Nógrádi Népújság, 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-01 / 96. szám

I* nógrádi VILÁG PROLI­T­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 96. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1962. DECEMBER 1. Az arculat egyénisége .. .nem tartjuk megenged­hetőnek, hogy a nevelés cím­kéjét sematikus és unalmas rendel­vényekkel árasszák el a kö­z beszámolóban, — amely térbe vető üres formajáték­­pártunk megyei értekezletén ká, sem kulturális rendez­­hangzott el, — a művelődé­ vényeinket, — gondolok itt si munkát illetően van egy a Szövetkezeti Téli Estékre. Igen figyelemre méltó meg­ — sem ismeretterjesztő prog­­jegyzés. (A többi sok meg­ ramunkat illetően, szívlelendő között.) A közlésbeli élénkség a té­ma komolyságáig engedhető , . .... .. meg s általában érvényes ráragasztva, erőltetett, Sztanyiszlavszkijnak, a nagy «««•A A­n 4IM/< fWMM A iM J­i­­ V» W­yl szin­náz rendezőnek az a meg­állapítása, hogy minden kife­. , , ,,,, . . ., jezési mód elképzelhető, de­kedvét a művelődési intéz- halmazható ami az eszmei menyek további látogatása- mondanivalót a tartalom téí- megértését elősegíti, szolgál-Tudjuk jól, hogy a műve- ía- fsakis az, csakis any­­lődési otthonaink látogatott­­a­i- mert minden más^ olcsó­sága sok valóságos és lát- magamutatás és öncélú kül­­szateredmény ellenére nem sőség, kielégítő módon fejlődik. Egy tanulságos felmérés azt És van még valami, ami állapította meg, hogy az el- újra meg újra elgondolkod­­múlt három esztendő során tat, ha művelődési otthonaink a különféle rendezvények kő- új évadjának munkatervét­lönsége, a rendezvények lapozom. Művelődési igazga­­mennyiségének szaporodása töink a nyári előkészítő meg­­ellenére is mindössze egyet- beszélések tanulságaival tar­jen fővel növekedett. Ha pc- solyukban, az eddiginél egész­­dig így áll a helyzet jelen­­ségesebb, színvonalasabb kul­­log, akkor joggal következtet­ túrpolitika megvalósítására hetünk arra, hogy a m­eg­ törekszenek. A munkatervek romok minőségével, szinte- túlnyomó többségének mégis na Iával — és nem melléke­ van egy igen komoly fogyá­son _ tálalásával van baj. +éko*sáea. Hadd mondjam el itt, hogy mire gondolok: Az „eszi nem eszi” kora legtöbb helyen lejáróban van. Nő gr ér­­megve történelmi a nézőt, a hallgatót egyszer és irodalmi hagyományai még­­legfeljebb kétszer lehet kielé- fán éberséget egész nemze+i gítetlenül hagyni s utána an- miV?tunk*-ak. Függetlenségi nál nehezebb új bizalmat kel- törekvések bontakoztak it+ feni. S nem lehet úgy sem mozgalommá, irodalmi óriá­­végezni ezt a munkát, hogy sok tártak számyat e tájon. a jószándékú tartalom csu­­­ találkoztak e nép rornvil_ kaszürke uniformisban jelent­­v^ból. falvak, várak, városok kezzék. ha'adó tradiciőia gazdag kir. műnk. Kamatoztatjuk-e mind­..Nincs értelme a végtelen­ert? sérig ragaszkodni egyes meg­unt. régi sémákhoz, bátran ke- Szociográfiai mérieskélésönb resni kell űi. érdekes form - fáradozásunk kát. melyekkel nagyob ne- erp^rrl^rivo hínkarunk nép. velőhatást tudnak kiváltani m,tVÄe.Zpt.­ink alkotása, dalia­eszméink" állapítja meg műnk és táncunk halódó egy másik helyütt a megyei muzenális anyag, különös kis­­pártbizottság beszámolójában, k­özum csupán. Sok, a művelődési élet to­ pndig művelődési mun­kábbi hogyanját érintő meg­­yem­ válna igazán gaz­beszélésnek voltam hallgató- dnrTrt/-i gyűkebb világunk, ja az ősz eleji időszakban és községünk színes hagyoma­­valamennyi a munka minősé- nyat táplálnák. a* egyi5rk­ aT._ gi. tartalmi jel többséget ki- eulatú művelődési progra­­vánta. Helyes, fontos köve— m ok kialakítása rendkülil termén­s: kevesebbet inkább, fontes feladat, mágneses ron­­de jobbat. zásában izgalmas témák egész sorának nyerhetünk hangot. Hogyan adhatunk jobbat, rágót. S helyi hagyománya­­vonzóbbat az eddiginél? Ügy­ünken