Népújság, 2013. szeptember (65. évfolyam, 201-225. szám)
2013-09-02 / 201. szám
2 NÉPÚJSÁG 2., hétfő A Nap kel 6 óra 44 perckor, lenyugszik 19 óra 57 perckor. Az év 245. napja, hátravan 120 nap. IDŐJÁRÁS kett élteibe, Ma REBEKA, DORINA, holnap HILDA napja. REBEKA: héber eredetű név görögös alakja, jelentése: megigéző, megbabonázó, jól táplált. DORINA: a Dorottya becézéséből önállósult, jelentése: Isten ajándéka. HILDA: vagy ófelnémet eredetű, ekkor jelentése: harcosnő, vagy az így kezdődő és végződő nevek önállósult formája. A vasárnapi lottótiúzás nyerőszámai JJcdY 6,1,37,5,13 + 18 N0R0CPUIS: 192968 18,38,27,13,29,4 4HD SUPERN0R0C: 372269 logo 26,44,7,16,25,11 4% NOROC: 5575671 Változó égbolt, eső, vihar várható Hőmérséklet: max. 21°C min. 8°C Petőfi megérkezett Marosludasra Tegnap Petőfi-szobrot avattak Marosludas központjában, a Maros hídfőjének régi központ felőli oldalán. Régi vágya teljesült ezzel a város magyarságának, hiszen Petőfi az a nemzeti költő, aki az identitástudat jelképe. Ezután lesz egy hely Marosludason, ahol meg lehet állni, ahol ünnepelni lehet, ahol magasztosabb lesz az emlékezés, ahová koszorút lehet elhelyezni, s ahol mélyebb érzések fogannak meg a város több mint húszszázaléknyi magyarságában. A vasárnap felavatott mellszobor Simon Attila fiatal helyi szobrászművész alkotása. A Marosludasi Magyar Nap rendezvénysorozatba ágyazott eseményt több mint háromszáz helybeli tisztelte meg jelenlétével. Az eseményen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borbély László és Kerekes Károly parlamenti képviselők, Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai főkonzulja, Kis István, a város alpolgármestere, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, valamint Tripon Sorinel, a városi önkormányzat menedzsere. Az avatóünnepségen Kis István alpolgármester köszöntötte az ünnepségre érkező vendégeket, majd elmondta, hogy a Népújságban nem olyan régen azt olvasta, hogy Segesvárra visszatért Petőfi. Ekkor állították vissza a költő szobrát a küküllőmenti városba. - Marosludasra nem visszatért, hanem megérkezett Petőfi! A szobor mindannyiunké, a városé, a szoborállítás nem valaki ellen irányul, hanem valakikért, a marosludasiakért történik! Erre a szoborra büszkék vagyunk, hiszen ezzel nemcsak a magyarság legnagyobb költőjének állítottunk emléket, hanem a többségi nemzet toleranciáját és elfogadását is jelzi - mondta az alpolgármester. Az avatóünnepségen beszédet mondott Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László képviselő és Fekete Kovács Levente, a szobor finanszírozója is. Az ünnepségen Kovács Zsuzsa tanítónő szavalt, Tóth Mária Orsolya magyartanár Petőfit méltatta, a Marosludasi Református Egyházközség vegyes kara pedig négy művet, köztük megzenésített Petőfi-költeményeket adott elő. (mezey) Ritka ünnep Azt kérték tőlem, hogy a Szentegyházi Gyermekfilharmónia forgatagos fellépéséről egy kis, az előadás hangulatát felidéző írást küldjek a hétfői lapszámba. Csakhogy azt a hangulatot érezni kell, írni lehet róla, de úgysem lesz teljesen hiteles. Mert ha azt írom, hogy végigszaladt a hideg a hátamon, s a könnycseppek a szemem sarkában folyton kibuggyanni készen tódultak elő, azt mondhatják, túlzók. Pedig így volt. S láttam, a körülöttem állók is ugyanígy voltak