Nimród, 1984 (104. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-10 / 12. szám
Előírás ide, rendelet oda, tény az, hogy ma sem kap a vásárló a puskához semmiféle írásos tájékoztatót, amely a gyártmány egyedi sajátosságainak részletes leírását tartalmazná. Mindössze egy stencilezett lapot adnak a vevőnek, amely egyaránt „vonatkozik” az egy- és kétcsövű, valamint az automata sörétes puskákra. A fegyver műszaki adatai, a teljesítmény, a szórás, és az olyan sokat emlegetett „terítés” mind csak a vásárlás után derül ki. A vadászboltok eladói ugyan részletesen elmagyarázzák a puska kezelését, karbantartását, sőt felvilágosításokat adnak a puska használhatóságáról is. Csakhogy - és ez igazán sajátos jelenség - a tisztelt vevők sokszor ezekre az intelmekre oda sem figyelnek, úgy tűnik, mindent jobban tudnak. Gyakorta előfordul, hogy egy egész csapat verbuválódik össze a fegyver vásárlásakor, amelynek minden tagja önjelölt fegyverszakértő. Röpködnek a jó tanácsok, egymás után kapkodják vállba a fegyvert, célozgatnak, bírálnak, és eközben a későbbi tulajdonos elmulasztja meghallgatni az eladók valóban megbízható és szakszerű magyarázatait. Ilyenkor hallhatók az olyan hajmeresztő, melldöngető jó tanácsok, amelyek később, ha baj van, késhegyig menő viták forrásai lehetnek. Az újonnan vásárolt fegyverrel a vevőnek a vadászaton kívül tulajdonképpen semmi dolga nincsen. A puska bevizsgálva kerül az üzletekbe, és a mellékelt műszaki vizsgálat „bizonyítványa” tíz évig érvényes. A vásárlástól számított egy éven át érvényes a garancia, három évig a szavatosság. Ám a vevőnek nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Ilyen kötelezettség a rendeltetésszerű használat és a fegyver rendszeres ápolása. Hanyag, rendetlen kezelés esetén - különösen az NDK-beli Merkel puskáknál - egy éven belül is bemaródhat a belső csőfal, tönkremehet a barnítás. Nem ritka eset az sem, hogy az új puska csődudorossá válik. Ennek oka legtöbbször az, hogy vadászat közben idegen anyag - rög, faág, hó, sárdarab kerül a csőbe, és a megnövekedett gáznyomást a legjobb anyagból készülő csövek sem bírják. Ezt utólag bebizonyítani nem könnyű. Terjed az a „rémhír” is, amely szerint a mai puskák belső csőfala krómozott, ezért felesleges a tisztítás. A szovjet sörétes fegyverek nagy részénél igaz is a krómozás, de ez sem jelenti, hogy a puskát vadászat után vizesen be lehet tenni a tokba, hazaérve pedig a szekrénybe. Minden fémből készült „szerkezet” szereti az olajat, és aki puskát vásárol magának, az vegyen hozzá olajat, fegyvertisztító felszerelést is. Ki nem ismeri az új puskás tükör előtt, vagy csak otthon a szobában végzett vállbakapási „gyakorlatait”. Eközben sűrűn és szorgalmasan csattogtatja az üres puskát, amellyel egyes típusok ütőszegeit ugyancsak hamar tönkre is teszi. Az ütőszegek ütőereje ugyanis úgy van beállítva, hogy azok erejét a rézből készült, lágy csappantyú felfogja. Az üresen csattanó puska minden hozzáértőt joggal idegesít. Rendkívül megrázó hírt közöltek ez év nyarán a napilapok. Gyenesdiáson Sümegi Ferenc vadász házában az elölhagyott vadászfegyverrel játszott két csehszlovák állampolgárságú gyerek, egy kisfiú és egy kislány. A fegyver elsült, a kislány meghalt, testvére pedig maga felé fordította a fegyvert, és fejbelőtte magát. Életveszélyes állapotban került kórházba, ahonnan több mint egy hónap múlva egy csehszlovák kórházba szállították. A rendőrségi vizsgálat azóta lezárult, az ügyet vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. Sümegi Ferenc felelősségét a bíróság állapítja meg. Sajnos alig van esztendő, hogy az otthon, más számára is hozzáférhető helyen tartott vadászfegyver (és lőszer) ne okozzon tragédiát. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a vadászfegyver, legyen az sörétes vagy golyós, nem játékszer, s ha a vadász megbecsüli azzal, hogy karbantartja és ápolja, nem maradhat el a fegyverek biztonságos tárolása sem. Rendelet írja elő, hogy milyen körülmények között köteles (!) tartani fegyverét a vadász, ennek ellenére az ellenőrzések jelentős részében a legképtelenebb helyekről kerülnek elő a puskák. Ágyneműtartóból, a kamrából a befőttesüvegek mögül, vagy az előszoba fogasáról. Budapesten él az ország vadászainak jelentős része - mondták a Budapesti Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti osztályán -, s az a tapasztalatunk, hogy főként a „régi” vadászok törődnek a legkevésbé a fegyvertárolás előírásaimért ezek a „gyakorlatok” előbbutóbb kárt okoznak. Éppen ezért - és nem lehet eleget ismételni - minden alkalommal egy-egy kilőtt hüvelyt tegyünk a tölténykamrába, és csak akkor sütögessük a puskát. Lehet, hogy sokak számára felesleges óvatosságnak tűnik ez, de érdemes megfigyelni, mi történik egy társas vadászat előtt, ha valaki új puskát húz elő a tokból. Kézről kézre jár, mindenki ki akarja próbálni, közben sűrűn vállba kapkodják, és a csettenésekre a boldog tulajdonos arcára fagy a mosoly. Különösen akkor, ha ezután a vadászaton sorra csütörtököt mennak betartásával. Minden új vadász kap egy stencilezett tájékoztató iratot a fegyvertartási engedélye kézhezvételekor, amiből pontosan kiderül, hogy hol és hogyan kell tartania a fegyverét. Valószínűleg emiatt, velük lényegesen kevesebb a gond, a tapasztalt vadászokkal - akiknek már magától értetődő a fegyver jelenléte, használata - pedig több. Egy fiatal vadász például nem követne el olyan hibát, hogy a gépkocsiból a lakásba cipekedés közben a fegyverét a kertkapuhoz támasztja, ahonnan az egy perc alatt eltűnt. A rendelet előírása szerint a vadászfegyvert lakott lakásban, biztonságosan zárható helyen kell tartani. Ezt többféleképpen lehet értelmezni. Önöknek mi az álláspontjuk ? Lakott lakás alatt nem értjük például a pincét és a padlást, sem a garázst - még egy családi ház esetében sem! A biztonságosan zárható hely pedig egy olyan szekrény, ami biztonsági zárral vagy lakattal van elzárva. Az tehát nem „biztonság”, ha valaki bezárja a fegyvert a ruhásszekrénybe és zsebre teszi a kulcsot. Ha az ellenőrzéseink során ilyen megoldást találunk, felszólítjuk az illetőt, hogy szereltessen biztonsági zárat a szekrényajtóra, amit általában pár nap alatt el is végeztetnek - igaz öt-tíz év késéssel... - Mi az eljárás tartós külföldi tartózkodás, esetleg építkezés, vagy más, akár családi ügyek esetében? - Ha valaki huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, adja át a fegyverét (fegyvereit) a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányoanak az olyan töltények, amelyeket mások vidáman ellőnek. Igenis félteni kell a puskát, hiszen aki megvette, sokáig szeretné használni. Aki igazán szereti a puskáját, előbb viszi azt fegyverműveshez mint fordul saját panaszával az orvosház. ságnak, ahol a hazatértéig ingyenesen megőrzik. Ugyancsak ezt tanácsoljuk azoknak, akik építkezésbe, lakástatarozásba fogtak, és emiatt idegenek járnak az otthonukban. Csak tanács, de nem árt megszívlelni, hogy egy válóper során a fegyver jelenléte többféle vita forrása lehet, de ha a kapitányságon van, akkor az esetleges gyűlölködés és annak következménye nem éri el a fegyvert. Volt rá példa, hogy hónapokig bizonygatta az illető „ártatlanságát”, azaz volt felesége állításával ellentétben esze ágában sem volt megfenyegetni egykori házastársát a fegyverével. Az esetlegesen bekövetkező bajt tehát jobb megelőzni ! Azt is el kell mondanunk, hogy amíg a fegyvert a rendőrség őrzi, az illető ne vadásszon, mert szolgáltatásunk arra azért nem terjed ki, hogy valaki péntekig nálunk tartja a puskát, aztán a hét végén elviszi vadászni és hétfőn visszahozza. - Ellenőrzéseik során a fegyverek szabálytalan tárolásán kívül mit tapasztaltak még? - Sokan mulasztják el bejelentési kötelezettségeiket, például a lakcímváltozást. Ugyancsak előfordult, hogy csak sokéira tudtuk meg a vadászigazolvány elvesztését. A bejelentési kötelezettség elmulasztása akár a fegyvertartási engedély bevonásával is járhat. Itt a fővárosban minden hétfőn 9-12 óra és délután 13,30-18,30 között fogadják az ügyfeleket, a többi napokon pedig 8,30-12 óra között. Akinek tehát valami intézni valója van, minden nap megtalálja az ügyintézőket. - saly - Ha megvan a puska PUSKA A KERTKAPUBAN 539 -h-y