keresztül a történet- hissztik­­a kérdés nagyon sok fejődés helyi fázisainak művelődési vezetőnk gondja, feltárásával hia+osabban iva­ A „jobb” kérdése ma már zodnak »1 hallgatóink jele­nem is annyira megoldhatat- nőnk feladatai között is. lan. A TTT például magasfa- nontosabban mérhetik meg­­kűan képzett előadói háló- tett utunkat. ° i*rt eredmé­­zattal rendelkezik ma már "veinket s m’lágosabban be­­minden téren. Orvosok, io- látták a jövendő távlatait, gászok, természettudósok, pe­dagógusok állnak a nénműve- Érsekvadkerttől Pásztóig - lő mozgalom szolgálatára. ‘széesény+el Tnd­v+=m*olg, Pa­­fabrainkhan is mind t«hh a lassemmrmatig C ° redig SZakember, akinek tudását gotamánig. Pses-fv­ é1 g. Hor­­széles tömegek ismereteinek emsig van miről szólni ren­dőrft*s*Sr ® hasmnosíthatjuk ha a feladathoz kelő hoa-it^tl-Sct kívánunk meg. A gondot in­­kább ez nem­ ran. hány a snkever . száraznak” tűnő tá­rnákat m­ilyen módon. nativen formáin juttassuk közönsé­günkhöz? geteget. S az én nézetem szerint ami m­űTratertáci otthon mun­káin ek­ k­or lesz gazdag órió­­küvá Tan ié hanvamán vannak ándtáeával emtSfli xniáb­a­n­. m­intrnt formál önmagának. olyat amely semmi másiká­ Ezt a kéröést segít menni- ra nem hasonlatos T<*v és csak is szolgálta nőnünk szoci­alista tudatformálásának dani a beszámoló, amikor azt javasolta, hogy vessük át az unott sémákat. keresetig m­PV fogatát, am­it a me_ a nagyobb nevelőhatást szolgá­­lyei pártártekezlet a szaci­ló friss formáját a gondo-­alista életforma és erkölcs, latközlésnek. a tudományos világnézet és Egy azonban bizonyos, a szocialista haza szereteté­­hogy a formakeresés sem­­nek elmélyítésében határo­miképpen nem fajulhat a zott meg. gondolati, tartalmi részt hát- Barna Tibor fl kubai és kínai-indiai kérdés elemzése a Politikai Akadémián Az MSZMP Megyei és Vá­rosi Bizottsága csütörtökön délután a salgótarjáni József Attila művelődési otthonban tartotta meg a Politikai Aka­démia első előadását. Ennek keretében Havas Péter elv­társ, a megyei pártbizottság agit-prop. osztályvezetőjének bevezető szavai után dr. Szántó György, a Központi Bizottság agit-prop. osztálya mellett működő elméleti ta­nácsadó bizottság tagja ele­mezte alapos részletességgel az időszerű nemzetközi kérdé­seket, a világpolitikában je­lenleg fennálló erőviszonyo­kat, közelebbről a kubai helyzetet és a kínai-indiai határincidensek hátterét. A kérdésekkel kapcsolato­san rámutatott az előadó a Szovjetunió békepolitikájáb­an eredményességére, amely a legválságosabb pillanatokban is higgadt, gyors elhatározás­sal és cselekvéssel képes eny­híteni a nemzetközi élet há­borús feszültségén úgy, hogy a szocialista világrendszer eredményei ne csorbuljanak. A nemzetközi helyzet tudo­mányos marxista-leninista elemzését a megjelent propa­gandisták mindvégig rendkí­vül nagy érdeklődéssel hall­gatták. Az aknamélyítés új országos rekordja született Szorospatakon Tizenöt méterrel felezte meg előző országos rekordját a Verebélyi-brigád Az év elején, már a kong­resszusi munkaverseny indu­lását az aknamélyítés új or­szágos rekordjával kezdte Ve­­rebélyi Pál brigádja. A jól szervezett és jól összeváloga­tott aknamélyítő brigád a havi huszonnyolc mé­terre tervezett aknamé­lyítést hatvanöt méterre teljesítette ez év márciu­sában, s ezzel megdöntötte a tatabá­nyai aknamélyítők 1958-ban elért, s azóta is tartott havi ötvenegy méteres rekordját. A dél-nógrádi bányavidék Katalin bányáját a tervezett­nél hat hónappal előbb adta át szerelésre készen a Vere­­bélyi-brigád, s ezzel jelenté­kenyen meggyorsította az át­lagosnál jobb minőségű szén­­vagyonnal rendelkező katali­­ni bányaüzem új széntelepei­nek kitermelését. A nyári hónapokban a szomszédos bányavidékeken másik négy aknamélyítő bri­gádot tanítottak meg munka­­módszerükre az országos