vele, könnyeikkel küszködtek. Ezt a filharmóniát lehet csodálni, lehet örülni neki, lehet elismerően beszélni róla, mint ahogyan harmincegy éves léte óta nagyon sokszor Európa-szerte megtették, de legfőképpen szeretni lehet. Akik így muzsikálnak és énekelnek, azok a szívünkhöz szólnak, lelkünk húrjait pengetik. S ennek a szívhez szólásnak a nagymestere Haáz Sándor zenetanár, a filharmónia lelke és vezetője. - Ily szép nap csak ritkán virrad ránk, a találkozás ünnepe - a gyermekfilharmóniával való találkozás ezt a ritka ünnepet tartogatta a marosvásárhelyi magyar közönség számára. Annak ellenére, hogy más helyszínen is zajlott a Forgatag, özönlöttek az emberek a Kultúrpalota felé. Mondhatni tűt sem lehetett leejteni, annyian voltunk kíváncsiak a szentegyházi gyerekekre. S nem csalódtunk, mert örömteli és felemelő volt minden perc. Ahogy megszólalt a zene, s amikor a száznál is több derűs arcú székely ruhás gyermek katonás fegyelemmel felvonult a színpadra, a közönséget máris elbűvölték. Azt a közönséget, amely nemhogy ülő-, de állóhelyet sem hagyott a Kultúrpalotában. Idősek, fiatalok, kisgyerekek és szüleik, minden korosztályból. Ismert magyar népdalok csendültek fel, a csengős báránnyal gyermekkorunk tavaszi legelőire kalandozhattunk, az egyházi énekekkel a csíksomlyói búcsúra zarándokoltunk, a polkákkal a bécsi filharmonikusok újévi koncertjét ízlelgettük, csakhogy itt igazi kovácsok igazi kalapáccsal ütötték az ülőt, aztán román vidékek magányos jegenyéi mellett barangoltunk, majd a török hódítók nyelvén hallhattuk a Plevnamarsot. Jártunk nyugatabbra is, andalúziai ritmusokra táncolhattunk, s francia gyerekként simogattuk végig a kis pacsirtát. Amikor csatára hívták a vitézeket, már bejelentették, hogy a koncert a végéhez közeledik, de a tapsviharral ráadást kért a közönség, így hallhattuk a Szózatot is. Ha a koncert kétszer ennyit tartott volna, azzal sem érte volna be Jó volt ismét magunkénak érezni a közönség. A gyerekek, ahogy a Kultúrpalotát, s átélni a közös érkeztek, olyan fegyelmezetten, éneklés nagy élményét. Köszönet szép sorban, a karmester beintésére ezért a varázsért, távoztak. Mezey Sarolta A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT 2013. szeptember 2., hétfő Jól sikerült marosvécsi találkozó Magyarországiak, marosvásárhelyiek, marosvécsiek, a helikoni írók leszármazottjai találkoztak és emlékeztek a hét végén Marosvécsen Nagy Miklós Kund alelnök köszöntő szavaiban utalt a Helikon - Kemény János Alapítvány jó évtizedes útjára. A Helikon - Kemény János Alapítványt ugyan tizenhárom esztendeje alapították, s 2001-ben indult el a marosvécsi találkozók sorozata, ám az egykori helikonisták leszármazottjai most találkoztak tizedszer. Idő(járás), tér és hozzáállás segítette a kétnapos rendezvényt, amelyen kétszáznál is többen megfordultak. Pénteken a marosvécsi kultúrotthon volt a találkozó helyszíne, ahol A Griff, a Dámvad és a Varjú című film elevenítette fel az Erdélyi Helikon három meghatározó alakjának emlékét: gróf Bánffy Miklós, báró Kemény János és Kós Károly élettörténete mögött egy küzdelmes és szép erdélyi történelem jelent meg, néha a maga groteszk élethelyzeteivel. Pomogáts Béla irodalomtörténész kedves visszaemlékezésében hangzott el egy korrajzszerű történet. A hetvenes