Népújság, 2000. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
2000-11-28 / 278. szám
2000. november 28., kedd GAZDASÁG # # r , ' y ' T 1 P l pt QNÉPÚJSÁG Vy W ti VÍV 1/ gazdasági melléklete ■ Szerkeszti: Koronás Kinga - ■ Hát én immár kit válassza? Romániában majdnem 50 bank működik. Ebből a Dacia-Felix átszervezés alatt áll, míg a Bankcoop, a BIR, a Columna, az Albina esetében elindították a csődeljárást. A közelmúltban a Török- Román Bank sorsa is hajszálon fügejött, és néhány hónappal korábban a Kereskedelmi Bank vezetősége élt át igen nehéz napokat Itt, ahol egyébként is a lakossági megtakarítások nagy hányada nem kerül bankokba, egy-egy bank megingása vagy csődje további elfordulást jelent az említett pénzintézetektől. Még a biztos háttérrel rendelkező bankok is megérzik a társaik bukásából következő bizalomcsökkenést. Ha mégis rászánja valaki magát arra, hogy bankszámlát nyisson, elsődleges szempont a megbízhatóság lesz. Van a hazai kisbefektetőknek egy rétege, amely vállalva a nagyobb kockázatot is, a gyors meggazdagodásban reménykedve, az ígért kamatok szempontja alapján dönti el, hova fekteti be pénzét. Ám a bankok sorozatos bukásával ez a réteg egyre szűkül. Tőlünk nyugatabbra a vállalkozók már a megbízhatóság, kamat és kényelem együttesét keresik, és a kellemes ügyfélfogadás is a lényeges szempontok közé tartozik. Egy magyarországi internetes fórumon már ilyen kérdések hangzanak el: „Tényleg senkit sem érdekelnek a bankválasztásnál olyan hagyományos dolgok, mint kamat, díjak és jutalékok, mindenkinek csak a kényelem a fontos?” és a válaszok valóban ezt igazolják: ,,A dolog sokszor akkor dől el, mikor először látogatsz el egy bankfiókba. Az első alkalmazott első szavai nagy befolyással lehetnek későbbi döntéseinkre. Több bankkal van kapcsolatom, és tapasztalatom szerint minél kisebb egy bank, annál emberközelibb. A számok - kamatok és díjak - közt alig van különbség, az emberekben annál több.” Mások a kényelemre esküsznek: „A bankfiók fekvése, az automaták száma számít, tekintve, hogy lusta vagyok.” Az egyes bankokról alkotott véleményben is döntő a kényelem: „Az ügyvédem ezt javasolta. Egyelőre bevált, mindig én vagyok az első a pénztárnál. Jó érzés, ha ismerik az embert és nem bántják fölösleges bürokrata kérdésekkel, viszont nehéz parkolni.” Ez a réteg az OTP-ről elmarasztalóan szól: „Nem szeretem: tömegbank tömeggel, nagyon rossz ügyfél- és adatkezeléssel, alacsony kamatokkal.” Egy nemrégiben végzett magyarországi felmérésnek a HVG-ben ismertetett eredményei alapján a bank vezetői nem mindig tudják pontosan, minek alapján választ a lakosság bankot. Szerintük az ügyfelek a megtakarítások biztonságát tartják a legfontosabbnak, ezt követik a magas kamatok, a díjak és jutalékok mértéke, a szolgáltatás minősége, az ügyfelekhez való viszonyulás, a kiterjedt automata-hálózat, a busik jó hírneve, a megbízások gyors teljesítése, a korábbi kapcsolatok, a termékkínálat sokszínűsége, a modern technológia használata az ügyfélkapcsolatokban, és az adatok bizalmas kezelése. A lakosság elvárásai azonban eltérnek ettől és a megbízhatóság első helyen szerepel ugyan, de ezt a kiszolgálás színvonala és a költségek követik. Ezek után következnek sorrendben a kamatok, a korrekt és személyre szabott tájékoztatás, a lakóhelyhez való közelség, a szolgáltatások sokfélesége, a nyitvatartási idő, az ismertség, a kiterjedt fiókhálózat, a bank arculata, az automata-hálózat, a speciális termékkínálat, a tulajdonosok nemzetisége, az