Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-02 / 51. szám

A marxizmus-Ieninizmus a háború és béke kérdéséről A xáratámadás bizonyítjai boldog élet hőltSjött a jobbágyi VJ otthon taxes-be M □ R N­Ú G­R fi DM E G V EI PÚRTBIZOTTSÚGÖNPU LPPJP VII. évfolyam 51. szám Ara 50 fillér 1951. december 2 LJ LENDÜLETTEL A BEGYŰJTÉSÉRT Nógrád megye hős bányászai, ipari munkásai napról-napra, óráról-órára töretlen er­ővel ragyogó küzdelmet foly­atnak az évi terv minden részle­tében való teljesítéséért. Az óráról­­órára való harc azt jelenti, hogy fo­kozzák termelésüket a munkaidő pon­tos kihasználásával, a munkafegyelem ■ terén mutatkozó lazaságok felszámo­lásával. Az ilyen harc eredménye, hogy Pálhegy akna befejezte tervét. A Margitt­áró bányászai november hó­napban 390 tonna szenet­­ emeltek terven felül. A szénbányák között’ fo­lyó országos versenyben a nógrádi bányászok járnak az élen. A Zagyva­­pálfalvai üveggyár november 15-én ugyancsak befejezte tervét, így le­hetne tovább és tovább sorolni ipari munkásainknak a tervteljesítés t­erén elért ragyogó győzelmeit amely kris­tály­tiszán kifejezi a szocialista haza­fi­g igazi érte­mét. Ipari munkásainknak a tervteljesí­­tésben kidomborodó példamutatásá­­t alun is sokan követik. November 7-ig bezárólag több mint 2000 azoknak a dolgozó parasztoknak száma, akik be­gyűjtési tervüket 200 százalékon fe­lül le­jesítették. Ezek a dolgozó pa­rasztok szép és követendő példát mu­tattak Pállunk­­ II. kongresszusa ha­­­ároza­tinak végrehajtásában. Megér­tetek, hogy a béke védelme e vá oszt­­hatatlan a termelőmunkában való helytállástól, az állampolgári köteles­ségek teljesítésétől, a népi demokra­tikus fegyelemt­ől. Ezek a dolgozó parasztok — épp úgy, mint ipari munkásaink — begyűjtési tervük tel­jesítésével bebizonyították hazaszere­­te­tüket és rendíthete­len helytállásu­kat a tartós békéért vívott harcban. De vajjon megelégedhetünk-e mi a­zzal, hogy több, mint 2000 dolgozó paraszt tejesítet­e tervét? Nem kell-e községeinkben nap, mint nap kemé­­nyebbnél­ keményebb csatákat foly­ta­ni, — épp úgy, mint,az iparban,— hogy teljesítsük kukorica, ourgonya, tojás, baromfi, tej, s élőállat beadási­­ ervünke­­t Még igen sok a tennivaló, hogy a mezőgazdasági vonalon minél előbb, minden részletében teljesí­sük a begyűjtési t­ervet, hiszen az ország többi megyéi megeőzték Nógrádot, ^laposan lemaradtunk. Mi gátolta a begyűjtési terv min­den részletében való teljesítését, mi az oka a november 7-e után bekövet­kezett lanyhulásnak. Sztálin elv­árs tani­csa világos választ ad erre: gabonabeszolgáltatás­­ körül felmerült nehézségek okát nem a parasztokban k­ell keresni, hanem saját magunkban saját sorainkban.“ Ez arra is rávilágít, hogy tanácsaink mint államhatalmi szervek, nem alkalmaz­ák következe­tesen a proletárdiktatúra törvényeit, nem folytattak szívós, kemény harcot az osztályellenség ellen, amely az éle­sedő nemzetközi helyzetet kihasználva, a feketézőkkel kupecokkal szöve­t­­kezve most, a begyűjtés legnehezebb szakaszában, sorozatos támadásokat indítot­ az állami begyűjtési 'érv végrehajtása ellen. Mindezeken kívül igen súlyos hiba, hogy­­anácsaink — be’et­­ve a megyei