Szabad Nógrád, 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-03 / 1. szám

SZABAD NOGRAD Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához A szovjet bányaipar gépesítése „Az új ötéves terv folyamán a szénbányászatot 43 száza­lékkal, kokszgyártásra alkal­mas szén termelését legalább 50 százalékkal kell emelni.” (A Szovjetunió ötéves tervé­nek alapelveit.) Hatalmas feladat áll mielőtt a szovjet bányászat az ötéves tervben. Évente 500 mi­lió tonna szenet kell adni a kommun­izmust építő haza szá­mára. Ezt a­ hatalmas felada­tot megoldani csupán a­kkor lehet, ha a széntermelés minden folyamatában új, nagytermelé­kenységű gépeket alkalmaznak. A szovjet bányák a legjobban gépesített bányák a világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ellőtt a szénfejtők alapvető felszerelése — a csá­kány volt. Ezzel dolgozva, 12 órás munkanap alatt a szénbá­nyász 2—4 tonna szenet ter­melt. A pneumatikus fejtőkalapá­­csok jelentősen megkönnyítik a szovjet bányászok munkáját. Itts már az alapvető folyamatok — a réselés, fejtés, szállítás, vasúti kocsikba való rakása a föld felszínén­ — mind teljes egészében gépesítve vannak. A szovjet emberek, akik a szén­bányák gépeit irányítják, ezek­nek a gépeknek mind újabb és újabb felhasználási módját fe­dezik fel, túlszárnyalják az elő­írt normákat és terven felül sokezer tonna szenet adnak a hazának és a napi átlagos ter­melés növekedése ezáltal 30— 70 százalékot tesz ki. A gépesítés egyik jelentős ál­lomásiét jelentette, amikor ha­talmas rés­előgépek érkeztek a bányákba. Minden réselőgép 30 vájár munkáját helyettesíti. Ezenkívül a hatalmas szén­­kombájnok — amelyek egyedül végzik a réselést, fejtést és a futószalagé való rakást — te­szik még könyebbé a szovjet bányász, s ma már a magyar bányász munkáját is. A­ Bonhassi-kombájn óránkénti teljesítőképessége eléri a 60 tonnát. A háború utáni ötéves terv éveiben az összes szovjet bálnyát technikailag teljesen át­alakították. A fejlett hazai tech­nika, amely soha nem látott mé­retekben látta el­­ gépekkel a bái­­nyák­at, a széntermelés majdnem minden szakaszán lehetővé tette, hogy a nehéz és fárasztó kézi munkát gépétekéi helyettesítsék. Azokban a bányákban, ahol a szénrétegek lejtősen helyezked­nek el, hatalmas szénkom­bájnok százai dolgoznak. A „Dombass” büszke elnevezést, viselő kom­bájnok megjelenésével a szén termelésének utolsó kézzel vég­zett folyamata — a szállítósza­lagra való rakása is gépesítve lett. A vékony szén-rétegekben, ahol a szén vastagsága csak 0.5—0.75 méter, nagyon jól be­váltak és n­agyon elterjedtek az „UK T.—l”-es kombájnok. A szovjet bányászok szeretik a g jépeket. És ennek az eredmé­nye az, hogy a szénfaltól egé­szen a vagonig eljut a szén úgy, hogy emberi kéznek hozzá s­em kell nyú­lnia. A gépesítés nem­csak a termelés növekedését, ha­nem a magasabb termelékenysé­get is jelenti és a magasabb termelékenység a jobb keresetet. A Donyec-m­edencében, mélyen a föld mélyén a fejtéshomloknál és a szénpadokinál ezer és ezer bányász szorgoskodik és termeli az országnak a­ szenet­, az ipar kenyerét. A bányászok munká­ját az egész nép szeretettel ve­szi körül és ma m­ár a szovjet nép, a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak segítségével a bányák va­lódi földalatti gyárakká változ­­tak át. A kombájnok, a kőzetrakodó­gépek, a