Népújság, 1997. június (49. évfolyam, 104-123. szám)

1997-06-03 / 104. szám

1997. június 3., kedd PER-szeminárium Helyhatósági bizalomépítő intézkedések Kétnapos szemináriumot szerve­zett a Project on Ethnic Relations (PER), etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó nemkormányzati szerve­zet. A rendezvényre a Kultúrpalota kistermében került sor, helyhatósá­gi bizalomépítő intézkedések téma­körben. A PER ügyvezető igazga­tója, Lívia IS. Links hangsúlyozta a biz­alomépítés fontosságát a köz­igazgatási szervek és a polgárok kö­zött, s hogy a belső ellenállás dacá­ra Románia jó úton halad, akár példakép lehet a régió többi orszá­ga számára. Jó példa erre a hely­hatósági törvény módosítása, amely a romániai kisebbségek számára biz­tosítja azokat a jogokat, amelyek a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben szerepelnek. Ugyanakkor azonban arra is felhívt­a­­ a figyelmet, hogy törvényekkel nem szabályozható a közösségek közti bé­kés együttélés. Nem etnikai autonómia A kormányrendelettel módosított helyhatósági törvényt Dragos Tamáso­­iu és Mire­la Dragulin ismertette, be­mutatták, milyen természetűek lesz­nek az új rendelkezések, milyen gya­korlati változásokkal járnak, és me­lyek azok a problémák, amelyek a kormány új helyhatósági törvénye ál­tal befolyással lehetnek az­ etnikai kapcsolatokra. Ezek a problémák nem csupán Románia számára fontosak, hanem más országokat — amelyek etnikai konfliktusokkal szembesülnek — is érdekelnek, jelentette ki Allen N­. Kassef, a PER elnöke. Ilyen szem­pontból Románia pozitív példa lehet, ha sikerül végigvinni azt, amit el­kezdtek. Van politikai akarat a jelen­legi hatalomban, ez erősíti Románia pozícióját Európa és az USA előtt, azonban nem elég az imázs, az élet­minőségre is oda kell figyelni. A helyi közigazgatás, a helyi auto­nómia nem etnikai autonómiát­ je­lent, mondta Dan Pavel, a PER bu­karesti irodájának elnöke, hanem a demokratizálódás folyamatához tar­tozik. Jó az, hogy az­ RMDSZ, részt vesz a kormányban, de fontos, hogy helyi szinten is konszenzus legyen a kormánykoalíciót alkotó pártok kö­zött, oda kell figyelni egymásra. A felvezetéseket követő vitában a demokratikus érvelések mellett hang­súlyosan előtérbe kerültek a naciona­lista felhangok, egyrészt a PIM­R képviselőjétől, másfelől pedig egyes helyi újságírók részéről, akik nem ér­tették, mi értelme lehet a kétnyelvű feliratoknak; hogy most már melyik lesz a hivatalos helységnév: például Ghindari­e vagy­ Makfalva; hogy nem lehet a románokat a saját országuk­ban megfosztani jogaiktól (egy Kovász­­na megyei tanácsos, illetve Gh. Tatu, Kovászna megye prefektusa) stb. Az csak "természetes", hogy­ az észérvek ebben a vitában nem hatottak. Vehemens tiltakozás Vasárnap Fodor Imre polgármes­ter üdvözlő szavait követően rövidfil­met mutattak be az­ 1989-es fordula­tot követő marosvásárhelyi esemé­nyekről, illetve a március 19-20-i konfliktusról. Ez szintén "érzéke­nyen" érintette a fentebb említett csoportot, főleg Ioan Judeát, akinek nem tetszett, hogy láthatta önmagát, amint március 19-én éppen aktivált, s az sem, hogy újra láthatták azt az interjút, amelyet Mihaila Cofariu adott a román televíziónak azokban a napokban arról, miszerint a falu papja felkészítette az embereket, hogy egy-két napon belül, amikor a harangot meghúzzák, mindenkinek Vásárhelyre kell menni. Sem Judeá­­nak, sem