tanácsot is — ad­­m­inisztrativ intézkedéseken keresztül, a begyüjtésben élenjáró dolgozó pa­rasztok bevonása nélkül ..próbálják“ végrehajtani a begyüjtési­­ érvet E súlyos mulasztások lát­án S'esen ífelve­ődik a járási és falusi párt­­szervezeteink felelőssége, amelyek nem adtak megfelelő segítséget a -a­­tnácsnak a begyűjtési terv végrehaj­­t­ásához. nem el’e’iőriz­ék kellőképpen az állami begyűjtés meneté­. Me­gyénkben Lúcfalva, Karancsság, Hé­halom és még több község -elvtelje­­sítése azt igazolja hogy ahol a párt­szervezet nem mulasztotta el a kellő támogatás megadását ott a begyüj­­tési te­rvet végre is tudják hajtani a dolgozó parasztok. E községek terv­­teljesítése azt mutatja, a lemaradást semmiképpen sem lehet azzal magya­rázni, hogy rossz volt a termés. Ter­mésünk ebben az évben nem rosz­­szabb, de majdnem másfélszer jobb volt, mint az e­őőző évben. November 7-e elmúltával nem ért véget a begyűjtés. Ellenkezőleg. Ahogy hős bányászaink, ipari munkásaink fokozzák erőfeszítéseiket a­z érv min­den részle­ében való teljesítéséért, úgy megyénk dolgozó parasz­tainak is újult erővel, lelkesedéssel kell szolczá álniok a begyűjtés maradékta­lan teljesítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a november 7-e után létrejött nagyarányú visszaesést gazdag ered­ményekké kell átváltoztatni. Most a legsürgősebben arra van szükség, hogy pártszervezeteink népnevelői újra és fáradhatatlanul felkeressék a hátralékos dolgozó paraszt­okat és harcos, felvilágosító munkájukkal ter­vük mielőbbi teljesítésére serkentsék. Újjáválasztott párt vezetőségeinknek a begyűj­ési terv teljesí­tsébe be kell vonniuk a begyűjtésben élenjáró dol­gozó parasztok többezres tömegét hogy saját maguk ellenőrizzék, senki ne feketézzen azzal a terménnyel, amivel adósa az államnak. Sok mázsa kukorica, baromfi, burgonya, ezer és ezer darab tojás kerül feketén el­adásra. Vajjon így volna-e ez akkor, h­a­ pár szervezeteink népnevelői, ta­nácsaink megtanítanák az élenjáró do­gozó parasztokat — de a begyűj­tési tervét teljess­ő dolgozó paraszto­kat is — az ellenőrzésre, ha maguk a dolgozó parasztok lepleznék le azo­kat, akik kötelességüket nem telje­sítve árulják terményeiket? Nyilván­való, hogy nem. Mi tehát a feladat? Az, hogy meg kell taní­ani ezeket a dolgozó parasztokat arra hogy mind­azokat, akik szembehelyezkednek a nép érdekével, a dolgozók maguk vessék ki soraik közül, sújtsák meg­­veréssel, ne engedjék soraikat az ál­­lam ellenségeitől, a szakeálóktól megbontani. Ennek megvalósítására elsősorban a kommunis­ák és­­ anítcs­­tagok személyes példamutatására van szükség. Tanácsainknál súlyos hibák vannak ezen a téren A bocsárlapúj­­ói tanács­agok nagy része még nem tel je­­sí'ette begyüjtési tervét. A somoskő­­újfalusi tanácselnök sem teljesítet­e kötelezettségét. De még a burgonya­beadást nem te'iesí’őkre sem alkal­mazta az 5—10 százalékos büntetést. A tanácsainknál tehát szilárd állami fegyel met kell teremteni! Ki kell kü­szöbölni minden lazaságot, minden megalkuvást munkájukból. A legkö­vetkezetesebben be kell tartani és alkalmazni a begyűjtési törvényt.