villamos mozdonyok és a földalatti villamosok, a vasbetoni biztosítá­sok és a nap­fénylámpák, — mindezek olyan dolgok, amelyektől a régi világ bányászai csak álmodni mertek, ma valósággá váltak. A szén­­szállító sza­lag ritmusa pontosan be van ütemezve. Szakadat­la­nu­l haladnak a csillék a föld alatt és fel a felszínre. Kompen­zátorok, önműködő, csi­lleberako­­dók, gépesített csillebuktatók végzik el azt a munkát, ame­lyekhez egyébként többszáz­ em­ber­re lenne szükség. A szénki­termeléssel ezáltal jelenleg pél­dául annyi munkás foglalkozik, m­int két évvel ezelőtt, pedig sokkal több tüzelőanyagot, szol­gáltatnak. Az egykori füvesztő rakodóvájárok és vontatómunkások kombáj­n - vezetőkké váltak, akik már át­tértek a komplex gépesítésre. A szovjet bányászok már nem egy­szerű munkások, hanem gépé­szek. Ma m­ár nehéz lenne a bányában olyan szakmát találni, amely nincs kapcsolatban a gé­pekkel. Ilyen szakma nincs. Nézzük az előfúrást, amely e­gy­­ik legnehezebb munka volt és na­gyon lassan haladt. M­a már Iván Ga­lovin donyeci gyorselő­­fúró mester brigádja egy hónap alatt 350 métert tesz meg a fő vája­tban és körülbelül 4000 tonna szenet fejt ki, míg ehhez eddig 4 hónapnyi idő kellett. Ma már ezek a kiváló szovjet gépek a m­i bányáinkban is könnyebbé teszik hős bányá­szaink m­un­káját. "De nemcsak a­ gépeket küldte el önzetlenül a Szovjetunió, hanem legjobb bá­nyászait, kombá­jnvezetői­t is el­küldte hozzánk, hogy megtanít­sák bányászainkat a gépek ke­zelésére és a gépek szeretetére. Kucser elvtárs a tavaly nálunk járt kiváló kombájn-vezető arra tanított bennünket, hogy: „ A bányászokat állandó tanítással kell rászoktatni a gépek szere­­tetére." Ez a bányamester és a társadalmi szervek egyik leg­fontosab­b feladata. A cél eléré­sének a legjobb eszköze a gé­pek és a­ berendezés teljes, ma­gas termelékenységet biztosító kihasználása­. Ha a bányászok a gyakorlatban meggyőződnek ar­ról, hogy a gépek és a beren­dezések hasznot hajtanak, meg­könnyítik a munkájukat, ak­ko­r örökre megszeretik azokat. Mi a kombájnnal, felszerelt mező sikeres munkájának leg­főbb „titka?” A bányász kollek­tíva egész munkáját, minden fi­gyelmét a kombájnok teljes ki­használására, azok gondos, szak­szerű ápolására kell fordítana A ciklusos grafikon minden mű­velete itt kizárólag ezektől a gé­pektől­ függ. A kombájn csak akkor dolgozhat, amikor az összes egyéb berendezés is dol­gozik. Ha ré­selőg­ép a padot ré­­seli akkor a szá­l­lítószalag­ áll, ezzel szemben a kombájn n­em dolgozik, ha­z­ai szállítószalag nincs működésben. Ez érthető is, hiszen a réselőgép csak áté­rései; a telepet, míg a kombájn rései is, fejt is és fel is rakja a szenet a csúzdára. Nagy felelősség hárul a csú­szda- Szerelőkre, a csúszdána­k közvet­lenül a kombájn után kell hal­­­adnia. Ha a csúzda­ és a kom­bájn között akár csak egy kis térköz is keletkezik a gépek nem dolgoznak rendesen. Ha az ilyen kis­ rést apró szén­darabok töltik meg, a kombájn lefékező­dik, a csúzda pedig szénporral tömőd­ik el. A kombájnnal felszerelt mező egyik legfontosabb és legna­gyobb felelősségű művelete a biztosítás. Ez mindenütt fontos, de i­tt szakszerű biztosítás­ nél­kül nem is lehet dolgozni. Ezek­ben a fejtésekben a­z ácsol­óvá­­jároknak mesteri mun­kát kell végezniük. Hat a­z ismert gépesí­tett fejtésekben az ácsol­ato­k