ismerősök véleménye. A fiatalabb ügyfelek körében fontosabb helyet foglal el a telebankszolgáltatás, a számítógépes számlakezelési lehetőség vagy telefonos számlakezelés. Sajnos, nekünk hazai bankot kell választanunk, ahol csak elvétve kerülhet szó, olyasmiről, hogy elsőként érjünk a pénztárhoz, hiszen mindig várakozni kell, ahol a szórólapok — ha vannak - a megfelelő címmel eligazítanak, ahol, ha várakozni kell, sorszámkiadás van és le lehet ülni. A helyi bankfiókokban nevem, lakcímem, személyazonossági számom, a betéten szereplő összeg stb. többször is hangosan elhangozhat, úgy, hogy lassan a várakozó ügyfelek már betéve tudják azt, anélkül, hogy az adatbiztonság kérdése akár egy pillanatra is felmerülne. Szinte teljességgel hiányzik a segítő tanácsadás, és ha van is, egy kis ablakhoz kell lehajolni. Nem kínálnak hellyel, nem mutatkoznak be. Jó esetben már a második megkérdezett személy tudja a választ a feltett, nem rutin jellegű kérdésre, de bonyolultabb esetekben napok kérdése lehet a pontos információ megszerzése. Telefonon érdeklődni egyáltalán nem érdemes. Mi több, ezek mellett és a kényelmetlenségek vállalásával is szívesen választanám a „MEGBÍZHATÓ Bank marosvásárhelyi kirendeltéségét’, ám az, mint egy rövidfilmben láttam korábban, csődöt jelentett. A krakeilulmi bank nyereséggel zárta a félévet 3,7-szer nagyobb profitot könyvelt el az év első 9 hónapjában a Román Kereskedelmi Bank, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az összes adókötelezettség törlesztése után a tiszta haszon meghaladta a 2194 milliárd lejt (91,4 millió dollár), szemben a tavalyi 1525 milliárd lejjel (72,6 millió dollár). A bank vezetőségének közleménye szerint a többletbevétel az új szolgáltatások bevezetésének és a minőség javulásának köszönhető. A forgalom növekedésével együtt pedig gyarapodott a bank saját tőkéje, ami jelenleg 9422 milliárd lej, szemben a tavaly év végi 7231 milliárd lejjel. Idén, a harmadik negyedévben látványosan, 50%-kal megnövekedett a magánszemélyek által kérvényezett és odaítélt hitelek száma és összege. Az utóbbi egy évben a bank ügyfeleinek a száma 22%kal lett több, elérve a 2,2 milliót. NÉPÚJSÁG 7 Adalékok az adócsalás módszertanához Görögországban a lakosság nagy hányada „elvből” nem fizet adót. Minálunk a lakosság kisebb hányada elvtelenül adót csal, ám a fejlett országoktól eltérően itt ezt esetenként törvényesen is lehet csinálni. A módszerek igen változatosak, és nem ritkán több milliárd lej elsikkasztását teszik lehetővé. Néha az adósság felhalmozását követően a tulajdonos eltűnik az országból és bottal üthetik a nyomát. Vannak azonban ennél kényelmesebb „megoldások” is: elég teljesen eladósodni, majd kifizetni a helyi adókat és illetékeket, amelyek rendszerint nem nagy összegek. Ezután el lehet adni a cég ingó és ingatlan javait (épületek, berendezések, járművek stb.), a pénz a tulajdonos zsebébe kerül, a társaság pedig fizetésképtelenné válik. A tulajdonos a pénzügyi ellenőrzés során az alaptőke (rendszerint 2 millió lej) mértékéig büntethető, amit az természetesen örömmel és késlekedés nélkül ki is fizet. A pénzügyőrség pedig tehetetlen. Némi utánajárást igényel, de hatékonynak bizonyulhat, ha a céget egy haldoklónak adják el (tulajdonképpen átíratják, mivel a cégek működését szabályozó törvény csak erre ad lehetőséget). Ilyenkor a közvetítőnek kell az így „letudott” adósságnak megfelelően méltányos összeget juttatni. A fizetési kötelezettség pedig az örökösökre hárul. Az ügylet