Nimród, 1981 (101. évfolyam, 1-12. szám)

1981-02-10 / 2. szám

A CSÜLKÖSVAD „ALTATÁSA" A vadaskertek, a zártterületi vadtartás elterjedésével, a befogásnál és a szállításnál egyaránt szükséges lehet a vad lefogása gyógykezelés, jelölés céljából, avagy kiszabadulása megakadályozása érdekében a gyors és eredményes „altatás". A gyakorlati szakemberek számára nyújt segítséget az állatkerti állatorvos tapasztalatait és tanácsait összegező írásunk A csülkös vad „altatása”, hazai vadon élő álla­taink immobilizációja (mozdulatlanná tétele), illetőleg altatása területén jelentős eredmények születtek. Kiváló szakemberek módszereit alkal­mazzák napjainkban is sikerrel, sőt ezek a mód­szerek és eszközök a modern mezőgazdasági ha­szonállattenyésztésben, elsősorban a szabad szarvasmarhatartásban is használatosak. Mindamellett, hogy sikeresen lehet különféle hatóanyagokkal preparált takarmányok feleteté­sével tömegesen, mintegy nagyüzemi módon is nagyvadat befogni, az egyedi, altatópuskával tör­ténő nagyvad befogás nem vesztett a jelentőségé­ből. Vadasparkjainkban és állatkertjeinkben számos esetben szükség lehet az állatorvosi kezelésre szo­ruló, vagy szállításra váró állatok halasztást nem tűrő azonnali immobilizációjára, amelyet legcél­szerűbb altató projektilehet kilövő eszközökkel­­* végrehajtani. Erre legalkalmasabb a „Telinjekt” altatópuska. Kifejezetten vadasparki használatra kifejlesztett könnyű felszerelés, amelynek lövési távolsága 1 -25 méter között szabályozható. Lé­nyegében egy olyan fúvócsőnek fogható fel, , amelynél a gyógyszerrel töltött három milliméter projektikt (fecskendő lövedék) az előzetes láb­pumpával feltöltött tartályból kiáramló sűrített levegő indítja el a röppályán. Becsapódáskor a tű oldalablakát záró műanyag­gallér hátratolódik, és a gyógyszer az állat testébe áramlik. A kiürülés 0,1 másodperc alatt megtör­ténik, az üres projekt is az állat menekülő mozgá­sának hatására kiesik. A kilövés hangtalan és a könnyű, a műanyagból készült projektilok kis testű állatoknál sem okoznak sérülést. Hátránya, hogy csak 25 méterig hatásos, így szabad terepen kevésbé alkalmazható. Projektileket fúvócsővel is ki lehet lőni: 1­1,2 méter hosszú fúvócsővel 5­7 méterig, a 2 méteres fúvócsővel mintegy 15 méterig. A fúvócsöves cél­zás azonban meglehetősen nagy gyakorlatot és fizikumot igényel és gyakran megnehezíti a cél­zást, hogy a megfelelő pillanatig, gyakran 10 20 másodpercen át maximálisan tele tüdővel kell lesben állni. A Teleinjekt típusú felszerelés kiválóan alkal­mas vadasparki vagy szállításra váró állatok vak­­cinázására, illetve gyógyszerek, vitaminok, hor­monok stb. beadására is. A hazai gyakorlatban csülkösvadra két gyógyszerkészítmény terjedt el sikerrel' a xylazin (kereskedelmi neve: ROMPIN Bayer) és a fentanyl (Kőbányai Gyógyszeráru Gyár). Bár mindkét anyagot hatásosan alkalmazzák, vannak hátrányos tulajdonságaik is. A xylazin, ha feliz­gatott állatnak adjuk, paradox módon nem hozza a kívánt immobilizációs hatást. A fentanyl, noha gyors, biztos hatású, természetére nézve meglehe­tősen nagy óvatosságot igényel, mivel töményebb oldata még a sértetlen emberi bőrre jutva is fel­szívódhat és bajt okozhat, ha nincs jelen hozzá­értő, elsősegély nyújtására alkalmas személy. Ezért a Fővárosi Állat- és Növénykertben vég­zett állatorvosi munkámban előnyben részesí­tettem a xylazin és ketamin kombinációt. A ketamint teljes nevén ketamin hydrochlorid, állatorvosi célra 10 százalékos oldatban forgal­mazzák. Fájdalomcsillapító és altató hatású szer, amely mintegy mozgásképtelenné teszi az állatot, de az izmok tartásukat nem vesztik el, nem jön létre