egyforma soraiból a fotefa egy része kiáll, ez nem zavarja a munkát, de a­­ kombájn már nem tud elmenni. Elegendő az elő­ír­ástok 2­­ 3 centiméter, eltérés­­ és"a KombájiV ffejcTAár hozz­á­­ütődik a főtűhez. Ezért igen fon­tos az ilyen mezőkön, hogy az ácsolatok egyenes vonalban és vízszintesen állítsák be. Az ácsol atfának szigorúan megha­tározott méretűnek kell lennie. Csak a­z ilyen rendszabályok fi­gyelembe vétele biztosítja azt, hogy a kombájn zavarta­lanul dolgozhassak, naponta teljesít­hesse tervét. •• Örvendetes látni azt a tényt, hogy a­ szovjet bányák termelé­kenysége állandóan növekszik, mert a kommunisták vezetésével az­t a célt tűzték maguk elé,­­hogy nem nyugodnak meg az el­ért eredményeken, hanem meg­sokszorozzák azokat és szaka­datlanul továbbhaladnak, ere­jükkel nem kímélve dolgoznak, hogy mind közelebb legyen a kommunizmus fényes, boldog napja. Elmondta: F. Maz­anov Kaga­­novics b. sz. golyóscsapágygyár párttitkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozatai Joszif Visszáriono­­vics Sztálin bölcs, lelkesítő be­­széde és a „Szocializmus köz­­gazdasági problémái a Szovjet­­tínióban” című lángeszű műve minden szovjet ember számára harci programmot jelentenek ab­ban a harcban, amely a kom­munizmus építéséért folyik ha­zánkban. Üzemeink munkásai, mérnök­ei, technikusai és tiszt­viselői, a Szovjetunió valamen­­­nyi dolgozójához­­ hasonlóan nagy érdeklődést tanúsítanak e történelmi okmányok iránt és azon kívánságuknak adnak ki­fejezést, hogy azokat a legtöké­letesebben és alaposabban ta­nulmányozhassák. A kongresszusi határozatok tanulmányozásával kapcsolatos munka lehető legjobb megszer­vezés­e céljából összehívtuk va­lamennyi műhely agitációs­ kol­­lektíviájá­na­k vezetőit és a kér­dést megtanácskoztu­k velük. Először is megszerveztük a köz­zétett anyagok felolvasását. A felolvasásra a legfejlet­tebb agitátorokat és propa­gandistákat választottuk ki, hogy világos és pontos vá­laszokat adhassanak a halll­gatók valamennyi kérdésére. A felolvasásokat kisebb csopor­tokban az ebédszünetekben mun­ka után tartottuk és a csopor­tok létszáma 15—20 fő volt. Ezt a munkát széles körben és terv­szerűen végeztük el és mun­kánk felölelte­­ az üzem egész kollektív­áj­át. Elegendő például csak annyit mondani, hogy egye­dül a görgőcsapágy-műhelyben októberben több mint kétszáz felolvasást tartottunk. Az olyan anyagokat, mint­­ Malenko­v, Szaburov és Hruscsov elvtársak kon­gre­sszusi beszámolói, az agitátorok fejezetenként olvas­ták. A felolvasások a­­ kongresszusi határozatok m­agyarázása és népszerűsítése­­ terén végzett tö­­m­egmunkábar­: csak az első lé­pést jelentették. A pártbizottság, a Szovjetunió­­ Kommunista Pártja revíziós bizottságának utasításait szem előtt tartva összeállította a kongresszusi anyagok feldolgozásának tervét. Ebbe a tervbe a következő té­mákat iktattuk be: „a párt XIX. kongresszusának határozatai a szovjet népnek a kommunizmus építéséért vívott harci prog­­rammja”. „Sztálin elvtárs beszé­de a párt XIX. kongresszusán,” „sikerek a szocialista iparban a háború utáni időszakban és az ipar újabb hatalmas fellendülése az ötödik ötéves tervben”, stb. Agitátoraink az ötödik ötéves t­erv kongresszusi irányelveiből az egyes fejezetekre vona­tkozó megbeszéltek számára konkrét témákat adtak meg. Ezenkívül a következő