Népújság, 2005. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-29 / 228. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LVII. évfolyam 228. (16104.) sz., 2005. szeptember 29., csütörtök 12 oldal, ára 50 bars (5000 régi lej) A kéthetes rendezvénysorozat idején öt koncertnek ad helyet a Kultúrpalota nagy-, illetve kisterme. A hangversenyeket tematikus rendbe szedték a szervezők (Kezdődik a XV. Constantin Silvestri Fesztivál) Mi más juthatna eszünkbe e címről, mint költő, s az ott mézesheteit töltő pár: Petőfi Sándor és Szendrei Júlia. (Szeptember végén) A fiatalok ambíciója, a játékkedvük elég nagy lesz ahhoz, hogy kitartsanak és szép eredményeket érjenek el, látványos mérkőzésekkel örvendeztessék meg a marosvásárhelyi kosárlabda-kedvelőket. (Rajtol a bajnokság) Alrik vifföl/ /YK1K JlillcK pe qHz mar rpcTPn nitiPCPfiAu aniiv mtii i v2mi iiiiivtjViivív Jelentés a völgyből Riportunk a 6. oldalon Fotó: Nagy Tibor 600 millió eurós hitel az árvízkárok enyhítésére Az Európai Beruházási Bank (EIB) mintegy 600 millió euró hitelt kíván nyújtani Romániának az árvízkárok enyhítésére - jelentette be a pénzintézet szerdán. Április óta a gyakori viharos esőzések miatt több helyen is árvizek keletkeztek és ezek 77 ember életét követelték, otthonok ezreit tették tönkre. - Az EIB segítséget nyújt az országnak a katasztrofális áradások utáni helyreállításhoz - közölte Wolfgang Roth, a bank alelnöke. Az áradások következtében több száz kilométeres úthálózat is tönkrement és károk keletkeztek a vasútvonalakon, ezek együttes előzetes becsült összege meghaladhatja az 1 milliárd eurót. Az EIB előrehaladott tárgyalásokat folytat az út- és vasúthálózat helyreállítását célzó, 30 évre szóló, 10 éves türelmi idejű hitel nyújtásáról. A /Ina /AMm ' műsor-1 .jwmm40 kalauz | ____________________SQPcx%Q0q EU-iroda - de megéri-e? A ma sorra kerülő megyei tanácsülés egyik vitatémája a Brüsszelben megnyitandó képviseleti iroda A Megyei Tanácsok Országos Szövetsége ugyanis nemrég elhatározta, hogy a köztisztviselőknek speciális felkészítőkön kell részt venniük a belga fővárosban megnyitandó képviseleti irodában Ha eltekintek attól, hogy az EU- csatlakozás előtt levő országokban valóságos divat volt a brüsszeli képviseleti irodák nyitása, sőt mára már amolyan státusszimbólummá is vált, feltétlenül hasznosnak látszik egy ilyen kezdeményezés, feltéve, hogykellő gyakorlattal valósítják meg és szakmailag felkészült emberekkel képviseltetik magukat a megyei tanácsok Azaz, nem csak „rongyrázásról” van szó, netalán arról, hogy „bizonyos” személyek „zsíros” álláshoz juthatnak Brüsszelben. Az végleg nem állítható, hogy egy ilyen iroda létrehozása, ha az anyagi szempontokat tekintjük prioritás lenne, hiszen mindennap „elkönnyezik” az önkormányzatok hogy nincs pénz erre, arra, amarra. Utalra, vízbevezetésre, épületjavításra, fizetésekre, kultúrára, egészségügyre stb. A brüsszeli képviseleti iroda fenntartása (közpénzből) mintegy 5-6 ezer eurójába kerülne havonta a megyei tanácsnak az infrastrukturális beruházást nem tekintve. Bár ma szavaz a testület az ügyben, a tanácsosok egy részének tegnapig nem sikerült érdemben tájékozódnia a törvénytervezetről. Arról például, hogy hány személyt küldenek tanulmányútra Brüsszelbe, mennyit kell fizetni az iroda fenntartásáért, a kiképzéseket követően lesz-e állandó személyzete a képviseleti irodának kiket és hogyan választanak ki e célra. Mind-mint kérdőjel. Másrészt ha igaz az állítás, hogy csupán a felkészítők lebonyolítását tervezik és az is, hogy e kiképzéseket európai uniós finanszírozással itt, Romániában is meg lehet tartani, akkor enyhén szólva furcsának tekinthető a kezdeményezés. Ha a cél a hatékony lobbizás, gyors információszerzés közvetlen, hiteles „forrásból” a pályázati lehetőségekről, a gazdasági, turisztikai potenciál népszerűsítése, akkor csakis megfelelő felkészültséggel, szakmai tapasztalattal rendelkező, európai nyelveket beszélő emberek kell képviseljék a megyei önkormányzatokat a belga fővárosban. A brüsszeli iroda kapcsán akaratlanul is a megyei tanácsok keretében az elmúlt években létrehozott európai integrációs irodákra gondolok Ezek amelyek működéséről, vagyis az integrációval kapcsolatos tájékoztatás hatékonyságáról hallhattunk elmarasztalást, amelyek tevékenysége legtöbb esetben kimerül az alibi-rendezvények szervezésében. Eszembe jut, amikor ezen iroda egyik alkalmazottja kifejtette meglepően korlátolt nézeteit például az anyanyelvhasználatról, és az is, hogy a megyei tanács már fizetett brüsszeli tanulmányutat bizonyos személyeknek az elmúlt években. Az eredményekről hadd ne szóljunk.. Antalfi Imola Békaúsztató, vagy aminek tetszik A hosszadalmas építése miatt Guinness-rekordra érdemesült marosvásárhelyi aluljáró „északi" része nem csak esős időben csobbanós, s hogy mit áraszt, azt hadd ne tegyük szóvá! Egyáltalán zavar még valakit? Fotó: Szász Károly