lebonyolítása során ajánlott beszerezni egy beszámíthatóságot igazoló okiratot, mert ha nem, az örökösök ennek hiányában sikerrel perelhetnek. Bár az előbb említett módszerek is hatékonyak, Maros megyében csak elvétve alkalmazzák. Nem azért, mert itt nem próbálkoznak adócsalással, de itt az eladósodott cégeket külföldre szokás eladni. A különböző hirdetési újságok hasábjain sokszor látni „eladósodott céget vennék/adnék” - típusú hirdetéseket. A módszer lényege: milliárdonként 1000 dollárért kell megtalálni a megfelelő külföldi állampolgárt, aki a néhány órás ügyintézést követően elhagyja az országot. Sokszor a „vásárló” mindössze néhány óráig tartózkodik az országban, hogy aztán soha többet vissza ne térjen. Hulanu Gheorghe, a megyei pénzügyőrség főfelügyelője szerint megyénkben kevesebb ilyen ügyletet bonyolítanak le, mint az ország többi részén, de így is tíz idei esetről tudnak, ami több mint 100 milliárd lej kárt okozott az államkasszának. A törvény nem tartalmaz a cégek átírására vonatkozó megszorításokat. Átíratáskor csak a jegyzőt és a kereskedelmi kamarát keresik fel. Még ha lenne is hatékony együttműködés a három hivatalos szerv között, akkor sincs jogi keret arra, hogy megakadályozzák a nyilvánvaló adócsalás szándékával történő átíratást. A kamarának nincsenek és nem is lehetnek pénzügyi adatai a cégekről, ráadásul az egész ügylet 24 óra alatt lebonyolítható, és mire a pénzügyőrség észrevenné, már véget is ért. A pénzügyőrség vezetője annyit tehet - és ezt meg is tette -, hogy jelentést készített a jelenségről, és várja, hogy országos szinten találjanak megoldást a törvény által nyitva hagyott kiskapu bezárására. Egyébként az adósságoktól megszabaduló „vállalkozók” rendszerint szinte azonnal új céget hoznak létre. Ezek aztán már nem tartoznak sem az államnak, sem másnak, és a pénzügyőrség ellenőrei alig találnak rendellenességet működésükben. Egyre nagyobb a korrupció A Transparency International által 2000-ben készített felmérés szerint korrupció tekintetében romlott Románia helyzete a megvizsgált 90 ország többségéhez képest. A nemzetközi vállalkozók, hitelminősítő szakemberek és a lakosság által a közhivatalnokok és politikusok sorában érzékelt korrupciót mérő, a szervezet által kiszámított mutatót a legjobb eredményeket felmutató országhoz viszonyítják. Idén Finnország érdemelte ki a maximális 10 pontot. Őt követi Dánia, Új-Zéland és Svédország 9,8 ponttal és Kanada 9,4 ponttal. Románia a maga 2,9 pontjával a 68. helyre érdemesült, maga mögött hagyva Moldovát (2,6 pont, 74. hely), Ukrajnát (1,5 pont, 87. hely) és Jugoszláviát (1,3 pont, 89. hely). Az utolsó helyet Nigéria foglalja el 1,2 ponttal. A Romániában elvégzett négy felmérésnek az átlaga 2,9 pont volt ugyan, ám az utóbbi három évben végzett hasonló felmérések eredményei 2,1 és 4,3 pont (!) között változtak. A közép-kelet-európai országok többsége e tekintetben megelőzte országunkat. „Kipróbált receptet alkalmazunk" Exkluzív interjú a Groupe Société Générale képviselőjével A Groupe Société Générale-t 1864-ben alapították és a bankintézetet Franciaországban jegyezték be. Tőke szempontjából a Párizsi Tőzsde 16. helyét foglalja el, részvényeseinek száma meghaladja a félmilliót. 2600 kirendeltsége van Franciaországban és további 500 szerte a világban. 