Szabad Nógrád, 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)
1953-01-03 / 1. szám
1 slj mmgm Viág leiárjai egyesüljetek! ZQRQD NÓGRÚD DP NOGRAD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA F.VF. I. SZ. ÁRA: 50 FILLÉR SOK KICSI SOKRA MEGY A szocializmus építése megköveteli, hogy a termelésben, de a tegnapi életben is egyaránt a legkörültekintőbben takarékosu’ttunk az anyagokkal. Különösen felhívta a figyelmünket erre makov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusain mondott beszélt. ..Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a termelés irtásait, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük alágunkat, annál nagyobb sikereket érünk majd el a néptóság valamennyi ágának teljesítésében»,annál nagyobbak teszeredményeink a nép anyagi és kulturális színvonalátunk emelés- Nem utolsósorban ennek a takarékossági rendszernek kőzetes megvalósításává.) vált a Szovjetunió a’maradott országi világ vezető ipari nagyhatalmává. A takarékosság elvét a litunk is következetesen érvényesíti. Ötéves tervünk törvényreisével, a törvény szavával figyelmezteti népünket: „az s népgazdasági terv sikeres megvalósításához elengedhetetle s zükséges, hogy szigorúan takarékoskodjunk, szálljunk szembe en pazarlással, erősítsük tervünket’. A takarékosság, mint a szóvajista gazdálkodás módszere nálunk is, mint a Szovjetunióban a szocialista iparosítás egyik forrásává, a termelés, termelékenység emelésének egyik igen fontos eszközévé kell, hogy váljon. A gyárunk gyártmányának tekintélyes része közszükségleti cikk. Dolgozó népünk részére különböző típusú tűzhelyeket, kályhává... húsörlőt, darálót és egyéb háztartási cikkekhez szükséges al•••alrészeket állítunk elő. Vállalatunk jelentősen hozzá tudna já*•mit ahhoz — amennyiben következetesem végrehajtotta volna az önköltségcsökkentést, az anyagtakarékosságra való párt- és körnt á•)határozatokat —, hogy pártunk Központi Vezetősége által meghatározott életszínvonalemelkedést elősegítsük. Pártunk Központi Vezetőségének 195 november 29-i ülésén (..■ [UNK] [UNK]) elvtárs a következőket mondotta: „Nagy a pazarlás az anyagi használás terén, a minisztériumok felelős funkcionáriusai, gyárgazgatói igen gyakran szemrebbenés nélkül követelnek dránehezen beszerezhető importanyagokat olyankor, amikor az jogokra nincsen szükségük, vagy csak a távoli időkben lesz ráségük.’’ Gerő elvtárs beszédében utalt a Szovjetunió Kommu Pártjának XIX. kongresszusán tartott beszámolóra, ahol ,Vy nfeov elvtárs a népgazdaság, a párt előtt álló feladatokra a következőket mondotta: „Most az a feladat, hogy véget vessünk a Hiúsági vezetők és pártszervezetek közömbösségének a gondatlan gazdálkodás és pazarlás irányában,4 legszigorúbb takarékosság megvalósításával összefüggő kérdéseknek mindemkor ,egész ■ > zémsónt és p/i/munkák középpontjában kel ttliiu...1 Gerő elvtárs beszéde alapján, de nem utolsó sorban Malenkov elvárs útmutatása nyomán megvizsgáltuk vállalatunknál az önköltség alakulását és a fő- és segédanyagok felhasználását. Mi váliiónkra is érvényes az, hogy nem hajtottuk végre következetesen a párt és kormány határozatait e tekintetben. 1952 harmadik negyedévében az önköltségelőirányzatunk 86.5 százalék volt, n évszámunk pedig 97.5 százalék. A 86.5 százalékos önköltségi reá reális volt, amelyet az alábbi okok miatt nem tudtunk teljes kerei. Többszázezer forint értékű minőségi kötbért kellett fizetnünk, mert az általunk gyártott tűzhelyeket és kályhákat az értékesítési igazgatóság megfelelő szervei jogos kifogással viaszautasították, mert nem feleltek meg a dolgozók igényeinek. Az egyes lő- és segédanyagoknál a felhasználás során pazarlás történt, a helyesen megállapított normákon sel használtunk fel anyagokat. 