Népújság, 1998. július (50. évfolyam, 126-148. szám)

1998-07-01 / 126. szám

1998. július 1., szerda. Tisztségviselők átvilágítása A pártok után, amelyek külön­böző formában vezetőik, képviselőik átvilágítását sürgették a legutóbbi hetek leleplezései, a kiszivárogtatott zárolt kommunista titkosrendőrségi okmányok által kel­tett botrányok nyomán, a Legfelső Védelmi Tanácsban és a parlament­ben is napirendre került a kérdés. A Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnök­letével megtartott ülésén el­határozták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate­­dossziékat őriz — ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügymi­nisztérium — bekérik a testület tag­jaira vonatkozó dossziékat és ada­tokat, mindazt, ami arra vonat­kozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kom­munista titkosrendőrséggel, a Se­­curitatéval ügynökként, esetleg an­nak tisztjeként, együttműködő­ként vagy informátorként. A Legfelső Védelmi Tanácsnak tagja az államfő és a miniszterelnök mellett minden olyan tárca és titkosszolgálat vezetője, amelynek köze van a nemzetbiztonsághoz. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki ko­rábban úgy nyilatkozott, hogy — bár elutasította a Securitaténak in­­formátori kötelezvény aláírását — azt vállalta, hogy a nemzetbiztonsá­got fenyegető veszélyekről tájékoz­tatja a titkosrendőrséget, azzal vá­dolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bi­zonyítékot tud felmutatni, vissza­vonul a politikai életből. Sorin Lepea, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az al­sóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatéhoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau de­mokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori köte­lezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző par­lamenti bizottság éléről — erre ed­dig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Tovább bomlik a Parasztpárt Elegem van a sok igazságtalanság­ból, hamisságból, jelentette be hétfőn Gliga Tiberiu, a Parasztpárt megyei vezetőségének egyik volt tagja, aki a múlt hét végén adta vissza tagsági könyvét a PNT municípiumi vezetése asztalára. Már korábban is voltak problémái a megyei vezetéssel, neve­sen Dorin Florea prefektussal, aki sze­rinte egyetlen tollvonással nevezett ki vagy menesztett em­bereket a fontos megyei funkciókból. Ugyanarról a Gligáról van szó, akit tavaly a prefektuspárti PNT-ág azzal vádolt, hogy több példányban hamisí­totta a párt pecsétjét. Az a botrány elcsitult. Az utolsó csepp a pohárban azonban az volt, amikor Gheorghe Danieluc, a megyei Pénzügyőrség igazgatója — aki profi pénzügyi szak­értő, fiatal, politikailag nincs elkötelezve stb., s akit ráadásul éppen Gliga javasolt erre a funkcióra — valamiféle (talán liberális) nyomásra menesztette helyettesét, Adrian Micleát, aki a maga során szintén nagyon értékes szakember. Hogy nyo­mást gyakoroltak rá, mondta Gliga Tiberiu, világosan látszik abból, hogy Micleának azt mondta: Öregem, jó vagy, de menned kell! Ettől lett elege Gligának a poli­tikából, az algoritmusból, s minden­ből. Emiatt lépett ki a pártból, de sietett a sajtó tudomására hozni, hogy ilyenszerű bajok vannak a FPS-nél és másutt is. Kijelentette: ezentúl a szakmájának (általános orvos) és a barátainak fog élni. Nacionalista, de jó minőségű nacionalista! így nevezte magát és pártját Va­leria Tabára, a PUNR elnöke, aki hétfőn Vásárhelyen a Kultúrpalota kistermében tartott sajtótájékoztatót. Miután felsorolta a jelenlegi kor­mányzat minden "vétkét", (amiben volt igazság is) hosszasan