Népújság, 2003. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2003-08-28 / 200. szám

2003. augusztus 28., csütörtök HÍREK-TUDOSITÁSOK Az RMDSZ az 1-es alkotmánycikkely törlése mellett foglalt állást (Folytatás az 1. oldalról) Románia az EU-integráció útján halad, márpedig a jelenlegi 15 EU- tagállam egyike sem tartja magát nemzetállamnak, az RMDSZ tehát az integráció érdekében, és nem csak a ro­mániai magyar közösségért kéri a nem­zetállam fogalmának kiiktatását - hangsúlyozta beszéde során az RMDSZ politikusa. A továbbiakban Frunda György szenátor a magyar irodalom egy hasonlatával élve elmondta: annak idején, a virágok gyűlésén a tulipánt a bazsalikom arra szerette volna rávenni, hogy ugyanúgy illatozzon, mint ő. A tulipán azonban megmakacsolta ma­gát, ezzel magyarázható a történet szerint az, hogy mai napig nincs illa­ta. A szenátor az idézetet magyarázva kifejtette: Romániát a nemzeti sokszí­nűség jellemzi az itt élő kisebbségek­nek köszönhetően, sajnos, az idők fo­lyamán sok kisebbségi végleg el­hagyta az országot kár lenne, hogyha ezek sora tovább gyérü­lne. Ugyanak­kor a fent említett hasonlattal élve a szö­vetség politikusa arra kérte kollegáit is­merjék el azt hogy Romániában külön­böző nemzeti közösségek, entitások élnek - és erre büszkék lehetünk -ezért a nemzetállam megnevezés eb­ben a helyzetben nem helytálló. Frunda György felszólalását köve­tően a bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának azt a módosító javaslatát, amely a román állam nem­zetállamként való meghatározásának törlését kéri. A vitát lezáró szavazás eredménye a következő: 109 ellensza­vazat, 14 mellette leadott szavazattal, valamint egy tartózkodással a szená­tus plénuma elvetette a módosító in­dítványt. A módosítás mellett leadott­­ 14 szavazatból három a román kollé­gák részéről érkezett. Petőfi-szobor Pekingben Kínai költő is? (MTI) Petőfi Sándor - akinek első, Kínában álló szobrát szerdán avatta fel Medgyessy Péter magyar mi­niszterelnök Pekingben - nem csu­pán magyar, hanem bizonyos érte­lemben kínai költő is: minden vers­sora olvasható kínai nyelven. A világon elsőként Kínában jelen­tették meg 1998-ban a magyar sza­badságharc költőjének összes művét, az 1950-es években Magyarországon tanult Hsziang Van-seng (Xiang Wansheng) professzor műfordításá­ban, hat keménykötésű kötetben, ösz­­szesen 2628 oldalon. Ezzel Kína lett az egyetlen olyan ország, amelynek a nyelvén - a ma­gyaron kívül - olvasható Petőfi minden leírt sora. Műveit kínaiul összesen 42 kiadásban, mintegy 250 ezer példány­ban adták ki. Külön megjelentették a Já­nos vitézt és Az apostolt is. Petőfi Sándor költészete Kínában középiskolai tananyag. A poétát Kí­nában a világirodalom nagyjai között, Fleine, Puskin, Shelley és a kor többi költőóriása mellett tartják számon. Nem is olyan régen még lehetett talál­kozni olyan kínaiakkal, akik Petőfi nevének hallatán még költeményeiből is idéztek; a „Szabadság, szerelem” szinte népdal ismertségű az ázsiai or­szágban. Petőfi Sándor munkásságát elsőként Lu Fiszün (Lu Xun), a XX. századi kínai irodalom egyik legjelen­tősebb személyisége mutatta be a kí­nai közönségnek 1907-ben. Ekkor megjelent művében elemezte a Nem­zeti dalt, a Szabadság, szerelem c. verset, valamint részleteket közölt e művekből. Lu Fiszün később a János vitézt is feldolgozta a feudális társa­dalmi rend kritikájának jegyében. Petőfi első költeménye, amelyről teljes kínai fordítás készült, a Nemzeti dal, amelyet Mao Tun (Mao Dun), a híres műfordító ültetett át kínai nyelv­re 1921-ben. A költő azonban akkor vált igazán ismertté a kínai értelmiség körében, amikor Lu Hszün Petőfi­­elemzései 1932-ben megjelentek egy országos irodalmi folyóiratban. Petőfi egyben az egyik legismer­tebb külföldi költő Kínában. Népsze­rűségének fő oka, hogy a költő forra­dalmi témájú versei jól illeszkedtek az 1920-30-as évek félfeudális Kínáját modernizálni akaró fiatal értelmiségi­ek törekvéseibe, gondolat- és érze­lemvilágába. A népköztársaság kiki­áltása