Népújság, 1992. december (44. évfolyam, 236-251. szám)
1992-12-01 / 236. szám
Hallottuk, - December 4-én árverezik a lasi szállodát. Kikiáltási ár millió lej. Aki többet fizet alesz. • Rövidesen le kell álljon a cukorgyár, mert 2 milliárd lejre raktáron a cukor, nem kell 180,50 lejért. • A gumiabroncsgyár dolgozói 100 lejért kapnak kétfogásos ebédet saját kantinjukban. • A polgármesteri hivatal mellett egy többszintes saroképület van készülőben. Sütőipari egységet, bemutató üzletet, kis vendéglőt foglal majd magába. Közel 100 millióba kerül. • Nincs magyar líceum, egyetlen XI. osztály van. Tanári gárda létezik, gyerek is lenne, ha a szülök oda íratnák őket. • Külföldi beruházók érdeklődnek. A konstancai Toshiba cég egy benzinkút és szerviz építésében érdekelt. Egy osztrák cég fodrászüzletet, manikür-pedikür szalont építene. A városgazdák szerint a tervek életrekeltésére még várni kell. • Hosszas szünet után a marosvásárhelyi színház Ludason vendégszerepelt. „Az ördög nem alszik“ című vígjátékot mutatták be. Az oldalt szerkesztette: MEZEY SAROLTA RMDSZ-hírek .Előadássorozat kezdődik Géczi Ilonától, a ludasi RMDSZ titkárától tudtuk meg, mi újság a szervezet házatáján. — A szervezet nem dicsekedhet. Nagy az érdektelenség, főleg a fiatalok körében. Sajnos a helybeli értelmiség is passzív. A tagság abból áll számukra, hogy kifizetik a tagdíjat. Valahogy megpróbáljuk felrázni a magyarságot, a lakosság egyharmadát. Szeretném felhívni a ludasiak figyelmét, hogy ezután minden hónap első keddjén előadást tart Szekeres Adél történelem tanárnő. Az előadássorozat gyűjtőcíme: A magyarság története. Első alkalommal kivételesen szerdán, december másodikén lesz a rendezvény. Dr. Sepsi Lajos, RMDSZ-elnök halála után Szekeres Kálmán került a választmány élére. Alelnökök Andrási Árpád és Major István. Katona Sándor a megyei RMDSZ-nél képviseli a szervezetet. A magyar nyelvű oktatás ügyében Az öt városi RMDSZ-tanácsos, Máté András, Katona Sándor, Major István, György Árpád és Menyei József felvetették a tanácsülésen a ludasi árvaházban folyó magyar oktatás megszűnését. Az igazgató Olaruban azzal indokolta ezt, hogy nincs elég magyar nevű gyerek. Pedig volna. Egy csoportba elég 8—12. A hároméves gyerekek a marosvásárhelyi árvaházból érkeznek. Sok csak magyarul tud a cigányok közül is. Mégsem engedélyezik a magyar oktatást. Az igazgató másik érve, hogy sem a szülők, sem a gyámok nem kérték hivatalosan a magyar tanítást. Hogy kérjék, hiszen árva gyerekekről van szó? Végül pedig az állam eltartottai, beszéljenek az állam nyelvén. Arra nem hivatkozhatott, hogy nincs óvónő. Mert van, versenyvizsgával jutott be. Búcsú Sepsi doktortól Ludason született, Enyeden végezte a tanítóképzőt, aztán mégis orvos lett. Kitűnő sebész. Harminc évig állt a ludasiak és a környékbeliek szolgálatában. Harmincéves pályafutása során keze alatt senki sem halt meg. Szerette az embereket és szeretett segíteni a szenvedőkön. Mindig készenlétben állt. Éjjel-nappal, télen-nyáron a hippokrateszi eskü vezérelte. Hitt abban, hogy munkája, a gyógyítás, több mint hivatás. Ezért szerették, becsülték az emberek. Tisztelték benne az orvost, de főként az embert. Tudta, hogy beteg, mégis operált. Utolsó műtétje után őt is kórházba szállították, s rövid szenvedés után megpihent. Halálával nagy veszteség érte a ludasi sebészgárdát, amelyet hosszú éléig vezetett. És veszteség érte a ludasi magyarságot, amelyre összekovácsolásán, megmaradásán fáradozott. Dr. Sepsi Lajosra kegyelettel emlékeznek a ludasiak. MOST IS SZEGÉNYES A PIAC Ottjártunkkor egy pár termelő állingált kevéske áruja mellett. Vásárló nem volt. Az árusok csak azért jönnek ki — mondják —, mert pótolni kell a szűkösen mért kollektív nyugdíjat. Szegényes a felhozatal, az áru drága. A paszuly 110 lej kilónként, a fokhagymáért 35-40 lejt kérnek fejenként. A krumpli 70 