re­korderek, majd október utol­só napjaiban újra összever­buválódott a brigád. A dél­nógrádi szénbányák fejleszté­se során Szorospatakon a bányaüzem központjától távo­labb eső szénmezők kiterme­lését készítik elő. Kétszázti­zenöt méter mély függőleges légakna építésébe kapcsoló­dott be a Verebélyi-brigád. A három- és félmilliós beruházással készülő füg­gőlégakna, egymillió ton­na jó minőségű szén kiter­melésének egyik legfonto­­­­sabb feltétele. Ettől az aknától függ a bá­nyászok friss levegővel való ellátása, illetve az egymillió tonna jó minőségű szén kiter­melésének megkezdése. A szo­rospataki bányászok külön is kérték az aknamélyítő brigá­dot a mélyítés határidejének meggyorsítására, sőt az Akna­mélyítő Vállalat több mint tízezer forint cél­jutalmat is kilátásba helyezett a brigád részére, ha a kétszáztizenöt méter mély akna két hónap­pal előbb, február elejére el­készül. A bányászok kérését a mun­ka megkezdésekor tartott bri­gádértekezleten vitatták meg az aknamélyítők, s ekkor be­jelentették, hogy a párt nyol­cadik kongresszusát köszöntő kongresszusi őrségben az egy hónapnak megfelelő harminc munkanap alatt nyolcvan mé­terre javítják előző hatvanöt méteres országos rekordjukat, s a fiatal kommunista mér­nök, Szetei Tivadar vezetése mellett fele idő alatt készítik el a szorospataki függőaknát. A bejelentést követően az aknamélyítő-munka nagy üte­me vette kezdetét Szorospa­takon. S noha egy héttel ké­sőbb a bányászok számára legkeményebb rétegbe, ande­zitkő telepbe értek, s a na­ponként­ szokásos teljesítmé­nyük felét sem érték el hat napon keresztül, a Verebélyi brigád helyt állt a kongres­­­szusi munkaversenyben. No­vember 29-én reggel — a munka megkezdésétől számí­tott huszonnyolcadik nap reg­gelén — már elérte, sőt túl­szárnyalta a kongresszusi munkaverseny kezdetén fel­állított hatvanöt méteres or­szágos rekordot. Ezen a na­pon újabb négy méterrel mé­lyült az akna, amely szombat­ra új országos rekord szín­helye lett. Tizenöt méterrel tetézte meg előző ugyancsak országos rekordját Verebélyi Pál brigádja, s ezzel az aknamélyítés új orszá­gos rekordját, az egy hó­­napra eső nyolcvan méte­res teljesítményt ünnepel­hették Szorospatakon. Az akna teljes mélysége 109 méternél tart jelenleg. Az aknamélyítők ezzel teljesítet­ték az újabb rekord elérésé­re tett felajánlásukat, mely­nek eredményeként egy hónap alatt több mint két hónapra esedékes mélyítési tervet tel­jesítettek. 00892758 Tovább javítják Sajtárján in­fetettek­­ helyzetét A Salgótarjáni Vendéglátó­ipari és Kiskeres­kedelmi Vál­lalat közegészségügyi helyze­te az ezzel kapcsolatban vég­zett vizsgálatok eredménye, valamint az elvégzendő fel­adatok kerültek megvitatás­ra a városi tanács végrehaj­tó bizottsága szerdai ülésén. A város területén a kiske­reskedelmi vállalat 65 élelmi­szer árusítással foglalkozó egységet működtet. Ebből 35 az élelmiszerbolt, (tíz önki­­szolgáló) , öt tejbolt, egy kenyérbolt, egy édességbolt és 23 húsbolt. Az üzemegysé­geknél az egészségügyi köve­telmények megvalósítása, va­lamint a higiénikus kiszol­gálás terén eredményeket értek el az utóbbi másfél év­ben. Az üzletekben egyre na­gyobb a rend és tisztaság. Azonban vannak még prob­lémák, amelyek megoldása tovább fokozná a közegész­ségügyi eredményeket. A raktárak állapota például az egész város területén kifogá­solható. Ehhez hozzájárul még az áruk nem megfelelő tárolása, a rendetlenség. Sok helyen kifogásolható a dolgo­zók személyi higiéniája. A nők nem használják a köte­lező hajhálót, a férfiak gyak­ran utcai sapkát tesznek a fejüikre. A köpenyek — fő­leg a húsboltokban — igen elszennyezettek és rongyosak. Nem tartják rendben az­ egészségügyi könyveket és sok dolgozónak hiányzik az egész­ségügyi minimum vizsgája is. Hasonló problémák vannak a vendéglátóipari egységeknél