Népújság, 1995. szeptember (47. évfolyam, 171-192. szám)
1995-09-01 / 171. szám
A békejobb hitele (folytatás* a/ I. oldalról) fizikai nyomatékkal bíró, fordulatot ígérőnek szánt üzenet jóhiszeműségében nincs okom kételkedni. Akkor sem, ha jól tudom, hogy mihelyt az általános jótakarás magaslatáról leereszkedve sort kerítenénk a megbékélés, az együttélés körülményeinek, kereteinek konkrét megfogalmazására, nyomban kiderülne, hogy ha nem is feloldhatatlan, de nehezen áthidalható nézetkülönbségek állnak a felhőtlen együttélés útjában. Ám most mégsem az egyetértés útjának egyengetésével járó nehézségek miatt vagyok szkeptikus. Ennél nyomosabb ok, hogy mindaz, ami körülöttünk az elmúlt években történt és történik most is, a békejobb hitelességét kérdőjelezik meg. Amíg ugyanis az elnök feltehetően az évfordulóhoz az EBESZ kisebbségi biztosának látogatásához, a közelgő amerikai útjához igazította és csiszolgatta beszédét, tőle nem túlságosan messze. . éppenséggel a megbékélés, megértés légkörének mérgezésén munkálkodtak azok, akiknek az éven-olyan elnöki gesztusokat követniük illene. Iliescu elnök állásfoglalásaiban — legalábbis ami minket illet — előszeretettel hivatkozik a kölcsönösségre, s marasztalta el — mint most is — a romániai magyar kisebbség határon túli, úgymond prókátorait, a magyar revizionizmust, irredentizmust. Nem szorulnak ugyan a védelmemre, de fel kell emlegetnem, hogy a mai magyar társadalom sikerrel szorította a perifériára a szélsőséges szemlélet számbelileg elenyésző híveit. A magyar hangadó sajtó rendszeres olvasójaként szinte nyomát sem érzem azoknak a jelenségeknek, amelyeket az elnök és a román nyelvű média egy része látni vél és bősz elszántsággal láttatni igyekszik a honi közvéleménnyel. Ennek természetes következménye az a felfokozott gyanakvás, amely a magyarság szándékait az eszméletlenségig eltorzítja a diktatúra egyneműsítő emlőin nevelkedettek szemében. Úgy illene, hogy az elnök ne az uszításra, a magyarellenes hangulatkeltésre szakosodott sajtóból tájékozódjon és ítéljen, hanem verve rá a mi pénzünkön is éles titkosszolgálatiakat, hogy az úgynevezett románellenes megnyilvánulásokat a tényleges politikai súlyuknak megfelelő megvilágításban tálalják fel továbbgondolásra. A határon túli valóshelyzettel ellentétben a román társadalom nem hogy szabadulni igyekezett volna a fejlődését, az európai felzárkózást akadályozó-késleltető szélsőségesektől, ellenkezőleg egyenesen a bel- és külpolitikát meghatározó kormányzati tényezővé emelte kivétel nélkül valamennyit. Iliescu elnököt gondolhatjuk jóhiszeműnek, és miért ne hinnénk hogy valóban nagy elnök akarna lenni, aki képes a krónikus tehetetlenséget s a visszahúzó erőket legyűrve, más népek haladásával összhangban álló fejlődési pályára vinni Romániát. Ám miért gondoljuk és miért higgyük, hogy sikerülhet is ez neki Gh. Funar, Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, Ion Solcan, Gh. Dumitrascu társaságában? Hogy az elnöki békejobb helyi hitelrontóinál már ne is időzzek. Mindez és mindezek valahogy kiesnek az elnök látóköréből, miközben a történelmi megbékélés virágos mezejére kíván terelni bennünket. ..Románia is szeretné maga mögött hagyni a múlt tragikus mozzanatait és a jövőbe akar nézni“, mondotta szerdán Iliescu elnök. S még előtte, hogy ..haszontalan dolog lenne most az akkori szemmel nézni a történelmet". Mindennapjainkban mégis a „haszontalanság“ tenyészik, amiről nem kis mértékben maga az elnök tehet. Pedig ha több figyelmet szentelne a ,,haszontalankodók“ szerepének, talán rájönne, hogy a legkevésbé sem a nemlétező autonómia és kollektív jogok riasztóvá torzított fogalmai körüli csetepaték teszik ma illuzorikussá a megbékélést, hanem az irányadónak mondott francia—német modellt éltető, az együttélésnek tartást adó egészséges közszellem hiánya. Karen Fogg az EU-vízumokról Az Európai Uniót befolyásolni lehet abban, hogy változtasson a kívülállókkal szemben gyakorolt vízumpolitikáján — hangoztatta a Cronica romana c. napilap szerdai számában Karen Fogg, az EU bukaresti képviselője. Az interjú során kifejtette, hogy az Európai Unió nem tesz különbséget