­­Nemcsak a gabona kukorica, vagy burgonya begyűjtésnél, hanem az élő­­á­­r­a, begyűjtésnél is. Ha csak egyet­len részletében is teret engedtünk valahol a törvényszegésnek, akkor ez hatással van a begyűjtés több t­­erü­­letére mert lazítja az állami fegyel­met. Nem is szólva arról, hogy sok helyen már a padlásra vitték a ku­koricát, mielőtt teljesítették beadásu­kat. Ebből tanulva következetesen végre kell hajtani azt az intézkedést, mely­ szerint senkinek sem szabad termelési engeélyt adni, amíg bür­gt —­­k beadásával hátralékban van. Nem elég egy kulákot feljelenteni a begyűjtés szabó álásáért nem elég az, hogy a pataki tanács megálla­pítja, hogy Pince Boldizsár bodó ku­­lák 2 mázsa búzát, 2 mázsa rozsot, több mint egy mázsa árpát, öbb mint 3 mázsa morzsot kukoricát rej­tett el. Le kell őket leplezni a falu dolgozói előtt bemutatni igazi arcu­kat. Azt, hogy mia­tuk marad -e a község a begyűjtésben, miattuk nem jut elég tej a gyermekeknek, miattuk károsodik egész dolgozó népünk hogy a spekulálók, a há­zalékosok akadá­lyozzák a szabadpiaci forgalmat. Ha ezt elmondjuk és a szemlélhető agi­táció segítségével be is mu­atjuk, dolgozó parasztjaink gyűlölete, meg­vetése fogja kísérni a k­ulákokat, a kötelességmulasztékat. Pártbizottságaink, új párditkáraink látva a november 7-e u án bekövet­kezett súlyos lemaradást, egész sor munkavá’lal ást te­rek, amelyek mind a begyűjtés teljesítését célozzák. A szécsényi járási pártér­ekezlet részt­vevői a járási pár­válasz’mány meg­választása alku­mából a következő: táviratot küldték vezérünknek ,Rá­kosi elvtársnak: „Megfogadjuk hogy az állami fegyelem megszilárdításán ké­rész­ül, kommunista példamutatással, va­lamint harcos népnevelőmunkával be­gyűjtési tervünket december 9-ig, a me­gyei pártértekez­et tiszteletére teljesít­jük." Ez a kötelezettségvállalás még jobban fokozza pártszervezettink kommunistáinak felelősségét. Az a feladat, hogy a szécsényi j­árás kom­munistáinak felhívását minden járás kommunistája magáévá tegye hogy a megyében meglévő hatalmas erőké- a begyüjtés minden részletének végre­hajtására mozgósí­tsa. Ü­ bányaüzem jelentése az évi terv teljesítéséről o KEDVES ELVTÁRSAK! Tudjuk, hogy a mi munkánkat, a bányászok munkáját figyeli most egész dolgozó népünk. Amíg el nem mentem katonának, azt hi­tem, hogy én már minden tőlem telhető, meg­tettem ezen a téren. Ott azonban sokat tanultam és ahogy elgondo­lodtam eddigi munkámon rájötem hogy jobb munkaszervezéssel még sokkal nagyobb eredményeket érhetek el, mint eddig. Mikor visszajöttem a tisztitanfo­­lyamról, egy 4 főből á­lő szabadság­­harcos brigádot szerveztem. Megbeszél­tük, hogy a 8 órai munkaidőt az ed­digieknél sokkal jobban kihasználjuk és megígértük Rákosi elvtársnak hogy a két főre eső napi 8 csibe szén helyett 9-et termelünk. Átszer­veztük egész munkánkat. Amíg az egyik rései a másik fúr. Soha nem várunk egymásra. 