Népújság, 2014. július (66. évfolyam, 148-174. szám)

2014-07-22 / 166. szám

4 NÉPÚJSÁG Ünnepi programokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra A Hunyadi-járat nevű emléktú­rával, díszsortűzzel, díszmenettel, koszorúzással és rendhagyó törté­nelemórával emlékeznek az 1456- os nándorfehérvári diadalra ked­den Budapesten. Az Országgyűlés 2011-ben nyil­vánította július 22-ét a nándorfe­hérvári diadal emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1456. július 22- én a Nándorfehérvárt védő keresz­tény magyar seregek Hunyadi Já­nos vezetésével megsemmisítő ve­reséget mértek a török hadakra. A kormány programsorozata ke­retében kedd délelőtt fél 10-kor hajókon érkeznek Szentendéről Budapestre, a Széchenyi István té­ri kikötőbe (Akadémia kikötő) azok a gyermekek, akik előző nap katonai foglalkozáson vettek részt a Magyar Honvédség (MH) Al­tiszti Akadémián. Az MH­ 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred hajói díszsor­tűzzel, az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság tűzoltóhajója nemzetiszínű díszvízsugárral tisz­teleg a nándorfehérvári diadal év­fordulója alkalmából. Ezt követően a Lánchídon át, a Clark Ádám téren keresztül a Hu­nyadi János útig díszmenet indul Hunyadi János szobrához. Ott 11 órakor­ katonai tiszteletadással ko­szorúzást tartanak. Az eseményen koszorút helyez el a kormány ne­vében Kun Szabó István vezérőr­nagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Főpolgár­mesteri Hivatal nevében pedig Szeneczey Balázs városfejleszté­sért felelős főpolgármester­helyettes. Délben emlékműsor kezdődik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, ünnepi beszédet mond Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Délután 2 órától a gyermekek rendhagyó történelemórán vesznek részt a múzeumban. A Nándorfehérvárt (a mai Belg­­rádot) védő keresztény magyar se­regek 1456. július 22-én több mint kéthetes csata után győztek II. Mehmed török szultán hadai felett, megállítva ezzel 70 évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irá­nyuló próbálkozását. Ehhez mér­hető ■ győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. Az emléknap megünnepléséről szóló 2011-es országgyűlési hatá­rozati javaslatban az olvasható: „Ez a nap nem csupán a nemzet­nek, hanem a keresztény Európá­nak és a mai keresztény világ ösz­­szességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozás­nak, emberi helytállásnak, az euró­paiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe”. Elindult a Broad Peak magyar csúcstámadása Elindult a Broad Peak magyar csúcstámadása hétfő hajnalban: a világ 12. legmagasabb hegycsúcsa, a 8051 méter magas Broad Peak - eredeti nevén K3 - meghódítására indult Varga Csaba és Suhajda Szilárd. A Duna televíziós csatorna Ha­zajáró című műsorát gyártó cég, az expedíció segítője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a csúcsot szer­dán vagy csütörtökön érhetik el a Magyar Karakorum Expedíció hegymászói. Moys Zoltán, a műsor szerkesz­tője az MTI-nek beszámolt arról, hogy vasárnap beszélt Varga Csa­bával, aki elmondta, hogy hétfő hajnalban indulnak a csúcstáma­dásra, kihasználva az „időjárási ablakot”, a megfelelő időjárási kö­rülményeket. Tájékoztatása szerint miután az időjárás várhatóan ked­vezően alakul, a terv szerint hétfőn elérik a 2-es tábort, kedden a 3-as tábort, majd szerdán vagy legké­sőbb csütörtökön elérhetik a csú­csot. Moys Zoltán elmondta: a tele­fonbeszélgetés alapján úgy érzi, a hegymászók továbbra is jó lelki és fizikai állapotban vannak. Beszámolt arról is, hogy az idő­járás miatt kialakult egy nagyobb csoport, amelyben a teherhordók és az oxigénpalack nélkül mászó Suhajda Szilárd és Varga Csaba mellett többek között bolgár, pa­kisztáni, román és lengyel hegy­mászók indulnak a friss hóval bo­rított hegy megmászására. Felidézte: a hegymászók a 2-es táborban akklimatizálódtak, a tá­bor fölé, 6600 méter magasra ju­tottak, majd 11-én tértek vissza az alaptáborba. A 7050 méter maga­san található 3-as tábort július 15- én érték el, ahol az időjárás - az erős havazás - miatt a tervezett kettő helyett ugyan csak egy éjsza­kát töltöttek, de ezenkívül eddig minden a terv szerint alakult. Moys Zoltán kiemelte: Varga Csaba fontosnak tartja azt is, hogy expedíciói során felhívja a figyel­met az erdélyi, partiumi magyar­ság létére, élni akarására, a szülő­földön való megmaradás fontossá­gára. A magyar állampolgárságú nagyváradi építész, Varga Csaba a 8035 méteres Gasherbrum II tava­lyi sikeres meghódítása után indult június 20-án a Karakorum­­hegységben, a kínai-pakisztáni ha­táron fekvő Broad Peakre. A csúcs az igen meredek és viszonylag hosszú, 8000 méter fölötti magas­ságú csúcsgerincen közelíthető meg. A Broad Peaket először 1957. június 9-én mászta meg egy oszt­rák expedíció. A magyarok közül 2000. július 31-én Ács Zoltán és Mécs László (Explorers), majd 2007. augusztus 11-én Csollány Katalin, Erőss Zsolt, Sterczer Hil­da, Ugyan Anita (Magyarok a vi­lág nyolcezresein) mászták meg a csúcsot. Az expedíció történéseiről, rész­leteiről a Hazajáró című műsor Facebook-oldalán folyamatosan beszámolnak. AKTUÁLIS 2014. július 22., kedd Elhunyt Papp Kincses Emese irodalomtörténész, író, egyetemi oktató Hosszas betegség után 71 éves korában vasárnap meghalt Papp Kincses Emese Csíkszeredai irodalom­­történész, egyetemi oktató, az erdélyi magyar közélet jeles alakja - közölte az MTI-vel a család. Papp Kincses Emese 1943-ban született Marosvá­sárhelyen, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem ma­gyar-német szakán diplomázott 1965-ben. A két vi­lágháború közötti erdélyi magyar történelmi regény­ről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az iroda­lomtudományok doktora címet. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közműve­lődési Egyesület (EMKE) alelnöke volt. Oktatói pá­lyája során székelyföldi középiskolákban, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen taní­tott. Az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rend­szeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi ma­gyar sajtóban. Közéleti szereplését az 1999-ben megjelent Vir­­rassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszélés­­kötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című „látványregényét” júniusban mu­tatták be Csíkszeredában. Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában Ne késsetek, harangok címen mutattak be 1996-ban. Megkedvel­vén a műfaj sajátosságait, később Árpád-házi Szent Erzsébetről, Székely golgota címen a madéfalvi ve­szedelemről, majd Szent László királyról írt és rende­zett oratóriumot illetve rockoperát Csíkszeredában. Az erdélyi magyar közéletben és az erdélyi magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjat is kapott. Munkásságát 2002-ben EMKE-életműdíjjal, 2007-ben Julianus-díjjal, 2010-ben a Németh Géza Egyesület díjával, 2014 februárjában pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el. Papp Kincses Emesét szerdán 15 órakor temetik Csíkszeredában a Szentlélek utcai temetőben. A gyászszertartást Tőkés László végzi. Ülésezett az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa Július 14-én Brüsszelben ülésezett az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, ahol Romániát Nagy Péter Tamás, az RMDSZ mezőgazdasági állam­titkára képviselte. A találkozón a tagállamok mezőgazdasági minisz­terei megvitatták az EU tejágazatának helyzetét, te­kintettel arra, hogy 2015-ben megszűnik a tejkvótarendszer. Tizenkét tagállam (pl. Németor­szág, Hollandia, Spanyolország) kérte a kvótarend­szer kivezetéséről szóló, már korábban elfogadott szabályok megváltoztatását, annak érdekében, hogy ne kelljen kvótatúllépés miatt illetéket fizetni. Másik tizenkét tagállam, köztük Románia és Magyarország fellépésének köszönhetően azonban a javaslatot eluta­sították. „A javaslat elfogadása esetén a kvótát túllé­pő tagállamok termelői kedvező helyzetbe kerültek volna. Az illetékfizetési kötelezettség eltörlése esetén tovább csökkentették volna tejáraikat, azok a tagál­lamok termelői pedig - beleértve a romániai tejterme­lőket is -, akik nem lépték túl az előírt kvótamennyi­séget, várhatóan versenyhátrányba kerültek volna” - nyilatkozta Nagy Péter Tamás. A közösségi tejágazat 2008-ban elfogadott szabá­lyozása 2015. március 31-ig írja elő a tagországon­ként maximálisan exportálható tej mennyiségét. A kvótát túllépő országokat illeték megfizetésére köte­lezik, amely a még hátralévő időszakban egyes becslé­sek szerint akár több mint 500 millió euró is lehet. A tejkvótarendszer mellett az ökológiai termelés fejlesztéséről tárgyaltak a mezőgazdasági miniszte­rek. Románia támogatja a hagyományos vetőmagok használatát, az ökológiai termékek minőségének ga­rantálása érdekében pedig az ellenőrzési rendszer megerősítését javasolja. Lemhény lovasa nyerte a Székely Vágtát A Kovászna megyei Lemhény község lovasa, Zsig­­mond János nyerte Timpex Amata nevű lován vasár­nap a háromszéki Óriáspince-tetőn tartott Székely Vágtát. A pódium második fokára Gyergyószentmiklós lo­vasa, László Pál, a harmadikra pedig Szotyor képvi­seletében Mókán János állhatott. A budapesti Nemze­ti Vágtán a három dobogós mellett a Székely Vágtát szervező Sepsiszentgyörgy lovasa képviselheti a szé­­kelységet. A szervezők egy Góbé futamnak elnevezett ver­senyt is rendeztek a nem igazolt eredetű lovak és lo­vasaik számára. A Nemzeti Vágta szabályzata szerint ugyanis angol telivérrel nem lehet benevezni a ver­senyre. Az pedig, hogy egy ló nem angol telivér, csak az eredetére vonatkozó iratokkal igazolható. Tavaly lova eredetigazolásának a hiányosságai miatt nem ve­hetett részt a Nemzeti Vágtán a Székely Vágta győz­tese. A Székely Vágta Góbé futamát Szotyor lovasa, Bartha Ferenc nyerte Fecske lovával, aki az 1200 mé­teres pálya utolsó méterein előzte meg Gyergyószárhegy, Csíkkozmás és Kézdivásárhely lo­vasait. A Sepsiszentgyörgytől mintegy 15 kilométerre levő Óriáspince-tetőn a közönség Pászka Lehel székely lovasíjásznak is szurkolhatott, aki arra tett kísérletet, hogy lován nyereg,és kantár nélkül vágtatva 400 mé­teren 14 céltáblába találjon bele íjával. A szervezők bejelentése szerint a 34 másodperc alatt megtett táv és a 13 eltalált korong is világcsúcsnak számít, ezt azonban a Guinness-rekordok távol maradó képvise­lői helyett csak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy pol­gármestere hitelesíthette.

Next