izomelernyedés. Rövid, 1-1,5 órás hatású, halálos adagja az altató adag tízszerese, így a kezdő adag nem kielégítő hatása esetén 10-15 percen belül 5- 60 százalékos utóadagolása veszély nélkül elvégezhető. A toroktáji reflexeket nem gátolja, így a félrenyelés veszélye kicsi. Xylazinnal együtt alkalmazva a két szer kölcsö­nösen kiegészíti egymást, egy gyorsan ható, jó fájdalomcsillapító hatású és viszonylag rövid hatástartalmú altató keveréket alkotnak. Mind a xylazin, mind a ketamin nyálzást okoz és élénkíti a bendőtevékenységet, ezért kiegészítés­ként antropin adása ajánlatos. Legmegnyugatóbb az állatok 24 órás koplaltatása és szomjaztatása. Tekintettel a projektn­ek kis befogadóképessé­gére, gyakorlatias és jó megoldás, ha 4 milliliter Vetalar inj. oldattal oldjuk fel a poralakú Rom­punt, így egy olyan keveréket kapunk, amelynek minden millilitere 125 milligramm xylazint és 100 milligram ketamint tartalmaz. Ebből a keverék­ből, amely hűtőszekrényben hónapokig jelentő­sebb hatáscsökkenés nélkül eltartható, a hazai vadon élő és vadasparkban tartott állatainál az alábbi táblázat szerint kell adagolni: Közepes adagot kell adni a felnőtt teheneknek, kis adag javasolt a növendékkorú állatoknak és a feltehetően belső szervek betegsége miatt érintett felnőtteknek. Nagy adag jár a javakorabeli bikák­nak, bakoknak, különösen, ha felizgatott állapot­ban vannak, vagy párzási időszak van. A vad­disznónak elméletileg jó hatással adható a keta­min egymagában, de olyan nagy adagok szüksé­gesek (10-20 mg/kg), amelyek csak kézi fecsken­dővel adhatók be. Vaddisznóknál fentanyl, illetve a tízszer erősebb hatású M 99, Immobilon a meg­oldás. A fent leírt keverékhez házilag kell elké­szíteni az atropint, amelyet 10 százalékos atropin szulfát oldat formájában célszerű hozzáadni. Egy felnőtt muflon adagja 0,1-0,2 ml, szarvasoknak 0,2-0,4 ml kell. A terepen szabadon élő csülkösvad esetében ebből a keverékből feltehetően a táblázatban leírt adatoknál egy kevéssel többet kell adni, és hasz­nos lehet felszívódás - gyorsító gyógyszert (150 E hyaluronidae) is hozzákeverni. Vadon élő állatok sokkal erősebben küzdenek az altatók hatása ellen, mint a vadasparkokban lévő társaik, mivel utóbbiak már az első nagy „csatavesztés” után vannak. Bódulatukat, mint a gyengeségük jelét legalábbis amíg lehet, igye­keznek eltitkolni környezetük előtt. Ezért okosan járunk el, ha a sikeres belövés után 8 15 percig a kívánt hatás beálltáig visszavonulunk. A xylazin ketamin kombináció előnye, hogy veszélytelenebb mind az altatást végző személyre, mind a vadra nézve, túladagolási lehetősége alig van. Viszonylag gyors és biztos a hatásbeállás. A hatás rövid ideig tart, nem kell sokáig felügyelni az állatokra. Hátránya, hogy ritkán a ketamin komponens révén nagyobb adagok légzésmegálláshoz vezet­hetnek. A légzésbénulásban lévő állat azonban jól reagál az általában ismert élesztési módszerekre és gyógyszerekre. (Ez a veszély mintegy 30 percig áll fent.) Légzészavar esetén a teendők: a száj kinyitása mellett előrehúzz­uk a nyelvet, megtisz­títjuk a száj- a torok- és orrüreget az esetlegesen felböfögött bendőtartalomtól, vagy nyáltól, az oldalfekvésben lévő állat mellkasának ritmusos, nem túl sűrű (12-15 perc) összenyomása és felen­gedése révén kiadós mesterséges lélegeztetést alkal­mazunk, míg a légzés visszatér. Vénásan adott coffein injekció segíti az állat talpraállását. DR. GRÁF ZOLTÁN esetek száma növen­dék (ml) felnőtt (ml) Gímszarvas7 0,5 1,5-2,5 Dámvad Dybowski2 1,0 2-3 szarvas2 1,5 2-2,5 Ő73 0,25 0,4 Muflon4 0,5 1,5-2,0 Sörényes juh Pödröttszarvú5 0,4 0,8 Kecske7 0,5 1,0 Dorcas gazella 12 0,15 0,3 59

Next