24-én például Ka­tona Józseffel délelő­t dolgoztam 16-os műszakon a m­ásik két brigád pedig éjjelre jö­n be. Ők új munkahelyet kezd­ek, mi meg szene­tünk. De ahogy a csibével jártunk, hord­uk nekik az anyagot és így mire befejeztük a műszakot, el volt készítve az új munkahely és már szene'he'ek is. A szerszámokat mindig rendben ártjuk. Idejében gondoskodunk a bányafáról, csib­éről. Nagy segít­séget ad a csapa­toknak Pavlenda Fülöp aknász aki gondoskodik arról hogy mindent ide­jében megkapjunk. Nagyon sokat je­­lent az is, hogyan helyezzük el a robbanó­yukakat. Csak ilyen munka­szervezés mellet­t tudjuk Rákosi elv­társnak lett ígére­ünket teljesí­eni és december 9-re, a megyei pártér­eksz­­le­re, további egy csillével emelni termelésü­üket. November 23-ra vállaltuk, hogy az előző napi 166 százalékot túl­eljesít­­jük. 250 százalékot értünk el! Novem­ber havi tervünket 26-ig 166 száza­lékra teljesítettük. A mi brigádunk­ban ismeretlen az igazolatlan hiány­zás, a 480 percet teljes egészében ki­­használjuk. Sokat jelent üzemünk termelésében az új bérezés bevezetése. Most tud­juk ha 4 csille a napi normánk és 6-ot termelünk, akkor hány százalé­kot értünk el. Hibáztatom a vezetőséget azonban abban, hogy a munkások nagy része nem tudja, hogyan áll évi terve tel­jesítésével. A jövőben ezt tudatni kell minden munkással. Én is szeretném, ha a levél megjelenése után én is meg­adha­­nám, telj­esí­tettem-e már az évi tervet. KALAKOVSZKI JÓZSEF Salgóbánya. SZOROSPATAK BÁNYAÜZEM ezévi tervét november 1-ig 1085 százalékra teljesítette, ami 17.600 tonna terven­­felüli szén kitermelését jelentette. Novem­ber 24-ig már 109.4 százalékra teljesítet­tük tervünket, amivel közel 22.000 tonna szenet termeltünk terven felül. Az üzem műszaki vezetősége a gépek kihasználási fokának növelésére tervet készített, cso­portos fejtésekkel koncentráltuk a mun­kahelyeket és lerövidítettük a szállítási utakat. November hó folyamán az igazolatlan mulasztók számát a napi átlagos 40-ről 10-re csökkentettük le. Eddig már 3 no­tórius hiányzót távolítottunk el a dolgo­zók javaslatára. Ezévi operatív tervünket november 28-án, szerdáig teljesítjük és terven felül mintegy 23.000 tonna terven felüli szenet adunk népgazdaságunknak. * DEMETER FERENC üzemvezető © KAZAR BÁNYAÜZEM ezévi ter­vét ok­óber 28-ra teljesítette. A fel­emelt tervet november 30-ig fogjuk teljesíteni és december havi termelé­sünkkel már 6840 tonna szenet ter­melünk terven felül. Ezzel a Sz­álin elvtárs születésnapjára tett felaján­lásunkat is teljesítjük. De nemcsak az üzem, hanem a dolgozók közül is többen már befejezték évi tervüket. Tőzsér Kiss József, csapata aki jelen­­leg jövő évi március 16-i, Orbán Sándor február 28-i, Kovács Kata József, pedig február 26-i tervüket is teljesítették. Dolgozóink szívesen fogadják az újításokat, örömmel kezelik az új gé­peket és maguk is a millszekundos robbantás jó felhasználását segítik elő. üzemünknél még fél százalékot sem tesz ki a hiányzók száma. Urbányi Dezső üzemvezető, a KOSSTITH-TARO november 1-én még 5423 tonna szénnel volt adósa az államnak. Ebből 25-ig 3645 tonnát teljesítettünk. A termelés növekedé­sé: elősegítette, hogy ebben a hónap­ban átlagosan napi 3 fő a hiányzó, szemben az októberi 18-al. Megvál­toztattuk a csapatok megszervezését is. Csapatvezetőknek az élenjáró dol­gozókat, sztahánovistákat osztottuk be akik nemcsak a saját harmadjuk­­ban járnak műszakra, de ha a szük­ség úgy kívánja, átmennek a másik­ harmadba, hogy ott is ellenőrizzék a munkát átadják munkamódszereiket. Nagy