Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2018 / 1-2. szám - Tanulmányok - Pethő Villő: Kodály és követői zenepedagógiájának életreform-elemei
Kodály és követői zenepedagógiájának életreform-elemei 43. o.) Ezek után talán nem véletlen, hogy az új életforma kialakításával kísérletező Ascona melletti Monte Verita meglátogatását is tervezte. (Legány, 1982. 45. o.) Az „életreformer” Kodály több új szellemi műhelyben is aktív szerepet vállalt. Az 1903-ban megalakult, kísérleti színi előadásokat bemutató Thália Társasághoz Balázs Béla révén csatlakozott zenei tanácsadóként 1904-ben. A Thália Társaság az 1915-ben megalakult Lukács György vezette Vasárnapi Kör szellemi előzményének tekinthető. A Hauser Arnold által „nagyon laza szellemi csoportosulás”-ként jellemzett csoport összejövetelein Kodály is rendszeresen részt vett. A kör tagjai folyamatos szellemi tökéletesedésre, önművelődésre törekedtek, kizárólag Bach és Beethoven zenéjét hallgatták és Fichte műveit elemezték, de hatottak rájuk a teozófia tanai is. (Karády Vezér, 1980. 28. o.) Az 1917-ben megalapított Szellemi Tudományok Szabad Iskolájában is részt vettek a kör tagjai, az előadók között találjuk Balázs Bélát, Lukács Györgyöt, Bartók Bélát és Kodályt is. Kodály a magyar népdalról, Bartók a népzene és a modern zene viszonyáról tartott előadást. Kodály zenepedagógiai koncepciója Kodályt a zeneoktatással kapcsolatos kérdések már zeneakadémiai tanárként foglalkoztatták. Breuer szerint (Breuer, 1972) már a berlini útján megfogalmazódtak a zeneoktatás reformjával kapcsolatos gondolatai. A zenepedagógiára vonatkozó megállapításai 1911-től követhetők írásaiban, az alapelvek pedig 1925 után kerültek megfogalmazásra, először a Gyermekkarok (1929) című tanulmányában. Nevelési elképzeléseit nem összegezte egy kiadványban, a koncepció gyakorlatba történő átültetése a követői, tanítványai feladata lett. Kodály elsősorban ösztönözni, útmutatóként szolgálni szeretett volna pedagógiai műveivel: „Még huszonöt évvel ezelőtt kiadtam egy iskolák számára szerkesztett dalgyűjteményt... Ez ugyan nem tartalmazott utasításokat a módszerre, de a darabokat olyan sorrendben állítottuk össze, hogy ebből a módszer öntudatlanul kitűnt.” (Kodály, 1969. 71. o.) Ha mégis szeretnénk néhány pontban felvázolni a Kodály által megfogalmazott alapelveket, azok a következők: „ 1. minden gyermek részesüljön zenei nevelésben; 2. a zenei nevelés bázisa az énekhang, az éneklés legyen; 3. a zenével való találkozás értékközpontúság elvén történjen, s ehhez a zenei anyanyelv jelentse a garanciát; 4. a zeneértővé nevelés feltétele a zenei írás-olvasás elsajátítása, amihez (s a megfelelő hangzás-elképzelések, érzetek kialakulásához) a relatív szolmizáció használata szükséges”. (Ittzés, 2004., id. Gönczy, 2009) Amikor Kodály zenepedagógiai elképzeléseit vizsgáljuk, nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy nemcsak zenepedagógus, de népzenekutató és zeneszerző is volt, és nem csupán egy új zenei nevelési koncepcióval állunk szemben, hanem egy komplett életprogrammal. Kodály célja nem pusztán a zeneoktatás megreformálá- 3 1906-1907 PETHŐ VILLŐ 85