után Petőfit az új kultúrpolitika forradalmi költőként tartotta számon, s Szabadság, szerelem c. verse közép­iskolai tananyag lett. Kettős állampolgárság Mádl Ferenc jogtudósokkal konzultál A kettős állampolgársággal kapcso­latos lehetőségek megvizsgálására konzultációt kezdett Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök neves jogtudósokkal - tájékoztatta az ál­lamfő hivatala kedden közlemény­ben az MTI-t. A közlés szerint „a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkot­mányjogot kiválóan ismerő jogtudó­sok” között van Herczegh Géza, a há­gai Nemzetközi Bíróság volt bírája, Zlinszky János volt alkotmánybíró. Király Miklós, az ELTE Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékének vezetője, valamint Martonyi János volt külügyminiszter. Az államfői hivatal közlése szerint a jogászok felvázolták azokat a kérdé­seket, „amelyek alapos feltárása szük­séges a megalapozott döntéshez”. „Ezek között szerepel a vonatkozó nemzetközi egyezményekből és a nemzetközi szokásjogból eredő köte­lezettségek elemzése, az európai kö­zösségi jog vonatkozó szabályainak értelmezése, a csatlakozási szerződés­sel vállalt kötelezettségeink körének pontos feltárása, valamint a hatályos magyar állampolgársági törvény eset­leges módosításának mikéntje” - áll a közleményben. A hivatal tájékoztatása szerint a vizsgálódás eredményeiről az államfő tájékoztatni fogja a közvéleményt. A közlemény szerint a konzultációt azt követően kezdeményezte Mádl Ferenc, hogy öt vajdasági magyar párt és mozgalom közös levélben for­dult hozzá. A levél írói arra kérték a köztársasági elnököt, segítse elő egy olyan döntés meghozatalát, melynek eredményeképpen a vajdasági ma­gyarok közül mindazok, akik igény­­üik, letelepedési engedély és áttelepü­­lés nélkül megkaphassák a magyar ál­lampolgárságot. A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar De­mokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasá­gi Magyar Polgári Mozgalom, valamint a Kereszténydemokrata Európa Mozga­lom korábban közös levélben kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Medgyessy Péter miniszterelnököt ves­sék latba befolyásukat annak érdekében, hogy azok, akik ezt igénylik, megkap­hassák a kettős állampolgárságot. Az államfő korábban a kettős állampol­gárság ügyét a magyarság rendkívül fontos kérdésének nevezte. „Rendkívül fontos kérdése ez Ma­gyarországnak és a határokon túli ma­gyarságnak. Végül is beletorkollik az Európai Unió egységet teremtő, hatá­rokat feloldó filozófiájába és politiká­jába” - hangsúlyozta a kettős állam­­polgárság kérdéséről korábbi nyilat­kozatában Mádl Ferenc. Több román turista megy Magyarországra Becslések szerint az idén csaknem 6 millió román vendég látogat el Ma­gyarországra, a tavalyi 5,66 millióval szemben, és várhatóan 10-12 száza­lékkal emelkedik az eltöltött vendég­­éjszakák száma - mondta Bíró Gás­pár, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) kolozsvári képviselet-vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A kép­viselet-vezető elmondta: míg tavaly az átlagos tartózkodási idő két nap volt, addig az idén várhatóan eléri a 2,6 napot. Az első félévben a Ma­gyarországra utazó románok száma 6,7 százalékkal nőtt, az általuk el­töltött vendégéjszakák száma pedig 26,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ro­mániában nagyon erős a belföldi turizmus, a lakosság csupán 5 szá­zaléka utazik külföldre - mondta Bíró Gáspár, hozzáfűzve, hogy a romániai turisták kedvelt úticélja Budapest és „óriási a bevásárló­turizmus aránya”. Az MT Rt. ko­lozsvári képviselete az idén 30 mil­lió forintból gazdálkodik, ebből a marketingre fordítható összeg 20 millió forint. Václav Klaus nem kegyelmez Az eddigi csehszlovák, illetve cseh államfők közül Václav Klaus az első olyan, aki hivatalba lépésekor, illet­ve hivatali idejének első fél évében egyetlen kegyelmi kérvényt sem bí­rált el kedvezően - írja a szerdai prágai sajtó. Patr Hájek az államfő szóvivője szerint Klaushoz eddig több mint 400 