Népújság, 1998. július (50. évfolyam, 126-148. szám)
1998-07-01 / 126. szám
1998. július 1., szerda. Tisztségviselők átvilágítása A pártok után, amelyek különböző formában vezetőik, képviselőik átvilágítását sürgették a legutóbbi hetek leleplezései, a kiszivárogtatott zárolt kommunista titkosrendőrségi okmányok által keltett botrányok nyomán, a Legfelső Védelmi Tanácsban és a parlamentben is napirendre került a kérdés. A Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével megtartott ülésén elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitatedossziékat őriz — ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium — bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitatéval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A Legfelső Védelmi Tanácsnak tagja az államfő és a miniszterelnök mellett minden olyan tárca és titkosszolgálat vezetője, amelynek köze van a nemzetbiztonsághoz. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy — bár elutasította a Securitaténak informátori kötelezvény aláírását — azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepea, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatéhoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről — erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Tovább bomlik a Parasztpárt Elegem van a sok igazságtalanságból, hamisságból, jelentette be hétfőn Gliga Tiberiu, a Parasztpárt megyei vezetőségének egyik volt tagja, aki a múlt hét végén adta vissza tagsági könyvét a PNT municípiumi vezetése asztalára. Már korábban is voltak problémái a megyei vezetéssel, nevesen Dorin Florea prefektussal, aki szerinte egyetlen tollvonással nevezett ki vagy menesztett embereket a fontos megyei funkciókból. Ugyanarról a Gligáról van szó, akit tavaly a prefektuspárti PNT-ág azzal vádolt, hogy több példányban hamisította a párt pecsétjét. Az a botrány elcsitult. Az utolsó csepp a pohárban azonban az volt, amikor Gheorghe Danieluc, a megyei Pénzügyőrség igazgatója — aki profi pénzügyi szakértő, fiatal, politikailag nincs elkötelezve stb., s akit ráadásul éppen Gliga javasolt erre a funkcióra — valamiféle (talán liberális) nyomásra menesztette helyettesét, Adrian Micleát, aki a maga során szintén nagyon értékes szakember. Hogy nyomást gyakoroltak rá, mondta Gliga Tiberiu, világosan látszik abból, hogy Micleának azt mondta: Öregem, jó vagy, de menned kell! Ettől lett elege Gligának a politikából, az algoritmusból, s mindenből. Emiatt lépett ki a pártból, de sietett a sajtó tudomására hozni, hogy ilyenszerű bajok vannak a FPS-nél és másutt is. Kijelentette: ezentúl a szakmájának (általános orvos) és a barátainak fog élni. Nacionalista, de jó minőségű nacionalista! így nevezte magát és pártját Valeria Tabára, a PUNR elnöke, aki hétfőn Vásárhelyen a Kultúrpalota kistermében tartott sajtótájékoztatót. Miután felsorolta a jelenlegi kormányzat minden "vétkét", (amiben volt igazság is) hosszasan szólt az RMDSZ "zsarolásairól", egy esetleges magyar egyetem "káros" voltáról. Felettébb aggódott Radu Vasile kormányfő népszerűségéért, mert, mint mondta, azzal, hogy egy etnikai pártot kiszolgál, "egy minusculus párt abszurd igényeinek van alárendelve", elveszti a nép bizalmát. Koszovó példájával akarta ijesztgetni az egybegyűlteket, s talán a nagyobb hatás kedvéért hozta fel az Izrael állam példáját, majd a magyar alkotmány előírásait kommentálta úgy, mintha abban elő lenne írva Románia szétdarabolása! Végül kijelentette: ők ebbe a kormányba soha be nem lépnének (tudomásunk szerint senki nem kérte őket erre — tud. megj.). Hozzátette: a PUNR mindig élni fog, s mindig hallatni fogja a hangját. Már nem vagyunk szélsőségesek, mondta, hanem nacionalisták, de első osztályú nacionalisták (nationalisti de calitate). Ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. Népújság: Ön nagyon pontosan felsorolta a jelenlegi kormány összes állítólagos hibáit, tévedését, hiányosságait. A bírálatok helytállóak lehetnek, de erről nem szoktak nyilatkozni. Önök milyen alternatívákat ajánlanak a bajok orvoslására. Például, a PUNR mit tenne konkrétan az Azomures-ügyben, vagy ön személyesen elnök úr, ha miniszterelnök volna, hogyan állítaná meg az RMDSZ úgymond zsarolását? Valeriu Tabara: Ugyanazt tenném, amit miniszterségem idején tettem. Például változtatnék a vámilletékeken; külön alapot utalnék ki a falufejlesztésre; támogatnám úgy, ahogy Magyarország már 30 évvel ezelőtt megtette, a kisvállalkozókat, prioritás lenne a mezőgazdaság, az utak fejlesztése, a tanügyet, a kutatást, s