években a budapesti televízió egyik arcképcsarnok sorozatában szerettek volna Kós Károlyról is filmet készíteni. A Kolozsvárra érkező filmes csoport politikai vezetője az erdélyi irodalom jó ismerőjéhez fordulva megkérdezte: - Mondja, Pomogáts elvtárs, ez a Kós elvtárs jó elvtárs? - Mire a következő válasz érkezett: - Kós a legjobb elvtárs! - És így elkészülhetett a róla szóló film. Szombaton délelőtt - hagyományosan — a marosvécsi kastély kertjének több évszázados tölgyfái alatt, a helikoni asztal és Kemény János sírja között folytatódott a találkozó. Pomogáts Béla tartott emlékezetes előadást a száz éve született Jékely Zoltánról. „Jékely olyan világról énekelt, amely részben már a történelem mélyébe hullt” - emlékezett az előadó az egykori Nagyenyed világára, és a hallgatóságban felvillant a marosszentimrei templom fájdalmának hangzatos verse, amely azóta is az erdélyi magyar szórványvilág himnuszaként él bennünk Jékely Zoltán csodálatos költeményén keresztül. A száz éve született költőt dr. Nagy Attila, Marosvásárhelyen élő költő, orvos úgy mutatta be, mint akinek rendkívüli emberi tartása volt. Színvonalas, gazdag program jellemezte a Helikon - Kemény János Alapítvány ez évi marosvécsi találkozóját, amelynek az előbbiekhez viszonyítva volt egy újdonsága is: négy fiatal képzőművész Marosvéccsen készült alkotásaival gazdagította a rendezvényt. A kétnapos rendezvényen költők és hivatásos színészek, irodalmárok és marosvécsi iskolások elevenítették fel az Erdélyi Helikon egykori világát. Kemény János, Berde Mária, Kovács László, Járosi Andor, Szentimrei Jenő, Vita Zsigmond egyenes vagy oldalági leszármazottjai találkoztak és emlékeztek együtt a szép nyárvégi napsütésben. És mi, a helikoni írók, költők mai olvasói, a találkozók résztvevői a marosvécsi Kemény-kastély tölgyfái alatt minden évben felfedezzük, milyen gazdag az erdélyi magyar irodalom, s rádöbbenünk, mennyire él még az Erdélyi Helikon szelleme és emléke tájainkon. Ezért is fontosak ezek a találkozók. Ötvös József Még nem vallott a pénteki tömegbaleset gyanúsítottja (Folytatás az 1. oldalról) Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-vel azt közölte: a nyomozó hatóság halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével gyanúsítja a 26 éves Bolgár férfit. Tájékoztatása szerint a kényszerintézkedést a megyei főügyészség indítványa alapján rendelték el, amely szerint a cselekmény tárgyi súlya miatt tartani lehet a gyanúsított szökésétől, jelenléte az eljárásban csak így biztosítható. A sofőrt, aki maga is könnyebben megsérült, vasárnap reggel kiengedték a kórházból, a tárgyalás a járásbíróságon volt. Az előzetes letartóztatását büntetés-végrehajtási intézményben tölti. Péntek hajnalban rohant bele a bolgár sofőr kamionjával egy kocsisorba az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán a 26-os kilométernél, Ócsa és Gyál között. Az ütközés akkora erejű volt, hogy három személyszállító kisbusz és hat személygépkocsi tört össze, némelyik a felismerhetetlenségig. A balesetben hárman meghaltak, mindhárom halálos áldozat román állampolgár. A mentőszolgálat munkatársai harminc sérültet láttak el, illetve szállítottak kórházba. Péntek éjjel a román légierő gépével a tömegbaleset sérültjei közül 11 román állampolgárt hazaszállítottak.