is. A hibák kijavítása érdeké­ben elhatározták, hogy a kis­kereskedelmi és vendéglátó­­ipari vállalat ütemtervet ké­­r a felsorolt hiányosságok megszüntetésére. A vállalat minden egységében biztosít­ják a folyóvizes kézmosási lehetőségeket. Elrendelik az előírt hajleszorító viselését és a vállalat megfelelő számú köpenyt is biztosít a dol­gozók rendelkezésére. Azok számára, akiknek ez szüksé­ges, megszervezik az egészség­­ügyi minimum tanfolyamokat. A jégbüfé, tej­büfé, jégrúdf­el­dolgozó részére megfelelő raktárhelyiségeket biztosíta­nak és megteremtik a moso­gatási feltételeket is minden üzemegységben. E feladatok elvégzésével tovább javul majd a város üzleteinek köz­egészségügyi helyzete. Utazik a dohány Az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Terme­lőszövetkezet dohánykertésze­tének nemcsak a megyében van híre. Az Országos Mező­­gazdasági Kiállításon is ki­vívta a szakemberek elisme­rését az érsekvadkerti do­hány. A termelőszövetkezet­­ben szorgos asszonykezek folyamatosan készítik elő szállításra a barna dohányle­veleket, s a 100 hold dohány terméséből mintegy 2 millió forint jövedelemre számíta­nak. A szövetkezetben minden hónapban rendszeresen előle­get fizetnek a munkában résztvevő tagoknak, s ebben nagy része van a dohány jö­vedelmének. Október hónap­ban például közel 360 ezer fo­rintot fizettek ki előlegként. Valkó János sertésgondozó például több mint ezer forint előleget kapott az októberben ledolgozott munkaegysége után. Képünkön Bicskei Jó­zsef, az ellenőrző bizottság elnöke átveszi az előleget, több mint 800 forintot. Megvizsgálták a salgótarjáni járás községfejlesztési munkáját Megvizsgálták a salgótar­jáni járás községi tanácsa­inak tevékenységét, a köz­ségfejlesztési tervek végre­hajtásában. A vizsgálatban részt vettek a megyei tanács VB. tagjai, a Hazafias Nép­front megyei elnökségének aktívái, a megyei és járási községfejlesztési csoportok dolgozói. A vizsgálat kiter­jedt a járási tanács VB, valamint a járási községfej­lesztési csoport irányító te­vékenységére, a községi ta­nácsok ez irányú munkájára. Megállapították, hogy a községi tanácsok évről évre eredményesebb munkát fejte­nek ki a községfejlesztés ér­dekében. Ma már nincs a járás területén olyan község, ahol a tanács irányításával, a dolgozók közreműködésével nem valósultak volna meg komoly jelentőségű fela­datok, amelyek nagyban hozzájárultak a lakosság gazdasági, szociális és kul­turális szükségleteinek ki­elégítéséhez. Megállapították, hogy a járás községeinek nagy része novem­ber 1-re lényegében teljesí­tette a községfejlesztésben a ráháruló feladatokat. Lemara­dást Karancskesziben, Mátra­­verebélyen és Karancsbe­­rényben tapasztaltak. Végeredményben a salgótar­jáni járásban, figyelembe véve négy esztendő községfejlesz­tési munkáját, a következő feladatokat valósították meg: több mint 32 és félezer négy­zetméter utat építettek, közel 13 ezer négyzetméter utat fel­újítottak, közel 22 ezer négy­zetméter járdát építettek, 10 kultúrháznál felújításokat vé­geztek. Három törpevízművet épí­tettek, 9 kilométer vízveze­tékkel. A villanyhálózatot 6,3 kilométerrel bővítették. Azon­kívül két orvosi lakást építet­tek, 3 orvosi rendelőt, 2 óvo­dát, 1 tanácsházat. Három ta­nácsházat pedig felújítottak. Építettek még busz-váróter­meket, sportpályákat, iskolai tantermeket, politechnikai tantermet, hidakat és a köz­ségek nagy részében parkosí­tást végeztek. A legkiemelkedőbb ered­ményt a községek közül Somoskőújfalu érte el. A községben megépítettek 3 törpevízművet és 9 kilométer vízhálózatot. Ezzel biztosítot­ták a falu lakossága nagy ré­szének egészséges ivóvízzel való ellátását. Ebben a köz­ségben volt a legeredménye­sebb a lakosság társadalmi munkával való hozzájárulása is a községfejlesztési felada­tok megvalósításához.

Next