Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kereszty Orsolya: A polgári leányiskolák szerepe a magyar nemzetépítésben a dualizmus kori Magyarországon

—1 J_____ __________. . N­EVELÉSTÖRTÉNET A POLGÁRI LEÁNYISKOLÁK SZEREPE A MAGYAR NEMZETÉPÍTÉSBEN... „Több község jelentkezett polgári iskola felállítására, de mivel óhajtásuk szerint a létező szigorú pénzügyi állapotuk miatt részekre segély kilátásba nem helyeztethetett, a polgári iskolák szapo­­ríthatása ez évben egészen fennakadt. ”15 A vallás- és közoktatásügyi miniszter a polgári iskolák számszerű gyarapodá­sát pozitívan értékelte: az 1884-es jelentésében például utalt arra, hogy 1881 óta a polgári iskolák száma már 26-tal nőtt, míg 1869 óta 139 polgári iskola alakult Magyarországon.1­1 Érdekesség azonban, hogy míg a polgári leányiskolák száma jó­val meghaladta a polgári fiúiskolákét, az állami intézmények arányát az összes intéz­ményhez képest tekintve a polgári fiúiskoláknál jóval magasabb volt mint a polgári leányiskoláknál. A polgári leányiskolák fenntartói között jelentős számban képvisel­tették magukat a felekezetek és a magánosok is, ellentétben a polgári fiúiskolákkal. A POLGÁRI LEÁNYISKOLÁK „ELÉGTELENSÉGE” A megfogalmazott kritikák ellenére a polgári leányiskolák tartalmát és szerkezetét a dualizmus majd fél évszázada alatt, rendeleti szinten, mindösszesen háromszor változtatták meg. Azonban ezek a módosítások névlegesek voltak, nem jelentettek je­lentős eltérést a polgári leányiskolák eredeti tartalmától és szerkezetétől. A polgári leányoktatás fontos pontja az 1887-es miniszteri rendelet, amelyben a felsőbb leány­iskolák képzését kettéválasztották első és másodrendű tanfolyamra, és a polgári le­ányiskolát megfeleltették a másodrendű felsőbb leányiskoláknak; a polgári lányisko­lák tantervét igyekeztek a felsőbb leányiskolákéhoz közelíteni. Összehasonlítva az 1869-es tan­tervvel, az 1888-as polgári leányiskolai tanterv már sokkal részletesebb utalásokat tartalmazott a magyar nemzetépítés szempont­jából egyik kulcsfontosságú tantárgy, a magyar irodalom oktatására vonatkozóan. A magyar nyelv és irodalom általános célja a következő volt: „A növendékeket beavat­ni a nemzet szellemi életébe, s ez úton is fejleszteni úgy nemzeti érzületét, mint erkölcsi érzését”.17 Konkrét célként fogalmazódott meg, hogy a növendék megis­merje a magyar történet egészét, különös tekintettel a „legnevezetesebb egyéniségei­re”, a főbb eseményekre és a magyar nép életére. Az 1887-es miniszteri rendelet kapcsán a legfőbb kritika az volt, hogy a rendelet degradálta a polgári leányiskolákat azzal, hogy a másodrendű felsőbb leányiskolák­nak feleltette meg őket,18 ugyanakkor éppen ezt a szabályozást kihasználva nagyon sok polgári leányiskola szerezte meg a felsőbb leányiskola megjelölést.19 Az 1887- es reformot ellenzők szerint a polgári leányiskola „degradálása” azért is méltányta­lan, mert egyértelműen a magasabb nőnevelés ügyét szolgálta; a polgári leányisko­la az „intelligens osztály” iskolája volt. Utaltak arra a felsőbb leányiskolák földrajzi elhelyezkedése kapcsán megfogalmazott kritikára, mely szerint Szeged kivételével magyar vidéken nincsen felsőbb leányiskola, mert a kormány a dualizmus elején a felsőbb leányiskolák alapításánál leginkább a nem magyar területeket részesített KERESZTY ORSOLYA !\

Next