Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kereszty Orsolya: A polgári leányiskolák szerepe a magyar nemzetépítésben a dualizmus kori Magyarországon
N NEVELÉSTÖRTÉNET KERESZTY ORSOLYA A POLGÁRI LEÁNYISKOLÁK SZEREPE A MAGYAR NEMZETÉPÍTÉSBEN... te előnyben. Az elhanyagolt területeken pedig a polgári leányiskolák végzik el ezt a munkát, s így a polgári leányiskolák „degradálása” nem igazságos, mert nem csak a felsőbb leányiskola nevelte az „intelligenciát”.20 A kialakult helyzetet a polgári iskolaigazgatók egy memorandummal próbálták orvosolni, melyben két javaslatot is beterjesztettek. Az első szerint az összes polgári leányiskolát hatosztályos, elsőrendű felsőbb leányiskolává kellett volna alakítani. A második szerint a polgári leányiskolák fölé az elsőrendű felsőbb leányiskolák ötödik és hatodik osztályát kellett volna létesíteni. A memorandum egyértelműen a második javaslat mellett foglalt állást, mert az nem ellenkezett az eredeti szervezettel.21 A sajtóban a dualizmus kezdete óta a polgári leányiskolákat és a felsőbb leányiskolákat érintő egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy mennyiben feleltek meg a feladataiknak; a két iskola újdonságának tudták be azt, hogy addig hivatásukat nem teljesítették megfelelően.22 A dualizmus kori magyar nemzetépítési folyamatokat tekintve a polgári leányiskolák és a felsőbb leányiskolák biztosították a megfelelő magyar nemzeti szellemű oktatást, szemben a leánygimnáziummal. A sajtóban megfogalmazott véleményekben vagy kritikákban a polgári leányiskolák és felsőbb leányiskolák szerepét és feladatát gyakran együtt, egymás függvényében értelmezték. Az évek alatt folyamatos kritika érte a polgári leányiskolák és a felsőbb leányiskolák színvonalát és a képzés tartalmát. Bár a polgári iskolák nagyobb népszerűségnek örvendtek a lányok, mint a fiúk körében,23 mégis felmerült az, hogy a középosztály igényeit nem tudják megfelelően kielégíteni: „ (...) a polgári leányiskolák azért bírnak még nagyobb fontossággal, mint a polgári fiúiskolák, mert azok nemcsak a polgári elemnek hivatván megadni a műveltség bizonyos magasabb részét, hanem, minthogy a közép, illetve a művelt osztály számára nincsenek külön leányiskoláink, a művelt középosztály leányainak is a polgári leányiskolák vannak hivatva azt megadni. A polgári leányiskoláknak tehát kettős célja van, tudniillik a művelt polgári elemnek és a művelt osztály nőinek kiképzése. És ha tekintjük, mily csekély számmal vannak ezek is felállítva, hogy csak 9000 azon növendékek száma, kik polgári leányiskolákba járnak, akkor a polgári nőnevelést is elhanyagoltnak kell tekinteni. ”24 Beszámoltak a sajtó hasábjain arról is, hogy a polgári leányiskolák fokozatosan alakultak át felsőbb leányiskolákká.25 A hibáknak a figyelembevételével számos reformjavaslat született a sajtó hasábjain. Az 1890-es évek végén a középiskolai lányoktatás reformját sürgető vélemények a polgári iskola intézményét is érintették. A megfogalmazott javaslatok többsége a felsőbb leányiskolák és a polgári leányiskolák reformját együtt gondolta lehetségesnek, de megjelent az a vélemény is, amely azt hangsúlyozta, hogy a polgári leányiskolákat függetleníteni kell a felsőbb leányiskoláktól és a polgári fiúiskoláktól.26 Ez abból a tendenciából is adódott, hogy kormányzati szinten a polgári lányiskolák tantervét a kezdetektől igyekeztek a felsőbb leányiskoláéhoz közelíteni, mert a képzési cél lényege mind a két intézményben ugyanaz T.