Népújság, 1998. augusztus (50. évfolyam, 149-169. szám)

1998-08-01 / 149. szám

1998. augusztus 1., szombat A Cuvântul liber­beliek újra bi­zonyítottak történelem­ ismeretből: bi­zonyos, Baden-Badenben élő Gh. Olteanu azt teszi szóvá egész szemét­dombra való írásában, hogy Radu Vasile székelyföldi útján miért nem állt meg Szárazajtán, ahol szerinte 1944 szeptemberében a magyarok románokat gyilkoltak le... — szónoki csupán a kérdés: vajon Gh. Olteanu meg az összeállítás szerkesztője (aki nem első alkalommal hamisít történelmet) miért nem tudnak arról, hogy ott nem románokat gyilkoltak, hanem román vasgárdisták fejeztek le székelyeket, olyan "nemes" egy­szerűséggel, amilyennel utódaik most pirulás nélkül hazudoznak? "Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a román kormány által kidolgozott csatlakozási programnak" a közigaz­gatási reform a leggyengébb pontja, olvasom az EB-delegáció egyik tagjától... — az általános gyengélkedés­ben talán mégsem ez a LEG! Koszovó ősi szerb föld, mondják a szerbek magyarázatként ra­gaszkodásukra az albán többségű tar­tományhoz... — ősi, nem ősi, de az sem lehet mellékes, hogy becslések szerint a vidék széntartalékai 300-500 évre elegendőek! ITM*" Mindenhol vannak egyenlők és egyenlőbbek, jut eszembe a The Washington Post ellentmondást nem tűrő szentenciáját olvasva, miszerint: "Az Egyesült Államok híve az önren­delkezésnek, de nem mindenütt és nem minden körülmények között. H­íve ugyanis a regionális stabilitásnak is" — arról, hogy az önrendelkezés hiánya hogyan teremt stabilitást, szót sem szólnak, így azt kell gondol­nunk, hogy a demokrácia bajnokai akkor hívei az önrendelkezésnek, amikor az Egyesült Államok érdekei úgy kívánják... Tagadhatatlan, hogy demokratikus kormányunk van, mondja ki-ki a magáét — az sem baj, ha a pénzügyminiszter ellentmond az államfőnek, az ipari miniszter nyil­vánosan betart a mezőgazdász kol­légájának, az oktatási tárca vezetője pedig a koalíciós egyezséget meglékelő elméleteket fabrikál a magyar nyelvű oktatásról... IN­H. Minderre a mindenre és min­denkinek jó miniszterelnök megköszörüli a torkát, kettőt pislog, majd határozottan "leszögezi": már­pedig ez a kormány kiüli szabott idejét! A végtére miért is ne kezd­jünk új életet a század- meg ezred­forduló után?! 1.B. Szőcs Géza szerint a magyar kormány megfontolhatná egy román nyelvű egyetem létrehozását Bu­dapesten... — kimondottan jó ötlet, mert ha jól számolom, vagy tíz esz­tendő alatt minden magyarországi románnak egyetemi végzettséget fabrikálhatnának, s talán jutna hely még az erdélyi románoknak is, s így feléledne egy 1920-ban megszakadt hagyomány... !!B*" Ha még egyszer azt mondják a Duna TV-ben, hogy az erdélyi ma­gyarságnak "autonómia-törekvései" vannak... — az ördögit annak a tévés meg RMDSZ-politikusi szellemi renyheségnek, amely nem képes csak sablonokban beszélni! Mellesleg az, amiről úgy vélik, hogy beszélnek, nem autonómia­­törekvés, hanem az egyéni és kollek­tív önrendelkezés joga... n­.. Talán már mondtam, hogy nekem is van egy mindössze két­­mondatos "autonómia-törekvésem": az első mondat a mérsékelt "törekvés", vagyis, senki semmiben ne dönthessen rólam a megkérdezésem nélkül!; a radikális változat: mindenben, amiben érintett vagyok, legyen vétójogom! — ennek elfogadásához (egyikhez sem) sem alkotmányt, sem törvényeket nem kell módosítani, csupán a demokratikus szellemet pallérozni... .)Ha A tusnád-bálványosi nyári egyetemen állítólag "élénk vita bon­takozott ki” a román kisebb­ségvédelmi modellről... — jut e­­szembe erről újra Fontenelle intése: "Ha egy dolognak az okát keresed, akkor nézd meg előbb, hogy létezik-e a dolog mert így elkerülheted