az interjút készítő, s a sze­mináriumon jelen levő riporternek nem tetszett, s azzal vádolták a PER-t, hogy tendenciózusan, egyolda­lú megvilágításban mutatták be az ese­ményeket. Ugyanolyan vehemensen tá­madták Dudu Ionescut, a nemzetvé­delmi minisztérium miniszteri rangú ál­lamtitkárát is, aki a román—magyar katonai együttműködés fontosságáról, perspektíváiról beszélt. A kormányzás minősége a fontos jelentette ki Tokay György kisebbségü­gyi miniszter. — Felelősek vagyunk sorsunkért, nem csak azért, amit tet­tünk, de a jövőt illető határozatok mi­att is — mondta. A kulturális sokféle­ség tény, ennek egyik aspektusa a ki­sebbség. Az államhatalom elismerte a multikulturalitás elvét, viszont hiányzik a kommunikáció az állam és a közös­ségek között. Ahhoz, hogy ez valósággá váljék, egy lépést jelentett a helyható­sági törvény módosítása. Ezzel az állam nyer, mert fontos, hogy megértse, és őt is megértsék a polgárok. A kormányzás minősége a kulcskérdés, folytatta, a deklarációk tettekké kell hogy váljanak. A kommunikáció hiánya fatális lehet a társadalomra nézve. Nem azért van szükség erre, hogy "átmenjünk" Európa vizsgáján, hanem mert hatékony kor­mányzás nélkül nem lehet demokráciát építeni. A helyhatósági és a tanügyi törvény módosításának, mindannak ami ebben az országban történik, meg­határozott célja vavn: a kormányzás ha­tékonnyá tétele. A hely közigazgatás­nak is ehhez kell alkalmazkodnia, mert ez az­ első feltétele a polgárok, illetve az állam közötti kommunikációnak. Dorin Florea prefektus szerint fá­­tyolt kell borítani a múltra, mert az állandó hátranézéstől erodálódik a ci­vil társadalom. Virág György szavait, aki az egymás jogainak kölcsönös természetes voltá­ról, illetve annak elismerések fontos­ságáról beszélt, Judea b­an a szepa­ratizmus, kétnyelvűség, és örökölt felsőbbrendűségi érzés megnyilvánu­lásának minősítette. A kétnapos vita során nem jutottak konszenzusra a vitázók, ennek veszélyességére figyel­meztetett Lívia II. Links igazgató is: a XXI. század kopog az­ ajtón, s jó lenne együtt fogadni. Mózes Edith POLITIKA Aláírták a román—ukrán alapszerződést (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök nem tett említést ebben az összefüggésben a két szélsőséges ellen­zéki pártról. Mint ismeretes, a Nagy- Románia Párt Bukarestben gyűlést szervezett a román—ukrán alapszerző­dés ellen a múlt héten, ezen megjelent az Egységpárt vezetője is. A sajtóértekezleten Constantinescu külön méltatta a NATO és Oroszor­szág, illetve Ukrajna megegyezését. Ez­ azt jelenti, mutatott rá, hogy megszűnt az­ a "szürke zóna", amelyet Romániá­val kapcsolatban emlegettek arra az esetre, ha nem kerülne be a NATO- ba az, első körben, ehelyett létrejött egy makrostabilitási övezet. Másfelől a térség stabilitására nézve a román ál­lamfő külön kiemelte a román—uk­rán—lengyel és a románn—ukrán— moldovai trilaterális együttműködést mint Románia és a térség biztonsági architektúrájának fontos részét. A szerződésről több mint két éve, 1995 áprilisában Kijevben kezdődtek meg a tárgyalások és összesen hét for­dulóra került sor, míg végül idén má­jus 4-én, ugyancsak Kijevben a két or­szág külügyminiszterei parafálták. Bár Bukarest ismételten leszögezte, hogy az alapszerződést nem szabta senki a NATO-csatlakozás feltételéül Románi­ának. Emil Constantinescu elnökkel az élen számos politikus nyilatkozott olyan