Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 1-2. szám - Tanulmányok - Pethő Villő: Kodály és követői zenepedagógiájának életreform-elemei

Kodály és követői zenepedagógiájának életreform-elemei PETHŐ VILLŐ Az életreform-kutatások új területe a kodályi zenepedagógia életreform-ele­­meinek vizsgálata. Kodály életművében is nyomon követhető kapcsolat az életre­­form-mozgalmakkal: nemcsak szimpatizált az életreform-jellegű csoportokkal, el­képzelésekkel, de több magyar életreform-csoport tagja is volt. Az életreform-mozgalmakhoz fűződő kapcsolat kimutatásán belül rendkívül fontos a kodályi nevelési koncepció helyzetének meghatározása a reformpedagógiai mozgalmon belül. A mozgalomban meghatározó szerepet játszó művészetpedagó­giához is kapcsolódnak azok a reform-zenepedagógiák (Jaques­ Dalcroze, Orff, és természetesen Kodály), melyek célja az általános zenei képzés színvonalának eme­lése. Kodály esetében egy új magyar zenei műveltség megteremtése volt. Felvető­dik a kérdés, hogy milyen hangsúllyal szerepel a zene Montessori és Steiner refor­mpedagógiai koncepciójában? Milyen hasonló pontok fedezhetőek fel az említett reformpedagógiák és Kodály reform-zenepedagógiai elképzeléseiben? A reformpedagógia szorosan kapcsolódott az ifjúság emancipációs törekvései nyomán létrejövő ifjúsági mozgalmakhoz. A két mozgalom kapcsolatában rend­kívüli szerepet játszott a zene. Az ifjúsági csoportok sajátos zenekultúrája igen sokszor önálló ifjúsági zenei mozgalmat teremtett, melyhez reformpedagógiai el­képzelések is társultak. A tanulmány két ifjúsági zenei mozgalom, a német ifjúsá­gi zenei mozgalom és a Kodály zenepedagógiai elképzeléseit részben megvalósí­tó Éneklő Ifjúság, a magyar ifjúsági zenei mozgalom összehasonlító elemzésének eredményét ismerteti. Életreform-mozgalmak megjelenése Európában és Magyarországon A 19. század végén, az 1870-es, 1880-as években bekövetkező nagy volumenű gazdasági változás a kor társadalmára is hatással volt. A piacgazdaság erőteljes nö­vekedésével párhuzamosan új életérzés, életstílus, új életforma született. A moder­nizálódó, fejlődő nagyvárosok megváltoztatták az ott élők életmódját. Az „új em­bernek”, az önmagát és sorsát alakítani képes individuumnak azonban meg kellett küzdenie az elidegenedés, a gyökértelenség érzésével. A magányosságot és elszi­geteltséget voltak hivatottak feloldani az életreform- vagy még inkább életmód-re­formmozgalmak, melyek reagáltak a „kisemberek” életét nagymértékben befolyá­soló változásokra, és új élet-alternatívákat kerestek. A sokszínű és egymáshoz laza szállal kapcsolódó csoportokban megjelenő reformtörekvések az emberi élet vala­mennyi területére kiterjedtek, megjelentek az addigi szokásokkal szakítani kívá­nó életmód és testkultúra mozgalmak, a nyüzsgő és egyre nagyobb városoktól el­fordulók a természet, a természetes életmód új alternatívái után kutattak, így lett 83

Next