mindenekelőtt változtatnék a külpolitikán. Ami a másik problémát illeti, mindenekelőtt támogatnám azokat az erőket, amelyek meg akarják szüntetni ezt az etnikai alapon alakult pártot. Nincs semmi keresnivalójuk a román politikában. Mózes Edith Párt-sajtótájékoztatók POLITIKA-KÖZÉLET RMDSZ-törvényjavaslat a magyar tannyelvű egyetem létesítésére (Folytatás az 1. oldalról) tikai vita közepette nemigen képzelhető el azelőtt, hogy a kormányrendelet előírásai törvényerőre emelkednének. Az SZKT vasárnapi határozatára reagálva a szenátusban Virgil Popa, Ion Iliescu volt államfő pártjának tagja a politikai nyilatkozatok keretében támadta az önálló egyetemre vonatkozó magyar igényt. Válaszul Eckstein Kovács Péter kolozsvári RMDSZ-szenátor emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron volt ilyen egyetem, felszámolásában 1959-ben Nicolae Ceausescu, a későbbi pártvezető és Ion Iliescu, a későbbi elnök is nagy szerepet játszott. Iliescu a válasz jogán kifejtette, hogy szerinte az egyetem megszüntetése nem volt hiba, ellenkezőleg, a román és magyar egyetem egyesítése hasznos volt a diákok számára. Arról nem szólt, hogy 1989-ig a magyar nyelvű oktatás szinte teljesen elsorvadt, s csak 1989 után nyílt lehetőség új magyar tanulócsoportok létrehozására. Martonyi János a magyar külpolitikáról Az eddigi irányvonalat folytatják Magyarország következő külügyminisztere, Martonyi János mind a NATO-val, mind az Európai Unióval szemben változatlan integrációs irányvonalat ígér, szeretné az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat, valamint a Visegrádi államok együttműködését felpezsdíteni, s aláhúzni a jó magyar—román kapcsolatok jelentőségét — emelte ki kedden a Nieue Zürcher Zeitung abból a beszélgetésből, amelyet a lap munkatársa folytatott Martonyi Jánossal. Ami az Európai Uniót illeti, a Brüsszelből érkező jelzések valószínűsítik, hogy a tulajdonképpeni tárgyalások novemberben megkezdődhetnek — olvasható az interjút feldolgozó cikkben. Magyarország célként 2002. január elsejéhez, mint belépési dátumhoz igazodik. Ez nem jelenti azt, hogy szilárdan ezzel a határnappal számol, ám az időpont segítséget nyújt annak megválaszolásához, hogy Magyarországnak hány átmeneti szabályozást kell igényelnie — mondta a jövendő magyar külügyminiszter. Martonyi Magyarország szempontjából különlegesnek mondotta a Koszovóban fellángolt konfliktust, annak megítélésekor Budapest két dolgot nem kerülhet meg. Egyrészt azt, hogy a jelek szerint előszeretettel vetnek be vajdasági magyar fiatalokat katonákként Koszovóban, másrészt Budapestnek változatlanul tekintettel kell lennie magára a Vajdaságban élő mintegy 350 ezer magyarra. Martonyi szerint a külvilágnak ezúttal nem szabad megengednie, hogy Koszovóban megismétlődjék a lakosság elűzése. A kijelölt külügyminiszter úgy vélte, hogy az elmúlt négy évben nem használták ki a magyar—orosz kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, ugyanez mondható el a magyarukrán kapcsolatokra is. Martonyi elutasította a szlovákiai és a romániai sajtóban időnként felbukkanó vélekedést, hogy Magyarország következő kormánya "nacionalista és irredenta". A Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbségnek megvannak a maga politikai képviselői, problémáik megoldásában elsősorban pozsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azonban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politikának a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra szélesebb, európai keretben is szerepet játszik — hangsúlyozta. Martonyi szerint Magyarországon alkalmasint mindig lesznek radikális megnyilatkozások határ- és kisebbségi kérdésekben, ezekben a megnyilatkozásokban azonban a magyar területek és lakosság elvesztését mindig balsorsként panaszolják fel. Ellentétben egyes szlovák és román nacionalistákkal sohasem arról van szó, hogy gyűlöletet szítsanak egy szomszédnéppel szemben. A Neuer Zürcher Zeitung kedden ismertette az általa ambiciózusnak minősített magyar kormányprogramot is. A nap hírei1lm memóriám Szilágyi Domokos Július 2-án lenne 60 éves,ha 1976-ban nem dönt úgy, hogy "halál elől ne meneküljön az ki meghaló". A Duna Televízió 20.05-kor kezdődő estjén a XX. századi magyar költészet egyik legjelentősebb alkotójára, Szilágyi Domokosra emlékezik. A láz enciklopédiája című portréfilmben a költő pályatársai, barátai idézik meg máig rejtélyes alakját. (Beszélgetőtárs Csíki László, szerkesztő Ugrin Aranka). 