értelemben, hogy Románia első körbeli csatlakozása esélyeinek javításá­hoz­ szükséges a megkötése. Adrian Se­verin külügyminiszter azt is hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna terü­leti integritása, nemzetbiztonsága és stabilitása Románia biztonságának is fontos eleme. A tárgyalások során a fő problé­mát a "totalitárius rendszerek által elkövetett igazságtalanságok" elítélé­se, a határok sérthetetlenségével kapcsolatos formula, a kisebbségek jogainak biztosítása, a fekete-tengeri Kígyó-szigethez kapcsolódó kontinen­tális plató hovatartozása és a határ­övezet státusa képezte. Az eredeti román álláspont a Mo­­lotov-Ribbentrop paktum elítélését követelte volna meg a szerződésben, mivel azonban ennek nyomán kerül­tek a Szovjetunióhoz, olyan korábbi román területek, amelyek jelenleg Ukrajna, illetve a Moldovai Köztár­saság részét alkotják, az ukrán fél at­tól tartott, hogy ez román területi követelések alapjává válhat. A végül elfogadott formula nem nevezi meg a rosszemlékezetű paktumot, bár Udovenko ukrán külügyminiszter je­lezte, hogy a szerződés arra is utal. A határok sérthetetlenségére vo­natkozó formula a helsinki megálla­podás megfogalmazására hivatkozik. Ugyanakkor a román nacionalista köröknek, amelyek heves kampányt folytatnak a szerződés ellen, Dumitru Ciausu külügyi államtitkár, a szerző­désről tárgyaló csoport vezetője tu­domására hozta: "nincs szó román területekről való lemondásról, mivel azokról Románia már 1947-ben le­mondott". Azoknak, akik a történel­mi jogokról való lemondást vetették a kormány szemére, az államtitkár kifejtette: "A jelenlegi nemzedék nem adhatja fel a jelen és jövő ér­dekeket a múlt kedvéért". A kisebbségek védelmére vonatko­zólag a szerződésbe bekerült az­ Eu­rópa Tanács 1201-es ajánlása, még­hozzá nem függelékként, hanem a szerződés szövegében, azzal az­ értel­mező megjegyzéssel együtt, amely a román—magyar alapszerződésben is szerepel. A vonatkozó előírások végre­hajtását vegyes bizottság felügyeli majd. Ugyancsak fontos szerepe lesz, ebből a szempontból a román fél kez­deményezésére létrehozandó bukovi­nai, illetve alsó-dunai eurorégiónak, ezek többek között a szóban forgó uk­rajnai körzetekben élő román kisebb­ség mozgását is megkönnyítik. A két külügyminiszter közötti le­vélváltásban — amelyet csatoltak a szerződéshez­ — kijelölték a határok státusáról, illetve a kontinentális pla­tó felosztásáról folytatandó tárgyalá­sok kereteit. Ez utóbbiról két év alatt kellene a két félnek megállapo­dást elérnie, addig mindenesetre egyik fél sem folytathat kutatási-fel­tárási tevékenységet, s ha ezalatt nem jutnak megegyezésre, közösen a Hágai Nemzetközi Bíróság döntőbí­ráskodását kérik. A francia választások végeredménye Fordulat balra A francia baloldal összesen 318 man­dátumot szerzett a párizsi parlament al­sóházában, a Nemzetgyűlésben, s ezzel jelentős többséget élvez az­ eddigi kor­mánypártokkal szemben — ezt mutat­ják a vasárnapi választás végeredmé­nyei, amelyeket hétfő délben hozott nyilvánosságra a belügyminisztérium. Az adatsor szerint a szocialisták 240, a kommunisták 38, a radikális szocia­listák pártja 12, az összes többi balol­dali erő 21, s végül a szocialistákkal szövetséget kötött zöldek 7 mandátu­mot szereztek, így együttesen alkotva a jövőbeli kormánytöbbséget. Az ellenzék oldalán pedig a gaulle-ista RPR áll majd 1­35, a centrista-liberális