1952-ben 1 tonna „jó öntéshez” 37 százalék import nyersvasat hsználtunk fel. Ha ezt a nyersvasi felhasználást 1953-ban 2 százalkkal csökkentjük, akkor 250 tonna import nyersvasat fogunk megtakarítani, ami megfelel 150.000 forint értéknek. Hasonlóképpen ha az öntödei kokszfelhasználást 2 százalékkal csökkentjük 1953- ban, akkor ez ugyancsak 250 tonna, öntödei import olva artó koksz meghárítását jeleníti 120.000 forint értékben. C’artmányainkhoz nagy mennyiségben használunk fel különérett samottéglákat. Ezek a téglák a gondatlan kezelés, bánásmód következtében 5 százalékos törést szenvednek. _íu. i—r ugyancsak 2 százalékos csökkentése 50.000 forint megtak.aást eredményez. Ez a néhány példa fényesen bizonyítja, hogy va.Illatunknál a 86,5 százalékos óraköltség előirányzatunkkal szemben miért volt a tervszámunk 97,5 százalék. Gerő elv birs útmutatása, de nem utolsó sorban Malenkov elvtárs beszedj hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ezt a durva hián jsságot rövid időn belül kiküszöböljük. Gazdasági és pártmunkánk középpontjába állítjuk mi is a legszigorúbb takarékosság gyakorlatban való megvalósítását. A takarékosság helyes alkalmazása vonatkozik az építkezésekre, az államapparátus működésére az egész gazdasági életre. A takarékosság — belső tartalék —, melynek kihasználásával növelni lehet a népgazdaság, szinvor.annak emelését és újabb bázisok megteremtését a szocializmus éptésében. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdaságra is. Ha például, a begyűjtésből megfelelő harcot folytatunk a szemveszteség csokornőjéért, a betakarításnál és cséplésnél, akkor az előforduló , ámveszteség egyszázalékos csökkentése elegendő ahhoz, hogy .... évig biztosíthatnánk a 100.000 lakosú Debrecen kenyérszükségletét. Mi, az üzleten belül, politikai felvilágosító munkával, a technilógiai fegyelem betartásával, a munkafegyelem megszilárdításal, a helyében kialakított anyagnormák betartásával biztosit' a párt és ormány határozatainak maradéktalan végrehajtását. kapita „nüsban a dolgozókat a nyomor, a nélkülözés, a mukanélkülség kényszerítette a takarékosságra. ..A néps áempeaban mondotta Rákosi elvtárs 1952 december 15-én az országgyűlési beszédében — a helyzet alaposan megváltozott; a *, ,n uuéikivu- a nyomor megszűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kapnizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális takarékosság írányába szorította. A tőkés nyomorfegyelem eltűnt és helyette nvvei un kialakulóban az öntudatos szocialista fegyelem és vele együt a szocialista takarékosság tudata. Amíg azonban megerősödik, fokozottan küzdenünk kell a fronton." ez a tudat kifejlődik a takarékosság,ott.• Fodor Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója. 5? - J 1953 JANUÁR 3. ■ .. 130 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor 130 évvel ezelőtt, 1823 január elsején született népünk láfiglelke l költője, a nagy hazafi: Petőfi Sándor. Petőfi egész életét, költészetét a szabadság eszméinek szentelte. Tántoríthatatlanul harcolt a nép igazi ügye mellett, s mint forradalmár, kezdeményezően, cselekvően élte az életét. Munkássága a legszorosabban összeforrott kora nemzeti függetlenségi törekvésével. Tisztán látta és hirdette a haza szabadságának és a népek szabadságának egységét. Petőfi Sándor az 1848-as szabadságharc tevékeny részvevője volt. Nemcsak eszmei vonatkozásban, hanem a gyakorlatban, élete feláldozásával is képes volt a szabadság és függetlenség gondolatáért harcolni. Azóta nagyot fordult a világ. A nép lánglelkű költőjének gondolatai ma már nem könyvbezártan várják a tettek óráit, hanem szabad népünk alkotó életében válnak valósággá. Születése óta több mint egy évszázad nehéz napjait élte, harcolta át a magyar nép, de már lehulltak a bilincsek s azóta fölszabadultan, boldogan épül a magyar nép szocialista hazája. Mi gátolja Nógrádmegyer községben a begyűjtési terv teljesítését A beadási kötelezettség teljesítése törvényerejű rendelet s számos község tanácsa mégsem harcol következetesen az állami fegyelem betartásáért, a begyűjtői terv minden részletében való teljesítéséért. Különösen a szécsényi járásban találkozunk ilyen súlyos lazasággal. Nógrádmegyer község globálisan teljesítette begyűjtési tervét. De ha ezt részletére bontjuk, megállapítható a hiányosság. A