lej, 5-6 szál gyökérzöldség 50. Volt szalonna és zsír kilója 400 lej. A puliszkalisztért 90 lejt kértek. Kétliteres üvegben a csalamádé 300, egy kis üveg zakuszka 150, a szederdzsem 200 lej. Van még apró birs 60-ért, torma 50-ért. Ha van, nagyritkán a tojás 50 lej. A helyzet silány, de kilábalunk Korodi Zoltán, a ROMVELO gumiabroncsgyártó vállalat kereskedelmi igazgatója tájékoztatott az egység jelenlegi helyzetéről. Nem fogy az áru, a gyárban felbomlott az egyensúly. Az árakat emeltük, s amíg a kereskedelemnek vannak készletei, addig nincs rendelés. Szokott dolog, hogy árnövekedés után 2—3 hónapig nincs eladás. A másik nehézség abból adódik, hogy sokat áll a pénz a licitnél. Mit jelent ez? Az importexport cég, a ROMTYRE & RUBBER váltja a fejüket valutára. A bankok lassan dolgoznak, gyakorta nincs elég valutájuk. Márpedig 1 tonna természetes kaucsuk ára 900—1000 dollár között van. Másrészt sok megrendelő nem fizet. Leszállították nekik az árut, a pénz sehol. S emiatt is visszaesett a termelés a gumiabroncsgyártó részlegen és fémmegmunkáló részlegen egyaránt. Eddig évente 1,5 millió darab abroncs készült, most 3 100 000 darabot gyártanak, de ezt is alig tudják eladni. Az újrafutózó részleg teljesen leállt. Ez azzal magyarázható, hogy külföldről sok használt gumi érkezik, ezekkel kell felvenni a versenyt. Régebben törvény szabályozta a használt gumik leadását. Most ez megszűnt, nincs mit újrafutózni. A fémmegmunkáló részlegen rossz vállalkozásba kezdtek. Meg is ütötték a bokájukat. Mezőgazdasági gépekhez kisméretű peremet gyártottak (ehhez persze tömlőt, abroncsot is). Azonban a partner, a bukaresti Semanátoarea és a Titan nem tudta kivitelezni a tervet, s a vállalkozás befulladt. A cégnek mai napig 20 millió lejjel tartoznak. A folyamatos termeléscsökkenés ellenére az 1200 alkalmazottból csak 110-et bocsátottak el, a többinek próbálnak fizetést biztosítani. Az áldatlan helyzetből való kievickélésre külföldi cégekkel próbáltak együttműködni. A magyarországi ROBIX céggel befulladt az együttműködés. Ők is csödött mondtak. ami jól sikerült: szeméttáróló konténereket a németeknek, az olaszoknak pedig lábtörlőt gyártanak. Egy szett ára 3,5 dollár. Újabban a budapesti TAURUS-szal vették fel a kapcsolatot. És végül termékeik új ára: a kerékpárabroncs 1100, tömlő 400; a motorkerékpárabroncs 4000, tömlő 1000 lej; a Dacia tömlő 1800, az 1100x20-as kamdontömlő 5000 lejbe kerül. Nfc PulSiCG - 8. ©ED^1. A polgármester derűlátó... A marosludasi polgármesterrel Marian Emillel, most, a tél beállta előtt beszélgetünk arról, hogy milyen gondokkal küszködik a városi adminisztráció, milyen megoldatlan problémákkal kell megbirkóznunk. Meleg víz és fűtés — Elsőként a tömbházlakókat érintő, immár a legtöbb városban krónikussá váló gyenge fűtésről, valamint a hideg- és melegvíz-ellátásról kérdezzük. A hivatal felkészült arra, hogy problémák lesznek, de erejéhez mérten próbálja jó irányba befolyásolni a szolgáltatást Azonban jelenleg a városban létező három hőközpont kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a négy — Állomás téri, a Cukorgyári, Arizona és Balta — lakótelep tömbházlakásaiba folyamatosan meleg vizet biztosítsanak. E hőközpontokat sokkal kevesebb lakás ellátására tervezték, de időközben még építettek tömbházakat. Ezért hetente csak háromszor tudnak meleg vizet pumpálni a vezetékekbe. Ez még nem azt jelenti, hogy a felső emeletekig felér a víz. A felszerelések, berendezések annyira régiek, hogy kellő nyomást nem lehet elérni, így a 3-4. emeletieknek csak a bosszankodás jut Hideg víz állandó jelleggel van. A fűtésre nincs panasz. A lakásokban 18-20 fokot is elér a hőmérséklet. A lakosság magas összegű számlákat fizet. Túl borsosnak találják az árakat, jogosan, hiszen nem kapják meg azt, amiért fizetnek. Felmerült a vízórák felszerelésének óhaja, de ez gyakorlatilag