azt a nevetséget, hogy olyan dolognak az okát találod meg ami nincs is!" ’"■k De ezt sem árt észben tartani: "Aki nem akarja, hogy hipnotizálják, azt nem lehet hipnotizálni." (Spiró György)... (ma) POLITIKA-KÖZÉLET Román—magyar határ menti találkozó A határ menti régiók szerepe a ter­mészetvédelem, a környezetvédelem, határvizek, turizmus és idegenforga­lom terén, a határ menti települések feladatai és lehetőségei az EU- elvárásokhoz igazodva címmel egész napos konferenciát tartottak a Békés megyei Dobozon. A tanácskozáson részt vettek Sarkad és Nagyszalonta polgármesterei, valamint a két térség számos településének vezetői, illetve érintett román és magyar területi szervezetek képviselői. Az említettek — élve a javuló ma­gyar—román politikai és gazdasági kapcsolatok kínálta lehetőséggel — még tavaly együttműködési megál­lapodást kötöttek, így határoztak: egy olyan operatív bizottságot is létrehoz­nak, amelyik konkrét tartalommal tölti ki a frissen elhatározott határ menti együttműködési szándékot. Tóth Imre, Sarkad város pol­gármestere, a térség kisgazda ország­­gyűlési képviselője köszöntő szavai­ban elmondta: a környezetvédelem, a turisztika és a vízügyi kérdések megoldása nem ismer határokat, ezért a találkozó megszervezésével azt kívánják a résztvevők bizonyítani, hogy szemléletük nem ér véget a település, a térség és az államhatárnál. A román és a magyar szakértők szavaiból kiderült, hogy számos területen már ma is élő a kapcsolat a települések és térségek között, hi­szen időközben több "testvértelepü­lési" megállapodás is született. A környezetvédelmi előadásokból kiderült: a szakma mindkét oldalon komoly forráshiányokkal küszködik. Dr. Fórján Mihály, a Körös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója a feladat nagyságát jelle­mezve utalt azokra a számításokra, amelyek szerint ahhoz, hogy Ma­gyarország környezetvédelmi szem­pontból elérje az EU-szintet, a jogharmonizáció mellett 12-14 mil­liárd dollárra van szükség. Addig kisebb lépéseknek is komoly szerepe lehet egy-egy térség ökológiájának védelmében, így például román partnere, Pacala Nicolae, a Bihar megyei önkor­mányzat Környezetvédelmi Hivatalá­nak vezetője arról tájékoztatta hall­gatóságát, hogy már elkészült Nagyvárad kommunális hulladéká­nak modern tisztítója, amellyel már nem szennyezik a Magyarországra érkező Sebes-Köröst. Szóba került a Biharugrai Tájvé­delmi Körzet és az ahhoz kapcsolódó román tóvidék közös természeti érté­keinek védelme, a jövő évi környe­zetvédelmi világnap közös megren­dezése, valamint a két térséget kiemel­ten érintő árvízvédelmi kérdések is. Bak Sándor, a Körös Vidéki Vízü­gyi Igazgatóság vezetője szerint a két ország közös határfolyóival kapcsolatos feladatokat államközi szerződések szabályozzák. A kistérségek vezetői azonban sokat tehetnek azért, hogy a hegyekből lefolyó kisebb erek segítségével — kiiktatva a szivattyúzás magas költ­ségeit — ismét élővízzel lássák el a környék csatornahálózatát. Az előadók szóltak a Körösök nemzetközi vízi úttá nyilvánításának lehetőségéről is. A turizmus fejlesztéséhez szintén megvannak a közös tervek, így olyan kerékpárút kiépítése, amelyik csatlakozik az EU fő turistaútvona­laihoz, vagy a már a határ mentén létező lovas túrák útvonalainak meghosszabbítása Románia felé. Alber Andor, a Délalföldi Re­gionális Idegenforgalmi Bizottság munkaszervezetének vezetője aján­lotta is hallgatóságának: rövidesen pályázhatnak, hiszen augusztus má­sodik felétől 20 millió forintos alap áll erre a célra a gyulai székhelyű szervezet rendelkezésére. A vendégek a délután folyamán ellátogattak a nagyközség melletti Szanazugba, ahol a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál az évek során komoly üdülőtelep alakult ki. A búzavámemelést nem egyeztették (Folytatás az I. oldalról) Magyarországra nagyobb ütemben nőtt, mint a magyar gabonaexport Romániába, a román exportőröket érintené ennek meg­torpanása. Az MTI tudósítójának nyilatkozva Radu Vasile miniszterelnök a múlt héten gaz­dasági kényszerhelyzettel magyarázta a vámtétel ideiglenes emelését és hangsú­lyozta, hogy nem a kereskedelmi politika megváltozásáról van szó, hanem átmeneti intézkedésről. Radu Vasile azzal is érvelt, hogy a magyar termelők mind a ter­meléshez, mint az exporthoz támogatást kapnak, míg a román kormánynak nincs hasonló szubvenciórendszere. A vámemelés következtében a hazai gabonaár is nőni fog. Ugyanakkor a kormány 200 milliárd lejjel hozzájárul a búza felvásár­lási árához — ez kilónként 200 lejes hozzá­járulást jelent 1 millió tonna megvásárlásához. Nem lesz valutabizottság (Folytatás az 1. oldalról) nek utolsó részleteit, a gazdasági és a politikai bizonytalanság miatt. Az IMF bukaresti képviselője, John Hill pénteken nem nyilatko­zott a román valutabizottság ötletéről. Bulgáriában tavaly év elején a havi infláció meghaladta a 100 százalékot, idén az első félévben 2,3 százalékos volt a havi átlagos emelkedés. Romániában a havi infláció júniusban 1,9 százalékos volt, a GDP az első negyedévben 9,4 százalékkal csökkent a tavalyi első ne­gyedévhez képest — emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség. Andrei Plesu Tiranába utazott (Folytatás az 1. oldalról) tevést, hogy Románia közvetíteni készülne Albánia, a koszovóiak és Jugoszlávia között. Plesu elutazása előtt azt hangsúlyozta, hogy Tiranában tanulmá­nyozni kívánja a koszovói válság konkrét adottságait, a térség helyzetét, és a nemzetközi közösség álláspontjának megfelelő olyan megoldásért lép fel, amely véget vet a vérontásnak, lehetővé teszi a politikai megoldást, Koszovó megerősített autonóm státusát a jugo­szláv állam keretein belül. A megbeszélések témája továbbá a regionális biztonság és a két­oldalú együttműködés erősítése. népít­tság. Kölcsönök az SZFA-tól Románia kölcsönök megszerzéséért újabb lépéseket tett az Eu­rópa Tanács Szociális Fejlesztési Alapjánál (SZFA), közölte Anda Filip külügyi szóvivő. R. Alomar, az SZFA kölcsönökkel foglalkozó vezérigazgatója megelégedéssel nyugtázta a román hatóságokkal való együttműködés minőségét, főleg az elhagyott gyermekekkel kapcsolatosan. Az újabb kérések nyomán az SZFA Romániának az alábbi kölcsönök kiutalását tartja szem előtt: 2500000 dollár a Gura Ocnitei-i otthon rehabilitálására, 50 millió ECU az áradások sújtotta övezetek támogatására, 10 millió dollár a nemrégiban létrehozott Román Szociális Fejlesztési Alap számára. Újabb munkakonfliktusok a RENEL-nél A RENEL-nek 32 milliárd lejre van szüksége a júliusi bérelőlegek kifizetésére. A bérek kifizetésének megkésése miatt az ENER­­GETICA szövetség szakszervezetei fiókvállalati szinten munkakonfliktusokat robbantottak ki. A szakszervezetiek úgy vélik, hogy a helyzet rendezéséért és a hasonló dolgok elke­rüléséért a jövőben, mielőbb ki kell küszöbölni az ún. keresztezett szubvenciókat és lehetővé tenni a villamos energia árának közvetlen megtárgyalását a fogyasztókkal, jelentette ki Pavel Todoran, az RSZSZOSZ-Frátia vezetője. Japán adományok Romániának A külügyminisztériummal nemrég szóbeli jegyzékváltásra került sor a japán kormány által nyújtandó 50000 dollár értékű adományozásról, amit az áradások sújtotta megyék lakosságá­nak támogatására szántak, közölte a külügyi szóvivő. Az adomány a mintegy 86000 dollár értékű elsőrendű szükségleti javakból (gyógyszerek, sátrak, áramfejlesztő stb.) álló