község nem teljesítette mindenből begyűjtési tervét. Tojásból nyolcvanhét, baromfiból nyolcvankilenc százalékos » Mt-víel >?v és Kristinna Pál az állandó bizottság elnöke elmondta, hogy a beadási terv minden részletében való teljesítését a Petőfi tszcs hanyag begyűjtési munkája hátráltatja. A tszcs nem jár az élen jó példával, mert tojásból 11.600 darab helyett, még csak nyolcvan darabot adtak be összesen. Sertésből egy, baromfiból tizenkettő, tojásból tizennyolc dolgozó paraszt hátralékos még. Az állandó bizottság tagjainak munkája hozzásegíti e hátralékos dolgozó parasztokat is a begyűjtési terv teljesítéséhez. Nagy hiányosság tapasztalható még a tej átvételénél is. Nap mint nap veszekedés van. Sorbanállnak és mind azért van ez, mert kevés kannát küld a tejátvevő vállalat. A kivitt kannákba százötven százhetven liter tejet marta le átvenni, és így még kettő-háromszáz liter tejátvételről -nincs gondoskodva. A dolgozó parasztok jogosan háborodnak fel azért, hogy a beadásra szánt tejmennyiséget nem veszik át tőlük. Ebből adódik az, hogy a dolgozó paraszt saját hibáján kívül hátralékban marad tej beadásában, s jogtalanul róják ki rájuk a kártérítést. Szemléltetően mutatja mindezt Gréczi Mihályné dolgozó parasztasszony nyilatkozata: „Az elmúlt szombaton és vasárnap reggel öt órától sorban álltam s nem vették át tőlem a tejet, kannahiány miatt. Harmadik nap kértem a tejátvevőt, hogy segítsen rajtam, hogy tudjam teljesíteni a tejbeadási kötelezettségemet. Negyedik nap, már reggel négy órakor rimertem a tejátvevő helyre, hogy első legyek. Így sikerült aznapi tejmennyiséget beadni." . A tanács látja ezt a súlyos hibát, de két hét óta még semmi intézkedést nem tett ennek megszüntetésére. Vajjon meddig fog ez az állapot még Nógrádmegyerben fennállni? Ugyanez a súlyos hiba áll fenn a zsírátvétel terén is. A földmívesszövetkezeteknek kevés zsírtároló edényük van s ezért számos dolgozó paraszt nem tudja beadni a beadásra kötelezett zsírmennyiségét. A tanács feladata, az állami begyűjtési terv végrehajtása. Tehát a nógrádmegyeri tanácsnak kell gondoskodni arról, hogy a begyűjtési terv teljesítését gátló hibákat mielőbb megszüntesse. Ehhez komoly ■Sr ® C*-?'Tf'f fr-fv}! '-• /•T-W nrt -r. v í*ci nyi járási tanácsnak is. Varga Bertalan Megye Tanács Begyűjtési Osztálya Több mint négymillió forintos megtakarítás az újításokból A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a terv teljesítéséért folytatott harcban jó eredményeket értek el az újításaikkal és észszerűsítéseikkel. 1952. évben több mint 1000 javaslat érkezett be az újítási bizottsághoz. Az újítási javaslatok között olyan értékes javaslatok voltak, mint Kalcsó József lakatos és Nagy János szegválogató együttes javaslata, amelyben pontosan kidolgozták a szegválogató gép technikai kivitelezését. A szegválogató gép beállítása után a bizottság megállapította, hogy ezzel évente több mint 50.000 forint megtakarítást lehet elérni. Értékes javaslatot dolgozott ki még Manker Lajos mérnök, Tóth Pál termelési osztályvezető, Ferenc Géza horganyozó csap. ve ®., Székely Mihály és Kovács Andor műszaki dolgozókból álló újító brigád, amely a meleghorganyozó -kapacitás növelésével több mint 374.000 forint évi megtakarítást biztosítottak a várt-adat számára. Kökény Árpád lakatos és Jancsek János művezető a hármas számú dróthúzógépeknél az eddig alkalmazott réz csapágyperselyek helyett, kovácsolt vasperselyeiket készítettek, ugyanakkor a tengelycsapokat kemény réteggel látták el a kopás megakadályozása érdekében. Ezzel az eljárással évente 47.560 forint megtakarítást érnek el. Ezenkívül az 1952-es tervévben közel 500 újítást vezettek be a gyakorlatban, amelyek a tervteljesítést, a mennyiség fokozását, se tejtcsökkentést, vagy a minőség megjavítását segítették elő. A Salgótarjáni Acélárugyárban a döntő tervévben benyújtott és alkalmazott újítási javaslatok alapján 4 millió 175 ezer 900 forint megtakarítást értek el. Nem egyes csoportok, hanem üzemrészek, üzemek mozgalmává kell fejleszteni Loy elvtárs