megoldhatatlan. Mégis ez lenne az egyetlen mód arra, hogy lépcsőházanként tudják, mennyit fogyasztottak. De még mindig nem lesz nyilvánvaló, hogy melyik család menynyit fogyasztott. A melegvíz-szolgáltatással kapcsolatban folyton csörögnek a telefonok, de amíg műszaki akadályok vannak, képtelenek vagyunk segíteni. A hőközpontok kibővítésére egyelőre anyagi nehézségek miatt nem került sor. Tavaly 50 millió lejjel rendelkezett a hivatal, idénre csupán 34 millió volt erre. Ez az összeg jórészt a Lakás- és Községgazdálkodási önálló Egységnek megy, a többi a város tisztántartására stb. fogy el. Ez a pénz nagyon kevés. Rossz a kenyér — A megyében több helyen jegyre adják az ártámogatott kenyeret, mi a helyzet Ludason? — Mi nem porciózunk. Azonban napi 14 tonna kenyér kel el. Miért? Azért mert a környékbeli megyékből is idejönnek vásárolni. Emiatt néha kiesés van az ellátásban. A legnagyobb fájdalmunk, hogy pl. a marosvásárhelyi kenyérhez képest a miénk gyenge. A sütőipari egység főnöke, Ardeleanu Gheorghe azzal indokolja ezt, hogy a liszt, amit Dicsőszentmártonból kapunk, nem jó minőségű. Nem megfelelő az élesztő sem. De úgy gondolom, hogy ha szívügyük lenne a kenyér minősége, akkor lehetne segíteni a helyzeten. Legalább azzal, hogy jobban megsütik, ha a liszt barna is. 80 százalék idegen — Drágult a benzin, van belőle Ludason? — Benzinhiányról nem beszélhetünk, de sor állandó jelleggel van. Egyetlen kútunknál többnyire a Kolozs, Fehér, Beszterce megyeiek állnak. A sorbanállók 80—85 százaléka „idegen“. Nem hozhatunk intézkedést arra, hogy őket nem szolgáljuk ki, ezt nem engedhetjük meg magunknak, azonban arra gondoltunk, hogy két sorba kellene állítani a kocsikat. Egybe a ludasiakat, másikba az idegeneket. Boca Luca, a COMPETROL itteni vezetője egy kutat tervez, amelyet tavaszig megnyitnának. Ez kizárólag a ludasiaké lenne. Mi kerül a kamrákba? — Ami az ellátást illeti, hogyan készült fel a város a télre? — Lévén, hogy Ludas és környéke mezőgazdasági zóna, az emberek nagy része megtermeli a télirevalót. A város 40 százaléka tömbházlakó, nincs mindenkinek földje. Rájuk is gondoltunk. Eltettünk 130 tonna krumplit, 100 tonna almát és nagymennyiségű zöldséget sóztunk el savanyúságnak. A zöldségtermelés az utóbbi két évben megcsappant. A három farm közül kettő megszűnt, maradt a maroskecei árnu farmja. Innen származik a zöldségek nagy része, ami elég a város ellátásához. — A cukor, olaj fejadag kiosztásával hogy állnak? — Olajjal egy hónapra vagyunk elmaradva, a cukorral napirenden vagyunk. Szégyen lenne, ha hátralékosak lennénk, hiszen itt a cukorgyár. Miért jönnek az emberek? — A szerdai napon fogadja a polgármester a város lakóit. Milyen ügyben fordulnak Önhöz? — Legtöbben földügyben. Sok a megoldatlan kérés, de ezt a földtörvény tökéletlenségével magyarázom. Ezt a törvényt nem fejjel alkották, a gyakorlati alkalmazása sok esetben lehetetlen, és a tulajdonosok ellen irányul. Sokszor számunkra sem kielégítő a válaszunk. Nem tehetünk egyebet, a törvényt alkalmazzuk. Aztán lakásigényléssel és szociális, munkanélküliségi gondokkal keresnek meg. Jelenleg 200 lakáskérés áll megoldatlanul. 1990 óta egyetlen lakást sem építettek. Munkalehetőségre nem nagyon van kilátás. — A polgármester elégedett-e saját munkájával? — Sajnos, az én munkám hálátlan, nem adhat okot az elégedettségre, mert az emberek kérését objektív okok miatt nem teljesíthetem. — Tervei? — Legközelebbi az, hogy december folyamán valamennyi gazdasági egység vezetőjével szeretnék kötetlen beszélgetést folytatni egy baráti találkozó alkalmával. Hogy mindenki elmondhassa, melyek a gondjai, milyen ötletei vannak valamenynyiünk javára. Én a jövőre nézve derűlátó vagyok, annak ellenére, hogy a lakosság arcáról nap mint nap leolvasom az elkeseredést. Bízom abban, hogy jobb napjaink is lesznek. ... a polgárok kevésbé i