kegyelmi kérvényt nyújtottak be, s ebből mintegy kétszázat az elnök már elbírált és elutasított. Klaus elődjét, Václav Havelt jó egy évtizeden át élesen bírálta a cseh sajtó, mert túl gyakran adott kegyelmet, s a haszonélvezők között sokszor közeli ismerősei is voltak A februárban megválasztott Klaus vi­szont már röviddel hivatalba lépése után jelezte, hogy csak rendkívüli esetekben kíván élni a kegyelemadás jogával. Fél évvel megválasztása után eddig még egyetlen esetben sem adott kegyelmet. A cseh alkotmány szerint a kegye­lemadás joga az államfőé, s döntését senki előtt sem kell megindokolnia. A korábbi cseh vagy csehszlovák ál­lamfők hivatalba lépésükkor mindig adtak kisebb vagy nagyobb mértékű amnesztiát. Havel - akinek első am­nesztiája 1990 elején nagy vihart kavart, mert a közvélemény szerint állítólag sok bűnöző is idő előtt sza­badlábra került, s a börtönökben lá­zadások törtek ki , döntéseit rend­szeresen véleményeztette az igazság­ügyi tárcával, olykor ellene döntött, olykor vita nélkül a tárcára hagyta a végső döntést is. Klaus viszont beje­lentette, hogy most minden esetben ő fogja meghozni a végső döntést. Az igazságügyi minisztériumban jelenleg mintegy 2500 kegyelmi kér­vény fekszik amelyeket még Havel idejében nyújtottak be. Ezeket a tár­ca szakértői véleményezik majd a miniszter aláírásával kerülnek az ál­lamfői irodába. A végső döntés az elnöké, Václav Klaus jelenleg szabadsá­gon van, így bizonyos, hogy az első esetleges pozitív kegyelmi döntésre továbbra is várni kell. rAl nap­ hírei A szárazság kiüríti az államkasszát? A hetek óta tartó kánikulai időjárás és a nyomában járó nagy szárazság Romániában olyan súlyos károkat okoz, hogy azok megtérítésével az államkassza is „kiszáradhat" - fogalmaz az AFP francia hírügynökség. A kormányzatnak vastagon pénztar­talékaihoz kell nyúlnia. Az energetikai szektorra szabályosan csapást mért az időjárás, elsősorban azon részére, amelyik a Dunában folyó víztől függ. Mindez akkor következik be, amikor még mindig késlekednek az á­lazat átalakításával, korszerűsí­tésével, mivel - mint az AFP idéz egy román közgazdászt - egy nem hatékony és anarchikus állapotban leledző, állami kézben lévő veszteséges ágazatról van szó. Az illetékes szerint az energetikai és az agrár ágazatban a szárazság okozta károk értéke elérheti a 300 millió dollárt, a román GDP 0,6 százaléká­val ér fel. A Vaskapu­­ vízi erőmű kapacitásainak negyedével működik, a vízenergiából nyert áram a teljes elektromos áram­­termelésben 7 százalék alatt van, jóllehet rendes körülmények között 30 százalékos. A helyzetet súlyosbítja a cernavodai atomerőmű leállítása, mely erőmű az ország villamosenergia­igényének 10 százalékát fedezi. Kiesése a termelésből napi 360 ezer dollárnak megfelelő veszteséget jelent. A fűtés áfájá­nak 12-ről 22 százalékra tervezett emelése kapcsán az állam a lakosság felé térítené a megnövekedett költségek egy részét, ez a pénz azonban az energetikai szektor veszteségeit tartósít­ja, nem marad ugyanis beruházási eszköz a modernizálás­hoz - vélik az elemzők. Véget ért a képviselőház rendkívüli ülésszaka NÉPÚJSÁG 3 2003. augusztus 27-én a képviselőház plénumában cikkelyen­ként megtárgyalták és elfogadták a mezőgazdasági nyugdíjak emeléséről szóló 2003. évi 67. számú sürgősségi kormányren­deletet. A jogszabály értelmében 2004. január 1-től a mezőgaz­dasági nyugdíjak 100%-kal növekednek, ez vonatkozik mind­azokra, akiket 2001. április 1. előtt nyugdíjaztak, és akik nem tartoznak semmilyen más nyugdíj­ kategóriába. Továbbá sor ke­rült a Büntető Törvénykönyv módosítására vonatkozó 2003. évi 66. számú sürgősségi kormányrendelet megtárgyalására. A jogszabály kibocsátását azok a sorozatos bírói döntések tették szükségessé, melyek a nyár elején életbe lépett Büntető Per­­rendtartás egyes rendelkezéseit nem megfelelően értelmezték, ennek nyomán több tucat, előzetes letartóztatásban levő sze­mélyt szabadlábra helyeztek, így rendkívül megnehezítve az eljárást. Az elfogadott szöveg