szólt az RMDSZ "zsarolásairól", egy eset­leges magyar egyetem "káros" voltáról. Felettébb aggódott Radu Vasile kormányfő népszerűségéért, mert, mint mondta, azzal, hogy egy etnikai pártot kiszolgál, "egy minus­­culus párt abszurd igényeinek van alárendelve", elveszti a nép bizalmát. Koszovó példájával akarta ijesztgetni az egybegyűlteket, s talán a nagyobb hatás kedvéért hozta fel az Izrael állam példáját, majd a magyar alkot­mány előírásait kommentálta úgy, mintha abban elő lenne írva Románia szétdarabolása! Végül kijelentette: ők ebbe a kormányba soha be nem lép­nének (tudomásunk szerint senki nem kérte őket erre — tud. megj.). Hoz­zátette: a PUNR mindig élni fog, s mindig hallatni fogja a hangját. Már nem vagyunk szélsőségesek, mondta, hanem nacionalisták, de első osztályú nacionalisták (nationalisti de calitate). Ezután válaszolt az újságírók kérdé­seire. Népújság: Ön nagyon pontosan felsorolta a jelenlegi kormány összes állítólagos hibáit, tévedését, hiányosságait. A bírálatok helytál­lóak lehetnek, de erről nem szoktak nyilatkozni. Önök milyen alter­natívákat ajánlanak a bajok or­voslására. Például, a PUNR mit tenne konkrétan az Azomures-ügyben, vagy ön személyesen elnök úr, ha mi­niszterelnök volna, hogyan állítaná meg az RMDSZ úgymond zsarolását? Valeriu Tabara: Ugyanazt ten­ném, amit miniszterségem idején tettem. Például változtatnék a vámil­letékeken; külön alapot utalnék ki a falufejlesztésre; támogatnám úgy, ahogy Magyarország már 30 évvel ezelőtt megtette, a kisvállalkozókat, prioritás lenne a mezőgazdaság, az utak fejlesztése, a tanügyet, a ku­tatást, s mindenekelőtt változtatnék a külpolitikán. Ami a másik prob­lémát illeti, mindenekelőtt támogat­nám azokat az erőket, amelyek meg akarják szüntetni ezt az etnikai alapon alakult pártot. Nincs sem­mi keresnivalójuk a román politiká­ban. Mózes Edith Párt-sajtótájékoztatók POLITIKA-KÖZÉLET RMDSZ-törvényj­avaslat a magyar tannyelvű egyetem létesítésére (Folytatás az 1. oldalról) tikai vita közepette nemigen képzel­hető el azelőtt, hogy a kormányrendelet előírásai törvényerőre emelkednének. Az SZKT vasárnapi határozatára reagálva a szenátusban Virgil Popa, Ion Iliescu volt államfő pártjának tagja a politikai nyilatkozatok keretében támadta az önálló egyetemre vonatkozó magyar igényt. Válaszul Eckstein Kovács Péter kolozsvári RMDSZ-szenátor emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron volt ilyen egyetem, felszámolásában 1959-ben Nicolae Ceausescu, a későbbi pártvezető és Ion Iliescu, a későbbi elnök is nagy szerepet játszott. Iliescu a válasz jogán kifejtette, hogy szerinte az egyetem megszüntetése nem volt hiba, ellenkező­leg, a román és magyar egyetem egye­sítése hasznos volt a diákok számára. Arról nem szólt, hogy 1989-ig a magyar nyelvű oktatás szinte teljesen elsorvadt, s csak 1989 után nyílt lehetőség új ma­gyar tanulócsoportok létrehozására. Martonyi János a magyar külpolitikáról Az eddigi irányvonalat folytatj­ák Magyarország következő külügy­minisztere, Martonyi János mind a NATO-val, mind az Európai Unió­val szemben változatlan integráci­ós irányvonalat ígér, szeretné az Oroszországhoz fűződő kapcsolato­kat, valamint a Visegrádi államok együttműködését felpezsdíteni, s aláhúzn­i a jó magyar—román kap­csolatok jelentőségét — emelte ki kedden a Nieue Zürcher Zeitung ab­ból a beszélgetésből, amelyet a lap munkatársa folytatott Martonyi Jánossal. Ami az Európai Uniót illeti, a Brüsszelből érkező jelzések valószínűsítik, hogy a tulajdonkép­peni tárgyalások novemberben megkezdődhetnek — olvasható az interjút feldolgozó