UDF 108, s a jobboldal többi ereje 14 mandátummal. A fennmaradó két mandátum a szélső­jobboldali Nemzeti Frontnak, illetve egy független képviselőnek jutott. A francia Nemzetgyűlést 577 képvi­selő alkotja, s az abszolút többséghez szükséges határt 289 mandátum jelenti. Lionel Jospin, a szocialista párt ve­zetője lett Franciaország új minisz­terelnöke. Jacques Chirac államfő hétfő délelőtt csaknem egyórás meg­beszélésen fogadta a politikust, s utá­na a várakozásoknak megfelelően őt nevezte ki erre a posztra. Jospin elődje, Alain Juppé hétfő reggel adta be saját maga, illetve kor­mánya lemondását. Bár az ellenzéket győzelemre vezető Jospin miniszterel­nökségét, s az általa összeállítandó kor­mány programját a parlamentnek is jóvá kell hagynia, a baloldali erők többsége miatt ehhez nem férhet két­ség. Ami a kormányalakítást illeti, Jospin úgy nyilatkozott, hogy erre gyorsan, még ezen a héten sor kerül. NÉPÚJSÁG 3 Markó Béla a Héthatárban A Duna Televízió ma este 8 óra 25 perctől kezdődő Héthatár című műsorának Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz a vendége. Tőkés-díj Benkő Samu művelődéstörténésznek A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért Benkő Samu er­délyi művelődéstörténészt tüntetik ki a kisvárdai Tőkés Dísztó Ala­pítvány idei egyéni díjával. A kuratórium döntéséről hétfőn tájékoztatta az MTI szabolcsi tudósítóját. Az elismerést június 5-én, csütörtökön adják át a kitüntetettnek a nyírségi városban. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig négy alkalommal adták fel. A díjazottak között van Gelu Puteanu román író és műfordító; Ágos­ton András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke; Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés mozgalom elnöke. Ők szintén a magyarság ér­dekében kifejtett tevékenységükért kapták az elismerést. Itt a pénz! Hol a pénz? A Caritas piramisjáték idején a Román Nemzeti Egységpárt "krémje" abszolút elsőbbséget élvezett a pénzek elhelyezésében és a nyolcszoros nyereség felvételében, ők soha nem kellett sorukra várjanak, nyilatkozta az A.M. Press hírügynökségnek az­ egyik, ma­gát megnevezni nem óhajtó RN­­P-képviselő, aki a annak idején a parlament tagja volt. Főleg Beszterce-Naszód, Szatmár és Szilágy megyékből az illető képviselő lepecsételt diplomatatáskákban, pisz­tollyal a tarsolyában, személygépkocsival szállította Kolozsvárra a pénzt és onnan haza a megsokszorozódott összegeket. Soha nem tudta, mekkora összeg van a zárt táskákban. A képviselőház beindította a kivizsgálást A moldovai II-es számú volt Magánvagyon Alapnál, mely a többi hasonló intézménnyel együtt Befektető Társasággá alakult át, be­indult a képviselőház bizottsága által lefolytatandó pénzügyi kivizs­gálás. Több, sajtóban napvilágot látott jelzés után a Számvevőszék és a Közpénzügyi Igazgatóság ellenőrei valóban visszaéléseket ál­lapítottak meg az illető intézmény tevékenysége kapcsán. Két szenátor Párizsban A­ Nyugat-európai Unió ülésszakán, melyet ezekben a napok­ban, június 2. és 5-e között tartanak meg Párizsban, két szená­tor, Szabó Károly és Vasile Vacaru képviseli Romániát. Az ülésszak témája néhány jelentés és ajánlás. Szóba kerülnek a NATO és az európai intézmények kelet felé történő bővítésé­ből adódó biztonsági kérdések; jelentés hangzik el a biztonság­gal és katonai védelemmel kapcsolatos évi javaslatokról, a közép-európai