értelmében a letartóztatási pa­rancs érvényességét meg lehet hosszabbítani akkor is, ha a ki­bocsátásakor, illetve előző meghosszabbításakor felhozott kö­rülmények ezt továbbra is indokolják. A napirenden szereplő, újratárgyalásra visszaküldött rádió- és tévéilletékre vonatkozó 2003. évi 18. számú kormányrendeletet a plénumban nem tár­gyalták, mivel időközben a kormányülésen elfogadtak egy újabb erre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ennek ér­telmében a plénumbeli vita tárgytalanná vált, a későbbiekben az újabb jogszabályt fogják megvitatni. A képviselőház jövő hé­ten kezdi meg rendes őszi ülésszakát. Több milliárdos tűzkár Két jelentős, több milliárd lejes anyagi kárt okozó tűzeset is történt keddről szerdára virradóra Arad megyében, amelyek oltásán reggelig dolgoztak a tűzoltók, jelenti a Mediafax tudósítója. Eddig ismeretlen okok miatt ütött ki tűz a Pankota melletti szarvasmarha-farm egyik takarmányraktárában. Noha a­­ tűzoltó-alakulatok éjjel két óráig küzdöttek a lángokkal, a tűz három mezőgazdasági gépjárművet, 175 tonna szalmát és 700 takarmánybálát emésztett fel. - Szerencsére sikerült megmenteni az istállókat az állatokkal együtt. Vizsgálatot indítottunk a tűz keletkezésének kiderítésére - nyilatkozta Lucian Cimpean, az aradi Vasile Goldiș tűzoltó-alakulat szóvivője. A másik, a Hond­ő község határában lévő erdősített legelőn keletkezett tűzeset jelentős számú tűzoltó-alakulatot, erdészt és helybelit mozgósított, akik hat órán keresztül küzdöttek a lángokkal. A tűzeset során több mint nyolc hektár száraz növényzet és mintegy 70 fa égett le. A tűzoltók megállapították, hogy a tüzet egy helybeli okozta, aki ily módon akarta aratás után letakarítani mezőgazdasági földterületét. A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság megbeszélése A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság lehetőséget lát arra, hogy az anyaország támogassa a szomszédos ország­ban élő kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését. Erről a Miniszterelnöki Hivatal (MeH)tájékoztatta kedden közleményben az MTI-t. Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára és Miroslav Mojzita szlovák külügyminisztériumi hi­vatalvezető kedden megbeszélést folytatott a határon túli ki­sebbségek támogatására vonatkozó magyar-szlovák megálla­podás tervezetéről. A vegyes bizottság keddi ülésére azt köve­tően került sor, hogy a magyar fél a külügyminiszterek korábbi találkozója alapján tervezetet dolgozott ki a kérdésben, melyre a szlovák fél most válaszolt. A találkozó során magyar részről egy újabb javaslatot is átadtak a szlovák delegációnak. ,A felek egyeztették a két tervezet tartalmi kérdéseit, s olyan megállapo­dás kidolgozását tartják szükségesnek, amely - a kölcsönös­ség figyelembe vételével - lehetővé teszi, hogy az anyaország támogassa a szomszédos országban élő kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését" - tartalmaz­za a közlemény. A MeH tájékoztatása szerint Szabó Vilmos és Miroslav Mojzita megállapodott, hogy még szeptember 15-e előtt Pozsonyban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. „A következő egyeztetésre meghívást fognak kapni a szlovákiai magyarság és magyarországi szlovákság képviselői is” - áll a MeH tájékoz­tatójában. Több amerikai halott a háború után, mint alatta Már több amerikai katona halt meg Irakban a jelentős hadmű­veletek beszüntetésének május elsejei bejelentése óta, mint a hathetes háború alatt. Ezt a washingtoni védelmi minisztérium álla­pította meg kedden, miután a középső parancsnokság újabb kato­nájának haláláról számolt be egy konvoj ellen Hamaríja város kör­nyékén véghez vitt rajtaütés során. A Reuters jelentése szerint ez­zel 139-re emelkedett a május 1-je óta Irakban elhunyt amerikai katonák száma, közülük 62 esett el ellenséges tűzben. A március­áprilisi háború alatt 138 amerikai katona vesztette életét, közülük 115 csatában, míg a többi baleset, egyéb incidens vagy betegség következtében -jegyezte meg a Pentagon.

Next