szerepe van a verseny növeke­désében az új bérezési rendszernek, amely már 100 százalékos teljesít­mény esetén progresszív premizálást biztosít. A számn­ a személyzetnek is nagyobb lendületet ad ez, amely a jó ürescsille ellátásban nyilvánul meg. LAUDAI LÁSZLÓ üzemvezető, A MENKES-ÜZEM évi tervét 101.5 százaékra, ehavi tervét pedig novem­ber 26-ig 110.6 százalékra teljesí­ette. A hiányzók számát egy százalék alá csökken­­ttük, amit népnevelő munká­val értünk el. Sokat segített a szá­mí­rás gépesítése, amely a fejteljesít­­ményt 8-10 százalékkal emelte meg. A dolgozók javaslataival elértük, hogy már csak három csapatunk termel 100 százalékon alul. Minden dolgozóval megismertettük, hány csillével kell termelnie tervének teljesítéséhez, a munkaversenyt pedig ki­terj­esztettük a földalatti és külszíni szál­l­ósze­mélyzetre is. A jobb faellátás bizto­sítása érdekében 10 új pályakocsit* állítottunk forgalomba és egy új fa* tárolóhely elkészt­ése van folyamat­­ban a munkahelyek közelében. A november 23-i nagy­termelési napon megelőzve az ország valamen­­­nyi bányáját, 174,7 százalékos ered­ménnyel elsők lettünk. FENTES GYULA üzemvezető. Tordas 173,8 százalékos eredménnyel első lett a 23-i nagy­termelési napon a kisüzemek között Még fél hét nem volt, amikor a Kis­­terenyei Szénbányák Tordas és Fővölgy irodája előtt bőrsisakos bányászok ki­­sebb-nagyobb csoportokban már harcra készen állva, élénk vitát folytattak. A bányamesteri irodában meg az aknászok készülődtek lázasan. Néhány­ perc múlva Etes és Zagyvapálfalva felől villamos, Hartyán és­ Ság­yfalu felől gépkocsik é Érkeztek Az újonnan érkezett bányászok mosolygós arccal tartottak jól ismert mun­katársaik felé. Meleg kézszorítással ráz­ták egymás kezét, miközben az irodából kijövő aknászok is elvegyültek a csopor­tokban. A csoportok külön-külön, mint egy egy haditanács, beszélték meg, hogy ma, november 23-án a Párt és a kor­mány a szénbányászat fejlesztéséről szóló határozatának évfordulóján kü­lönös gonddal kell végezni a munkát. Ezek a dolgozók már tegnap, kiszállás alkalmával megfogadták, hogy az évfor­duló napján ünnepi műszakot rendeznek. Bebizonyítják, hogy megbecsülik és tisz­teletben tartják Pártunk­ és kormányunk­nak azt a határozatát, ami jobb munka­körülményeket teremtett és jutalmazza a hűséges, becsületes dolgozókat. A szénbányászat fejlesztéséről szóló ha­­ározat óta sok minden történt a Tordas üzemhez tartozó Teke, Tordas I. és vizs­­lási aknákban. Az üzemi beruházást megkétszerezték. Dobos villákat, csőszellőztetőket, új sí­neket, kábelt és egyéb bányai felszere­lést kaptak. A műszakiak átszervezték a termelés menetét. Sült Tibor üzemvezető a fejtés és feltárás munkálatait összhang­ba hozta. Megteremtették a lehetőségeit a ciklusos munkamódszer bevezetésének és már több helyen ezzel a fejlettebb módszerrel dolgoznak. Az egy évvel ez­előtt megjelent párt- és kormányhatáro­zat mutatta meg ezt az utat a tordasi dolgozóknak és vezetőknek. De a kor­mányhatározat tette lehetővé, hogy Tordas és Vizslás üzemeknél az erős fizikai munkát 600 kilogrammos vil­­lák váltsák fel. Ezelőtt Szomszéd göndör István csapata mintegy 40—50 méteres hosszú