kezdeményezését A Loy elvtárs nagyszerű kezdeményezésére a „Termelj ma többet, mint tegnap”mozgalomra az egész_ ország dolgozói fölfigyeltek, köztük a nógrádi szénmedence bányászai is. Megértették, hogy iparunk fejlődését segítik elő, ha a mozalomba bekapcsolódva nap nap után harcolnak a termelés emeléséért. Megyénk bányászai közül eddig 2054 dolgozó csatlakozott a Loy-mozgalomhoz. Célul tűzték ki, hogy teljesítményüket napról napra fokozzák, a munkaidő minden percét a termelésre használják föl és harcolnak az anyagtakarékosságért. A „Termelj ma többet, mint tegnap”-mozgalomban szép eredményeket értek el a nógrádi bányászok. Különösen a ménkesi vállalatnál Danyi István hangos csapatía, mely a napi 66 csille előirányzat mellett célul tűzte ki, hogy termelésének állandó emelésével eléri a napi 80 csille szén kitermelését. Jelenleg még csak 71.4 csille szenet termelnek, de tovább harcolnak célok megvalósításáért. Danyi István hanyató csapata, a Loy-mozgalomma! harcolva december hónapban terven felül 119 csille szenet termelt népgazdaságunknak. Hasonló jó eredményt ért el még ennél a vállalatnál a Bakos András csapata, amely a napi 49 és fél csille széntermelést, termelésük egyenletes fokozásával 65 csille szénre vállalták fokozni. Csapata ebben a hónapban már 321,5 csille szenet termelt előirányzaton felül. A Kisterenyei Szénbányák Vállalatnál Mizser József csapata ér el kiváló eredményeket. Előirányzaton felül naponta 15 csille szénkitermelését tűzték ki célul, a többtermelésért folytatott harcnak meg lett az eredménye, mert eddig már 120 csille szenet termeltek terven felül. Eredményüket még fokozni tudnák, ha biztosítanák számukra az üres csillét és az anyagot. A tiribesi üzemnél Lőrinc János csirke csapata a napi 100 cstike , tervükre még 50 csillét vállaltak. Eddig már 13,0 «litére fokozták napi termelésüket és a decemberi hónapban már 300 csille szenet termeltek terven felül. A Loy-mozgalomban elért eredmények mellett azonban számos hiányosság akadályozza a mozgalom kiszélesítését. Egyik ilyen döntő hiba, hogy egyes üzemnél a szakszervezeti vezetők maguk sem értik a Loy-mozgalom jelentőségét, s így nem tudják megmagyarázni azt a dolgozóknak, — bár a dolgozók egy része csatlakozk ugyan a mozgalomhoz, de a mozgalom félremagyarázása következtében nem a napi termelés egyenletes állandó emelését tűzik ki célul, hanem vállalást tesznek, hogy egy egy hónapban terven felül több csille szenet adnak ki.. Az 1953-as tervévben a " Nógrádi Szénmedence bányászatra , háruló feladatok teljesítése elengedhetetlenül szükségessé teszi«, hogy az eddiginél még nagyobb mértékben foglalkozzunk a „Termelj ma többet, mint tegnap“mozgalommal. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a műszaki vezetők — de a szakszervezeti vezetők is — tovább tanulmányozzák a mozgalmat és azt a gyakorlatban megvalósítják. E mellett azonban feladatunk, hogy a mozgalomban tapasztalt hiányosságokat rövid időn belül megszüntessük és a mozgalmat nem egyes csoportok, hanem üzemiészek, üzemek mozgalmává fejlesszük. Az üzemeknél minden egyes dolgozó kapcsolódjon a mozgalomhoz, így a műszakiak, fenntartók, számítócsillések, akiknek kötelességük, hogy segítsék a csapatokat az eredményeik fokozásában. A szakszervezeti vezetőknek pedig az eddig végzett munkájuk mellett állandóan kísérjék Egyetemmel az elért eredményeket, népszerűsítsék a mozgalomban kiváló eredményt elérő csapatokat, dolgozókat, s az eddiginél még többször tartózkodjanak "a bányákba?», hogy a dolgozók észrevételeit, javaslatait figyelembe véve, azokat gyakorlatban megva kisíthassák. A válalatok pártbizottságainak állandó ellenőrzést kell gyakorolni, hogy a műszaki vázaitok, szakszervezeti aktíváik, hogyan segítik elő a mozgalom kiszélesítését, s a menetközben felmerülő hibákra hívják fel azoknak figyelmét, hogy a hiányosságok kiküszöbölésével is minél szélesebbre, tudják fejleszteni a mozgalmat, mely az 1953-as tervezünk teljesítését segíti elő. Kürti Sándor a bányászszakszervezet területi elnöke -s