Nimród, 1923 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-01 / 1. szám

HIMROD-VADÁSZLAP A «HUBERTUS» ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET kiadása és hivatalos közlönye A «MAGYAR VIZSLATENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE* (Székhelye Kaposvár) hivatalos közlönye AZ­­ORSZÁGOS MAGYAR FOX-TERRIER ÉS TACSKÓ TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE* (Székhelye Sátoraljaújhely) hivatalos közlönye A vadászat, ebtenyésztés, céllövészet és fegyvertechnika szaklapja Szerkeszti: KITTENBERGER KALMÁN. Társszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ. ELŐFIZETÉSI ÁRA negyedévre 300 korona. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Egyes szám ára 60 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal . Budapest, IV., Egyetem­ utca 4. Telefon 72—42. 1923.1. szám. Budapest, január hó­­, XLIV. (XI.) évfolyam. Tartalom: Vadászatok a Rhodope-hegységben. I. N. Kiss Sándor. — Csak letarolni mindent. Nagy László. — Beszélgetések a vadászasztalnál. Elmondja egy öreg vadász. — Néhai Hanvay Zoltán egy régi levele. Görgey Géza. — M. kir. Föld­­mívelésügyi Miniszter leirata. — Hírek mindenfelől. —Hivatalos rész: Tagtársainkhoz. Nagy László. —Vadászeb: Az őszi versenyek kritizálásához. Ötvös Balázs. — Az Országos Magyar Fox-Terrier- és Tacskótenyésztők Egyesülete hivatalos közleményei : A miskolczi ebkiállítás. — Képek: Baj Anghel Shopnikolov és a zergekampó. — A Miss Stone-féle Baj Dodo Vidolov. — Baj Ivancso, a megrakott lóval. — I. Kiss Sándor fényképfelvételei. — Hirdetések. VADÁSZATOK A RHODOPE-HEGYSÉGBEN. Irta N. Kiss Sándor. I. Aki jó vadászatokat keres, az ne jöjjön Bulgá­riába. Ez az ország a kisbirtok s a szabad vadászat hazája, ahol vadász alig akad, csak vadölő, aki nemcsak hogy vadásztörvényt, de még vadász­irgalmat sem ismer. Aki vadászjeggyel bír, min­denütt vadászhatok ; akinek pedig nincs vadász­jegye, az szintén mindenütt vadászik. Eredmény : a nem­rég múlt török idők vadban gazdag vi­dékein a mai, keresz­tény és demokrata korszak folyamán a vadból még hírmon­dónak is alig maradt. Főleg az apróvad pusztult ki; csülkös vad még van vala­mennyi, különösen a magas hegységek­ben, melyeket meg­közelíteni nemcsak a fáradság és költ­ség, de a hiányos közbiztonság miatt is nem sok embernek van kedve. Ha azon­ban az ember ma­­gunkféle, területétől és sok minden egyéb­től megfosztott magyar vadász, azt hiszem, hogy a pokol fenekére is elmenne egy-egy golyólövést tehetni. A vidék, melyről egyet-mást mondani akarok, az úgynevezett Rilo-Rhodope hegylánc, mely az Aldunával s a Balkán-hegységgel párhuzamosan, nagyjában nyugat-keleti irányban vonul át a Balkán-félszigeten és vízválasztója a balkán­háború előtti Bulgária déli határául szolgált. E hegység északi lejtőjének vizei részint az Iszker— Duna—Fekete-tenger, részint a Maritza útján Thrácia vízrendszeréhez, míg déli lejtője Mace­dónia főfolyója, a Vardar révén az Aegei-tengeré­hez tartozik. E hegy­séget nemcsak egyes csúcsainak abszolút magassága (a Musz- Allah kevés híjján 3000 m magas), ha­nem az a körülmény is jellemzi, hogy 2000 méternél maga­sabb csúcsa egész csomó, negyvennél is több van ; északi lejtőin egész éven át nagymennyiségű hó­fehérült. Orográfiai tekin­tetben is érdekes e hegylánc, amennyi­ben nagyon szeszé­lyes, szaggatott, egé­szen váratlan ala­kulatokkal találko­zunk. Lándzsaéles­­ségű hegycsúcs szom­szédságában legöm- N. Kiss Sándor fényképfelvétele. Baj Anghel Shopnikolov és a zergekampó.

Next