64.000 francia és 19.000 külföldi alkalmazottja van. 1999-ben a nettó profitja meghaladta az 1,98 milliárd eurót. A GSG-t a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet AA minősítésre találta érdemesnek. A GSG hosszú ideje jelen van Kelet-Európában is, Csehországban, Horvátországban, Oroszországban, Szlovéniában, Ukrajnában, Bulgáriában és Romániában. Jelenleg a Román Fejlesztési Bank részvényeinek az 51%-át birtokolja. Pierre-André Taulet 1955-ben szó- mindvégig ült mellette tolmács, segíttetett. Párizsban végezte a jogot és végére nem volt szükség. A Népújpolitológiai tanulmányokat is folytaság kérésére a sajtótájékoztató után tett. 1981-ben került felügyelőként , időt szakított egy exkluzív interjú el- Groupe Société Générale-hoz, 1988- készítésére: tót vezetőségi tag. 1999-től a Román - Mint a GSG képviselője, milyen- Fejlesztési Bank aligazgatója. A kö- nek látja a romániai üzleti és a gazzelmúltban tartott sajtótájékoztatón a hasági életet? bank vezérigazgatója, Bogdan - Románia fontos nekünk. A Iran- Baltazar felszólalását követően - és a csapat a feltételek megvizsgálása meglepetésemre - szépen és választós után választotta kiértékelve az üzleti kosán megszólalt románul. .Noha és gazdasági élet legfontosabb jellemzőit, csak ezután ruháztunk be 200 millió dollárt ide. Pozitívnak látom Románia gazdasági fejlődését. Egy román állampolgár mondta és ezért merem idézni: „A romániai lakosság sokkal pesszimistább a befektetéseket tekintve, mint amennyire az indokolt lenne.” Mi úgy gondoljuk, nem annnyira rossz a helyzet. - Amennyiben ennyire bizakodóak Románia gazdasági jövőjét illetően, szándékoznak-e ennél is nagyobb beruházásokat eszközölni? - 200 millió dollárt beruházni egy országba hosszú távú befektetést jelent. Egyelőre az anyavállalat eredményeket vár. Mindazt, amit teszünk, a Fejlesztési Bank alapjaira támaszkodva tesszük, ám mivel ebből a bankból egy egyetemes bankot szeretnénk kifejleszteni, tág terek nyílnak a beruházásokra. Mi ezt a módszert kipróbáltuk Franciaországban, és most nem teszünk egyebet, csak alkalmazzuk a receptet. - Volt részük kellemetlen meglepetésekben? - Ismétlem, igen komoly elemző munka eredményeit megvizsgálva döntöttünk Románia mellett, ismertük az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap jelentéseit. Azt mondhatom, hogy inkább kellemesen lepett meg, hogy 2000-ben nagymértékben növekedett az export. Bár ez az év a választások miatt nem kedvező politikai szempontból, mégis jó eredmények születtek. - Gondolja-e, hogy a választások végeredménye kedvezőtlenül befolyásolja majd munkájukat? - Nem félek ilyesmitől. Amennyire én látom, az államelnök-jelöltek elkötelezték magukat az európai integráció mellett, így lényeges változás a mi szempontunkból nem történik. - Mi a véleménye az Európai Bizottság Romániára nézve lehangoló jelentéséről? - A jelentés Bulgáriát Románia elé helyezi, de ott nincs termelés. Nincs infláció sem, de ez a termelés alacsony színvonala miatt van így. Romániában viszont az ipari termelés növekvőben van. Úgy gondolom, a csatlakozás alapjában véve a jogharmonizáción múlik, amelynek az alapjai megvannak, csak ki kell fejleszteni. A jelentés valóban rossz, de ez az ügyfeleinkkel való kapcsolatunkon nem változtat.. . Gondolja, hogy Románia utolsó lesz a csatlakozók közt? A kérdés többrétű. Elsősorban arra kell válaszolnunk, hogy hol van Európa határa. Szerintem Európa határai Ukrajnánál, Moldovánál húzódnak, így nem kérdéses, hogy Románia integrálódik-e. Az más kérdés, hogy mikor. Véleményem szerint elképzelhető, hogy nem lesz utolsó - ismétlem, a gazdasági fejlődés nem olyan rossz -, sőt lehetőség van arra, hogy 2007- re már taggá váljon.