Nimród, 1923 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-01 / 1. szám
HIMROD-VADÁSZLAP A «HUBERTUS» ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET kiadása és hivatalos közlönye A «MAGYAR VIZSLATENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE* (Székhelye Kaposvár) hivatalos közlönye AZORSZÁGOS MAGYAR FOX-TERRIER ÉS TACSKÓ TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE* (Székhelye Sátoraljaújhely) hivatalos közlönye A vadászat, ebtenyésztés, céllövészet és fegyvertechnika szaklapja Szerkeszti: KITTENBERGER KALMÁN. Társszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ. ELŐFIZETÉSI ÁRA negyedévre 300 korona. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Egyes szám ára 60 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal . Budapest, IV., Egyetem utca 4. Telefon 72—42. 1923.1. szám. Budapest, január hó, XLIV. (XI.) évfolyam. Tartalom: Vadászatok a Rhodope-hegységben. I. N. Kiss Sándor. — Csak letarolni mindent. Nagy László. — Beszélgetések a vadászasztalnál. Elmondja egy öreg vadász. — Néhai Hanvay Zoltán egy régi levele. Görgey Géza. — M. kir. Földmívelésügyi Miniszter leirata. — Hírek mindenfelől. —Hivatalos rész: Tagtársainkhoz. Nagy László. —Vadászeb: Az őszi versenyek kritizálásához. Ötvös Balázs. — Az Országos Magyar Fox-Terrier- és Tacskótenyésztők Egyesülete hivatalos közleményei : A miskolczi ebkiállítás. — Képek: Baj Anghel Shopnikolov és a zergekampó. — A Miss Stone-féle Baj Dodo Vidolov. — Baj Ivancso, a megrakott lóval. — I. Kiss Sándor fényképfelvételei. — Hirdetések. VADÁSZATOK A RHODOPE-HEGYSÉGBEN. Irta N. Kiss Sándor. I. Aki jó vadászatokat keres, az ne jöjjön Bulgáriába. Ez az ország a kisbirtok s a szabad vadászat hazája, ahol vadász alig akad, csak vadölő, aki nemcsak hogy vadásztörvényt, de még vadászirgalmat sem ismer. Aki vadászjeggyel bír, mindenütt vadászhatok ; akinek pedig nincs vadászjegye, az szintén mindenütt vadászik. Eredmény : a nemrég múlt török idők vadban gazdag vidékein a mai, keresztény és demokrata korszak folyamán a vadból még hírmondónak is alig maradt. Főleg az apróvad pusztult ki; csülkös vad még van valamennyi, különösen a magas hegységekben, melyeket megközelíteni nemcsak a fáradság és költség, de a hiányos közbiztonság miatt is nem sok embernek van kedve. Ha azonban az ember magunkféle, területétől és sok minden egyébtől megfosztott magyar vadász, azt hiszem, hogy a pokol fenekére is elmenne egy-egy golyólövést tehetni. A vidék, melyről egyet-mást mondani akarok, az úgynevezett Rilo-Rhodope hegylánc, mely az Aldunával s a Balkán-hegységgel párhuzamosan, nagyjában nyugat-keleti irányban vonul át a Balkán-félszigeten és vízválasztója a balkánháború előtti Bulgária déli határául szolgált. E hegység északi lejtőjének vizei részint az Iszker— Duna—Fekete-tenger, részint a Maritza útján Thrácia vízrendszeréhez, míg déli lejtője Macedónia főfolyója, a Vardar révén az Aegei-tengeréhez tartozik. E hegységet nemcsak egyes csúcsainak abszolút magassága (a Musz- Allah kevés híjján 3000 m magas), hanem az a körülmény is jellemzi, hogy 2000 méternél magasabb csúcsa egész csomó, negyvennél is több van ; északi lejtőin egész éven át nagymennyiségű hófehérült. Orográfiai tekintetben is érdekes e hegylánc, amennyiben nagyon szeszélyes, szaggatott, egészen váratlan alakulatokkal találkozunk. Lándzsaélességű hegycsúcs szomszédságában legöm- N. Kiss Sándor fényképfelvétele. Baj Anghel Shopnikolov és a zergekampó.