cikkben. Magyarország célként 2002. január elsejéhez, mint belépési dá­tumhoz igazodik. Ez nem jelenti azt, hogy szilárdan ezzel a határnappal számol, ám az időpont segítséget nyújt annak megválaszolásához, hogy Magyarországnak hány átmeneti szabályozást kell igényel­nie — mondta a jövendő magyar külügyminiszter. Martonyi Magyarország szem­pontjából különlegesnek mondotta a­ Koszovóban fellángolt konfliktust, annak megítélésekor Budapest két dolgot nem kerülhet meg. Egyrészt azt, hogy a jelek szerint előszeretet­tel vetnek be vajdasági magyar fia­talokat katonákként Koszovóban, másrészt Budapestnek változatlanul tekintettel kell lennie magára a Vaj­daságban élő mintegy 350 ezer magyarra. Martonyi szerint a külvilágnak ezúttal nem szabad megengednie, hogy Koszovóban megismétlődjék a lakosság elűzése. A kijelölt külügyminiszter úgy vélte, hogy az elmúlt négy évben nem használták ki a magyar—orosz kap­csolatokban rejlő lehetőségeket, ugyanez mondható el a magyar­­ukrán kapcsolatokra is. Martonyi elutasította a szlovákiai és a romániai sajtóban időnként fel­bukkanó vélekedést, hogy Magyar­­ország következő kormánya "na­cionalista és irredenta". A Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbségnek megvannak a maga politikai képviselői, problémáik megoldásában elsősorban pozsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azonban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politikának a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra szélesebb, európai keretben is szerepet játszik — hang­súlyozta. Martonyi szerint Magyarorszá­gon alkalmasint mindig lesznek radikális megnyilatkozások határ- és kisebbségi kérdésekben, ezekben a megnyilatkozásokban azonban a magyar területek és lakosság elvesztését mindig balsorsként panaszolják fel. Ellentétben egyes szlovák és román nacionalistákkal sohasem arról van szó, hogy gyűlöletet szítsanak egy szomszéd­néppel szemben. A Neuer Zürcher Zeitung kedden ismertette az általa ambiciózusnak minősített magyar kormányprog­ramot is. A­ nap hírei1­lm memóriám Szilágyi Domokos Július 2-án lenne 60 éves,­ha 1976-ban nem dönt úgy, hogy "halál elől ne meneküljön az ki meghaló". A Duna Televízió 20.05-kor kezdődő estjén a XX. századi magyar költészet egyik legjelentősebb alkotójára, Szilágyi Domokosra emlékezik. A láz enciklopédiája című portréfilmben a költő pályatársai, barátai idézik meg máig rejtélyes alakját. (Beszélgetőtárs Csíki László, szerkesztő Ugrin Aranka). 21.05-kor Kényszerleszállás címmel Dóczy Péter színművész és Lőrinszky Attila zeneszerző irodalmi összeállítása következik, amelyet eddig csak pódiumon láthat­tunk. Iványi Marcell és Dér András operatőr és rendező alkotói közreműködésével most a televíziónézők is létesülhetnek a Szilágyi Domokos emléke előtt tisztelgő legendás előadóest élményében. Az Európa tanácsi kölcsön Az Európa Tanács Társadalmi Fejlesztési Alapjából Románia 50 millió ECU-t, csaknem 70 millió dollárt kitevő kölcsönt kaphat az áradások okozta károk felszámolására, nyilatkozta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszakáról visszatérve Costin Dumitrescu. Hozzátette, hogy amennyiben Románia sürgősen előterjeszti a szükséges dokumentációt, kérését július 8-án már napirendre tűzhetik. Ekkor ül össze az alap igazgató­­tanácsa. Határon túli pedagógusok továbbképzése A Magyarország határain túli magyar pedagógusok intenzív nyári továbbképző tanfolyama kezdődött hétfőn Debrecenben, a Köl­csey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán. Az intézmény több mint tíz esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló ál­talános iskoláiban tanító pedagógusok vesznek részt. Az egy­hetes tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgat­nak meg a magyar nyelv és irodalomtanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkedhetnek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba. Öngyilkos háborús bűnös öngyilkos lett hétfőn hajnalban a hágai Nemzetközi Bíróság fogdájának cellájában Slavko Dokmanovic horvátországi szerb politikus, Vukovar egykori szerb polgármestere, aki háborús bűncselekmények és emberiségellenes bűnök vádjával állt a délszláv háborús bűnökről ítélkező hágai törvényszék előtt. A hírt Christian Chartier, a törvényszék szóvivője közölte a sajtóval. Csütörtökön ért véget a 48 éves Dokmanovic perének tár­gyalása, és a vádlott ítélethirdetésre várt, amely két héten belül volt esedékes. Szakad vagy nem szakad? Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint semmiképpen sem vetődik fel a pártszakadás kérdése, ellentétben a calimanetti-i tanácskozás után szárnyra kelt híresztelésekkel. Tagadta, hogy két irányzat körvonalazódna a KDNPP-ben, egyik Victor Ciorbea, a másik Radu Vasile körül. Országos honismereti akadémia Karcagon Országos honismereti akadémia-kurzus kezdődött hétfőn a ma­gyarországi Karcagon, a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ­ban. A péntekig tartó tudományos rendezvény témája: az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc országos és helyi ese­ményei, kutatási eredményei, valamint hagyománya. Előadások hangzanak el többek között 1848—49-nek a néphagyományban meglévő képéről, a rendi és a polgári társadalom jellemzőiről, a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáról és a márciusi ifjak cse­lekedeteiről. Az akadémiához kapcsolódó kulturális eseményként a Kunság "fővárosában" szerdán Márton Béla szovátai fafaragó munkáiból nyílik kiállítás, és a debreceni Monteverdi Kórus ad hangversenyt. Csütörtökön egésznapos tanulmányutat tesznek a résztvevők a Jászságban és a Nagykunságban. A honismereti akadémia pénteki zárásán előbb szabad fórum lesz, majd az elhangzottak összegezése után állásfoglalást tesznek közzé. Növekvő autópálya-díjak A magyarországi M1-es autópálya-díjak átlagosan több mint 20 százalékkal, az M5-ös tarifák mintegy 10 százalékkal emelked­nek július 1-jétől. Személyautóknak és kisteherautóknak az é1­es autópályán 1600 forintot kell majd fizetniük. A ne­hézteherautók tarifája 3200 forint lesz, az autóbuszokat pedig 5000 forin terheli a 42 kilométeres sztrádán való áthaladásért. A legalacsonyabb átlagkategóriában július 1-jétől a teljes M5-ös használata 1700 forintba kerül, a legmagasabb tarifa ezen a szakaszon 5670 forint. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Debrecenben A résztvevő kórusok felvonulásával, majd a Nagytemplom előtti téren közös énekléssel kezdődött hétfő délután Debre­cenben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. A 18. alka­lommal megrendezett Bartók kórusversenyen ezúttal 16 országból 35 együttes vesz részt. Az énekesek az elkövetkezendő napokban hat kategóriában — gyermek­karok, az egynemű karok, az ifjúsági kórusok, a vegyes karok, az énekegyüttesek és a kamarakórusok versenyében — mérik össze felkészültségüket. A hivatásos versenyprogra­mon kívül folklóresteken és utcai hangversenyeken mutatkoz­nak be az érdeklődő közönségnek. A kórusok versenyét neves magyarországi és külföldi szakemberekből álló zsűrik bírálják el, a díjkiosztást, illetve a kórus záróhangversenyét július 4-én, szombaton rendezik meg. Hírszerkesztő: Mózes Edith népújság.

Next