Nimród, 1981 (101. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-10 / 2. szám
A CSÜLKÖSVAD „ALTATÁSA" A vadaskertek, a zártterületi vadtartás elterjedésével, a befogásnál és a szállításnál egyaránt szükséges lehet a vad lefogása gyógykezelés, jelölés céljából, avagy kiszabadulása megakadályozása érdekében a gyors és eredményes „altatás". A gyakorlati szakemberek számára nyújt segítséget az állatkerti állatorvos tapasztalatait és tanácsait összegező írásunk A csülkös vad „altatása”, hazai vadon élő állataink immobilizációja (mozdulatlanná tétele), illetőleg altatása területén jelentős eredmények születtek. Kiváló szakemberek módszereit alkalmazzák napjainkban is sikerrel, sőt ezek a módszerek és eszközök a modern mezőgazdasági haszonállattenyésztésben, elsősorban a szabad szarvasmarhatartásban is használatosak. Mindamellett, hogy sikeresen lehet különféle hatóanyagokkal preparált takarmányok feletetésével tömegesen, mintegy nagyüzemi módon is nagyvadat befogni, az egyedi, altatópuskával történő nagyvad befogás nem vesztett a jelentőségéből. Vadasparkjainkban és állatkertjeinkben számos esetben szükség lehet az állatorvosi kezelésre szoruló, vagy szállításra váró állatok halasztást nem tűrő azonnali immobilizációjára, amelyet legcélszerűbb altató projektilehet kilövő eszközökkel* végrehajtani. Erre legalkalmasabb a „Telinjekt” altatópuska. Kifejezetten vadasparki használatra kifejlesztett könnyű felszerelés, amelynek lövési távolsága 1 -25 méter között szabályozható. Lényegében egy olyan fúvócsőnek fogható fel, , amelynél a gyógyszerrel töltött három milliméter projektikt (fecskendő lövedék) az előzetes lábpumpával feltöltött tartályból kiáramló sűrített levegő indítja el a röppályán. Becsapódáskor a tű oldalablakát záró műanyaggallér hátratolódik, és a gyógyszer az állat testébe áramlik. A kiürülés 0,1 másodperc alatt megtörténik, az üres projekt is az állat menekülő mozgásának hatására kiesik. A kilövés hangtalan és a könnyű, a műanyagból készült projektilok kis testű állatoknál sem okoznak sérülést. Hátránya, hogy csak 25 méterig hatásos, így szabad terepen kevésbé alkalmazható. Projektileket fúvócsővel is ki lehet lőni: 11,2 méter hosszú fúvócsővel 57 méterig, a 2 méteres fúvócsővel mintegy 15 méterig. A fúvócsöves célzás azonban meglehetősen nagy gyakorlatot és fizikumot igényel és gyakran megnehezíti a célzást, hogy a megfelelő pillanatig, gyakran 10 20 másodpercen át maximálisan tele tüdővel kell lesben állni. A Teleinjekt típusú felszerelés kiválóan alkalmas vadasparki vagy szállításra váró állatok vakcinázására, illetve gyógyszerek, vitaminok, hormonok stb. beadására is. A hazai gyakorlatban csülkösvadra két gyógyszerkészítmény terjedt el sikerrel' a xylazin (kereskedelmi neve: ROMPIN Bayer) és a fentanyl (Kőbányai Gyógyszeráru Gyár). Bár mindkét anyagot hatásosan alkalmazzák, vannak hátrányos tulajdonságaik is. A xylazin, ha felizgatott állatnak adjuk, paradox módon nem hozza a kívánt immobilizációs hatást. A fentanyl, noha gyors, biztos hatású, természetére nézve meglehetősen nagy óvatosságot igényel, mivel töményebb oldata még a sértetlen emberi bőrre jutva is felszívódhat és bajt okozhat, ha nincs jelen hozzáértő, elsősegély nyújtására alkalmas személy. Ezért a Fővárosi Állat- és Növénykertben végzett állatorvosi munkámban előnyben részesítettem a xylazin és ketamin kombinációt. A ketamint teljes nevén ketamin hydrochlorid, állatorvosi célra 10 százalékos oldatban forgalmazzák. Fájdalomcsillapító és altató hatású szer, amely mintegy mozgásképtelenné teszi az állatot, de az izmok tartásukat nem vesztik el, nem jön létre