriási pénzeket áldoznak arra, hogy mindazokat ott helyben hatástalanítsák. A pénz kézen-közön eltűnik, de nyoma vész a hulladéknak is. Valahol a határokon túl aztán előkerül. Folyóparton, erdőszélen, réteken, külvárosban, gyárak udvarán. Csak úgy ott terem. Ahol emberek élnek. És lehetőleg szegényebbek. Némelyik szállítmány segélyként érkezik, némelyik egészen más rendeltetéssel. A kísérő papírokon legalábbis ez áll. Kigondolták jól. S ahogy lenni szokott: ajándék lónak nem nézik a tó, gát. Persze, ez a látszat. Az éremnek van másik oldala. Ebben a szélhámosságban sokan benne vannak. Benne kellett legyenek. Makacsul kit:i'-'ok mellette — bármit mond a hivatalosság —, hogy a kisstílű csalók mellett statisztáltak még mások is. Sokkal rafináltabbak. Akik fizetség ellenében szemérmetlenül behunyták szemüket, amikor kellott. Akik tudják, hogy mi az igazság, de szint vallani sosem fognak. Ez biztos. Inkább gondosan meg élesztenek. Ha már a botrány ekkora. Úgy tesznek, mintha megkísérelnék a lehetetlent. Ezután már a házikon feltartóztatnak minden szállítmányt. Mindent, ami gyanús vagy nem gyanús, átvizsgálnak tüzetesen. S Ja másért nem, legalább bonyolítják PA KOT FI I Öl* (Folytatás a 7. oldalon)