a társult tagok között, a különbséget maguk az országok teszik azzal, ahogyan képesek gazdaságukba építeni a PHAE-programok által nyújtott segítséget. Karen Fogg szerint az Európai Uniónak elsőrendű igénye, hogy átlátható, ellenőrizhető adatokat kapjon az alapok felhasználásáról, a gazdaság állásáról. Szerinte a romániai adatok — különösen a régiókra vonatkozók — csalókák, mint például a munkanélküliséget kifejezők. Az EU-államokba szóló vízummentesség távlatairól szólva elmondotta, hogy elsősorban a vízumok kiadásának leegyszerűsítését és megkönnyítését látja megvalósíthatónak A Nyugat természetesen befolyásolható — mondotta a külföldi politikus —, maga is igyekszik hangoztatni mennyire sújtja a romániaiakat az, hogy egy vízum félhavi fizetésbe kerül. De a megoldás az — hangsúlyozta Karen Fogg —, hogy a románok tisztességesen őrködjenek a törvénytelen határátlépések, a kábítószercsempészet fölött. Heroinfogás kábítószerrel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt, nyomozást rendeltek el P.I. 36 éves román nemzetiségű, Ausztriában élő hontalan személy ellen. A szóban forgó férfit szerdán Hegyeshalomnál a vámosok tételes vámellenőrzésnek vetették alá, s eközben ötven sárgásbarna színű csomagot találtak a kocsiban kialakított rejtekhelyeken. Tartalmuk megközelíti a 26,5 kilogrammot. Az előzetes szakértői vélemény szerint heroin volt a csomagokban. Az akció vége a szerbektől függ A NATO gépei eddig több mint 300 bevetést hajtottak végre Boszniában a hétfői szarajevói merényletre adott válaszként. Az akció folytatódik, befejezése csak a szerbektől függ, akik pontosan tudják, hogy a NATO célja Szarajevó és a többi védett övezet megóvása — hangsúlyozta csütörtöki nápolyi sajtóértekezletén Leighton Smith tengernagy, a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka. A főparancsnok sikeresnek nevezte az eddigi támadásokat. Mint mondta, az eddigi célpontokat az ENSZ-szel közösen jelölték ki. A rossz időjárási viszonyok miatt csak néhány célpontot tévesztettek el az eredetileg megállapított 90 közül, s miutánaz akció jelenleg még folytatódik, a pontos mérleg elkészítése várat magára. A támadásokban részt vevő repülőgépek kivétel nélkül az olaszországi támaszpontokról és az amerikai Theodore Roosevelt repülgép-hordozóról szálltak fel. A gépek távirányítású és szabadesésű bombákkal, Maverick és Harm típusú rakétákkal támadták a célpontokat. A tengernagy alapvető fontosságúnak nevezte a légierő és a brit—francia gyorsbevetésű erők tüzérségének együttműködését. A további célpontok kijelölését Smith tengernagy Janvier tábornokkal, az ENSZ-erők boszniai főparancsnokával végzi. „Csak ha a tábornok és én meggyőződtünk arról, hogy elértük a kitűzött célt, akkor lehet befejezettnek mondani a Deliberate force hadműveletet" — hangsúlyozta. A Belgrád-Pale egyezség szövege A boszniai szerbek és a jugoszláv vezetés képviselői augusztus 29-én Belgrádban egyezségre jutottak arról, hogy Pale elfogadja Belgrád külpolitikáját. A szerdán este közzétett egyezmény szövege a következő: 1. A boszniai Szerb Köztársaság vezetése beleegyezik abba, hogy teljes mértékben egyezteti a jugoszláv vezetéssel a békefolyamattal kapcsolatos állásfoglalását. 2. Ezzel összhangban a boszniai Szerb Köztársaság három főt küld a hattagú szerb tárgyalócsoportba, amelyet Slobodan Milosevic szerb elnök vezet. A boszniai küldöttség tagjai: Radovan Karadzic elnök, Momcilo Krajisnik parlamenti elnök és Ratko Mladic főparancsnok. A küldöttség felhatalmazással bír arra, hogy a Szerb Köztársaság nevében aláírja a rendezési tervet. 3. A boszniai Szerb Köztársa- ság beleegyezik abba, hogy a béketervvel kapcsolatos döntést a delegáció hat tagja hozza meg, az egyszerű többség elve alapján. Szavazategyenlőség esetén Slobodan Milosevic szavazata dönt. 4. A jugoszláv küldöttség tagjairól a jugoszláv vezetés dönt. A szerződést a boszniai szerbek részéről Radovan Karadzic elnök, Biljana Plavsic alelnök Nikola Koljevic alelnök, Momcilo Krajisnik parlamenti elnök, Dusan Kozic miniszterelnök, Aleksa Buha külügyminiszter, valamint Ratko Mladic tábornok írta alá. A szerződést jugoszláv részről Zoran Lilic szövetségi elnök Slobodan Milosevic szerb elnök, Momir Bulatovic montenegrói elnök, Ratjoje Kontic szövetségi miniszterelnök, Pavle Bulatovic védelmi miniszter és Momcilo Perisic, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke írta alá. A szerződést Pavle pátriárka,az ortodox egyház feje és Irinei bácskai ortodox püspök, is aláírta. 