izomelernyedés. Rövid, 1-1,5 órás hatású, halálos adagja az altató adag tízszerese, így a kezdő adag nem kielégítő hatása esetén 10-15 percen belül 5- 60 százalékos utóadagolása veszély nélkül elvégezhető. A toroktáji reflexeket nem gátolja, így a félrenyelés veszélye kicsi. Xylazinnal együtt alkalmazva a két szer kölcsönösen kiegészíti egymást, egy gyorsan ható, jó fájdalomcsillapító hatású és viszonylag rövid hatástartalmú altató keveréket alkotnak. Mind a xylazin, mind a ketamin nyálzást okoz és élénkíti a bendőtevékenységet, ezért kiegészítésként antropin adása ajánlatos. Legmegnyugatóbb az állatok 24 órás koplaltatása és szomjaztatása. Tekintettel a projektnek kis befogadóképességére, gyakorlatias és jó megoldás, ha 4 milliliter Vetalar inj. oldattal oldjuk fel a poralakú Rompunt, így egy olyan keveréket kapunk, amelynek minden millilitere 125 milligramm xylazint és 100 milligram ketamint tartalmaz. Ebből a keverékből, amely hűtőszekrényben hónapokig jelentősebb hatáscsökkenés nélkül eltartható, a hazai vadon élő és vadasparkban tartott állatainál az alábbi táblázat szerint kell adagolni: Közepes adagot kell adni a felnőtt teheneknek, kis adag javasolt a növendékkorú állatoknak és a feltehetően belső szervek betegsége miatt érintett felnőtteknek. Nagy adag jár a javakorabeli bikáknak, bakoknak, különösen, ha felizgatott állapotban vannak, vagy párzási időszak van. A vaddisznónak elméletileg jó hatással adható a ketamin egymagában, de olyan nagy adagok szükségesek (10-20 mg/kg), amelyek csak kézi fecskendővel adhatók be. Vaddisznóknál fentanyl, illetve a tízszer erősebb hatású M 99, Immobilon a megoldás. A fent leírt keverékhez házilag kell elkészíteni az atropint, amelyet 10 százalékos atropin szulfát oldat formájában célszerű hozzáadni. Egy felnőtt muflon adagja 0,1-0,2 ml, szarvasoknak 0,2-0,4 ml kell. A terepen szabadon élő csülkösvad esetében ebből a keverékből feltehetően a táblázatban leírt adatoknál egy kevéssel többet kell adni, és hasznos lehet felszívódás - gyorsító gyógyszert (150 E hyaluronidae) is hozzákeverni. Vadon élő állatok sokkal erősebben küzdenek az altatók hatása ellen, mint a vadasparkokban lévő társaik, mivel utóbbiak már az első nagy „csatavesztés” után vannak. Bódulatukat, mint a gyengeségük jelét legalábbis amíg lehet, igyekeznek eltitkolni környezetük előtt. Ezért okosan járunk el, ha a sikeres belövés után 8 15 percig a kívánt hatás beálltáig visszavonulunk. A xylazin ketamin kombináció előnye, hogy veszélytelenebb mind az altatást végző személyre, mind a vadra nézve, túladagolási lehetősége alig van. Viszonylag gyors és biztos a hatásbeállás. A hatás rövid ideig tart, nem kell sokáig felügyelni az állatokra. Hátránya, hogy ritkán a ketamin komponens révén nagyobb adagok légzésmegálláshoz vezethetnek. A légzésbénulásban lévő állat azonban jól reagál az általában ismert élesztési módszerekre és gyógyszerekre. (Ez a veszély mintegy 30 percig áll fent.) Légzészavar esetén a teendők: a száj kinyitása mellett előrehúzzuk a nyelvet, megtisztítjuk a száj- a torok- és orrüreget az esetlegesen felböfögött bendőtartalomtól, vagy nyáltól, az oldalfekvésben lévő állat mellkasának ritmusos, nem túl sűrű (12-15 perc) összenyomása és felengedése révén kiadós mesterséges lélegeztetést alkalmazunk, míg a légzés visszatér. Vénásan adott coffein injekció segíti az állat talpraállását. DR. GRÁF ZOLTÁN esetek száma növendék (ml) felnőtt (ml) Gímszarvas7 0,5 1,5-2,5 Dámvad Dybowski2 1,0 2-3 szarvas2 1,5 2-2,5 Ő73 0,25 0,4 Muflon4 0,5 1,5-2,0 Sörényes juh Pödröttszarvú5 0,4 0,8 Kecske7 0,5 1,0 Dorcas gazella 12 0,15 0,3 59