21.05-kor Kényszerleszállás címmel Dóczy Péter színművész és Lőrinszky Attila zeneszerző irodalmi összeállítása következik, amelyet eddig csak pódiumon láthattunk. Iványi Marcell és Dér András operatőr és rendező alkotói közreműködésével most a televíziónézők is létesülhetnek a Szilágyi Domokos emléke előtt tisztelgő legendás előadóest élményében. Az Európa tanácsi kölcsön Az Európa Tanács Társadalmi Fejlesztési Alapjából Románia 50 millió ECU-t, csaknem 70 millió dollárt kitevő kölcsönt kaphat az áradások okozta károk felszámolására, nyilatkozta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszakáról visszatérve Costin Dumitrescu. Hozzátette, hogy amennyiben Románia sürgősen előterjeszti a szükséges dokumentációt, kérését július 8-án már napirendre tűzhetik. Ekkor ül össze az alap igazgatótanácsa. Határon túli pedagógusok továbbképzése A Magyarország határain túli magyar pedagógusok intenzív nyári továbbképző tanfolyama kezdődött hétfőn Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán. Az intézmény több mint tíz esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló általános iskoláiban tanító pedagógusok vesznek részt. Az egyhetes tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv és irodalomtanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkedhetnek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba. Öngyilkos háborús bűnös öngyilkos lett hétfőn hajnalban a hágai Nemzetközi Bíróság fogdájának cellájában Slavko Dokmanovic horvátországi szerb politikus, Vukovar egykori szerb polgármestere, aki háborús bűncselekmények és emberiségellenes bűnök vádjával állt a délszláv háborús bűnökről ítélkező hágai törvényszék előtt. A hírt Christian Chartier, a törvényszék szóvivője közölte a sajtóval. Csütörtökön ért véget a 48 éves Dokmanovic perének tárgyalása, és a vádlott ítélethirdetésre várt, amely két héten belül volt esedékes. Szakad vagy nem szakad? Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint semmiképpen sem vetődik fel a pártszakadás kérdése, ellentétben a calimanetti-i tanácskozás után szárnyra kelt híresztelésekkel. Tagadta, hogy két irányzat körvonalazódna a KDNPP-ben, egyik Victor Ciorbea, a másik Radu Vasile körül. Országos honismereti akadémia Karcagon Országos honismereti akadémia-kurzus kezdődött hétfőn a magyarországi Karcagon, a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban. A péntekig tartó tudományos rendezvény témája: az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc országos és helyi eseményei, kutatási eredményei, valamint hagyománya. Előadások hangzanak el többek között 1848—49-nek a néphagyományban meglévő képéről, a rendi és a polgári társadalom jellemzőiről, a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáról és a márciusi ifjak cselekedeteiről. Az akadémiához kapcsolódó kulturális eseményként a Kunság "fővárosában" szerdán Márton Béla szovátai fafaragó munkáiból nyílik kiállítás, és a debreceni Monteverdi Kórus ad hangversenyt. Csütörtökön egésznapos tanulmányutat tesznek a résztvevők a Jászságban és a Nagykunságban. A honismereti akadémia pénteki zárásán előbb szabad fórum lesz, majd az elhangzottak összegezése után állásfoglalást tesznek közzé. Növekvő autópálya-díjak A magyarországi M1-es autópálya-díjak átlagosan több mint 20 százalékkal, az M5-ös tarifák mintegy 10 százalékkal emelkednek július 1-jétől. Személyautóknak és kisteherautóknak az é1es autópályán 1600 forintot kell majd fizetniük. A nehézteherautók tarifája 3200 forint lesz, az autóbuszokat pedig 5000 forin terheli a 42 kilométeres sztrádán való áthaladásért. A legalacsonyabb átlagkategóriában július 1-jétől a teljes M5-ös használata 1700 forintba kerül, a legmagasabb tarifa ezen a szakaszon 5670 forint. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Debrecenben A résztvevő kórusok felvonulásával, majd a Nagytemplom előtti téren közös énekléssel kezdődött hétfő délután Debrecenben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. A 18. alkalommal megrendezett Bartók kórusversenyen ezúttal 16 országból 35 együttes vesz részt. Az énekesek az elkövetkezendő napokban hat kategóriában — gyermekkarok, az egynemű karok, az ifjúsági kórusok, a vegyes karok, az énekegyüttesek és a kamarakórusok versenyében — mérik össze felkészültségüket. A hivatásos versenyprogramon kívül folklóresteken és utcai hangversenyeken mutatkoznak be az érdeklődő közönségnek. A kórusok versenyét neves magyarországi és külföldi szakemberekből álló zsűrik bírálják el, a díjkiosztást, illetve a kórus záróhangversenyét július 4-én, szombaton rendezik meg. Hírszerkesztő: Mózes Edith népújság.