parlamentáris együttműködésről stb. Néhány statisztikai adat Az Országos Statisztikai Hivatal közleménye szerint áprilisban márciushoz képest 11,8 százalékkal csökkent az­ ipari termelés volumene. Viszont a tavalyi első negyedévhez képest március végéig az­ idén 8 százalékkal nőtt az össztermelés értéke. Már­ciushoz­ képest 3 százalékkal csökkent a raktáron levő árukész­let mennyisége. Ugyancsak a tavalyi első negyedévhez képest az­ idei első három hónapban 24 százalékkal csökkent a kiskeres­kedelmi áruforgalom, az igénybe vett szolgáltatások értéke pe­dig 10 százalékkal volt kevesebb. E két adat világosan "beszél" arról, hogy jócskán csökkent az­ életszínvonal. A Régiókban láthatjuk Kajnal h­íreit A Duna 'IV szerda esti Régiók című műsorának tartalma. • Trianon után 77 évvel. Szarka László jegyzete. • Kolozsvár: Az utolsó erdélyi polihisztor, Brassai Sámuel nyomában. • Monte­negró: Szerb kijárat a tengerre? • Székely­udvarhely: Új műtéti eljárás. • Dédestapolcsány: Én elmentem a vásárba fél pénz­zel... • Somogyország: A Bari hegyi kápolna újjászületése. • Vajdaság: A húszéveseké a világ? • Zágon: Mikes Kelemen le­velét megírta... Riport az új művelődési központról. Életmentő társulások? Ezekben a napokban Calarasi­ra érkezik az osztrák Voest Al­pine cég szakértő csoportja, hogy tárgyalásokat folytasson a csőd szélén álló nagy fémipari kombináttal. Az elképzelések szerint a két cég közösen vasúti síneket fog gyártani, melyeket majd a nemzetközi piacon értékesítenek. Ugyancsak a kombi­nát iránt érdeklődik a British Steel angol cég. A Siderca kom­binát ezen a nyáron a Bukaresti Értéktőzsdén keresztül részvényeket fog áruba bocsátani. A kormány egyetért a megkegyelmezésekkel A kormányzat legutóbbi ülésén elfogadta azt a törvénytervezetet, melyet az Igazságügyi Minisztérium terjesztett elő egyes fogságra ítélt bűnözőkkel kapcsolatban. Ha a Parlament elfogadja a tör­vényt, akkor eltörlik a két évnél kevesebb börtönbüntetéseket, és a 10 millió lejnél kisebb pénzbírságokat. Másrészt kiszabadulnak azok a foglyok is, akiknek letöltendő büntetése kevesebb mint öt év, és a törvény érvénybe lépésekor hatvan évnél idősebbek, vá­randósuk, vagy kétévesnél kisebb gyerekük van. Ugyanakkor a tör­vény eltörölné az újságírókra kirótt jogerős büntetéseket. Bizonyos esetekben a 2-5 éves büntetéseket a felére csökkentik. Több helységben felhőszakadások voltak A múlt hét végén az ország több településén ugyancsak meg­gyűlt a baja a tűzoltóknak, habár nem a lángok, hanem a túl bőséges esőzés okozott gondot a lakosságnak. Bukarestben több negyedben felhőszakadás volt, és a tűzoltók az épületek alagsorából kellett kiszivattyúzzák a vizet. Ugyanilyen helyzet­ben volt Targoviste, Szászváros több negyede, valamint Galac és Calarasi megye több települése. Megkezdődött a nagy farmok privatizálása A felszámolás utáni privatizálásra javasolt 11 sertéstenyésztő farm­ból eddig hármat privatizáltak, ezek a Cálarasi megyei Comsuin, a Fehér megyei Suinprod és a Teleorman megyei Suinprod, így az árpilis végi licitálás nyomán több mint 272 ezer sertés került ma­gánkézbe. A baromfifarmok közül az aradi Araviascomb, és a C­unyad megyei, mintiai Avicola privatizálása fejeződött be, ez­ 868 ezer baromfit jelent. A többi, felszámolásra ítélt ilyen jellegű cég értékelése és árverésre bocsátása folyamatban van. Hírszerkesztő: Máthé Éva

Next