emelke­désen, kézi erővel tolták fel a csillét. Iz­zadni, küszködni kellett, amíg a csillék a munkahelyre értek. A teli csillék leenge­dése még veszéllyel járt. Sokszor beleha­sított a sötétségbe a négyes ereszke­k fel­törésénél az a veszélyt jelző felkiáltás, hogy „vigyázz az aljba” és ilyenkor egy­­egy csille robogva törtetett le a szűk vá­gaton. Szomszéd göndör István csapata most már gépvontatással házalhatja és enged­heti le a csilléket. Ugyanígy Vincze Már­kus csapata is a Vizslás I. üzemnél. Ez­ért is ünneplik a kormányhatározat év­fordulóját. A­­ kormányhatározatnak köszönhető, hogy Teke-lejtősaknába kettő, a légakná­ba pedig egy cső szellőztető berende­zés került, amelyek megtisztították a nyomasztó, rossz levegőt. Tábori Ferenc csapata meg ezért állt kemény elhatározással posztjá­ra a határozat évfordulóján. Ez a határozat azonban nemcsak a jobb munkaszervezést, gépi berendezést és egészségesebb légkört teremtett a dol­gozók számára, hanem munkaruhát, hű­ségjutalmat és a magasabb termelésért premizálást is biztosított a dolgozók ré­szére. Nézzünk csak egyet a sok közül. Például Borsos Ferenc vájár, Tábori Fe­renc csapatának egyik tagja 683 forint hűségjutalmat, munkaruhát, lábbelit, fe­­hérnemüeket és bőrsisakot is kapott a kormány határozata értelmében Ezenkí­vül pedig a 110 százalékon feletti terme­lése után havonta 300—400, sőt 500 fo­rinton felüli jutalmat is. Borsos Ferenc október, hónapig be­­zárólag a 110 százalék feletti terme­lés után ebben az évben 2480 fo­rint többtermelési prémiumban része­sült. Lévai János csapatvezető a 636 forint hűségjutalmon és ingyenes ruházati fel­szerelésen kívül ez évben 1832 forint többtermelési prémiumot, Kecskés Mag­dolna belsőcsatlós 128 forint hűségjutal­mat, 300 forint értékben pedig ingye­nes ruhát kapott. De így sorolhatnám. Szeberényi Dávid csatlós, Barta István aknász, Tőzsér Vince és a Tordas üzem minden dolgozóját, akik a beszállás előtt már keményen elhatározták: megfeszített erővel harcolnak ezen a napon, hogy méltóan tudjanak válaszolni Pártunk és kormányunk gondoskodására. Vájárok, csapatvezetők, csapatcsillesek és csatlósok mind egy akarattal harcolnak ezen a napon Tordas üzem aknáiban. Sréder Lajos körzeti aknász, Tóth ■ Kalápi István aknász és a felügyelet többi tagjai kétóránkint adták a je­lentést ifj. Vince máté János ver­­senyfelelősnek. A jelentés szerint Tőzsér vice Árpád a Vizslás I-ben az első két órában 4 csil­lét, Sándor István Pál csapata 3 csillét adott ki. A versenyfelelős örömmel kö­zölte a körzeti szakszervezettel az újabb és újabb termelési híreket, akik a Kis­­terenyei Vállalathoz tartozó összes üzemi jelentéseket gyűjtötték. Tordas üzem ter­melése erősen az élre tört a jelentések alapján. A győzelem híre visszajutott a tordasi tárnák dolgozóihoz. Az aknászok egyik munkahelyről a másikra síelve vit­ték a versenybírókét, úgy gondoskodtak arról, hogy műszaki segítségükkel to­vábbra is biztosítsák a tordasi tárnák el­sőségét. A tordasi bányászok harcának végső eredménye az lett, hogy a Párt és a kormány határozatának évfordulóján az ország összes kisüzemeit megelőzve 173,8 százalékos termelésükkel az élre kerültek.

Next