témákat iktattuk be a tervbe: „A takarékosság — a népgazdaság további fellendü­lésének legfohntoisabb hajtóere­je”. „A munka termelékenységé­nek töretlen emelkedése — a legfontosabb és legfőbb a kom­munizmus győzelme számára", „Minden szovjet polgár legszen­tebb kötelessége, a legmesszebb­menő , éberség”, „Szovjetunió a béke fenntartásáért és megszi­lárdításáért folytatott harcban.” A munkások sok kérdést tesznek fel az agitátoroknak, különösen­ a kommunizmus nagy építkezéseiről, új vállalatok építéséről, Mosz­kva újjárendezési tervéről. Az agitátoroknak gyakran kellett a népi demokratikus országokat, vagy a Szovjetunió külpolitiká­ját érintő kérdéseikre válaszol­ni.­­ Természetes, mindez az agi­tátorok tudásának fokozását, valamint azt kívánja meg, hogy az agitátorok az újságok olva­sásához és megbeszéléséhez gondosan előkészüljenek. Segíti­­ az agitátorokat a pártbizottság könyvtára is azzal, hogy beszer­zi és rendelkezésükre bocsátja a szükséges irodalmat: Sztálin elvtárs neszedét, Malenkov, Szaburo­v és Hruscsov elvtársaik brossurákban kiadott kongres­­­szusi beszámolóit, valamint a küldöttek hozzászólásait. A könyvtár dolgozói az agitátorok számára a lapok­ból és folyóiratokból alkal­mas és könnyen kezelhető témát­kai anyagokat válo­gatnak ki­ az egyes kérdésekről, mint pél­dául „Sztálin elvtárs­i beszédé­nek külföldi visszhangja % „A Szovjetunió ipara a­/. "■ éves tervben" s­tb. Minden esélyes témának anyagait külön dosszié- ... ba tették és a megbeszélésre ké­szülő agitátor, vagy előadó azonnal megtudja találni az őt érdeklő adatokat. Az agitátorok rendszeres ins­­truálá­sa céjjából legjobb­­ adóinkat és propagandistái­ bevontuk a munkába. Valamen­nyi előadó szakszerű konz­olóban részesül a pártbiro könyvtárában. Deviator, műnk igazgatója például 11 tartott az agitátoroknak egy it­struktív előadást. Részletesee­n elmondotta, milyen feladato­k állnak m­a a gyár és an­na egyes műhelyei előtt, további­­m­iként kell a kongresszus hadi­o­­rozatait magyarázó ági­­nak az általános politika rációt és üzemi feladatok bzekapcsolni. A hangos o­vasás és az agitátorok ment It szélései mellett számos felolvas­­sást­­artunk a műhelyek vörö­­ sarkai­ban és a gyár kultúrottho­o­nában. Felolvasásokat tartottunk a lakóházakban is. Októberbe­ 111­29 előadást tartottunk. v Egyes munkahelyeken úgy a «> akkor az ifjúmunkások szám­­“ ra külön felolvasást Ezeknek az előadásoknak tén ez, ja a következő volt: „A Szovj unió ifjúsága a kommunizm­u építéséért folytatott harcban ne­m ie »te ty rQY tartotta az­ A lakosság körében az agit­áiós töm­egm­unkát 513 agitál fé­rünk végzi. A XIX. pártkongresszus hatá­­­rozataina­k magyarázata tere*1*' végzett £ pol­tikai tömegmunka terén a fontos szerepet játszik a £ szemléltető agitáció. .._ A békeharc, a harc szeretett has­zánk gazdasági hatalmának megszilárdításáért, felhívására arra, hogy széles körben bonta­kozzék ki a szocialista versenyt a? „új sztálini ötéves terv telj* ** áiíéséért és túltel­jesítéséért­­ •­­Íme ez a tartalma a műhelybe!- 5 szemléltető agitiációnak. A szem­l­­­éltető agitációt teljesen felújí­­­tot­tuk a legtöbb műhelyi vörö­­s sarokban. A kongresszusi anyagi, alapján készített plakátok é­s diagrammok a szovjet­­ gazdasági és­­ kulturális sikert­ mutatják be. A műhelyi szerkesztőbizotts­gok rendszeresen adnak ki fai újságokat, amelyek az új ötéve terv népszerűsítésével foglalton­n­a­k.