humani­tárius segély folytatása, amit július 12-én adtak át a román hatóságoknak. Az újabb hozzájárulás igazolja a román—japán kapcsolatok szilárdságát, tette hozzá a külügy szóvivője. Radu Vasile Izraelbe utazik Radu Vasile miniszterelnököt az augusztus 2. és 5. között sorra kerülő izraeli hivatalos látogatásra Andrei Plesu külügyminiszter kíséri el. A látogatás célja hangsúlyozni, hogy Románia és Izrael továbbra is fejleszteni óhajtja a kétoldalú kapcsolatokat. A láto­gatásra a külügyi tárcával is rendelkező Benjamin Netanyahu izraeli kormányfő meghívására kerül sor. Románia Izrael számára az első kereskedelmi partner Közép-Kelet-Európában. Kártérítést követel a METROREX A METROREX adminisztrációja 15 millió lejes kártérítést követel a metró szakszervezeti tagjaitól a hétfői kétórás sztrájk okozta károkért, nyilatkozta sajtóértekezletén Ion Rádoi, a metró szabad szakszervezete szövetségének elnöke. Ion Rádoi szerint nem ért véget a konfliktus a szakszervezetek és Traian Basescu szállítási miniszter között. Ugyanakkor bejelentette, hogy az ágazat főtitkárságának kollégiuma augusztus 4-én összeül és eldönti a revendikatív akciók programjait a következő időszakra. Halódik a hajóipar A román hajóipar lassan, de biztosan múlik ki, mondta sajtóértekezleten Ioan Thomescu, a romániai hajósok szakszer­vezeti szövetségének főtitkára. A szakszervezetek szerint a rossz menedzselés, a nagy adók és bizonyos homályos érdekek miatt a hajóipar a csőd szélén áll. Az OSZT elnöke, Dumitru Costin szerint ezen egységek átszervezési programjai tulajdonképpen a hajógyár lassú bezárásának programjai, mivel egyelőre csupán személyzetcsökkentésre vonatkoznak. Pándy továbbra is őrizetben marad A brüsszeli vádtanács csütörtökön elrendelte a 14-szeres gyil­kossággal gyanúsított magyar származású segédlelkész, Pándy András és leánya, Ágnes őrizetben tartásának újabb egyhóna­pos meghosszabbítását. Az immár havonta ismétlődő, rutinná vált jogi aktus annak közvetett megerősítésével egyenlő, hogy továbbra sem került elő olyan perdöntő bizonyíték a 71 éves Pándy ellen, amelynek alapján jogerősen el lehetne ítélni. Leánya, Ágnes beismerő vallomást tett ugyan, a segédlelkész azonban továbbra is konokul tagad. Őrizetben tartásához mind­emellett már így is több mint elegendő bizonyíték gyűlt össze, s a hatóságok a fogvatartás ismétlődő meghosszabbításával tudják biztosítani, hogy Pándy ne csúszhasson ki az igazságszolgál­tatás kezei közül. Békés öregkort! Amerikai asztronauták egy csoportja el akarja érni, hogy az a 142 csimpánz, "aki" kiszolgálta az űrhajózási programot, élvezhesse a békés (öreg) "nyugdíjas kort". A Doris Day állatvédelmi szer­vezet jelentése szerint 11 űrhajós már több millió dollárt gyűjtött össze, hogy a "nyugdíjat kiérdemelt" csimpánzokat különleges rezervátumban helyezhessék el Texasban. Az asztronauták "mérhetetlenül sokkal tartoznak a világűrt megjárt csimpánzok­nak, és most itt az ideje, hogy kimutassák hálájukat", jelentette ki Buzz Aldrin, aki a Gemini és az Apollo program keretében járt a világűrben. A "béke követe" Kofi Annan ENSZ-főtitkár csütörtökön a "béke követe" rangra emelte Michael Douglast, a világhírű hollywoodi filmszínészt, jelentette az AFP. Douglas az ENSZ-ben szervezett sajtóérte­kezletén elmondta, hogy új tisztségét az atomfegyverek megsemmisítésének elősegítésére és a kézifegyverek elter­jedésének megakadályozására szeretné felhasználni. Kijelen­tette: az új szerep többet jelent számára, mint két Oscar-díja. Korábban a "béke követei" lettek Enrico Macias, Luciano Pavarotti énekesek, Elie Wiesel író és Earvin "Magic" Johnson amerikai kosárlabdacsillag. Hírszerkesztő: Mózes Edith

Next