1995. szeptember 1. A nap hitel 110 millió dollár hitelt hagyott jóvá a Világbank Románia részére az ország elektromos hálózatának korszerűsítésére. A hitel elősegíti a Renel állami villamosművek hatásfokának javítását, s ösztönzőleg hat a piaci versenyre — olvasható a szervezet közleményében. Az amerikai gazdasági hírügynökség idézte a Renel igazgatóját, aki elmondta: Románia energiaszükségletének a dupláját lenne képes előállítani, ezt azonban nem teszik lehetővé a régi szovjet típusú erőművek és az erőforrások alacsony minősége. A világbanki hitelt Romániának 20 év alatt kell visszafizetnie, amit öt év türelmi idő után kell megkezdenie. A szemes kukorica kilója 215 lej A mezőgazdasági és élelmezési minisztérium szerdai ülésén a termelők és a forgalmazók az idei szemeskukorica-termés felvásárlási árát kilónként 215 lejben állapították meg. Amint ValeriuTabara mezőgazdasági és élelmezési miniszter hangsúlyozta, a ku-korica liberalizált termék, így a kialkudott ár orientatív jellegű. ,A tavalyi termés felvásárlási ára a kilónkénti 140—170 lej között mozgott. Az ülésen a minisztérium képviselői közvetítői szerepet töltöttek be. Benyújtják a bizalmatlansági indítványt A Demokratikus Konvenció Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy benyújtja a kormány agrárpolitikáját elmarasztaló bizalmatlansági indítványt, jelentette ki Emil Constantinescu, a DK elnöke. A véglegesített szöveget csütörtökön megküldték az összes ellenzéki parlamenti pártnak, hogy a ma megtartandó együttes ülésen közös nevezőre juthassanak. Bár a DP vezetők nem vettek részt a VB ülésen, az Adrian Severin aláírásával érkezett levél rámutat, hogy amennyiben az indítvány tartalmazni fogja a demokrata pártiak bírálatait is, honatyáik támogatni fogják és megszavazzák a dokumentumot Tovább terjed a kolera Néhány nap leforgása alatt 28-ra emelkedett a hazai kolerás megbetegedések száma, közölte szerdai helyzetjelentésében az egészségügyi minisztérium. A legtöbb eset Tulcea megyében van, továbbá Galac és Braila környékén, de a betegség felütötte fejét Prahova megyében és Bukarestben is. A Nemzeti Jobb Pártja kiáltványban szólította fel az egész románságot, hogy „vegyék polgári bojkott alá a magyarokat“, akik úgymond hadilábon állnak a nyugati törvényességgel és civilizált viselkedéssel. A párt azt tanácsolja a románoknak, hogy kerüljék a magyar vállalkozókkal kötendő üzletet, tagadjanak meg minden segítséget vagy támogatást a magyar emberek számára, figyelmeztessék minden esetben őket, hogy vezetőik veszélyes politikát űznek. Ezáltal — hangsúlyozza a felhívás — „a magyarokat megtanítják civilizáltan élni“. Angol nyelvű magyar rádióadás Európának Kedden éjszaka egész Európában hallható volt, s ezután rendszeresen fogható lesz a Magyar Rádió angol nyelvű adása, amelyet egy londoni nemzetközi rádióállomás felvett műsorkínálatába. A World Rádió Network Ltd. igazgatója, Kari Miosga szerint a magánkézben levő, ám nem üzleti alapon működő hálózat az angol nyelvű magyar műsor beiktatásával immár huszonöt külföldi rádióállomás adásait terjeszti a nemzetközi hallgatóságnak az Astra műholdak segítségével. A vállalat reményei szerint szeptembe től Londonban földi sugárzású URH csatornán is lehet majd hallani a napi félórás műsort. A román paraszt vészkiáltása jelszó alatt a Román Parasztok Országos Szakszervezete, a PROPACT szeptember 4-én 12 órakor Bukarestben tartja a „kétségbeesés tüntetését“. A szakszervezet felhívásban szólítja fel az ország parasztságát, hogy az említett napon a Dealul Mitropoliei-en várja a földművelőket és a részvényeseket. Azt is kijelenti, hogy a Bukarest környékiek érkezhetnek szekerekkel, traktorokkal, gépkocsikkal, s így vonulnak majd a kormány épülete elé. 3 OLDAL - NÉPÚJSÁG Hírszerkesztő: MÓZES EDITH