­ Az agitátorok beszélgetései **■ során is gyakran h­asználják felM a szemléltető agitáció eszköze. — térképeket, diagrammoka kifejező illusztrációkat. Potapo­­agitátor például, aki a szer­szám­műhelyben dolgozik, ami­kor az ötödik ötéves tervről be­szélgetett, olyan térképet hasz­nált fel, amellyel megjelölte az óriási­ építkezések helyeit. A céltudatos, hatá­sos és erő­teljes agitáció a szocialista verseny széleskörű elterje­désére irányul. Az agitátorok nemcsak lelkes, mozgósító szavakkal, hanem az önfeláldozó munka személyi pél­dájával i­s hatást tudnak gyako­rolni a kollektívára és segíteni tudják azt, hogy sikerrel harcol­jon az új ötéves terv teljesítésé­ért és túlteljesítéséért. Csibiszo­­va gépkezelőnő és agitátor a külső gyűrű csiszoló osztályon sok erőt és energiát fektetett abba, hogy segítse a csiszolókat a csiszolási módszerek elsajátí­tásában. Csibi6rova elvtársnő kitünően ele­ jesztette a­ gépieket és azokat példásan rendben tar­totta, ezzel hozzásegítette a munkásokat ahh­oz, hogy gyor­sabban sajátítsák el az új gyorscs­iszolási­ módszereket. Nálunk sok és egyre több az olyan agitátor, aki hatéko­nyan és energikusan sz­ervezi a munka termelékenységének fo­kozásáért, a takarékosságért, a minőségi terme­sért folyó szo­cialista v­ersenyt. Pártszervez­tünk, amikor széleskörű politi­kai törmegmunkát fejt ki a pár XIX. kongresszusa határozatai­nak tanulmányozása terén, érz­ményes harcra buzdítja a­gy dolgozóit a nagy sztálini cél­kitűzések teljesítéséért és a­­ kommunista társadalom felépíté­séért. Tanulmányozzuk a párt XIX. kongresszusának határozatait Modern »tov­ri­ mitn*jú­rtwileytp bányiM munkájét végzi el A Donbassz-mintájú kombájn egy óra alatt 60 tonna szenet termel. A gépek csodái a kolhozföldeken A szovjet mezőgaz­daság az ötödik öt­éves terv során nagy­­mennyiségű új, töké­letesebb ekét, kulti­­vátort, vetőgépet, gyapotszedő gépet, cukorrépaszedő kom­bájnt, takarmánysiló­­zót és egyéb gépe­ket kap. A gép a szocialista társada­lomban az emberek segítője a jobb és boldogabb életért vívott harcban. A kommunizmust építő szovjet nép termé­szetátalakítással, fo­kozott gépesítéssel, a föld terméserejé­nek kihasználásával egyre több termést hódít el a természet­től. A fenti grafikon képletesen mutatja, milyen arányban van gépesítve Üzbekisz­­tán, Pakisztán, India és Irán mezőgazda­sága. Üzbekisztán mező­­gazdasági dolgozói a szocialista mező­gazdaságnak megfe­lelő gépesítéssel dol­goznak. A munká­juk jelentős meg­könnyítése mellett több termést tudnak betakarítani és e mellett pihenésre, szórakozásra és kul­turális életre is bő­ven jut idejük. Egy kilowattóra villam­osenergia a következő munkát képes elvégezni: Mindez egy kilowattóra munkája. Képzeljük el, mit­ tud elvégezni évente 23 miiliiárd kilo­wattóra villamosenergia, | fcSIKISZTA'® 9000 HEKTAR PAKISZTÁN 13000 HEKTAR INDIA _____. 18000 HEKTAR I­RAN Míg Üzbegisztán­ban 70 hektárnyi vetésterületre jut egy trak­tor, addig Pakisztánban csupán minden 9 ezer hektár, Indiában minden 3 ezer hektár, Iránban 18.000 hektár vetésterületre jut egy traktor. Egy tonna súlyt 367 méter ma­gasságba emel fel; 50 kg henge­relt témát­ ké­szít; 42 kg cukrot főz és finomít; 88 kg pékárut készít és süt. \ l pro

Next